Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-24 / 25. szám

1972. június 24. SZABAD FÖLDMŰVES HÁROM lAlUGV NIL..?! Környezetszepites, kezszolgá^tfej lesztés Ф Az első közös erőpróbát több is kövesse! ф Közel 100 ezer korona értékű hazafias társa­dalmi munka ф Milyen is a közszolgáltatás? ф Lenni, vagy nem lenni...? § Mi minden épül a közeljövőben? ф Aktivizálódnak a társadalmi és tömegszervezetek ф Több segítséget a já­rási szervek részéről! ф A közigazgatásilag egy községet al­kotó Veliká n/lpl., Trenč és Jelšovec (Vilke, Tőrincs, Jelsőc) lakosainak száma mintegy kétezerre tehető. Föld­rajzi fekvése és lélekszám-aránya Vü­két predesztinálja községközpontra. Itt székel a helyi nemzeti bizottság, valamint afe egyesített vilke-törincsi BÉKE szövetkezet. Mint a Nemzeti Front helyi szervé­nek választási akcióprogramjából ki­tűnik, igen sok a tennivaló a község­központban, ahol hiányzanak a leg­szükségesebb középületek. Ettől füg­getlenül a másik két faluban sem te­hetik ölbe a kezüket, ha az általános fejlődéssel lépést akarnak tartani. Nagyarányú megmozdulás Mi volt hát az első dolga az új he­lyi nemzeti bizottságnak, élén Koncz Béla elnökkel és Ceróczki László tit­kárral? Mindenekelőtt számbavették az akció-program tervfeladatait, majd hazafias cselekedetre, társadalmi munkára buzdítoták a falvak lako­sait. Első nagyméretű közös erőfeszíté­sük volt a falvak környezetszépítése. Vükén szemet vonzóvá varázsolták a hősök emlékművét övező parkot, rendbetették a hnb-épület és a kul­­túrház udvarát, kitisztították a víz­levezető árkokat, stb. A helybeliek véleménye szerint régen volt ilyen nagyarányú társadalmi megmozdulás a faluban. Példájukat a tőrincsiek és a jelsőciek is követték. l{t említjük, hogy a környezetszépítési munkála­tok a felszabadulás 27. és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója tiszteletére vállalt kötele­zettségekre alapozódnak; ennek pénz­értéke meghaladja a 100 ezer koro­nát. Ez csupán a kezdet. Remélhető, hogy az első nekiru­gaszkodást több is követi. Hiszen köz­tudott: az Ígéret szép szó, ha meg­tartják úgy jói Elavult közszolgáltatás Vilke lakosainak száma meghalad­ja az ezret. Viszont közszolgáltatása nagyon elavult, s szükreszabott. Két kicsi üzlet-helyisége van — bár egy lenne, de tágas, korszerű. Na­gyobb lehetőséget kellene teremteni, főleg az iparcikk-vásárlást illetően, hogy ne kelljen a helybelieknek, va­lamint a környékbelieknek emiatt a városba utazgatni, időt vesztegetni... Igaz ugyan, hogy van némi remény egy korszerű üzletház építésére — a jednota beruházási alapjából, kétmil­lió korona költségráfordítással —, csakhogy az építkezés megkezdéséig (1976) még sok víz lefolyik az Ipo­­lyon. Egyelőre nincs még vállalkozó cég se az építkezés kivitelezésére. ... Nos, nincs más megoldás, mint­hogy a Z-akció keretében faelemekből építsenek egy 16X6 méter alapterü­letű üzletet, 180 ezer korona költség­ráfordítással, amit a népi fogyasztási szövetkezet a hnb-nek visszatérít. Ilymódon már novemberben sor ke­rülhet az üzlet megnyitására. Halálraítélt falu A másik, immár akút probléma; Tőrincs létkérdése. A kérdés így vető­dik fel: lenni, vagy nem lenni...?! Ugyanis a néhai illetékesek már régebben „bogarat“ csempésztek az itteni lakosok fülébe, mondván: falu­juk belátható időn belül eltűnik a föld színéről ... Vagyis valamiféle vízierőmű építése miatt kerül ez a terület víz alá. S mikor? Talán 1985- ben ... Biztos dátumot — évet —• alighanem a legeslegilletékesebbek sem tudnának mondani... Viszont lakásépítési engedélyek kiadása már jónéhány éve szünetel. Ez aztán tel­jes mértékben rányomja bélyegét a falucska fejlődésére. Bármennyire kedves is a szülőhely, az építkezni szándékozók