Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-06-17 / 24. szám
1972. június 17. .SZABAD FÖLDMŰVES Rendszeres olvasója vagyok a Szabad Földmüves-nek. Legutóbb Pazderák Bertalannak a fenti cím alatt megjelent Írása ragadta meg a figyelmemet. Bár a szerkesztőségi megjegyzésben népművelést dolgozók, efsz-elnökök, szülők véleményét, ötleteit, értékes javaslatait várja a lap szerkesztőgárdája, mégis bátorkodom e témához hozzászólni. Annál is Inkább, mert rólunk, fiatalokról van szó ... Egy kisváros gimnáziumába járok, ahonnét 20 kilométernyire lakom. Ismerem mind a falusi, mind a városi fiatalok szórakozási lehetőségeit, s a diákokét is. Nem állítom, hogy konkrét megfigyeléseim a szórakozással kapcsolatban mindenütt érvényesek, de a legtöbb helyen azt hiszem Így van. Sečianky-ban (Szécsénkén) kultúrház és ezenkívül kéttermes, jól felszerelt Ifjúsági klub áll a fiatalok rendelkezésére. A klubban hétvégeken kisebb összejöveteleket tartanak. Ezek többnyire alkoholmentesek. Az, sogy sikerül-e valamennyi fiatalnak jó szórakozást biztosítani; a rendezéstől függ. A klubba állandó társaság jár — az ifjabb fiatalok (15—18 évesek). Az „idősebb“ fiatalok nem járnak a klubba, mivel a falu Íratlan törvényei... A felnőttek szerint a 18 évet betöltött lányok csak azért mennek a klubba, hogy udvarlót szerezzenek. Ha nem akarják, hogy ilyen váddal kerüljenek a falu szájára, inkáb botthon ülnek. S hogy mit csinálnak? A legtalálóbb válasz: semmit! (Már ami a szórakozást és a szabadidő célszerű kihasználását illeti.) A velük egykorú fiúk jobb híján kocsmában ütik agyon az időt, mert lányok nélkül a klub nem sokban különbözik a kocsmától. Csupán az évente megrendezett néhány táncmulatság jelent szórakozást a fiataloknak. Ez bizony nagyon kevés! Hiába a SZISZ falusi szervezete, hiába dolgoznak ki jó tervet, ha a felnőttek maradi gondolkodása ennek megvalósítását akadályozza. Ez mindaddig nem változik meg, amíg a fiatalok be nem bizonyítják, hogy szabad idejüket kulturáltan, művelődéssel, szórakozással akarják eltölteni. Ezt a problémát nem lehet máról holnapra megoldani. Az emberek gondolkodásmódjának átformálására hosszú idő, s tevékeny ható erő szükséges. A városi fiatalok helyzete szabadabb a falusiakénál. S hogy ez a szabadság mennyiben hasznos, nehéz eldönteni. A szórakozási lehetőségek nem a legjobbak. Nyilvános szórakozóhelyeken a fiatalok a korkülönbségek miatt nem érzik jól magukat. Az ifjúsági klubok szempontjából sem állnak jobban (sőt némely esetben nipcs is!), mint a falusiak. A szórakozást a színház és mozi egészíti ki, de a városi fiatalság jelentős része nem él ezzel a lehetőséggel. Nehezen értem meg azokat a fiatalokat, akik esténként csoportokba verődve róják a várost, bömböltetve a magnót. Az ilyen sétáknak rendszerint kocsma az utolsó állomása. Következményeit felesleges részletezni. Szerintem a diákok a fiatalok külön csoportját képezik. Legkevesebb az idejük a szórakozásra. A tanítási idő után várja őket a könyv, a másnapra felkészülés. Ogy mondják: szabad idejükben olvasnak. Am ez nemcsak szabad Idejük kitöltését jelenti, hanem a tananyag kiegészítését, új ismeretek szerzését is. A diákokon kívül csekély azoknak a fiataloknak a száma, akik rendszeresen olvasnak. Pedig az olvasás minden fiatalnak a leghasznosabb szórakozása lehetne. A diákok szórakozásához még anymim nyit: a középiskolai rendszabály till ja a tanulók nyilvános szórakozóhelyekre járását, a kilenc óra utáni kimaradást. Ezt csak az igazgatóság beleegyezésével lehet megváltoztatni. Mi, az iskolánkban úgy oldottuk meg a táncmulatság problémáját, hogy kéthavonként teadélutánt rendezünk. Egy másik középiskolának a zenekara szívesen jön játszani. Ügy érzem, csak az ilyen mulatságokon tudunk igazán jól szórakozni. Meghívjuk tanárainkat is és alkohol nélkül is felejthetetlen délutánokat rendezünk. Rendszerint rövid, érdekes műsort készítünk. A szülők az ilyen rendezvényekre nyugodt lelkiismerettel engedik a tanulókat, hiszen ezek a mulatságok zártkörűek. Az iskola igazgatósága éš a SZISZ-szervezet évente rendez olyan összejöveteleket, amelyekre a szülőket is meghívjuk. Van lehetőség a szórakozásra, csakhogy a kulturált időtöltésre szolgáló hely a kevés. Ezt a kérdést kell először megoldani! Utána a fiataloknak kell jó hangulatot teremteni. Egy-két jólszervezett összejövetel után rájönnek a fiatalok, hogy alkohol nélkül is lehet jól szórakozni, sőt táncolni is. Mindehhez azonban a felnőttek megértése is szükséges. DEÁK TERÉZ Szikrát hány a szeme, szőre, amint lesben ül a fán. Gerle-fiók, kicsi mókus mind jó zsákmány valahány. Fácáncsibe sír a fűben. Nyúlfi vakog valahol: Most vadászik a vadmacska, s ki nem vigyáz, meglakol. GAZDAG ERZSI Volt Égy szer egy lyukas zokni. Oj korában nem akárki lehetett, mert előkelő anyagból készült és hetyke kék minták ékeskedtek rajta. De hát most már megöregedett. S mondom, volt rajta egy lyuk. Amolyan pöfjeszkedő, cajrangos szegélyű. Bent lakott egy rozoga szekrény legrozogább fiókjának legalján. — Azért én szebb vagyok nálad — mondta a lyuk a zokninak. — Mi? csodálkozott a zbkni —, még hogy szebbI Mitől vagy szebb? — Mert átlátni rajtam — mondta a lyuk. — Ugyan — oktatta a zokni —, rajtam éppen az a szép, hogy nem vagyok átlátszó, s nézd meg a gyönyörűséges kék mintáimatl — Es piszkos is vagy — folytatta a lyuk fittyet hányva az oktatásra —, én bezzeg sohasem piszkolódom be. Ezen a zokni elgondolkodott. — Na, ugye! — hangoskodott a lyuk —, te is belátod. Nem is méltányos, hogy én ilyen kiest vagyok, te meg ilyen nagy. Fogta magát, nőtt egyet. Most már alig maradt a zokniból. Nagyobb volt a lyuk s még nagyobbra nőtt. — Teljesen tönkreteszei — siránkozott a zokni. — Örülj, hogy ilyen gyönyörű lyukkal lakhatsz együtt — fölényeskedett a lyuk még nagyobbra nőtt. — faj, megölsz — kiáltott a zokni és akkor a lyuk nagy pöffeszkedve akkorára nőtt, hogy a zokniból nem maradt semmi. De ahogy eltűnt a zokni, úgy eltűnt a lyuk is. Mert ha zokni nincs, lyuk sincs. Így aztán a nem létező lyuk most siránkozhat a nem létező zokni után. LÄZÄR ERVIN — Most kezd járni a kisfiam. Ez az első babám és Így még nem tudom, hogy milyenek is a kisgyermekek első lépései. Kicsit különösnek tartom bicegő, döcögő járását. Mintha valami nem lenne rendben. Vagy talán minden baba így Jár kezdetben ...? Tépelődik magában a kismama, pedig helyesebb lenne, ha mielőbb orvoshoz vinné babáját, mert feleslegesen aggódni nem érdemes. Ha valóban valami baja van a kicsinek, akkor jobb, ha időben kezelésbe veszi az orvos. — Mi is az a csípőficam? Igazságtalan betegség, mert fiúknál ritkábban fordul elő. A leánygyermekeken gyakoribb. A legtöbbször már veleszületik a baba, de később is megtörténhet a baj, hogy a combcsont feje kiugrik a még fejletlen csípőizületi árokból. Gyakran olyankor történik ez, amikor a maina jól kinyújtogatja, kifeszíti a baba lábát, „hogy később egyenes legyen“. Lehet egyoldali vagy kétoldali csípőficam. Az egyoldali a gyakoribb. Miről lehet felismerni? Már a korai csecsemőkorban észrevehető, hogy a combon levő harántráncok nem egyformák a két lábon, nem szimmetrikusak. Egészséges babénál egyformán helyezkednek el a combokon a ráncok. Csípőficamnál a testvérráncocskák egyik combon lejjebb, vagy följebb vannak, min a másikon. Ezenkívül az egyik térdkalács magasabban fekszik és az egyik láb rövidebb. Amikor már járni tanul a gyermek, akkor a kacsázó járás figyelmeztet a bajra. Anyuka ezekből a jelekből gyaníthatja a csípőficamot. A pontos kórjelzést természetesen az orvos oldja meg, szükség esetén röntgenvizsgálattal. A csípőficam gyógyítása abból áll, hogy pontosan helyére illesztik a csípőizületet és abban a helyzetben rögzítik különféle módon. Bizony sajnálva nézi az ember az ilyen babákat, akiket szíjak között vagy esetleg gipszbörtönben kell tartani, pedig azt kell sajnálni, amelyiket nem gyógyítják időben. Mert nagyon fontos, hogy a bajt még csecsemőkorban felismerjük és gyógyítsuk. Ilyenkor gyorsabb és tökéletesebb a gyógyulás, miift későbbi korban. Ajánlatos, hogy minden anyuka a harmadik hónap betöltése után feltétlenül vigye el babáját, gyermekorvoshoz vagy ortopéd szakorvoshoz, még akkor is, ha ő maga nem vesz észre semmit. M. AZ ÉRTÉKES KINCS Napozó - homokozóruhák 1. Kétféle színű frottl-»ny»íból Összeállított napozó, •lején napmotívum rátéttel. z. „Pikkelyes” kartonruh>t>ka. A szárat nadrág — a „berrouda” — anyaga Is karton. s. Frottír napozó, elüti színű szegélyezéssel. A felső rész két oldalán aímamotfvum rátéttel. á. Vászonnadrág, enyhén bosszított szárral, a derítőn Vászon övvel rVLOr МЛК1Д VÍZSZINTES: 1. Alak. 4. Válogatott. 7. Csúnya. 10. Lim ikerszava. 11. Város Magyarországon. 12. .... fere ikerszava. 13. Elege van belőle. 14. Nem sok, nem kevés. 15. Zenit ellentéte. 16. Igénytelenül. 18. AIEM. 19. Idegen férfinév. 20. Végnélküli rét. 21. Ér németül (ADER). 22. Az éter és az alkohol gyöke. 23. Idegen sorsjegy. 24. Szalad. 25. Fordított vége. 26. Kevert szám. 27. Számnév. 28. Kéne betűi. 29. Férfinév. 30. Amit a nyertes kap. 32. Emelő-e? 34. Magánszám. 35. Római kettő. 36. Ékezettel: Ady szerelme (ford.). 37. Folyó a Szovjetunióban. 38. Krajcár rövidítve. 39. Vércsoport. 40. Házi szárnyas. 41. Termést takarít lie. 43. Lángol. 44. Több mint jó. 45. Éghajlat. 46. Olasz tenger. 47. Angol együttes. 48. Állóvíz. 50. Keresztül. FÜGGŐLEGES: 1. Becézett női név. 2. Spanyol úr. 3. Folyó Szibériában. 4. Rágcsáló. 6. Betűt vet. 7. Kevert rend. 8. Svájci kanton. 11. Battéria. 12. Maláji pénzegység. 14. Nagyobb kerek szám. 15. Kettősfogú rágcsáló. 16. Nem ér rá. 17. Együgyű. 18. Ütőkártya. 20. Csór betűi. 21. Idézetünk első része, folytatva a függőleges 5., 9. és vízszintes 49. sorban. 22. Azonos a függőleges 4-el. 23. Hajadon. 25. Ék! 26. Szlovák név. 28. Mezei állat. 29. Több magyar király neve. 30. Város Svájcban (ford.J. 31.......... Lisa, híres festmény. 33. Porció. 35. Lendület. ‘37. Prága egyik kerülete. 38. Félsziget a Fekete-tengerben. 40. Papagájnév. 41. Idom. 42. Kezébe fog. 43. Sírfelirat. 44. Tibeti szarvasmarha. 45. Mázol. 47. Varrunk vele. Beküldendő a függőleges 21., 5., 9. és a vízszintes 49. számú sorok megfejtése. 4 HOZZÁSZÓLÁS A „Néhány gondolat a szórakozásról" ClMÜ CIKKHEZ Csípőficamos a baba ?
