Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-22 / 3. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1972. január 22. 6 dohánytávlatok A DOHÁNYTERMESZTÉS FEJLESZTÉSE ÉS A DOHÁNYTERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGBAN Szlovákiában a dohánytermelés és a dohányipari termékek előállítása nagy hagyománnyal rendelkezik s a feldolgozóipar egyik elsődleges termelési ágazatát képezi. A dohányipar és a dohánytermelés már a kapitalista Iparosítás idején is nagyipari Jelleget nyert és aránylag a termelés Jelentős koncentrációját és gépesítését érte el. A dohányipar közgazdasági szempontból a fontos termelési ágazatok közé tartozik. A dohánytermelés, jelentős gazdasági ágazat, maga a dohány fontos Ipari növény. Szlovákia déli járásaiban a dohánytermesztéssel elért anyagiak Jelentős összeget képeznek a szocialista mezőgazdasági üzemek, a szövetkezetek és az állami gazdaságok bevételében. A dohány eladásával nyert összegek mezőgazdasági üzemeinknél a legjobb esztendőkben elérik a 300 millió koronát Is. A dohányipar jelentős mértékben veszi ki részét a piaci árutermelésben. Ez a Szlovák Szocialista Köztártársaság élelmiszer és Ital termékeinek összességében 6 százalékot tesz ki. A dohányipar rendkívüli Jelentőségű az állam központi pénzkészleteinek kialakításában Is. A dohányipar termelése által elért forgalmi adó összege csaknem 800 millió korona és a tárca forgalmiadó képzésének csaknem 20 százalékát teszi ki. Elmondhatjuk tehát, hogy a dohányipar a pénzeszközök akkumulációjának jelentős eszköze, amely össztársadalmi célokat szolgál. A dohánytermesztés legnagyobb fejlődését a második világháború előtti Időszakban érte el, amikor Szlovákia területén dohányt csaknem 11 ezer hektár területen termesztettek. Ezt követően a háború utáni Időszakban az 1953—1955-ös években volt igen' jelentős, amikor a dohánytermő te rület csaknem 10 ezer hektárt tett ki A későbbi esztendőkben a dohányter mő terület lényegesen csökkent Emellett azonban a dohány hektárho zamai megnövekedtek, s így dohány termesztésünk összmennyisége ton nákban az 1953-as esztendő színvo nalán maradt, amikor a dohánytermő terület a legnagyobb volt. Ezzel szemben a cigarettagyártás és bizonyos mértékben a szivargyártás is állandóan növekvő irányzatot mutatott. A hatvanas évek elején a cigarettagyártás a Szlovák Szocialista Köztársaságban elérte az évi 4 milliárd darabos színvonalat. A cigarettagyártás 1971-ben már meghaladta a 6 milliárd darabot és a termelés továbbra is emelkedő Irányzatot mutat. A szivargyártás az 1966— 1967-es évben végrehajtott országos koncentráció megvalósítása után jelentős növekedést ért el — a körülbelül 30 millió darabról évente csaknem 80 millió darabra fokozódott. A dohánytermelőket és a dohányipari termékek fogyasztóinak népes táborát bizonyára érdekli, milyen távlat várható a dohánytermesztés és a dohányipari termékek előállítása terén. Erre a kérdésre azt a választ adhatjuk, hogy a dohánytermesztő területek és maga a dohánytermelés is a pillanatnyi helyzettel szemben bizonyos bővítést, fejlődést ér majd el. A dohánytermö területek 1975-ben előreláthatóan elérik majd a hatezer hektárt és a száraz dohány mennyisége előreláthatólag 9 ezer tonna körül lesz. A dohányipari termékek előállításának jelentős növekedésével kell számolnunk. A szakemberek úgy vélik, hogy 1975-ig a cigarettagyártás eléri majd a 7 milliárd darabot