jobbára a közeli nagy­községekben, vagy Lučenecen (Lo­soncon) ütik fel „sátorfájukat“ — építenek családiházat. S miként éli mindennapját a „ha­lálraítélt“ falu népe? Megreked az Idő sarában ... Vajon meddig? Az il­letékesek többet törődhetnének e falu lakosai sorsával, biztos jövőjének meghatározásával, A járási szervek végre tiszta vizet önthetnének a pohárba! Ami még megoldásra vár A három falut egy közigazgatás alá vonták ez év január elsejével; a költ­ségvetési összeg mégsem emelkedett, sőt 45 ezer koronával csökkent. Ami a közigazgatás színvonalát illeti, emelkedő irányzatot mutat, tökélete­sebb. Az viszont már nevelés dolga jobbára, hogy a tőrincsi és jelsöci származású vezetők lehetőleg egyete­mesen gondolkozzanak, s a kisebb­rendűségi érzet, a féltékenység kiszo­ruljon belőlük. • Jobbára ez a ténymegállapítás vo­natkoztatható az " egyesített BÉKÍ: Efsz-re is (Jelsöcön állami gazdaság működik!). Előbbre jutni csak úgy lehet a fejlődés útján, ha az erők nem forgácsolódnak szét, ha egy cél ve­zérli a két falu lakósaiból összetevő­dő szövetkezeti tagságot. S ha már szóba került a szövetkezet, azt is meg kell kell mondani: egyesek szép jövedelemre tesznek szert. De mind­amellett nem végeznek ennek megfe­lelő munkát. Sokkal jobban érvénye­síthetnék a párt vezetőszerepét a szö­vetkezetben, hogy még eredménye­sebb legyen a közös gazdálkodás. He­lyes lenne, hat a járási mezőgazda­­sági társulás vezető tényezői necsak az évzáró közgyűlésen állapítanák meg a rendszeresebb' ellenőrzés szük­ségességét. Az ellenőrző közegek év­közben is tiszteletüket tehetnék a szövetkezet házatáján. Hatékonyabb ellenőrzéssel elősegíthetnék a munka­­fegyelem megszilárdulását, javíthat­nának a jelenlegi helyzeten: laza normák, stb. Röviden a tömeg- és társadalmi szervezetekről Mindhárom faluban működik a SZISZ-szervezet. A sportszervezetben is jórészt fiatalok tevékenykednek. Bozó Barnabás a sportszervezet elnö­ke, s a hnb plénum-tagja. Szabadide­jét főleg a sportélet fejlesztésére fordítja. Természetesen, számos jő elgondolása, ötlete, szervezőmunkája mit sem érne, ha nem találna meg­értésre a lakosság körében. Említésre méltó: a Nemzetközi Nő­nap alkalmából zsúfolásig megtelt a kultúrház. Ez alkalommal valameny­­nyi tömeg- és társadalmi szervezet ajándékokkal és virágcsokrokkal lep­te meg nötagjait. Ez határozottan szép vonás. Am jó lenne, ha az efféle jelképes ' szeretetnyilvánítás és meg­becsülés a mindennapi életben is gyakorlattá válna. Hiszen az egyen­jogúságot illetően még van épp elég behoznivaló. Mert a nők nemcsak a kétkezi munkára, gyermekszülésre, gyermeknevelésre alkalmasak, hanem a vezetésre is! Feltéve, ha a férfi­­társadalom megteremti érvényesülési lehetőségeiket, módot keres — és ta­lál — iskoláztatásukra, tisztségbe helyezésükre, stb. A tömeg- és társadalmi szervezetek tagjai még tevékenyebben is segíthe­tik a község egyetemes fejlődését. Környezetszépítési és építő igyekeze­tükkel az eddiginél. is hatványozot­tabban hozzájárulhatnak falvaik még csinosabbá, még otthonosabbá tételé­hez. Nevelőmunkájukkal segítsék elő a lakosság szocialista erkölcsének, marxista világszemléletének kialakí­tását! N. KOVÁCS ISTVÁN Több a gép, de még mindig kevés Mezőgazdasági üzemeinkben sok di­csérő szót hallunk a mezőgazdasági gépekkel kapcsolatban, amelyek meg­könnyítik a mezőgazdasági dolgozók munkáját. Azonban sok panasz is elhangzik az alkatrész-ellátással kap­csolatban és számos helyen kifogásol­ják. hogy nem kapnak elég új gépet. Ezért most, az aratás kezdetekor megkérdeztük Rudolf Drštka mérnök­től a brnoi Zbrojovka vállalati igaz­gatójától, Jozef Galantól, az Agro­technika zvolení igazgatójától és több mezőgazdasági gépgyár képvieselojé­­töl, többek