Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 3. szám

1972. január 22.

SZABAD FÖLDMŰVES

7

SZÖVETSÉGI SZEMLE

A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZŐ VÉTS É G É M E К FÓRUMA

Jogbiztonságot a mezőgazdaságban

Jogbiztonságunk lényegében a munkásosztály győzelmében, a megváltozott politikai és gazdasági feltételeinkben gyökerezik. Ez a győzelem a falu agrárproletárjaival, valamint a kis- és középparasztsággal közösen vívott harc eredménye. A szocialista termelési viszonyok szilárd alapját képezik a lakosság élelmiszerellátásának, a szövetkezeti parasztság jólétének. Mindez a CSKP előrelátó politikájának, elvi szilárdságának köszönhető. Dolgozó népönk biztonságérzete, munkalendülete is erre alapozódik. Mindezt mezőgazdasági üzemeink dolgozói is jól látják, no meg azt is idejében felismerték, mily nagy veszély fenyegette 1968—69-ben országunkat, szocialista társadalmi rendszerünket, jórészt ennek is köszönhető, hogy a falvak népe szilárdan helytállt a legválságosabb időkben. A szocializmus ellenségeinek szándékát keresztülhúzták a testvéri szocialista országok, élen á Szovjetunióval, amelyek idejében nemzetközi segítséget nyújtottak. A jobboldali, antiszocialista. opportunista elemek a szocialista jogbiztonság összeomlásában reménykedtek__

A CSKP XIV. kongresszusa utáni időszakban már tettünk egyet-mást, de efen a szakaszon tovább kell haladnunk. A kongresszus határozatának megvalósítása szükségszerűen megköveteli a szocialista törvényesség, az állampolgári és szövetkezeti fegyeleem betartását, a jogi előírások hatékonyságának növelését, az elavult jogszabályok újakkal való helyettesítését, hogy terveinket megvalósíthassuk és kiküszöbölhessük a rendellenességeket, amelyek fékezik a továbbfejlődést. A szocialista törvényesség, az állampolgári és szövet; kezet! fegyelem betartását а XIV. kongresszus határozata ilymódon rögzíti: a szocialista törvényesség betartásának, megszilárdításának, az általános jogtisztcletnek valamennyi állami és gazdasági szerv, illetőleg társadalmi szervezet és minden polgár közügyévé kell válnia. Ezért szükséges, hogy a jogi nevelés több teret kapjon az állami és társadalmi élet minden szakaszán.

A szövetkezeti tagok elvárják, hogy a jövőben sor kerüljön az üj jogi normák javaslatának kidolgozására, a létezők módosítására, főleg az alábbi szakaszokon:

— A kooperációs és integrációs kapcsolatok jogszabályozása nem megfelelő. Az új jogszabályzatban meg kell határozni a közös vállalkozások jellegét, melyekben abszolút többséget az efsz-ek képviselnek. A jövedelemelosztás, a tórsüzemi illetmények, az adózás, az állami vállalatok részvétele, a szövetkezeti tagok helyzete a társulásokban, közös vállalatokban, munkajoguk kérdései — mindez megkívánja a jogi normák mielőbbi szabályozását, mert az élet és a fejlődés nem vár. A jogi normák késedelmes megoldása hátráltatná a fejlődést. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a közös szövetkezeti vállalatokban, társulásokban még a pénzügyi gyakorlat hiányos. Csupán az ilyen vállalatok alapítását illetően a nagy kapacitású termelőcsarnokok építésének társüzemi illetményének magasságát, valamint az állam anyagi részesedését és a bankhitel kérdését oldották meg. De nem szenteltek elég figyelmet az üzemeltetés pénzügyi fedezetének. Ugyancsak nem elb~'iyagolandó a társüzemek, illetve azok tagjainak haszonrészesedése.

— A mezőgazdasági termelés sikeres fejlesztése sok esetben meg fogja követelni a föld nagyobb méretű összpontosítását, vagyis a kisebb szövetkezetek egyesítését. -Ilyen nagyobb szövetkezeti egységek közösségi élete sem nélkülözheti a jogi normák szabályozását, új szövetkezeti törvény megalkotását. Vegyünk csak egy példát: a tagok részvétele a vezetésben. Ez eddig a szövetkezeti taggyűlések útján valósult meg. A nagy taglétszámú egyesített szövetkezetekben máris nehézségek merültek fel: egyrészt nincs akkora helyiség, hogy az ezren felüli tagság beférjen, hogy legalább negyedévenként össze lehetne hívni a közgyűlést. Ezért egyes nagyobb szövetkezetekben új formákat keresnek ... Ilyen például a tagság képviselőinek csoportja, amely helyettesítené a taggyűlést, emellett azonban évente egyszer megtartanák a taggyűlést Is.

