Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-06-17 / 24. szám
—milTJminritTI—«Wltfl-fri-rw-r-rri-i------------------------ШЧ II SZABAD FÖLDMŰVES ÍS72. fflnhnt Tf. V\\\4\\V\\V\\\\\\\VÍ«\\VC«^\>I»X>K4\ÄW^\V\SWV\>>\VÍSV4\\>^^^^ I FOFELADAT a termelésfejlesztési lehetőségek optimális kihasználása A Levicei (Lévai] Járási Pártbizottság a CSKP KB áprilisi plenáris ülése, valamint a löldművesszttvetkezetek VIII. országos kongresszusa határozatainak megvitatása céljából járási pártaktiva értekezletet hívott egybe. A megbeszélésen resztvettek a párt alapszervezeteinek elnökei és aktivistái, valamint az efsz-ek elnökei. A pártaktiva értekezleten MICHAL KOVÄC mérnök a járási pártbizottság mezőgazdasági ás élelmezésügyi titkára beszámolt a járás mezőgazdaságának eddigi sikereiről, rámutatott a fogyatékosságokra, és a termelékenység fokozásának további lehetőségeire. Meglegyezte, hogy például a múlt esztendő a gabonatermesztés szempontjából a járásban nagyon jft eredménnyel zárult (43,3 q/ha), de az átlagos hozam jobb is lehetett volna, ha jónéhány gazdaság gabonatermesztése nem marad a járási átlag alatt. így 54 mezőgazdasági üzem átlagon felüli (a levicei efsz 54,9, a Jontovl 53,08, a Stredné Turovce-i 53, a Tekovské Hrádok-i 50,1 mázsa) gabonatermést ért el hektáronként. Ezzel szemben 39 efsz 40, tizenkettő pedig csak 35, egy efsz pedig 30 mázsa gabonát takarított be a földterület hektárjáról, részben azért, mert feltételei nem mindenben azonosak az élenjárókéval, nagyrészt pedig azért, mert nem tárták fel a nagyobb terméseredmény elérésének kedvező feltételeit, s ez több mint fogyalékosság. Mi ebből a tanulság? Mindenképpen az, hogy a termelés jobb feltételeinek kialakításával az emberek alkotókezdeményezésénnk határozottabb igénybevételével a jövőben olyan helyzetet kell teremteni, melyen belül minden egyes gazdaságban mód nyílik a még kifejezőbb átlagos hozam elérésére. Egyébként a mezőgazdasági titkár azt is megjegyezte, hogy járási átlagban az ötéves terv végén gabonafélékből 42,4, 1980-ban pedig már 49 mázsás teméseredménnyel kell számolni, s hogy őzt elérjék, minden mezőgazdasági dolgozónak nagyobb aktivitást keli kifejtenie. Az olvasó a felsorakoztatott számadatok mögött érthetően a hogyant keresi. Márpedig a jobb, a kifejezőbb eredmény elérése számos külső és belső tényező függvénye, melyeket egybevetve komplex agrotechnikának nevezünk, s ezeknek a feltételeknek következetes betartása fajtánként különböző, s annyira magától értetődő, mint például a számtanban a 2X2*4, tehát sem nem három, sem pedig öt, hanem akkurátusán négy. Ebből pedig az következik, hogy nem elegendő, ha csupán beszélünk a több, a jobb terméseredmény elérésének társadalmi szükségszerűségéről, hanem egyben a hogyanról Is vitatkoznunk kell, s ugyanakkor felsorakoztatni a termelőerőt— azon belül az embereket —, akik ismerői a bonyolult folyamatoknak, aktív részesei mtnren néven nevezendő előrehaladásnak. Tudatosítanunk kell, hogy a dolgozó emberek kezében van a hatékonyabb eredmények elérésének a kulcsa. A mezőgazdasági titkár említette továbbá, hogy míg 1970-ben a járás mezőgazdasági üzemeiben 240 kg tiszta hatóanyagot tartalmazó mütrágyameqnyiséget használtak a földterület hektárjára, addig az ötevés terv utolsó esztendejében már 