között a pelhrimovi és prostéjovi Agrostroj vezetőitől, hogy milyen lesz a gépellátás az idén. Az egyöntetű válasz az volt, hogy mezőgazdasági dolgozóink sokkal több gépet kapnak, mint a múlt év­ben. Végre javult a mezőgazdasági üzemek traktorellátása is. Szlovákiá­ban például 7,4 százalékkal több traktort kapnak a mezőgazdasági üzemek, mint a mólt évben. A kimu­tatások szerint jóval több kerekes traktort hozunk be. Lánctalpas trak­torból azonban kevesebh van. Főleg a DT—75-ös és T—100-as lánctalpas troktornkhól mutatkozik hiány, pedig ezek után nagy a kereslet. A felmérő elemzés azt mutatja, hogy 50 darab­bal kevesebb lánctalpas traktort kap­nak a szövetkezetek és állami gazda­ságok a tervezettnél. Régóta vajúdik a pótkocsi-ellátás. A múltban néhány gép- és traktor­­állomás is gyártott pótkocsikat, de többnyire ipari üzemeknek adta el, tehát munkájukkal nem nagyon já­rultak hozzá a probléma megoldásá­hoz. A második félévben 90 pótkocsit kapunk, azonban ez még mindig ke­vés. Megközelítőleg 500 új gabonakom­bájn dolgozik majd a mezőkön és átlagosan 112 hektárt kell learatniuk. A Német Demokratikus Köztársaság­ból már az E—512-es kombájnok többsége megérkezett, és intézkedé­sek történtek az SK-4-F jelzésű szovjet kombájnok gyors leszállítá­sára is. Szalmaprésekből hiány mu­tatkozik, mert a tervezett 230 helyett csak 72-t kaptak meg a mezőgazda* — E kis gyűrű hiánya miatt volt használhatatlan ez a nagy kardán­tengely és egy traktor több mint egy hónapig vesztegelt — mondja Vincze Vilmos az Agrotechnika salai (Vág­­sellye) kirendeltségének vezetője. (Balia felv.) sági üzemek. Nagyon kevés a siló­kombájn. Májusban például mindösz­­sze csak hat önjáró szecskázót kap­tak a mezőgazdasági üzemek. Hiány mutatkozik a rendrakőkből is. A Szov­jetunió a múlt évhez képest több silókukorica kombájnt küld, aminek örülhetnek a mezőgazdasági dolgozók. Bár sokszor úgy véltük, hogy az al­katrészellátás megoldása lehetetlen­nek tűnik, ezen a téren is javult a helyzet és még a Zetor 50-es trakto­rok üzemeltetéséhez is több alkat­részt kapunk. Л külföldi gépek közül a legjobb az alkatrészellátás a román traktoroknál. Még mindig kevés az alkatrész a 8011-es és a ZT—300-as traktorokhoz. Az E—512-es kombáj­nokra főleg a motorrészekre kevés az alkatrész — többnyire pótolhatatlan alkatrészekről van szó — az SK—4-es kombájnok üzemeltetéséhez is jóval több alkatrészre lenne szükség. Több a gép tehát, de mégsem any­­nyi, amennyire szükség lenne, és ezért arra kell törekednünk, hogy a meglévő gépeket a lehető legjobban használjuk ki. Ez főleg úgy érhető el, hogyha jól működő szervizszolgálato­kat létesítünk minden járásban. A zvolení Agrotechnika 46 szervizkocsi­val — 10-zel többel, mint a múlt év­ben — biztosítja a hét minden nap­ján, ünnepen és vasárnap is a szer­vizszolgálatot a jótállási idő alatt dol­gozó gépeknél. A Német Demokra­tikus Köztársaságból hat szervizkocsi érkezett az E—512-es kombájnok ja­vítására. Felkészültek a traktorálio­­mások, a mezőgazdasági üzemek na­gyobb javítóműhelyei is. Most már csak az a fontos, hogy jó szervező­munkával biztosítsuk a meglévő gé­pek üzemeltetését.- (BÁLLÁ) Harc a másodpercekért. Az önkéntes tűzoltók is felkészültek Az elmúlt hetekben mozgalmas napokat éltek át az önkéntes tűzoltók a komárnói (Komárom) járásban. A körzeti versenyekre való felkészülés, és a körzeti versenyek izgalma feszült légkört teremtett, mert minden tűz­oltó raj arra törekedett, hogy a vetélkedőből győztesként kerüljön ki. A bajéi (Bajcs), moci (Dunamocs), Okoličná na Ostrove-i és lipovéi körzeti versenyek nyomán született eredmények fényt derítettek arra, hogy melyik testületben vették komolyan a felkészülést. A testületek vezetői