Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-06-17 / 24. szám
f 1972. jíínius 17. SZABAD FÖLDMŰVES 7 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZÉT! FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A szövetség működésének új szakasza elé Kmius elsején tartotta első plenáris ülését a Szlovák Szocialista Köztársaság Szövetkezeti Föld művesei Szövetségének Központi Bizottsága. Ezen az ülésen résztvettek az ellenőrző bizottságok ^ tagjai is, továbbá az SZLKP KB képviseletében Ondrej oviö mérnök, a mezőgazdasági és élelmezésügyi főosztályvezető, valamint a CSSZKSZ KB küldöttsége P. Jonáš mérnök, elnök vezetésével. Az ülést Ondrej H o 1 e c, az SZSZK Szövetkezeti Földművesei Szövetsége KB elnöke vezette. Az ülésen résztvettek a szövetség járási biznttságainak elnökei is, hogy közvetlenül megismerhessék a plenáris ülésen elhangzottakat, s az ilymédon szerzett ismereteket a járási bizottságok munkájában felhasználhassák. A vitában több járási bizottság elnöke felszólalt, ismertetvén a jb munkáját, s javaslataikkal növelték az ülés színvonalát. Az ellenőrző bizottságok tagjainak részvétele is elősegítette, hogy jobban megismerhették a szövetség tofeladatait, s még tevékenyebben segíthetik e feladatok teljesítését, jobbá téve ellenőrző tevékenységüket. A plenáris ülés megvitatta és jóváhagyta а XIV. pártkongresszus, valamint az efsz-ek VIII. országos kongresszusa határozataiból a szövetségre háruló főfeladatokat, a szövetség tárgyalási rendjét és az 1972. évi munkatervet, megválasztotta a szövetség Központi Bizottságának szakbizottságait. Az ülés végül határozatokat hagyntt jóvá, köztük az Amerikai Egyesült Államok Vietnam elleni agresszióját elítélő határozatot is. A szövetség legközelebbi feladatai Az ülés főelőadója. A. Vojáőek mérnök, az SZSZK SZFSZ KB titkára volt, akt A szövetség legközelebbi feladatai című beszámolójában egyebek között a következőket mondotta: A CSKP KB áprilisi ülésén jóváhagyta a szövetség további működésének és szervezeti felépítésének alapelveit, úgy, ahogy azt a CSKP KB elnöksége 1972. január 22-én megtárgyalta. A párt a Központi Bizottság áprilisi ülésének határozatában méltó elismerését és bizalmát fejezte ki a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, mint a szövetkezeti parasztság osztálya társadalmi-érdekvédelmi szervezete iránt. A SZFSZ, annak minden szerve és szervezete, az egész szövetkezeti parasztság ezért büszkén és öntudatosan küzd a CSKP mezőgazdasági politikája célkitűzéseinek megvalósításáért, a párt irányításával sikeresen fejleszti a szövetkezeti nagyüzemi termelést, építi a szövetkezeti parasztság boldogabb, még örömteljesebb jövőjét, a szocialista társadalmat. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szempontjából nagy jelentőségű az efšz-ek VIII. kongresszusának tanácskozása, s ennek következtetései. A szövetkezeti parasztság a kongresszuson nagyra értékelte a CSKP céltudatos politikáját és teljes bizalmát fejezte ki iránta. Örömmel fogadta szövetkezeti parasztásgunk az állam gazdaságipolitikai megszilárdítása terén szerzett érdemei elismerését, amint azt a CSKP KB nevében úr. Gustáv Husák, pártunk főtitkára tolmácsolta. Azért, hogy az efsz-ek VIII. kongresszusa konkretizálta és jóváhagyta a mezőgazdasági termelés minden ágazata fejlesztésének irányvonalát, s végrehajtásának módozatait —. beleértve a szövetkezeti gazdálkodás magasabb formáit is —, egyben felhívta valamennyi szövetkezeti tag figyelmét arra, hogv továbbra is teljes erővel munkálkodjanak a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésén, az átlagon alul gazdálkodó üzemek színvonalának emelésén, stb. Ez a kongresszus valóban szocialista mezőgazdaságunk igen jelentős eseménye volt. А XIV. kongresszus határozatának megvalósításáért A Vili. kongresszus nemcsak jóváhagyta a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége alapszabályait, s megválasztotta annak központi szerveit, de egyúttal meghagyta, hogy a CSKP vezetésével igyekezzék tovább szilárdítani a murtkásparaszt szövetséget, fejleszteni a szövetkezeti mozgalmat, s növelni a szövetkezeti parasztság részvételét а XIV. pártkongresszus határozatának végrehajtásában. Az efsz-kongresszus különösképpen felhívta a szövetkezeti tagok figyelmét arra, hogy tevékeny együttműködésükkel segítsék a Szövetkezeti Földművesek Szövetségét a társadalmi tevékenység kibontakoztatásában, a járási irányító szerveket és a nemzeti bizottságokat pedig abból a szempontból kérte, hogy a szövetség szerveivel szorosan együttműködve kedvező helyzetet teremtsenek a szövetség és szervei működése számára. Л CSKP KB áprilisi ülése, valamint az efsz-ek VIII. kongresszusa így fontos politikai eseménnyé vált; amelyek megszabták a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztésének irányvonalát és teret biztosítottak a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége politikai-társadalmi tevékenységének. Ezzel a szövelség, működésének új szakaszába lépett. Ez az ülés azért Is jelentős, mert feladata, hogy a következő időszakra megszabja a szövetség szilárd politikai-eszmei, valamint szervezeti működésének alapját. Az SZSZK SZFSZ főfeladatai teljes összhangban vannak a CSSZSZK SZFSZ KB által 1972. május 12-én jóváhagyott irányvonallal és feladatokkal. Tervfeladata kidolgozásánál azonban figyelembe kell vennie a SZLKP KB határozatait is, valamint Szlovákia specifikus termelési feltételeit, és a szövetkezeti parasztság nemzetiségi öszszelételét is. A szövetség alapszabályai is előírják, hogy az egyes köztársaságok szövetségei és ezek központi bizottságai végrehajtják az illető köztársaság, párt- és állami szervek, valamint a Nemzeti Front határozataiból származó feladatokat is. Marxista-leninista álláspontból «■пнанп>апав|ипжпю-пяяатн| A Szlovák Szocialista Köztársaság Szövetkezeti Földműveseinek Szövetsége (SZSZK SZFSZ) főfeladatait tárgyaló javaslat tehát a szövetség egységes céljait tartalmazza, figyelembe véve Szlovákia bizonyos sajátosságait. A főfeladatok három csoportja: — a szövetkezett parasztság eszmei-politikai nevelése, — a szövetkezeti tagok munka-, kulturális- és életkörülményeinek javításáról történő gondoskodás, — a szövetkezeti parasztság fokozottabb bevonása a mezőgazdasági termelés fejlesztésébe, az efsz-ek gazdasági eredményeinek megjavításába, a tartalékok feltárásába. A szövetkezeti tagok eszmei-polilikai nevelésének megszervezése terén két elvet tartunk szem előtt: először, az oktatás a marxistaleninista tudományos világnézeten alapul, s a szövetkezeti parasztságnak a szocialista hazafjságra és proletár-nemzetköziségre való nevelésére irányul; másodszor, hogy az elvhűség betartása mellett a politikai nevelőmunkát a szövetkezett parasztság széles rétegei számára közérthető formában végezzük. A szövetségnek, járási szerveinek és a szövetkezeteknek — tekintettel arra, hogy a Nemzeti Front tagszervezetei — módjuk, de egyúttal kötelességük is minden fokon résztvenní, tevékenyen közreműködni a Nemzeti Front valamennyi rendezvényén, amely a haza és a szocialista tábor szemszögéből megvilágítja a bei- és külpolitikai eseményeket. Szocialista módon élni... A szövetkezeti parasztság eszmei-politikai nevelésének fő célja, magyarázni a CSKP politikáját, növelni a tagság szocialista öntudatát, egyúttal biztosítani egyéniségének ás szocialista életmódjának fejlesztését. Ez azt jelenti, hogy az eszmei-politikai nevelőmunka egyéb formáin kívül nagy jelentőséggel bír a szövetkezeti tagoknak, különösképpen a falusi fiataloknak a kulturális munkába való bekapcsolása, a kulturális élet kibontakoztatása. Ezért arra törekszünk, hogy a szövetség valamennyi szerve és szervezete tevékenyen résztvegyen a falvak kulturális életében, s teljes mértékben támogassa az állam kulturális politikáját mind vidéken, mindpedtg a szövetkezeteken belüli kulturális élet megnyilvánulásait. Ahhoz, hogy a szövetség fejleszthesse és szervezhesse a szövetkezeti tagság magas színvonalú és hatékony eszmei-politikai nevelését, szükséges, hogy először a szövetség a saját tisztségviselőit képezze ki, s csak utána kerülhet sor a szövetkezetek tisztségviselőire. A tél folyamán pedig a szövetkezeti parasztság széleskörű eszmei-politikai oktatására is sor kerül. ^ A szövetség munkatervének másik részébe tartozik a szövetkezeti parasztság munka-, kulturális és élet körűimén veinek megjavítását célzó gondoskodás. A szövetség célul tűztél olyan életkörülmények megteremtésének elősegítését, amelyek hozzájárulnak a város és falu közötti különbségek fbkozalos kiegyenlítéséhez, s kedvező hatást gyakorolnának az ifjúságra, a mezőgazdaság számára való megnyerés szempontjából. Elsőrendű kérdés: az emberről való gondoskodás Szeretnénk elérni, hogy az ember — minden érték teremtője — iránti gondoskodás a szövetság valamennyi szerve és szervezete, így a szövetkezetek vezetősége ténykedésének előterében álljon, s a tagság eszmei-politikai nevelésén kívül fokozottabb figyelmet keli fordítani a tagok munkakörülményei, szociális- és egészségügy! gondoskodása javítására, kulturális igényeinek kielégítésére. Különös figyelmet kell fordítani a kisgyermekes családanyák, az ifjúság és főleg az ifjú házaspárok fokozottabb gondoskodására, s a nyugdíjasokra, különös tekintettel az afácsony nyugdíjat, vagy öregségi járadékot élvezőkre, s azokra, akik magánosak, betegek vagy maga tehetetlenek. A lakosság növekvő anyagi és kulturális szükségletei kielégítését, az életszínvonal emelkedését, a létbiztonság megszilárdítását a társadalmi gondoskodás elmélyítésével, a termelés rendszeres továbbfejlesztésével lebet elérni. Ez az irányvonal — ahogy a CSKP XIV. kongresszusa kihangsúlyozta — teljes mértékben érvényes a mezőgazdasági dolgozókra is, de különösen a szövetkezeti parasztságra, mert ők a mezőgazdasági termelés főágazatát képvise-A versenymozgalom fejlesztése A szövetkezeten belüli szocialista munkaversenv fejlesztése és minősége megjavítása érdekében a szövetség figyelmét arra fordítja, hogy a münkaverseny az Irányító és szervező munka állandó módszerévé váljék, elősegítse a termelés növekedését és gazdaságosságát és az erkölcsi értékek fejlődésével a „Mindenki szocialista módon“ versenymozgalomban csúcsosodjék ki. A termelés és a gazdaságosság növekedésével összhangban a szövetség igyekszik a tagság jövedelmének arányos növekedését biztosítani és a szövetség járási bizottságaival karöltve a szövetkezetek segítségére lesz a munkanormák tökéletesítése és egységesítése elveinek megmagyarázásánál, és az egyes szövetkezetekben az új elvek szerinti jutalmazás bevezetésénél. A Szlovák Szocialista Köztársaság Szövetkezeti Földműveseinek Szövetsége előterjesztett főfeladatai csak keretjelleggel bírnak, de egyértelműleg azt mutatják, hogy végrehajtásuk a szövetség központi és járási szervei komoly munkáját fogják megkövetelni, hogy az egyes szövetkezetek vezetősége, valamint a szövetkezeti ixiraszlság széles tömegei megértsék azokat. A főfeladatok sikeres végrehajtásának alapfeltétele, hogy a Központi Bizottság elnöksége és egyes albizottságai beleszőjék ezeket munkatervükbe. A Szlovák Szocialista Köztársaság Szövetkezeti Földművesei Szövetségének Központi Bizottsága vezető szerepét mi sem bizonyítja lobban, mint az, hogy az egyes kongresszusok között Szlovákiában ő biztosítja a szövetség működését és a járási bizottságokkal kapcsolatban irányító szerepe van. Emellett fontos, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság Szövetkezeti Földművesei Szövetsége Központi Bizottságának munkaterve szorosan kapcsolódjék a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetkezeti Földművesei Szövetsége Központi Bizottsága munkatervéhez és tartalmazza mindazon feladatokat, amelyek lényeges jelentőségűek az elkövetkező időszakban. Az elnökség a Központi Bizottság plenáris ülése elé terjesztette a társadalmi, szociális-közgazdasági és törvényelökészítő-jogi albizottságok (szakbizottságok) megalakítására iránypjő javaslatát. A tanácskozás egységes módja, valamint a szövetség egyes szerveinek, illetve funkcionáriusainak konkrét hatás- és jogköre, valamint felelőssége megállapítása érdekében, nagy jelentőségű a Központi Bizottság és a járási bizottságok tanácskozási rendjének jóváhagyása. A szövetség tanácskozási rendje A Szlovák Szocialista Köztársaság Szövetkezeti Földművesei Szövetsége Központi Bizottsága tanácskozási rendjének javaslata öszhangban van a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, illetve a Cseh Szocialista Köztársaság Szövetkezeti Földművesei Szövetsége Központi Bizottságainak tanácskozási rendjével. A járási bizottságok tanácskozási rendje hasonló elvek alapján készült el, mint a Cseh Szocialista Köztársaságban, így mindkét köztársaság járási bizottságai egységes módszer alapján működnek. Az ellenőrző bizottság tanácskozási rendjét e bizottság külön ülésén hagyja majd jóvá. A szövetség főfeladatainak, munkatervének és tanácskozási rendjének jóváhagyása, valamint az albizottságok megválasztása által a szövetség minden szervére és szervezetére egy rendkívül igényes feladat hárul: biztosítani ezen feladatok végrehajtását, konkrét formában átvinni ezt az egyes szövetkezetek munkájába, a szövetkezetek funkcionáriusai és a tagság tudatába. Rendkívüli jelentőségű lesz az, hogy milyen formában és milyen színvonalon dolgozzák ki az egyes járási bizottságok e főfeladatokból kiinduló saját feladataikat. Tartalmazniuk kell a Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottságai következtetéseiből kiinduló feladatokat is, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága áprilisi plenáris ülése határozatainak megvitatásakor fogadtak el. Az együttműködés konkrét formája Szükséges, hogy a szövetség 1árási bizottságai főfeladatai konkrétak legyenek, figyelembe véve azt, hogy a szövetségek a Nemzeti Front tagszervezetei és szorosan együttműködnek a SZISZ, a Nószövetség és a Nemzeti Front többi tagszervezetének lárásl bizottságaival, valamint a járási nemzeti bizottságokkal. A szövetség járási bizottságainak főfeladataik kidolgozásakor különös figyelmet kell fordítaniuk a mezőgazdaság állami Irányításának járási szervével való együttműködés konkrét formáira, tekintetbe véve ezen szervek 1972. szeptember 1-től ^érvényes szervezeti alakját. Nagy jelentősége lesz a szövetkezetek képviseletének a járási és kerületi mezőgazdasági tanácsokban, mert ezen szervek által a szövetség járási bizottságai érvényesíthetik befolyásukat a járás mezőgazdasága fejlesztése kérdései intézésénél és a szövetkezetek közös érdekelnek az össztársadalmi érdekekkel való összehangolásával. A szövetség járási bizottságainak egyik főfeladata közvetlenül az efsz-ekben a szövetkezeti tagság társadalmi tevékenységének szervezése. Ezzel a szövetség iárási bizottságainak döntő szerepe lesz a szövetség szervezeti felépítésében és ezért a Központi Bizottság feladata minden formában elősegíteni a járási bizottságok mielőbbi működését. A szövetség járási bizottságai szorosan együttműködnek Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottságaival, valamint a járási mezőgazdasági társulásokkal, hogy Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottságainak plenáris ülései által elfogadott határozatok a szövetkezetekben megvalósulhassanak. A szövetkezetek taggyűlésein ismertessék a szövetkezeti parasztsággal a párt járási bizottságainak tevékenységét és azon feladatokat, amelyeket társadalmi téren a szövetkezetek kötelesek végrehajtani. Az egységes földmíívesszövetkezetek júliusi tagyülései már alkalmat adnak a szövetségnek, hogy a szövetkezeti parasztság széles rétege megismerhesse a szövetség feladatait és működése területét s megnyerje őket a szövetség munkájában való aktív részvételre. Az egységes földmű vesszövetkezetek VIII. kongresszusa ugyanis határozatában felhívja a szövetkezeteket ' és ezek tagságát, hogy tevékeny munkájukkal segítsék a szövetséget küldetése sikeres betöltésében. A CSKP XIV. kongresszusa és az efsz-ek VIII. országos kongreszszusa által elfogadott feladatok teljesítése, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége működésének fellendítése megköveteli a szövetség minden központi és járási funkcionáriusa, minden szövetkezeti vezetőségi tag, az egész szövetkezeti tagság tevékeny munkáját.
