Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-17 / 24. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1972. Június 17, Terepszemle húskombinátban Romantikus környezetben a Garam partján húzódik meg a zvoleni hatal­mas húskombinát, amely a közép­szlovákiai kerületben a legnagyobb húsfeldolgozó üzem. Működését 1962- ben kezdte meg és akkor az ország legnagyobb és legkorszerűbb üzeme volt. Azóta is sokat hallottunk róla, ezért kíváncsian léptük át az üzem küszöbét, vajon milyen sikereket ér­nek itt el a dolgozók. A hétköznapok forgatagában talál­ségek, nagy a fluktuáció és ennek következtében a munkaerő-hiány. A fiatalok többsége, ha elvégzi a kato­nai szolgálatot, búcsút mond az üzem­nek, mert máshol előnyösebb feltéte­lek mellett dolgozhat és könnyebben lakáshoz juthat. A Zvoleni Városi Nemzeti Bizottság és a vállalati igaz­gatóság eddig bizony nem sokat segí­tett az üzemnek a lakásprobléma meg­oldásában. Ezen az áldatlan helyze­ten úgy igyekszenek javítani, hogy Futószalag mellett, minden percet kihasználva szorgalmasan dolgoznak az előkészítő részleg fiatal munkásai. juk Ján Václavíkot, a húskombinát igazgatóját, és Mikulás Bystriansky termelési felelőst. Berregnek a tele­fonok, ügyfelek jönnek-mennek, még egy tanulmányi csoport is érkezik, úgyhogy az igazgatónak ugyancsak sok a munkája. Közben intézkedik, de azért alaposan meghányjuk-vetjük az üzem problémáit, és beszélünk azok­ról a jó módszerekről, amelyek hoz­zájárultak a terv sikeres teljesítésé­hez. Az igazgató összefoglalva az ed­dig megtett utat, azt mondja, hogy már túljutottak a „szülési nehézsé­geken“ és lassan-lassan konszolidáló­dott az üzem. A sok kezdeti nehézség után megszülettek az első sikerek. Általában jobbak a termelési feltéte­lek, több a szakember, még a vízel­látás is javult. A munkaszervezés színvonala állandóan emelkedik. Az ésszerűbb termelési munka már a múlt évben is nagy sikert hozott, hisz a termelési tervet 18 millió koronával lépték túl. A munka termelékenysége 6 százalékkal emelkedett, a tiszta jövedelem pedig 16 százalékkal. Amint az adatok is bizouyltják, az üzem tehát eredményesen működik és a termelés görbéje egyre jobban felfelé emelkedik. Amint azonban a későbbi beszélgetésből, valamint az üzemszemléből kitűnt, a többtermelés érdekében még nagyon sok problé­mát kell megoldaniuk. Az egyik ilyen, sok gondot okozó probléma a munka­erőhiány. Annak ellenére, hogy az üzemben elég jók a kereseti lehető­120, fiatalt képeznek tanoncotthonban, akikkel már tanulás közben megsze­rettetik a leendő munkahelyüket, és már most intézkednek, hogy ha ezek a fiatalok megnősülnek, lakáshoz juthassanak. A munkahelyek korsze­rűsítésére, a munka kultúrájának ja­vítására és' általában a dolgozók szo­ciális helyzetének javítására 30 millió koronát fordítanak. Az üzem vezetői remélik, hogy ilyen .nagyarányú be­fektetés után igazán kedvező feltéte­leket teremtenek a termelés fokozá­sára és annyira javulnak majd a mun­kakörülmények, hogy az üzem az ed­diginél sokkal nagyobb vonzóerőt gyakorol majd a dolgozókra és visz­­szatérnek a régi munkások, valamint újak jelentkeznek. Az új évben jelentősen megnöve­kedtek a húskombinát feladatai, mert 1971-hez képest 40 millió korona ér­tékű áruval többet kell termelni. Ez bizony nem kis feladat, ezért az üzem vezetősége, az üzemi pártszer­vezet vezetőségével, valamint az üze­mi tanáccsal együtt intézkedéseket tesz a munkaerő jobb kihasználásá­nak érdekében Ezek közé tartozik például, hogy az eddiginél több mun­kahelyen bevezetik a három műsza­kot, és minden módon igyekszenek szilárdítani a munkafegyelmet. A ter­melés fokozására kedvezően hat a széles alapokra helyezett szocialista munkaverseny. A Forradalmi Szak­­szervezeti Mozgalom VIII. országos kongresszusa tiszteletére, a „Minden­ki szocialista módon“ mozgalom ke­retében a dolgozók 4 millió 100 ezer korona értékű kötelezettséget vállal­tak. Továbbá kötelezték magukat, hogy terven felül 2,5 millió korona értékű árut juttatnak egyenesen a kereskedelmi hálózatba. Ezzel lénye­gesen hozzájárulnak a közellátás ja­vításához, mert az árut nem raktá­rozzák, hanem közvetlen szállítással juttatják a fogyasztókhoz. A szocia­lista munkaversenyt igazán magas színvonalon szervezték. Tizenkét kol­lektívában 378 dolgozó versenyez. Két kollektíva már elnyerte a Szocialista Munkabrigád büszke címet és továb­bi hét csoport igyekszik megszerezni. A két szocialista munkabrigádban 117 dolgozó versenyez a minél jobb eredmények eléréséért. Az eredmé­nyes szocialista munkaversenyre a felsőbb szervek is felfigyeltek, és Szlovákiában a húsfeldolgozó üzemek közül az üzem elsőnek kapta meg a „szocialista munka üzeme“ címet. Üzemszemle közben meggyőződtünk róla, hogy a munkafolyamatokat jól gépesítették, hogy a dolgozók a lehe­tő legkisebb fizikai erőkifejtéssel vé­gezzék munkájukat. Azonban több helyen tényleg korszerűsítésre szorul­nak már a munkafolyamatok és épp ideje, hogy a munka kultúráján is javítsanak Remélhető, hogy ezen a téren rövid időn belül lesz lényeges változás. Az üzem termékei igazán kereset­tek, különösen a vadászszalámi, a Po­ľana szalámi, a frankfurti virsli, a debreceni pecsenye és még több más ínyencségnek számító termék. Az üzemben 50 fajta hústerméket készí­tenek, ennek 25 százaléka félszáraz vagy száraz hentesáru. A hízóállatok 80 százalékát feldolgozzák és csak 20 százalékát adják tovább a hentes­üzletekbe. Sokat vitatkoztunk a vezetőkkel az áruk minőségéről, főleg arról, hogy az úgynevezett puha szalámifélék is jobb minőségűek lehetnének, és ak­kor nem keresné mindenki a száraz árut. Több intézkedést tettek, hogy a friss áruk is sokkal jobb minősé­gűek legyenek, azonban sokszor ezen a téren meg van kötve a kezük. A mezőgazdasági üzemektől például már megfelelő súlyú hízósertéseket kapnak — 100—110 kilósakat — azonban még mindig túl zsírosak. A hűtőraktárakban felhalmozódtak a zsíros húsok, oldalasok, és disznófej­­böl pedig annyi van, hogy ha a hely­zet hamarosan nem javul, szó szoros értelemben nem tudják hová tenni. Megvizsgáltuk a feldolgozásra váró kettéhasított hízósertéseket és meg­győződtünk róla, hogy tényleg kevés olyan hús van, amelyből debreceni pecsenyét vagy más nagyon jó mi­nőségű árut lehet készíteni. A hely­zeten viszont rövid időn belül nem lehet változtatni. Ezért a meglévő nyersanyagból kell kihozni a lehető legjobb hústerméket. Talán helyes lenne, ha más húsfeldolgozó kombi­nátok példájára a disznófejekből ol­csó szalámiféléket készíthetnének, amelyeket sörözőkben, borozókban árusíthatnának. Kelet Szlovákiában máris készítenek ilyen szalámit és kilóját 22 koronáért adják. A disznó­­fej érát egyébként már 9 koronára csökkentették kilónként, azonban en­nek ellenére sem fogy. Tehát helyes az a megoldás,’hogy valamilyen olcsó terméket kell belőle készíteni, amit alkalomszerüleg a vásárlók elfogyasz­tanának. A húsüzemben jó benyomásokat szereztünk. Különösen tetszett a ter­melés motorjaként haló jól szervezett szocialista munkaverseny és nagyon mutatósak, jó minőségűek voltak ter­mékeik is. Azonban sok még a javí­tani való.,Az állami terv szerint még jobban kell bővítenünk a választé­kot, és igazodniuk kell a fogyasztók igényeihez. Napjainkban már falu­helyen is a soványabb hústermékeket keresik, tehát a termelést oly módon kell beállítani, hogy az a fogyasztók érdekeit szolgálja. Az Igazgató sze­rint nincs eléggé hasznosítva a fel­dolgozáskor felamaradó csontmennyi­ség jelentős része sem. Mégpedig azért, mert az ide tervezett csontfel­dolgozó üzemet elvitték Liptovský Mikulásra. Pedig nagyon kellett volna a húsfeldolgozó kombinát mellé egy ilyen kiegészítő üzemrészleg. A húskombinát a kisebb-nagyobb problémák ellenére tehát igyekszik fokozni a termelést és arra törekszik, hogy a fogyasztók a lehetőségek sze­rint minél többféle hústermékhez jus­sanak. Az egész üzemi kötelezettség­vállalásból kiemelkedik az, amely szerint az üzem dolgozói a technoló­giai folyamatok betartásával állandóan jobb minőségű termékek előállítására törekszenek. Az üzem programját te­hát a jobb és több árutermelés hatá­rozza meg, ami összhangban van az állami tervekkel és a lakosság, jobb ellátására való törekvésekkel. BÁLLÁ JÓZSEF A kettéhasított sertések feldolgozásra várnak. Készül a kolbász-szafaládé. ÉLET ÉS NAPTEVÉKENYSÉG Volinszkij és Vlagyimirovszkij szovjet kutatók nemrégiben érde­kes kísérletsorozatot végeztek: mesterségesen létrehozott kisfrek­­veríciás elektromágneses terek ha­tását tanulmányozták kísérleti ál­latokon és bizonyos mikroorganiz­musokon. Kutyákat és nyulakat helyeztek hatalmas kondenzátorokba és mág­nestekercsekbe, s olyan 1—2 hert­zes elektromágneses rezgésekkel hatottak Vájuk, amilyenek a föld mágneses terének zavarai során jelentkeznek. Három órás „térke­zelés“ után napokig megfigyelés alatt tartották az állatokat, s ki­vétel nélkül szív- és érrendszeri, továbbá idegműködést zavarokat észleltek rajtuk. A mikroorganiz­musok megnövekedett aktivitással reagáltak a kezelésre. A kísérletek alapján is bizonyos­ra vehető, hogy valamennyi szer­vezet reagál a földmágneses zava­rokra, csak azt nem tudjuk még biztosan, hogy miként és hol. Pic­­cardi olasz kutató véleménye sze­rint a változó elektromágneses te­rek megváltoztatják az életfontos­ságú oldatok — például a kalcium­vízrendszer — szerkezetét, ami be­folyásolhatja . a sejthártya átbo­csátó képességét. A földmágneses zavarok egyaránt hatnak az egész­séges és a beteg emberekre. Az egészséges szervezet azonban na­gyobb alkalmazkodó képességével gyorsabban helyreállítja normális működését a mágneses vihar meg­szűnte után. A beteg test instabil rendszer, amely érzékenyebb a külvilági hatásokra, a következmé­nyek lassabban múlnak el, olykor még halált is okozhat a földmág­neses vihar. Ezért nagy jelentőségű a mág­neses viharok pontos előrejelzése, mert így az orvosok időben felké­szíthetik rá betegeiket. A különö­sen veszélyeztetett betegeket a mágneses terek hatásaitól akár árnyékolhatják is. 'ROVARIRTÁS VEGYSZER NÉLKÜL A növénykártevők életciklusá­nak gondos tanulmányozása révén csökkenthetjük az elpusztításukra felhasznált, de egyszersmind ter­mészeti környezetünket is szeny­­nyező vegyszerek mennyiségét. EZ a tanulsága azoknak a vizs­gálatoknak, amelyeket a gyapjas lepkék elpusztítására indítottak a baskír biológiai intézetben. Baskí­riának jó oka van a gyapjas lep­kék elleni védekezésre: az 1940-es évek végén a köztársaság tölgyfa­állományának több mint harmad­részét elpusztították a gyapjas lepkék, azután ugyanolyan rejté­lyesen eltűntek, ahogyan jöttek. Csaknem teljesen bizonyos, hogy a gyapjas lepkék nagy tömegű el­terjedése egybeesik a fokozott naptevékenységgel, a „csendes“ Nap éveiben nyoma sincs járvány­szerű pusztításaiknak. Egyelőre még nincs magyarázat erre a rejtélyes összefüggésre, de a kutatók tisztában vannak vele, hogy a gyapjas lepke nagy tömegű elterjedése földi tényezőkkel is összefügg. A gyapjas lepkék lárvái tavasszal a tölgyek fiatal levelei­vel táplálkoznak. Ha a nap tavasz­­szal a szokásosnál korábban for­dítja melegebbre az időt, a lárvák a tölgyfalevelek kifejlődése előtt kikelnek és így élelem híján el­pusztulnak. Ha viszont túlságosan hideg az idő, kitolódik a lárvák kikelésének időpontja — addigra annyira megerősödnek a levelek, hogy már alkalmatlanok a lárvák táplálkozására, tehát ugyancsak elpusztulnak a kártevők. Ezeket az üsszefüggéseket máris haszno­sítják Baskíriában a gyapjas lep­kék elleni védekezésre. Kora ta­vasszal repülőgépekről beszórják az erdőket, de nem rovarirtósze­rekkel, hanem hamuval és korom­mal. A hó sötét felszíne így több napmeleget nyel el, korábban fel­­olVad és a lárvák már akkor ki­kelnek, amikor még egyetlen levél sincs a fákon. Ez az egyetlen megoldás is bi­zonyítja, hogy a növényvédő vegy­szerek használatát ugyan nem ad­hatjuk fel teljesen, de más mód­szerrel is mérhetünk csapást az erdőinket, mezőinket fenyegető rovarokra.

Next

/
Thumbnails
Contents