Olyan javaslatok is elhangzanak, hogy a taggyűlés jogkörét a vezetőségre kellene ruházni, mjyel a taggyűlés sokszor nem határozatképes, és az ügyek megoldása nem tűr halasztást. Mérlegelni kellene tehát, vajon nem lenne-e helyesebb és alkalmasabb a nagy szövetkezetekben a részleg-gyűlések tartása, mint az a szakszervezetekben szokásos. Csakhogy a jogkör átruházása szűkebb munkakzösségre, ellenkezik a szövetkezeti mozgalom alapelveivel. Ezek az alapelvek: a szövetkezet a tagoké; a szövetkezet működésére csak a létező jogi normák, s az egész tagság döntése kötelező érvényű; az efszekben a szövetkezeti demokrácia érvényesül; végül a szövetkezeti önirányítás elve. Az új szövetkezeti törvény-tervezet szerint az efsz-ekben a társadalmi életet is irányítani kell, kezdve a szövetkezettől egészen a szövetségig.

Más kérdések is megoldásra várnak! Ez részünkről nem türelmetlenség, hanem az alulról jövő vélemények továbbadása. Nincs megoldva például még a föld tulajdonjogi kapcsolatának kérdése. Ez általános követelés, mert a szövetkezeti tagoktól senki semmit se akar elvenni, de az elavult jogi normákat sem akarják megszegni. Tehát olyan feltételeket kell teremteni a jogrendben, amelyek szabályozzák az újonnan létesülő társulások, közös vállalatok és a tagok kapcsolatát, s kialakítják a jogbiztonság légkörét az állampolgárok számára, a CSKP XIV. kongresszusa határozatának szellemében.

Az 1972. év döntő és konkrét lépést jelent a jogi problémák megoldása terén azért is, mert a CSKP

Kedves ünnepségre Invitáltak, amire szívtelenség lett volna nemet mondani. Igg hát tiszteletünket tettük Stefan KUBÍKNÁL, a Galántai MÁJUS KILENCEDIKÉ Szövetkezet elnökénél, aki közvetlen munkatársai, barátai, Ismerősei körében ünnepelte születésének 50. évfordulóját. Még egy másik évfordulóval ts egybeesett az ünnepség, ugyanis már két évtizede tölti be a felelős elnöki tisztséget — egyfolytában —, s tudhatja maga mögött az egész taqságot.

Bizony, nem volt mindegy afelől döntenie, hogy a szövetkezetbe lépjen, avagy ipari üzemben keresse a megélhetést. Annál is inkább mert öt fiú-gyermek apja. Ezekután érthető, hogy utolsóként lépett a közösbe. Itt hamarosan „gyökeret“ eresztett. Megkedvelte az embereket. Odatapadt a közöshöz', igyhát hiába volt minden csalogatás: fiatalember vagy, másutt több pénz ütné a mrirkodat!“, vagy „Ha csak portás lennél nálunk, akkor is többet keresnél, könnyebben megélnél, mint ott, a szövetkezetben...“ Annak ellenére hű maradt a közös gazdasághoz, hogy ott a családi pótlék akkor még nem létezett. Kubík elvtárs a nehezebb sorsot, az eléje tornyosuló nehézségeket, az emberekkel való szüntelen szó-csatározást, a feladatokra buzdítást vállalta. .. S mindmáig ember maradt...! Két

fia már nős, viszont a legfiatalabb tizenöt éves. Két unokájának örvend.

— Ml az, amire nem szívesen emlékszik vissza? — érdeklődtünk a jubilánstól.

A szegény szülők sarja így válaszol:

— Keserű gyermek éveimre, a sok nélkülözésre bizony nem szívesen emlékszem. Kclet-Szlovákiában a felszabadulás előtt nagy volt a nyomor... No meg a szövetkezetbe lépésem utáni néhány esztendő is eléggé megviselt; hiszen kettős teher nehezedett rám: a sajás népes családom és a Nagy Család gondfa-bafa.

Majd azt firtatjuk, mire emlékszik vissza a legszívesebben? A kérdés nem lept meg, sőt felvidultan teszi le a „garast“, mondván:

— Hát az 1971-es évre! Hiszen az eddigi legsikeresebb gazdasági évet zárjuk. Túlteljesítettük a gabona, a sertéshús eladási tervét, s a pénzügyi tervet is.

Ám a siker nem vakítja el őket! Bíznak abban, hogy az 1972. évi célkitűzéseiket is elérik: hektárhozamtervüket 2 mázsával emelik, ilytnódon 500 mázsa terméstöbblethez futnak, a tavalyihoz viszonyítva 300 mázsával több sertéshús kitermelését Irányozzák elő, és a 40 helyett 60 hektáron termesztenek silótakarmányokat, hogy több gabonát adhassanak az állami alapokba.

Néhány szót még Stefan Kubíkról: a várost nemzeti bizottság képviselője; kommunista; kilenc kitüntetés viselője. S végül: siheder kora képzeletét az foglalkoztatta, hogy valaha bárcsak 6 is gazda lehetne. Nos, ezt a lelke mélyén dédelgetett vágyát a szocialista rendszer váltotta valóra. Már két évtizede egy szövetkezeti gazdaság fő kormányosa, elnöke.

Meleg kőzszorítással búcsúztunk. Erőt, egészséget és további Sikereket kívántunk, s a másik 50 évre ürítettük poharunkat. (nk)

Mezőgazdasági-ipari komplexumok Bulgáriában

Központi Bizottsága és a kormány Intézkedései alapján ez év tavaszán kerül sor az efsz-ek Vili. országos kongresszusára, melynek ^evetében megtárgyalják a pártkongresszus határozatának a mezőgazdaság továbbfejlesztésére vonatkozó irányelveit, feladatait, s valószínű, hogy a szövetkezeti gazdálkodás jogrendjének kérdései is napirendre kerülnek.

JUDr. Michal Ďurdiak

Szocialista mezőgazdaságunkat a CSKP XIV. kongresszusa igényes feladatok elé állította. A kongresszusi határozat értelmében a főbb élelmiszer fogyasztása emelkedését saját termékekből kell biztosítanunk. Az ötödik ötéves tervben a mezőgazdasági termelésnek 14 százalékkal, a mezőgazdasági termékek eladási tervének pedig 16—19 százalékkal kell emelkednie.

De a kongresszus nemcsak határozott, hanem az említett feladatok teljesítésének a lehetőségeire is rámutatott. Kimagasló eredményeket csakis úgy érhetünk el, ha hatékony intézkedésekkel biztosítjuk a mezőgazdasági nagyüzemi termelés továbbfejlesztését, a termelés összpontosítását és szakosítását, valamint az ipari színvonalú szervezés és irányítás gyakorlati alkalmazását.

Az alábbiakban tömören vázoljuk, hogyan birkóznak meg hasonló fel-Malijuk be őszintén, a tűzbiz® tonság kérdésével vajmi keveset foglalkoztunk az utóbbi évtizedben. Pedig olyan terület ez, amelyről okvetlen szólni kell... Az illeté<kes szervek statisztikai adatai is erről győznek meg bennünket.

Mert, mi a helyzet Szlovákiában? Csöppet sem rózsás! Például 1970-ben összesen 1730 tüzeset történt. A kár tetemes: több, mint 73 millió korona értékű vagyon hamvadt el. Sajnos emberéletben is kár keletkezett: 43 személy halt meg, 171 pedig kisebbnagyobb sérüléseket szenvedett. A tavalyelőtti tények arról tanúskodnak, hogy a tűzbiztonság alakulásában semmi javulás nem észlelhető, sőt rosszabbodott a helyzet. Az egyes népgazdasági ágazatokat tekintve a mezőgazdaság — sajnos — vezető helyet foglal el e tekintetben. A legtetemesebb tűzkár Dunajská Stredán í Dunaszerdahely) keletkezett az Agíofrigor nevű szövetkezetközi gyümölcs- és zöldségtárolőban, amely kár összege megközelítette a két és fél millió koronát.

MIK A TