Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-06-17 / 24. szám
í 1972. június 17. SZABAD FÖLDMŰVES Gabonabetakarítás előtt Fontos feladat a tuzkarmegeiozés Közeleg a nyár, s ezzel egyidöben a gabonatermés betakarítása fokozott felelősséget ró a helyi nemzeti bizottságokra, efsz-ekre, állami gazdaságokra, s a tűzoltóegyesületekre egyaránt. Sok függ attól, milyen színvonalú a felkészülés, a szervezettség, az éberség szerepe mennyire tudatosított, hogy a milliós károkat megelőzhessük. Az alábbiakban két Járásból adunk ízelítőt, valójában mi a helyzet ezen a területen. Több figyelmet az óvintézkedések betartására! Ä levicél (Léva) járásban nemrég összegezték a múlt évi Intézkedések eredményeit, s fogyatékosságait, valamint a legközelebbi feladatokat is kitűzték. Mit mutat a statisztika? Csöppet sem elragadtató, sőt elgondolkoztató, hogy a lévai Járás területén 86 tűzeset^ került sor a múlt évben, amely 33-mal több, mint a tavalyelőtti. A kár viszont félmillió koronával csökkent 1971-ben, bár meghaladta az egymillió koronát. Az önkéntes tűzoltóegyesületek gyors közbelépésével, a műszaki berendezések szakszerű kezelésével, valamint a falvak, s üzemek dolgozóinak hathatós segítségével 14 millió korona értéket mentettek meg az elhamvadástól. Szomorú tény: legtöbb tűzeset éppen az efsz-ekben fordult elő. Például a bielovcei efsz-ben négy, a Cajkoviban, Dolná Sečiben (Alsószecse), a kalinőiakovoiban és a Malé Šárovceiben (Kissáró) két-két tűzesetre került sor. A jelentős anyagi kár miből keletkezhetett? Jobbára a felelős vezetők gondatlanságából, hanyagságából. Elősegítette a helytelen kazalrakás és takarmányraktározás (17 eset, közel félmillió korona kár!], valamint az istállókban, műhelyekben keletkezett tűzkárok összege is közel 100 ezer koronára tehető. Mik valójában a tdzesetkiváltó okok? Kipattanó szikra (13 esetben), felelőtlen gyermekek által (13), rossz «kémények (9), fűtőberendezések rendellenessége (9), égő cigarettavég eldobása (7) okozott kisebb-nagyobb tüzet. Ebből a rövid statisztikai áttekintésből is kitűnik, hogy a gyerekek aránylag gyakran vétkesek a tűzesetekben. Ezért a járási tűzoltóparancsnokság elhatározta, hogy rendszeresen figyelmezteti az Iskolák igazgatóit a gyermek-tűzesetek megelőzése érdekében. Sümegh Lajos a tűzoltószervezetek iárási bizottságának titkára többek között elmondotta, hogy a tűzesetek számának csökkentése érdekében szigorúbban veszik az óvintézkedések betartását, s tanfolyamokat szerveznek, valamint minden eddiginél több figyelmet fordítanak az ellenőrzésre, a hanyagságok megakadályozására, s a külömböző bírságolástól sem riadnak vissza. A. G. Fokozott felelősséggel... Dunajská Stredán (Dunaszerdahely) Vári elvtárs, a Szlovákiai Tűzoltók Szövetsége járási bizottságának titkára tájékoztatása szerint 83 önkéntes tűzoltótestületet tartanak számon. Legpéldásabban működnek: a gabčikovol (bősi), lehnicei (nagylégi), medvedovi (raedvel) és a šamoríni (somorjal) önkéntes tűzoltó-testületek; ezekben a községekben nagyon jó viszony alakult ki a hnb, az efsz és a tűzoltótestület között. Sőt egyes községekben az efsz anyagilag is támogatja a tűzoltótestületeket, lehetőséget nyújtva nekik a gyakorlatozásra. Élenjár az efféle segítőszándékot illetően a Trhové Mýto-i {vásárvámosi), az Ohrady-i (csallóközkürti), a Hor. Potön-i (felsőpatonyi) Efsz. Még egyenruhákat is vásároltak a tűzoltók számára. Sajnos, olyan tűzoltószervezetek Is akadnak a járásban, — mint például a holicei (egyházgellei), a Cilizská Radvaü-i (Csilizradvány), stb. —, amelyek nem mutatnak semmilyen aktivitást, a szervezeti élet is pang. Ezeknél a szervezeteknél a közeljövőben meg kell javítani a belső ténykedést, fejleszteni a szakmai tudást. Ezzel kapcsolatban már indítottak tanfolyamot a parancsnokok, a tűzbiztonsági technikusok és a gépészek számára. A szövetkezetekben rendszeres ellenőrzéseket végeznek a tűzesetek megelőzése, a felelősségérzet elmélyí-Tűzoltó-lányok a javából (a iamoríni tűzoltótesliilet példásan gondoskodik az utánpótlásról, a szakismeret-gyarapításról egyaránt). tése, az óvintézkedések betartása fontosságának tudatosítása céljából. Természetesen, akadnak olyan efsz-ek és tűzoltótestületek is, amelyekben nincsenek végrehajtva a megelőző tűzrendészet! ellenőrzések; egyrészt, mert felületesen veszik mindezek a tűzoltótestületek, mind az efsz-ek vezetői azt a komoly felelősséget, amely reájuk hárul a tűzesetek megelőzése szempontjából. Az ellenőrzések rendszeresebbé tételével, szigorúbb felelősségrevonással akarják elejét venni a felelősség alóli kibúvásnak. Senki számára sem lehet közömbös például az, hogy a vrakuüi fnyékvárkonyi) csibekeltetőben a villany huzal meghibásodása következtében keletkezett tűz jelentős károkat okozott. Tehát, valamennyi efsz-ben, mezőgazdasági üzemben nagyobb gondot kell fordítani a villanyhálózat gyakoribb ellenőrzésére, a huzalok meghibásodásának kijavítására, vagy teljes kicserélésére, hogy biztonságosan tölthessék be küldetésüket. Az erdőtüzek is sok esetben elkerülhetők lehetnének, ha a honpolgáraink — hétvégeken, kirándulásaik alkalmával — nem dobálnák el felelőtlenül az égő cigarettavégeket, vagy táborozásuk után eloltanák a tüzet. Rövidesen megkezdődik a gabonabetakarítás. Ez az időszak különösen nagy felelősséget ró mind a hnb okra, mind a mezőgazdasági üzemek dolgozóira, vezetőire. A tűzvédelmi felkészülés tökéletesítése végett ebben a járásban körzeti tűzoltőversenyeket rendeznek, hogy ilymódon is tökéletesítsék akcióképességüket. A dunaszerdahelyi járásban évről-évre kiveszi részét a tűzkár-megelőzési munkából az ifjúság, főleg a gabonabetakarítás idején. Négy-öt tagú csoportok tartanak figyelőszolgálatot mind a községekben, mind a vasutak mentén. Június 25-én ifjúsági nap megrendezésére kerül sor, amelynek keretében elméleti és gyakorlati szempontból előkészítik a fiatalokat a feladataik teljesítésére. A tűzoltószövetség járási bizottsága ezúton is felkéri a szövetkezetek vezetőit, hogy támogassák a fiatalokat ebbéli nemes munkájukban (figyelőszolgálat megszervezésében, stb.). o. P. 4 \ A közelmúltban a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) Járásban meglátogattuk az OkoC-i (Ekecs) és a Velká Paka-i (Nagypaka) földművesszövetkezetet, ahol az időszerű mezőgazdasági munkák menetéről beszélgettünk. Az okoői szövetkezet 2600 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, amelyből 2200 hektár a szántó. Éhben az évben négyszáz hektáron termelnek többéves takarmányt. Az esős időjárás ellenére nem okozott különösebb gondot a (ucerna betakarítása. Ugyanis 1970 óta rendelkeznek egy univerzális szárítóval, amelynek pénzértéke meghaladja a 4 millió 200 ezer koronát. Általában hatszáz kilogramm zöldlucernából egy mázsa lisztet állítanak elő. Két műszakban dolgoznak a szárítóban s egy műszak alatt öt személy, 120 mázsa vitamíndús lisztet termel. A betakarítási munkálatokkal akkor sem álltak le, amikon napokon keresztül esett az eső. Esős időben a kiszántásra kerülő táblákról takarítják be a termést, amiben már kárt nem tesznek. A kukoricánál eredményesen alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást. Ezeken a területeken három évig ismétlik a kukorica vetését, mert a vegyszerek hatással lennének a gabonafélékre, ha nem tartanák be az elhasználódási folyamatot. Az idén a tagságnak nem mérték ki külön a félhektár háztáji földet, hanem a szemesek átlaghozamából kapják meg a félhektárra esó részt. Így a tagságot nem vonja el a háztáji föld művelése a közös munkából. Könnyítés számukra az is, hogy kukoricából morzsolt állapotban kapják házhoz a termést, amit az univerzális szárító berendezés tesz lehetővé. Cukorrépából 146 hektárt vetettek s túlnyomó részben egy csírás magot használtak, de ez még nem zárta ki teljesen a kézi erő bevonását. A betakarítást azonban már tökéletesen a gépek segítségével oldják meg. , A gabonafélékből bő termés mutatkozik. Ha nem dőlnek meg, akkor a 600 hektár búza és a 300 hektár árpa, megadja a hozzáfűzött reményeket. jelenleg a korai burgonya betakarítása folyik, amely tíz hektáron terül el. Előzetes becslés szerint hektáronként 90 mázsás hozammal számolnak. határ^rás Vefká Pákán Paulik Lászlóval beszélgettünk, ugyan ezekről a kérdésekről. Elmondotta, hogy náluk bizony az esőzések következtében nehézséget okozott a lucerna betakarítása. Májusban nem kevesebb, mint 118 mm csapadék hullott. Ezért arra az elhatározásra jutottak, hogy a lucernát félszáraz állapotban lesilózzák. Ilyen tapasztalatokkal már rendelkezik a Rohovce-i (Nagyszarva) Állami Gazdaság, ahol megnyugtatták őket, hogy így jó minőségű silótakarmányt nyernek. A silózott lucernát fekete fóliával taakrják, amelyre tíz centiméter földréteget helyeznek. Ezáltal nemcsak kiváló minőségű silőtakarmányt nyernek, hanem időt és munkaerőt takarítanak meg. Ez bebizonyosodott a Velká Paka-i szövetkezetben is, mivel a negyvenkét hektáros tábláról nyolc ember, négy nap alatt takarította be a termést. Ugyanakkor ha kazalba hordták volna a lucernát, tizennégy embernek — a kedvező időjárás mellett is — legalább egy heti munkát jelentett volna. A további két kaszálásból természetesen már kazlakba raknak, mert szükségük van a szálas takarmányra is. A kilencszázhuszonhat hektáros szövetkezet, az idén 250 hektáron termel kukoricát. Ebből nyolcvanöt hektárt sarabolnak, mivel ezen a táblán már ötödik éve kukoricát termesztenek. s így a gyom felütötte a fejét. Búzából 350 hektárt vetettek a legújabb fajtákból (Kaukázus, Auróra, Jubilejná). Számításuk szerint hektáronként 50 mázsán felüli átlagot érnek majd el. Árpából kísérletképpen olyan fajtákat vetettek, amelyeknek még nincsen elnevezése, s ezért számozva vannak. Ez a H—481/b és a H—464/b — az utóbbi korai fajta —, s hektáronként átlag 45 mázsára számítanak. A szója vetésterülete 66 hektár, s ebből 13 hektáron végeznek fajta-kísérletezést. Itt öt féle vegyszert alkalmaznak (Treflan, Tenoran, Lassó, Gesagard és Maloran). Egy hektárra négyszáz liter vízben, 2—5 kilogramm vegyszert oldanak fel, amit vetés előtt, vagy vetés után permeteznek. Gondot okoz azonban a termés betakarítása, mivel nem rendelkeznek megfelelő géppel. Idén a Rovinka-! (Csölle) Kísérleti Állomástól szeretnék kölcsön kérni az Eple Mobil elnevezésű széj abetakarító kombájnt. Ha ez nem sikerülne, akkor az SZK— 4-es kombájn kaszáló berendezésén próbálnak módosítani. El akarják érni, hogy legalább három centiméteres tarló maradjon utána. A szója átlagosan 20 mázsát képes adni hektáronként. Tavaly éppen a nagy szemveszteség következtében, csupán 13 mázsát sikerült elérniük. Bízunk abban, hogy kitűzött céljaikat mind az okoCi, mind a Velká Paka-i szövetkezet dolgozói elérik. • ÖVÄRY PÉTER Átadják a vándorzászlót Ritka az olyan tavasz, amely ne hozna meglepetéseket, a mezőgazdaságban ne okozna nehézségeket. Az idei rendkívüli időjárás azonban a szokásosnál is több gondot okoz. Kezdjük ott, hogy a jól áttelelt gabona-vetéseket a kora tavaszi szárazság kínozta meg, majd a pusztító árvíz és belvíz okozott tetemes károkat Kelet-Szlovákiában. Az ilyen rendkívüli helyzet az átlagosnál nagyobb előrelátást és szervezettséget, fokozott helytállást kíván a mezőgazdasági üzemek vezetőitől, dolgozóitól. Eddig, ha nagy erőfeszítések árán, de úrrá tudtak lenni a nehézségeken. A kormány gazdaságpolitikai intézkedései nyomán már az év első negyedében a vártnál kedvezőbben alakult az állatállomány létszámgyarapodása, javult гг hús-, tej- és tojástermelés. Ugyanakkor az efsz-ekben, állami gazdaságokban már megtették a szükséges előkészületeket a gabonabetakarításhoz, elkészítették a betakarítási munkatervet. Az ár- és belvízsújtotta területeken pedig fokozatosan normalizálódik a mezőgazdasági termelés. Megközelítőleg Időarányos a zöldségellátás, a termelés megszaporodott gondjai ellenére is. Ezért elismerés illeti mindazokat a mezőgazdasági dolgozókat, akik felelősségérzettől áthatva, példásan helytálltak, s az év további feladatait is bizonyára sikeresen teljesítik... Az idei tavasz bizonyít! Elsősorban azt, hogy a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött igényes feladatok is teljesíthetők. Bizonyítja, hogy szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink dolgozóira építhet a kommunista párt, bízhat bennük az ország népe. Nyárelei gondok Kelet-Szlovákiában A Csehszlovák—Szovjet Barátság elnevezésű efsz-ek már több mint egy évtizede szocialista munkaversenyben vannak egymással. Minden évben kiértékelik az elért gazdasági eredményeket, valamint a politikai és nevelő jellegű tevékenységet. A kritériumok közé tartozik a szovjet mezőgazdaság eredményeinek propagálása, a jó viszony elmélyítése, és általában a Szovjetunió kultúrájának mélyebb megismerése. Tavaly a Bratislava— Rača-i szövetkezet végzett az első helyen. Ök nyerték el a vándorzászlót, amelyet a tulai Szovjet—Csehszlovák Területi Társaság ajándékozott annakidején. A CSSZBSZ Központi Bizottsága mellett tevékenykedő mezőgazdasági szakcsoport a közelmúltban értékelte az 1970. évi verseny eredményét. A barátsági szövetkezetek közül a Gajary-i (Bratislava-vidéki járás) végzett az első helyen, ők kapják a vándorzászlót, szovjetunióbeli julalomutakat és az első helyet elismerő oklevelet. Második helyen a seňai (Szína, košicei járás) szövetkezet végzett, harmadik a tavalyi első, a Bratislava—Rača-i szövetkezet lett. Ezek a szövetkezetek és a Liptovský Mikulás-i szintén sznvjetunióbeli utakat kapnak ajándékul, és emellett persze díszoklevelet is. A seneci (Bratislavavidéki járás), Seč. Polienka-i (vranovi járás) és Klatová Nová Ves-i (Topolčany-i járás) szövetkezetek szintén jutalomban részesülnek. Az ünnepélyes értékelést a Gajary-i szövetkezetben szervezik, ahová meghívják az összes Csehszlovák—Szovjet Barátság elnevezésű szövetkezet képviselőit. Az ünnepi beszédet Ing. JÄN JANOVIC CSc, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere tartja. A versenyt a mezőgazdasági szakcsoport elnöke, dr. TIBOR BOHDANOVSKÝ CSc értékeli, és adja át a díjakat. A találkozón résztvesznek a szovjet kolhozok képviselői és az ünnepi, aktus befejezése után a többi vendégekkel közösen megtekintik a Gajary-i szövetkezet gazdasági udvarát. V. K. ... Bizonyos, hogy jónéhány mezőgazdasági üzemben az időjárás okozta kiesést jelentősen ellensúlyozni lehetett volna, ha még pontosabban mérik fel az elvégzendő teendőket, ha egyeztetik a gépek és az emberi munkaerők teljesítőképességét, ha feltárnak olyan tartalékokat, amelyekkel elejét vehetik a késedelemnek, az esetleges) termelési kieséseknek. Köztudott, hogy nagyüzem színvonalas munkaprogramozás nélkül nem végezhet tökéletes, naprakész munkát. Tanulság az is, hogy a gép-, valamint a gépalkatrészellátás fogyatékosságai különösen ilyen rendkívüli időjárás következtében mutatkoznak meg igazán, amikor amúgy is kisebb a gépek teljesítménye, s a felázott talaj nagyon is hátráltatja a munkavégzést, sőt a gépkiesés érzékeny veszteségeket okozhat. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kiegyensúlyozott alkatrészellátáshoz megfelelő tartalékra van szükség. Azokban a mezőgazdasági üzemekben folyt aránylag zökkenőmentesen a tavaszi munka, ahol a pótalkatrészekből elegendő mennyiség állt rendelkezésre. S hadd szóljak még a takarmányfélék betakarításáról. Sok éves tapasztalat bizonyítja, ott sikeres az állattenyésztés, ahol megkülönböztetett figyelmet fordítanak a takarmányalap biztosítására, minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt. A szénabegyűjtésnél a gépek jő kihasználásán kívül szükség van minden épkézláb emberre, hogy q késedelmet behozzák. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy az üzemek vezetői még következetesebben érvényesítsék az anyagi ösztönzőket, sokoldalúbban gondoskodjanak a dolgozókról. A sürgős mezőgazdasági munkák sikeres elvégzéséhez elengedhetetlen a dolgozók szorgalma, szervezettsége. Arról nem is beszélve, hogy a gép- és az alkatrészellátás zökkenőmentessége igen számottevő tényező. Éppen ezért a gyártó és forgalmazó vállalatoktól az eddiginél felelősségteljesebb és operatívabb munkát követel. Tehát az eredményes munka a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatoktól is nagyobb szervezettséget, jobb helytállást kíván! Bizonyos, hogy csakis ilyen öszszefogással lehet sikeres a további csúcsmunka: a gabonabetakarítás is.. .■ ILLÉS BERTALAN i t I