évente és a szivargyártás is az elkövetkező években fokozatosan emelkedik, míg eléri a 100 millió darabot évente. A pipadohány előállítása csökken — ezzel szemben a fajtaválaszték összetételében következik be minőségi változás a jobb minőségű (aromatikus) pipadohányok javára, amelyek a fogyasztók körében keresettebbek. A dohánytermesztés terén szintén számolni kell az egyes dohányfajták megváltozásával, mivel itt is a jobb minőségű fajtákat részesíjik előnyben. Emellett szem előtt tartják a dohányipar és a fogyasztók szükségleteit, ugyanakkor azonban az egyes dohányfajták talaj-éghajlati feltételeit és igényeit, valamint a dohánytermesztés rentabilitását is. Hazai dohánytermesztésünk minősége eléri a szomszédos országok színvonalát. Hiszen szomszédaink, a Magyar Népköztársaság, Ausztria, a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság is termesztenek dohányt. Igyekszünk majd a virzsinia dohánytípusok termőterületeit növelni, hogy fokozatosan e fajtákból az össztermelés 20 százalékát érhessük el. A további előnyben részesített fajták közül a félvirzsinlai típus termőterületeit fokozzuk. E dohányfajta elsősorban hazai adottságaink számára alkalmas és számolunk azzal, hogy ez a dohányfajta az össztermelés 30 százalékát adja majd. E dohányfajta minősége lényegesen jobb, mint a BURLEY típusé, ugyanis nagy hozamokat ad és hazai éghajlati adottságaink között jól beérik. A nálunk termesztett dohánytípusok közül továbbra is megmarad a Burley típus, amelynek terméshozama igen jó és általában igen előnyös tulajdonságokkal rendelkezik és a kikészítés, fermentálás szempontjából is megfelelő. Számolunk azzal, hogy ez a dohányfajta az össztermelésnek szintén 30 százalékát adja majd. A fennmaradó 20 százalékot a félig orientális dohánytípusok és a cigarettadohányok képezik. A dohánytermesztés további fejlesztésével egyidőben megkezdtük a dohánytermesztési munkák komplex gépesítésének kidolgozását és bevezetését is, kezdve az új típusú melegágyaktól, amelyek a dohánypalánták nevelésével összefüggő munkák gépesítését segítik elő, egészen a palánták kiültetéséig és a növényvédő szerek alkalmazásáig a tenyészidő alatt. Ugyancsak széleskörűen gépesítik majd a betakarítás utáni munkákat — elsősorban a dohánylevelek felfűzését speciális gépekkel. Ezáltal lényegesen csökken a dohánypalánták előállításának, kiültetésének és a dohány betakarítás utáni kezelésének költsége. A jelenlegi ötéves tervben 1975-ig számolunk azzal, hogy 72 kanadai típusú dohányszárítót építünk, és a következő ötéves tervben további 60 ugyanilyen típusú szárító létesítését tervezzük. Megemlíthetjük még, hogy a dohány termesztésekor az eddig végzett kutatások és a kutatási eredményeknek a Velký Báb-i Dohánykutató Intézetben történt felhasználásuk alapján megjavul a dohánytermesztés agrotechnikája a tápanyagok adagjainak optimalizálása útján, a palánták komplex védelme mellett és kiültetésük után a mezei feltételek között a herbicidek használatával. A szárítás folyamán is ügyelnek majd arra, hogy racionalizálják a dohány szárításának folyamatát annak érdekében, hogy jobb minőséget érhessünk el. A cigarettagyártás során számítani kell a füstszűrös (filteres) cigaretták gyártásának lényeges kibővítésével, amelyből fokozatosan el kell érnünk, hogy a cigaretta össztermelés 85 százalékát tegye ki. Ez a fogyasztók igényeivel áll összhangban. A gyártás struktúrájának ez a változása a géppark kiegészítését követeli meg nagy teljesítményű gépekkel. Különös figyelmet érdemel a filterek gyártásának kérdése a dohányipar keretén belül. E probléma megoldása képezi előfeltételét a tervezett filteres cigarettagyártás teljesítésének. Emellett bizonyos mértékben át kell térni a viszkózás filterek használatáról az acetátos filterek alkalmazására. Nagyon igényes feladat vár a dohányiparra a csomagolás-technika feljavítása terén is, hogy kiegyenlítsük az eddigi hiányt és a fejlett külföld színvonalát elérjük. Habár ez irányban az utóbbi évek folyamán bizonyos javulás mutatkozik, a csomagolás jelenlegi színvonalával mégsem lehetünk elégedettek. A jobb minőségű hazai dohányfajták részarányának növelésével összhangban egyre sürgetőbben lép fel az a követelmény, hogy a piacra újabb, jobb minőségű, nagyobb jövedelmet biztosító cigarettafajtákat hozzunk forgalomba, mivel eddig az összes lukrativ cigarettafajtát külföldről Importáljuk. A dohányipar fokozott feladatainak biztosítása érdekében új kapacitások nagyobb méretű építését Is számításba kell venni, éspedig a fermentált dohány számára Dél-Szlovákiában, továbbá a fermentált dohány tárolására, valamint szükséges lesz új cigarettagyártó gépsorokat is üzembe helyezni. Emellett meg kell valósítani a dohányipari termelés korszerűsítését mind a cigarettagyártás, mind a szivargyártás terén, hogy ezáltal munkaerőket takarítsunk meg, s ugyanakkor a dolgozók létszámában relatív megtakarítást is biztosítsunk, mivel a füstszűrös cigaretták gyártása lényegesén munkaigényesebb, mint az eddigi filter nélküli cigaretták gyártása. Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a dohánytermelés és a dohányipari termékek előállítása továbbra is fontos helyet tölt be majd a mezőgazdasági termelésben, valamint az élelmiszeriparban is. Így tehát az élelmiszeriparnak ebben az ágazatában is várható, hogy a dohánytermékek fogyasztóit maradéktalanabbul tudjuk kielégíteni. Ladislav Špačinský mérnök, CSc A dohánytermesztésben is komoly szakképzettséget követelő rengeteg kézzel végzett munkát igényel a palántázás — ezért a jövőben e munka gépesítésének szükségessége lép előtérbe. (K. Sz. felvétele) Továbbra is a Szovjetunió a világ legnagyobb cukortermesztoie Az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint, az idei cukorrépahozam alapján, a Szovjetunió továbbra is megőrzi a világ cukortermelői között elfoglalt vezető helyét. Az idei répafeldolgozási kampányban — amint számítják — a Szovjetunió cukortermelése eléri a 9 millió tonnát. Ehhez a menynyiséghez nem számították hozzá a Kubából behozott cukornád feldolgozása által nyert cukormennyiséget. A Szovjetunió 1970-ben öszszesen 10,2 millió tonna cukrot termelt. A cukorrépatermesztés zöme az ukrajnai, az OSZFSZK, a moldáviai, a kazah és a kirgiz köztársaságok szakosított szovbozaiból és kolhozaiból került ki. Az említett vidékeken az idén három millió hektáron termesztettek cukorrépát. A cukorrépa ipari feldolgozásának idénye rendszerint tavaszig elhúzódik. Ez alatt az idő alatt a cukorgyárakban csaknem kétszeresére növekszik az itt foglalkoztatottak száma. A kampány idején mintegy 150 ezer idénymunkás, jobbára kolhoztag megy át az iparba, ahol jelentős pótkeresetre tesz szert. A kampány befejeztével a cukorgyárakban csak azok a dolgozók maradnak, akik ezután a Kubából importált cukornád feldolgozását, illetve a cukorgyárak karbantartását végzik. A Szovjetunióban az átlagos évi cukorfogyasztás személyenként mintegy 40 kg. Az ország cukortermelése nemcsak hogy maradéktalanul fedi a szükségleteket, hanem elegendő jut még kivitelre is. Az utóbbi esztendőkben a Szovjetunió egyes szocialista országokba, továbbá Finnországba, Svédországba, Irakba, Kuwaitba és a Mali Köztársaságba exportált cukrot. Az utóbbi időben sok szovjet cukorgyárat korszerűsítettek és új berendezéssel szerelték fel. Néhány gyár lengyel berendezést kapott, Ogyessza környékén és a Kaukázus északi részén pedig nemsokára üzembe helyezik a csehszlovák gyártmányú berendezésekkel felszerelt új cukorgyárakat. Egyébként a szovjet cukoripar korszerűsítésében, jelentős gépszállítmányokkal, a Német Demokratikus Köztársaság is részt vállalt. If 1 I A KEVÉS A ZÖLDTERÜLET AZ OLASZ VAROSOKBAN Több kutató vizsgálata látszik igazolni: az úgynevezett „civilizációs“ betegségek elkerüléséhez az is szükséges, hogy a városokban minden lakosra legalább 10 m2-nyi zöld terület Jusson. E tekintetben az olaszországi nagyvárosok helyzete igen kedvezőtlen. Például Amsterdamban 20 m2, Moszkvában 11 m2, Zürichben 10 m2, Párizsban 8 m2 az egy lakosra jutó zöld terület, míg Rómában csak 2 m2. A’ mesterséges viharok LA'BORATÖRIUMBA.N A Grúz SZSZK Tudományos Akadémiája Geofizikai Kutatóintézetében egy hatalmas méretű laboratóriumot rendeztek be, amelyben meteorológiai jelenségeket lehet modellezni. A mintegy 200 m3 térfogatú, különleges acélból készült építményben jégfelhőket, esőfelhőket, hófelhőket lehet előállítani, és ezek változását, kialakulását, kicsapódását lehet megfigyelni, mérni. Az acélépítmény kettős fala között freont cirkuláltatnak, amellyel még mínusz 43 C fok hőmérsékletet is elő lehet állítani. A nagy szilárdságú falak lehetővé teszik, hogy 12 km-es magasságban lejátszódó jelenségeket is modellezhessenek. Ezeket a jelenségeket a természetben nagyon nehéz, sokszor veszélyes és lehetetlen műszerekkel ellenőrizni. £ TÁVKÖZLÉS MESTERSÉGES BOLYGÖ SEGÍTSÉGÉVEL Moszkva és Szibéria, valamint a Szovjetunió távolkelett városai között a telefonösszeköttetést a „Molnyija—1“ távközlési mesterséges bolygó segítségével valósították meg. Ugyanennek a „repülő reléállomásnak“ köszönhetően nézhetik végig a Moszkvától 4000 kilométerre levő Alma Ate és Ashabad lakói a szovjet fővárosból sugárzott színes televízióadást. A közeljövőben a távol-északi és keleti területeken a központi újságokat nem kell majd a Moszkvából repülőgéppel odaszállított matricák alapján nyomni, ezeket a külön erre a célra kiépített televízió-csatornákon eljuttatott képekről másolják át. A Molnyijából és az Orbita nevű földi állomásokból álló rendszert rádiórelé hálózat egészíti ki, amely — mint ismeretes — az Intervízió hálózatának is része. "1 ILLATOS ORVOSSÁG Bolgár orvosok a rőzsaolaj és a készítéséből származó melléktermékek számos — véglegesen bebizonyítottnak tekinthető — gyógyhatását mutatták ki. A legnagyobb szófiai kórházban rózsaolajjal gyógyítottak fog- és epemegbetegedéseket. Különösen hatásosnak bizonyult a híres illatszerek alapanyaga az ínybetegségek kezelésében, a rőzsaolaj, rózsavíz és rózsaviasz keverékének felhasználásával előállított kenőcsök pedig bőrekcémák és az allergiás kiütések kikúrálásában váltak be hathatós orvosságként. Ezek után a bolgár rózsát méltán nevezhetjük a legjobb gyógyhatású illatszer „nyersanyagának“.