300 kg tiszta hatóanyagra lesz szüksége a talajnak hektáronként ahhoz, hogy teljesíthessék a célkitűzéseket, Vitathatatlan, hogy a bőségesebb tápanyag-adagolás nagymértékben befolyásolja majd a végeredmény alakulását, de tudnunk kell, hogy csak egyike a kedvező hatást gyakorló tényezőknek, ezért a kifejezőbb eredmény további fontos követelménye a nagy hozamot biztosító vetőmagvak használatától is függ, melyeknek a beszerzése nem kizárólagosan a járási szerveken és egyes termelőüzemeken, hanem sokkal Inkább a központi vetőmag- és mütrágyaalap készletein múlik. Mindamellett, az üzemen belüli lehetőségek következetesebb kihasználásával, jobb szervezéssel, az emberek gondosabb felsorakoztatásával, a talaj termőerejének jobb kihasználásával stb. valóban mód nyílik a célkitűzés elérésére és túlszárnyalására. Polka mérnök a hrknvcei (Gyerkl efsz elnöke hozzászólásában nagyon lényegbevágó dologra hívta fel az Illetékesek figyelmét. Rámutatott arra, hogy a zabolátlan Ipoly folyó milyen nagy károkat okoz a környező gazdaságoknak, s a szinte évente Ismétlődő árvíz mennyire a termelők vámszedője és valóban sok terménytől fosztja meg a népgazdaságot. Ennek következtében idén az Ipoly völgyében gazdálkodó számos efsz rétjeiről nem takaríthat be szénát, és az árterületen lévő gabonavetései nem hoznak termést. Akarva, akaratlan tudomásul kell ezt venni. Különben ezek a rétek máskor sem adnak kielégítő hozamot és megfelelő tápértékű takarmányt, s nyíltan meg kell mondani, hogy terhére vannak a gazdaságoknak,- rontják a járás termésátlagát, s az ország amúgy is kevés termőterületének eredményes kihasználhatósága egyre eiodáződlk. Ezzel szemben az Ipoly szabályozása a szőbanforgó területeknek a lehető legjobb kihasználását tenné lehetővé. Hasonló a helyzet a mintegy 10 ezer hektárnyi vizenyős földterület meliorációs rendezésével kapcsolatosan is. Tehát ezek azok a nem is annyira rejtett lehetőségek. Feltárásuk népgazdasági érdek, ezért realizálásuk elengedhetetlenül szükséges, hogy mind jobban fedezhessük a kenyér és ipari gabona, valamint más népgazdaságilag nélkülözhetetlen nyersanvag-mennvtség mellett állataink táplálásához, az igényeknek megfelelő takarmányszükségletet. A járás mezőgazdasági üzentei ugyanis évente több mint 50 millió liter tejet adnak társadalmunknak, s ehhez я jő tápanyagdús takarmányok mellett kitűnő átörökítő képességgel rendelkező nagy tejhasznosságot és számos továbbtartásra alkalmas jő utódot nyújtó tehénállomány szükséges. jóllehet, az utóbbi évek megnyugtató eredményt hoztak a tejtermelésben, s így a múlt évben 2843 liter átlagos tejhasznosságot értek el tehenenként s ebben az évben pedig 2906 literes átlaghozammal számolnak, mégsem lehetünk elégedettek, mert az elért, illetve a tervezett átlaghozam nincs teljes összhangban a járás mezőgazdaságának objektív lehetőségeivel, s a jő tapasztalatokért sem kel! a szomszéd járásba menni. Mint ismeretes Nový Tekov, ahol Szlovákia egyik nagyon rangos állattenyésztési felügyelősége székel, állami törzstenyészetet tartanak fenn, s ebből a tenyészetből számos, országos viszonylatban Is ismert család alapító tehénegyed került ki. További törzstenyésztő gazdaság a Vyíné-i (Nagyod) Efsz is, ahol Balya Gyula zootechnikus és a gazdaság többi vezetőinek következetes tevékenysége révén szinte rekordidőn belül nagyhasznú tehénállományt neveltek fel, s a tejhasznosság fokozásában járási méretben az élenjárók közé kerültek. Tehát bőséges tapasztalat áll rendelkezésre a tehénállomány tejhaszuosságának fokozására, csupán körültekintés kérdése, hogy a legjobb eredményeket elérőket további jő termelőalappal rendelkező gazdaságok kövessék, s azt járási viszonylatban is általánosítsák. Különben ami az eredményeket illeti, a járás 48 löldmüvesszövetkezetében nagyon jő, 20 gazdaságában közepes, 31 gazdaságában pedig — melyek többségben 16 termelőalappal rendelkeznek — kielégítő termelési eredményt érnek el. Ez arra figyelmeztet, hogy tenni kell valamit, mert ha például az átlagos színvonalú üzemek termelését я nagyon jók, a gyenge eredményt elérőket pedig a közepesek színvonalára fölfejlesztenék,' úgy 25—30 millió koronával emelkedhetne a mezőgazdasági termelésből eredő forgalom. A rendteremtés, vagyis a lehetőségek optimális kihasználása elsősorban is a hasonló jő feltételek mellett gazdálkodó — mégis különböző eredményt elérő — efsz-ekné! esedékes. Ezek közé tartozik többek közt a tatai efsz, ahol hektáronként 11 200 korona nyerstermelést, s a hasonló feltételek mellett ésszerűbben gazdálkodó Kuralanyban pedig 15 480 koronát érnek el hasonló területen. A vén Ipoly völgyében ebből a szempontból talán a hrkovcei efsz 9803 koronás hektáronkénti nyerstermelése legjellemzőbb, s a hasonló feltétel mellett gazdálkodó szomszédja Topó 12130 korona nyerstermelés elérésére ké|ies. Hogyan lehetségesek ezek a különbségek? Egyszerűen úgy, hogy egyes gazdaságok jobban kihasználják a termelést előbbre lendítő belső tényezök-adta lehetőséget. Nagyon jó dolog, hogy az önelszámolást nyújtotta adatokat 45 gazdaságban hasznosítják. Ebből azonban az Is kitűnik, hogy a mezőgazdasági üzemeknek jóformán 50 százalékéban még mindig nem találtak módot -• vagy nem hallják vagy talán nem is akarták — az önelszámolás bevezetésére?! Valóban komoly fogyatékosság ez, mert az önelszámolás bevezetésének elodázása melegágya a bizonytalanságnak. Márpedig a ma mezőgazdaságában a gazdasági mutatók állandó figyelése a helyzet rendszeres elemzése és ismerete nélkül, lehetetlen az előbbrehaladás, hiszen már rég kinőttünk a sötétben való botorkálás kezdeni időszakából, s az ösztönszerű termelés-szervezésről a tudományos megalapozottságú termelésre kell átéllnunk, amire az önelszámolás figyelmeztető adatai nélkül csak kevés remény van. Hiányában csak az évvégi mérleg összeállítása után lehet nagyjából megállapítani a költségtételek tennékegységenkénti terjedelmét, amikor erre már kevés szükség van, mert semmi befolyással nincs a végeredmény alakulására. További fogyalékosság, hogy több gazdaságban a munkadíjak kifizetése sincs arányban az elvégzett munkával, másutt pedig Indokolatlanul sok természetbenit mérnek a tagoknak, ami az üzérkedés elharapódzására ad módot, s ugyanakkor a közös gazdaság abrakproblémával küzd. Ezzel egyidejűleg számos szövetkezet több háztájit mért ki tagjainak, mint amennyi járna. Tény, hogy az ilyen jelenségek felett nem lehet csak úgy elsiklani, hanem a helyzet javítása érdekében tevékenyen kell cselekednünk. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy a CSKP KB áprilisi plenáris ülésének s a földmüvesszövetkezetek VIII. országos kongresszusának határozatai valóban az elevenre tapintottak, amikor rámutattak a termelés fokozásának, azaz a lehetőségek optimál is kihasználásának, valamint a fogyatékosságok feltárásának és kiküszöbölésének lehetőségeire. A járás {őrületén a határozatok szellemében, a cél érdekében kooperációs bizottságokat alakítanak, melyek feltételezhetően következetes szervezéssel, racionális megoldásokkal a dolgozók alkotókezdeményező képességének jobb kibontakoztatásával valóban a nagyobb eredmények elérésére serkentik az egyes termelési körzetekben együttműködő gazdaságokát HOKSZA ISTVÁN- • •*- ■ -xaH Modernizált szarvasmarha istálló a topnrníkyi földművesszövetkezetben. A nemes cél érdekében Mezőgazdaságunkat az ötödik ötéves tervidőszakban az a cél vezérli, hogy saját termelésből fedezze dolgozó népünk élelmiszerszükségletét. Ezért szükséges, hogy többek közt a szarvasmarha tenyésztésben előtérbe kei üljön a nagyüzemi technológia. E cél érdekében épülnek a korfzerfl tömbösített istállók s ezzel párhuzamosan válik szükségessé az istállók nagyhasznú és a legújabb nagyüzemi termelésnek megfelelő haszonállatokkal való betelepítése. Az utóbbival összhangban a Dun. Streda-i (Dunaszerdahely) járásban az állattenyésztési felügyelőség osztályvezetőjével, Varga Lászlóval eszmecserét folytattunk. 'A A szövetkezetek fejlesztése elsősorban az állattenyésztési termelésre vonatkozik, ahol túlsúlyba kell kerülnie a nagyüzemi technológiának. Ezzel összefüggésben szükségszerű a tejhasznnsságra nemesített tehenek kitenyésztése. Hogyan készültek fel az igényes feladat realizálására? # Gondolom, mindenki előtt Ismeretes, hogy az állattenyésztés az addigi hagyományos módszerrel áttér az ipari jellegű termelésre. E cél teljesítése mindenekelőtt megkívánja az olyan tehéntipus kitenyésztését, mely minden tekintetben megfelel az íparszerű termelésnek. Az ilyen, tehát a teljesen új típusú haszonállatok tiszta vérvonalban történő tenyésztése eléggé hosszadalmas, ezért részesítettük előnyben a fajtán belüli nemesítést és a keresztezést. A keresztezéssel kapcsolatosan járási viszonylatban kétféle módot követünk a Nyltral Állattenyésztési Kutatóintézet programjával ősz. szefüggésben: a) a holland vöröstarka tehén keresztezése kanadai vöröstnrka apaállattal, Illetve ezek keresztezett utódaival; b) a holland feketetarka tehén keresztezése kanadai foketetarka apaállattal. A keresztezés végcélja, hogy körülbelül 37 százalékos véraránv alakuljon ki a keresztezettekben. Továbbá, hogy az így kialakított fajták továbbra is megőrizzék — a nálunk nagyon is lényegbevágó — hústermelő kápesésgüket is s alkalmasak legyenek a nagyüzemi technológia keretében a gépi fejésre. Az új típusok kitenyésztése annál is inkább fontos, mivel járásunkban egyre jobban terjednek a modernizált istállók. Egy Ilyen Istálló Hubicén (Gomba) máris üzemel. Á Pártunk gazdaságpolitikája elsósnrhan a gazdasági fejlesztést taglalja, ugyanakknr ennek szerves része a már eddig is elért eredmények fölmérése. A célok és a tervek meghatárnzása után többek közt az eddigi eredményekről is szeretnénk hallani. ф lárásunk szarvasmarha tenyésztése már eddig Is érzékenyen befolyásolta Szlovákia szarvasmarha tenyésztését a szlovák-tarka fajta marha sza porltása terén. Jelenleg 9150 tehenünk van törzskönyvezve. Járásunk évenle kb. 350—4ПП tenyészüszőt szállít elsősorban a kelet-szlovákiai kerületbe s ezzel nagyon kedvezően befolyásolja az ottani szarvasmarha tenyésztés színvonalának emelkedését. A múlt évben 7453 tehén lezárt laktációjának §z eredménye 3674 kg tej volt 3,98 százalékos zsírtartalommal (143 kg abszolút zsírmennyiséggel). Érdekes, hogy ezt a tejmennyiséget a már említett szovák-tarka fajta tehenek produkálták. Járásunkban ugyanis a már jelzett évben csak 150 hol. land faketntarka és 200 dán vörös tehén volt a termelésbén. Természetes, hogy még hem játszhattak jelentős szerepet a keresztezésből származó tehénutódok sem. Büszkeségünk a Topolníky (Nyárakd) földmüvesszövetkezet tenyészetében lévő 20 482-es fülszámú tehén, amely a harmadik laktá dóban 10 034 kg 4,21 °/oos zsírtartalmú tejet termelt. Az említett tehénnek két bikautódja van használatban, az egyik Kvétoslavovban, a másik pedig Kosicén (Kassa) az inszemlnáciős állomáson. Eredményeink másik döntő tényezőjeként említhetném a szarvasmarha tenyésztés népessége szempontjából a járás apaállat produkcióját, ami évente 60—80 darab közt váltakozik s ezeknek jelentős hányada az inszeminációs állomásokra kerül. Ez a mennyiség kb. egyharmadát képezi szlovákiai viszonylatban az apaállat mennyiség tenyészetbe vételének. A mezőgazdasági termelésben egyre fontosabbá válik a termelésrn vonatkozó tervek, adatok időben történő elkészítése. A törzskönyvezésben milyen módszert alkalmaznak az említett tényezők realizálására? • A törzskönyvezési adatok gyűjtését, nyilvántartását a számítóközpont biztosítja. A gyors adatközlésnek köszönhetjük, hogy az egyes mutatók feldolgozva gyorsan visszakerülnek a termelésbe. Így az operatív Irányításban mód nyílik azonnali felhasználásukra. Itt gondolok elsősorban a szelektálásra és a termelésre. A Dun. Streda-i járás a szarvasmarha tenyésztés terén már eddig is szép eredménnyel dicsekedhetett. A jövőt illető terveik átgondoltak, reálisak s ez nem más, mint a céltudatos törekvés pártunk gazdaságpolitikájának legjobb teljesítésére. Beszélgetett: CSIBA LÄSZLÖ Gondoskodjunk a termőtalajról ]v44VV444V4444V44\44V444'N4N4444X4V4444V4N44V4N44V44\4444V4\44X4\VVVVV4VNVVVVV444\44VV444444V44V4VÄX4VX4'^\44\V\XX\VV44V\\\V4VvV\V\\4444V4V4444VV4V4\\4\4S'l Szlovákiában az utóbbi évtizedben mintegy 8Ü ezer hektárral csökkent a szántóterület. Ezért a nagyüzemi mezőgazdaságok fontos feladatának kell tekinteni a rendelkezésükre álló termőtalaj gazdaságos kihasználását, termöcrejének szüntelen fokozását. Erre nagy segítségül szolgál — amint azt a CSKP XIV. és az efsz-ek VIII. országos kongresszusa is hangsúlyozta — a termőtalaj komplex elemzése, melynek adatait Szlovákiában a Földtani Intézet minden járásban elkészítette és rendelkezésre bocsátotta. A szakemberek Szlovákia járása ban 181 ezer talajszondát ástak t több mint 391) ezer talajmintát vettel s ezeknek adatait a járásokban erei menyesen hasznosítják. Az adatok ji lentékenyen hozzájárulnak a ludi mányosan megalapozott gazdálkodá elmélyítéséhez. Tehát e mezőgazdi sági termelésben a novénytermeszté jobb szervezése céljából, valamint növénytermesztés összpontosítása ŕ spccializálása bevezetésénél nagyi) jó szolgálatot tesznek. — p-
