Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-06-17 / 24. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1972. Június 17, Terepszemle húskombinátban Romantikus környezetben a Garam partján húzódik meg a zvoleni hatalmas húskombinát, amely a középszlovákiai kerületben a legnagyobb húsfeldolgozó üzem. Működését 1962- ben kezdte meg és akkor az ország legnagyobb és legkorszerűbb üzeme volt. Azóta is sokat hallottunk róla, ezért kíváncsian léptük át az üzem küszöbét, vajon milyen sikereket érnek itt el a dolgozók. A hétköznapok forgatagában találségek, nagy a fluktuáció és ennek következtében a munkaerő-hiány. A fiatalok többsége, ha elvégzi a katonai szolgálatot, búcsút mond az üzemnek, mert máshol előnyösebb feltételek mellett dolgozhat és könnyebben lakáshoz juthat. A Zvoleni Városi Nemzeti Bizottság és a vállalati igazgatóság eddig bizony nem sokat segített az üzemnek a lakásprobléma megoldásában. Ezen az áldatlan helyzeten úgy igyekszenek javítani, hogy Futószalag mellett, minden percet kihasználva szorgalmasan dolgoznak az előkészítő részleg fiatal munkásai. juk Ján Václavíkot, a húskombinát igazgatóját, és Mikulás Bystriansky termelési felelőst. Berregnek a telefonok, ügyfelek jönnek-mennek, még egy tanulmányi csoport is érkezik, úgyhogy az igazgatónak ugyancsak sok a munkája. Közben intézkedik, de azért alaposan meghányjuk-vetjük az üzem problémáit, és beszélünk azokról a jó módszerekről, amelyek hozzájárultak a terv sikeres teljesítéséhez. Az igazgató összefoglalva az eddig megtett utat, azt mondja, hogy már túljutottak a „szülési nehézségeken“ és lassan-lassan konszolidálódott az üzem. A sok kezdeti nehézség után megszülettek az első sikerek. Általában jobbak a termelési feltételek, több a szakember, még a vízellátás is javult. A munkaszervezés színvonala állandóan emelkedik. Az ésszerűbb termelési munka már a múlt évben is nagy sikert hozott, hisz a termelési tervet 18 millió koronával lépték túl. A munka termelékenysége 6 százalékkal emelkedett, a tiszta jövedelem pedig 16 százalékkal. Amint az adatok is bizouyltják, az üzem tehát eredményesen működik és a termelés görbéje egyre jobban felfelé emelkedik. Amint azonban a későbbi beszélgetésből, valamint az üzemszemléből kitűnt, a többtermelés érdekében még nagyon sok problémát kell megoldaniuk. Az egyik ilyen, sok gondot okozó probléma a munkaerőhiány. Annak ellenére, hogy az üzemben elég jók a kereseti lehető120, fiatalt képeznek tanoncotthonban, akikkel már tanulás közben megszerettetik a leendő munkahelyüket, és már most intézkednek, hogy ha ezek a fiatalok megnősülnek, lakáshoz juthassanak. A munkahelyek korszerűsítésére, a munka kultúrájának javítására és' általában a dolgozók szociális helyzetének javítására 30 millió koronát fordítanak. Az üzem vezetői remélik, hogy ilyen .nagyarányú befektetés után igazán kedvező feltételeket teremtenek a termelés fokozására és annyira javulnak majd a munkakörülmények, hogy az üzem az eddiginél sokkal nagyobb vonzóerőt gyakorol majd a dolgozókra és viszszatérnek a régi munkások, valamint újak jelentkeznek. Az új évben jelentősen megnövekedtek a húskombinát feladatai, mert 1971-hez képest 40 millió korona értékű áruval többet kell termelni. Ez bizony nem kis feladat, ezért az üzem vezetősége, az üzemi pártszervezet vezetőségével, valamint az üzemi tanáccsal együtt intézkedéseket tesz a munkaerő jobb kihasználásának érdekében Ezek közé tartozik például, hogy az eddiginél több munkahelyen bevezetik a három műszakot, és minden módon igyekszenek szilárdítani a munkafegyelmet. A termelés fokozására kedvezően hat a széles alapokra helyezett szocialista munkaverseny. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom VIII. országos kongresszusa tiszteletére, a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom keretében a dolgozók 4 millió 100 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltak. Továbbá kötelezték magukat, hogy terven felül 2,5 millió korona értékű árut juttatnak egyenesen a kereskedelmi hálózatba. Ezzel lényegesen hozzájárulnak a közellátás javításához, mert az árut nem raktározzák, hanem közvetlen szállítással juttatják a fogyasztókhoz. A szocialista munkaversenyt igazán magas színvonalon szervezték. Tizenkét kollektívában 378 dolgozó versenyez. Két kollektíva már elnyerte a Szocialista Munkabrigád büszke címet és további hét csoport igyekszik megszerezni. A két szocialista munkabrigádban 117 dolgozó versenyez a minél jobb eredmények eléréséért. Az eredményes szocialista munkaversenyre a felsőbb szervek is felfigyeltek, és Szlovákiában a húsfeldolgozó üzemek közül az üzem elsőnek kapta meg a „szocialista munka üzeme“ címet. Üzemszemle közben meggyőződtünk róla, hogy a munkafolyamatokat jól gépesítették, hogy a dolgozók a lehető legkisebb fizikai erőkifejtéssel végezzék munkájukat. Azonban több helyen tényleg korszerűsítésre szorulnak már a munkafolyamatok és épp ideje, hogy a munka kultúráján is javítsanak Remélhető, hogy ezen a téren rövid időn belül lesz lényeges változás. Az üzem termékei igazán keresettek, különösen a vadászszalámi, a Poľana szalámi, a frankfurti virsli, a debreceni pecsenye és még több más ínyencségnek számító termék. Az üzemben 50 fajta hústerméket készítenek, ennek 25 százaléka félszáraz vagy száraz hentesáru. A hízóállatok 80 százalékát feldolgozzák és csak 20 százalékát adják tovább a hentesüzletekbe. Sokat vitatkoztunk a vezetőkkel az áruk minőségéről, főleg arról, hogy az úgynevezett puha szalámifélék is jobb minőségűek lehetnének, és akkor nem keresné mindenki a száraz árut. Több intézkedést tettek, hogy a friss áruk is sokkal jobb minőségűek legyenek, azonban sokszor ezen a téren meg van kötve a kezük. A mezőgazdasági üzemektől például már megfelelő súlyú hízósertéseket kapnak — 100—110 kilósakat — azonban még mindig túl zsírosak. A hűtőraktárakban felhalmozódtak a zsíros húsok, oldalasok, és disznófejböl pedig annyi van, hogy ha a helyzet hamarosan nem javul, szó szoros értelemben nem tudják hová tenni. Megvizsgáltuk a feldolgozásra váró kettéhasított hízósertéseket és meggyőződtünk róla, hogy tényleg kevés olyan hús van, amelyből debreceni pecsenyét vagy más nagyon jó minőségű árut lehet készíteni. A helyzeten viszont rövid időn belül nem lehet változtatni. Ezért a meglévő nyersanyagból kell kihozni a lehető legjobb hústerméket. Talán helyes lenne, ha más húsfeldolgozó kombinátok példájára a disznófejekből olcsó szalámiféléket készíthetnének, amelyeket sörözőkben, borozókban árusíthatnának. Kelet Szlovákiában máris készítenek ilyen szalámit és kilóját 22 koronáért adják. A disznófej érát egyébként már 9 koronára csökkentették kilónként, azonban ennek ellenére sem fogy. Tehát helyes az a megoldás,’hogy valamilyen olcsó terméket kell belőle készíteni, amit alkalomszerüleg a vásárlók elfogyasztanának. A húsüzemben jó benyomásokat szereztünk. Különösen tetszett a termelés motorjaként haló jól szervezett szocialista munkaverseny és nagyon mutatósak, jó minőségűek voltak termékeik is. Azonban sok még a javítani való.,Az állami terv szerint még jobban kell bővítenünk a választékot, és igazodniuk kell a fogyasztók igényeihez. Napjainkban már faluhelyen is a soványabb hústermékeket keresik, tehát a termelést oly módon kell beállítani, hogy az a fogyasztók érdekeit szolgálja. Az Igazgató szerint nincs eléggé hasznosítva a feldolgozáskor felamaradó csontmennyiség jelentős része sem. Mégpedig azért, mert az ide tervezett csontfeldolgozó üzemet elvitték Liptovský Mikulásra. Pedig nagyon kellett volna a húsfeldolgozó kombinát mellé egy ilyen kiegészítő üzemrészleg. A húskombinát a kisebb-nagyobb problémák ellenére tehát igyekszik fokozni a termelést és arra törekszik, hogy a fogyasztók a lehetőségek szerint minél többféle hústermékhez jussanak. Az egész üzemi kötelezettségvállalásból kiemelkedik az, amely szerint az üzem dolgozói a technológiai folyamatok betartásával állandóan jobb minőségű termékek előállítására törekszenek. Az üzem programját tehát a jobb és több árutermelés határozza meg, ami összhangban van az állami tervekkel és a lakosság, jobb ellátására való törekvésekkel. BÁLLÁ JÓZSEF A kettéhasított sertések feldolgozásra várnak. Készül a kolbász-szafaládé. ÉLET ÉS NAPTEVÉKENYSÉG Volinszkij és Vlagyimirovszkij szovjet kutatók nemrégiben érdekes kísérletsorozatot végeztek: mesterségesen létrehozott kisfrekveríciás elektromágneses terek hatását tanulmányozták kísérleti állatokon és bizonyos mikroorganizmusokon. Kutyákat és nyulakat helyeztek hatalmas kondenzátorokba és mágnestekercsekbe, s olyan 1—2 hertzes elektromágneses rezgésekkel hatottak Vájuk, amilyenek a föld mágneses terének zavarai során jelentkeznek. Három órás „térkezelés“ után napokig megfigyelés alatt tartották az állatokat, s kivétel nélkül szív- és érrendszeri, továbbá idegműködést zavarokat észleltek rajtuk. A mikroorganizmusok megnövekedett aktivitással reagáltak a kezelésre. A kísérletek alapján is bizonyosra vehető, hogy valamennyi szervezet reagál a földmágneses zavarokra, csak azt nem tudjuk még biztosan, hogy miként és hol. Piccardi olasz kutató véleménye szerint a változó elektromágneses terek megváltoztatják az életfontosságú oldatok — például a kalciumvízrendszer — szerkezetét, ami befolyásolhatja . a sejthártya átbocsátó képességét. A földmágneses zavarok egyaránt hatnak az egészséges és a beteg emberekre. Az egészséges szervezet azonban nagyobb alkalmazkodó képességével gyorsabban helyreállítja normális működését a mágneses vihar megszűnte után. A beteg test instabil rendszer, amely érzékenyebb a külvilági hatásokra, a következmények lassabban múlnak el, olykor még halált is okozhat a földmágneses vihar. Ezért nagy jelentőségű a mágneses viharok pontos előrejelzése, mert így az orvosok időben felkészíthetik rá betegeiket. A különösen veszélyeztetett betegeket a mágneses terek hatásaitól akár árnyékolhatják is. 'ROVARIRTÁS VEGYSZER NÉLKÜL A növénykártevők életciklusának gondos tanulmányozása révén csökkenthetjük az elpusztításukra felhasznált, de egyszersmind természeti környezetünket is szenynyező vegyszerek mennyiségét. EZ a tanulsága azoknak a vizsgálatoknak, amelyeket a gyapjas lepkék elpusztítására indítottak a baskír biológiai intézetben. Baskíriának jó oka van a gyapjas lepkék elleni védekezésre: az 1940-es évek végén a köztársaság tölgyfaállományának több mint harmadrészét elpusztították a gyapjas lepkék, azután ugyanolyan rejtélyesen eltűntek, ahogyan jöttek. Csaknem teljesen bizonyos, hogy a gyapjas lepkék nagy tömegű elterjedése egybeesik a fokozott naptevékenységgel, a „csendes“ Nap éveiben nyoma sincs járványszerű pusztításaiknak. Egyelőre még nincs magyarázat erre a rejtélyes összefüggésre, de a kutatók tisztában vannak vele, hogy a gyapjas lepke nagy tömegű elterjedése földi tényezőkkel is összefügg. A gyapjas lepkék lárvái tavasszal a tölgyek fiatal leveleivel táplálkoznak. Ha a nap tavaszszal a szokásosnál korábban fordítja melegebbre az időt, a lárvák a tölgyfalevelek kifejlődése előtt kikelnek és így élelem híján elpusztulnak. Ha viszont túlságosan hideg az idő, kitolódik a lárvák kikelésének időpontja — addigra annyira megerősödnek a levelek, hogy már alkalmatlanok a lárvák táplálkozására, tehát ugyancsak elpusztulnak a kártevők. Ezeket az üsszefüggéseket máris hasznosítják Baskíriában a gyapjas lepkék elleni védekezésre. Kora tavasszal repülőgépekről beszórják az erdőket, de nem rovarirtószerekkel, hanem hamuval és korommal. A hó sötét felszíne így több napmeleget nyel el, korábban felolVad és a lárvák már akkor kikelnek, amikor még egyetlen levél sincs a fákon. Ez az egyetlen megoldás is bizonyítja, hogy a növényvédő vegyszerek használatát ugyan nem adhatjuk fel teljesen, de más módszerrel is mérhetünk csapást az erdőinket, mezőinket fenyegető rovarokra.