megértet­ték a versenyek célját, küldetését és ennek szellemében végezték a reájuk háruló felelősségteljes munkát. Mert mi tulajdonképpen a versenyek célja? Az, hogy az egyes községek versenyző rajai ütőképesek legyenek egy eset­leges tűz esetén, tudják teendőjüket és hatékonyan avatkozzanak be a tűz­megelőzés sokrétű munkájába. A „vörös kakas“ sosem alszik, de a nyári időszak a legalkalmasabb arra, hogy pusztító erejével milliós károkat okozzon. A nyári meleg időjárás csak fokozza a tűzveszélyt, különösen a gabonabetakarítás idején, amikor a különféle mezőgazdasági gépek — kombájnok, traktorok, magasnyomású szalmapréselő gépek, robbanómotorok — százai, sőt ezrei veszélyeztetik a termést. Elég egy szikra, hogy több tízezer koronás kár keletkezzék. Az utóbbi évek tapasztalatai intő példaként keli, hogy szolgáljanak a komár­nói járás mezőgazdasági dolgozóinak, amikor a tűzrendészet! előírások következetes be nem tartása miatt több szövetkezetben és állami gazda­ságban keletkezett gabonatűz. A tűzoltóversenyek célja éppen az volt, hogy a testületek tagjai, akik­nek többsége a szövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgozik, fölis­merje a veszélyt és gyors beavatkozása révén likvidálja várható következ­ményeit, vagy csökkentse az esetleges kárt. A versenyek eredményeivel csak részben lehetünk elégedettek, mert a felsőbb szervek részéről előírt limitet az egyes kategóriákban csak néhány rajnak sikerült elérni. De a versenyek izgalma, valamint a kedvezőtlen időjárás nagymértékben befo­lyásolta az eredményeket. A tűzoltók tudatában vannak a reájuk váró felelősségnek és mindent el­követnek, hogy a legminimálisabbra csökkentsék a tüzek keletkezését, ami persze nemcsak rajtuk, hanem a gépkezelőkön, a földeken dolgozó mun­kásokon is múlik. Azt pedig csak úgy érhetik el, ha következetesen be­tartják a tűzrendészet! előírásokat és minden munkaszakaszon másokkal is betartatják. I A mezőgazdasági üzemek felelős dolgozói sem képeznek kivételt ezen rendelkezések alól. Sőt, ellenkezőleg! Az ő feladatuk ellenőrizni a szüksé­ges berendezések üzemképességét, a hiányosságok eltávolítását, valamint a fegyelemsértők felelősségre vonását. Hanzsér Zoltán elvtárs, a járási mezőgazdasági társulás igazgatóságának tűzrendésze« technikusa arról tájékoztatott, hogy a járás riiezőgazdasági üzemeinek — szövetkezetek, állami gazdaságok és meliorációs szövetke­zetek — felelős vezetői kellő oktatásban részesültek, sőt a gépesítők ré­szére további iskolázásokat tartottak. Ezek az iskolázások sok hiányosságot ' hoztak felszínre. Például azt, hogy igen sok szövetkezetben töltetlenül áll­nak a kézi oltókészülékek, mert azokat a helyszínen kellene megtölteni, de az illetékes vállalat dolgozói nem győzik a munka végzését. Arra is fény derült, hogy sok helyen helytelenül helyezték el az említett készülé­ket, aminek végzetes következménye lehet. Másutt viszont Csáki szalmája módra bánnak a nyílt helyen levő oltókészülékekkel. Olyan tények ezek, amelyek gondolkodóba ejtik az embert. Vajon annyira közömbös számunk­ra a közös vagyon és annak védelme? A felelet csak egy lehet. Mégpedig az, hogy nem, mert amit az ember kétkezé munkájával keservesen megter­melt, meg is kell, hogy védje. Ez mindannyiunk becsületbeli kötelessége. De elsősorban a tűzoltóké, akik jól felkészültek e feladatra! —J— Végre gyorsabb ütemben parko­sítják Szlovákia fővárosát, Bra­­tislavát is. A Rekrea dolgo­zói nagy fákat daruk segítsé­gével telepítet­tek a lakótele­pek közé és va­lóságos kisebb ligetecskék ke­letkeztek. Na­gyon Örülnek ennek a lakók, mert a fák szű­rik a levegőt és egészségesebb, kellemesebb környezetben lakhatnak. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents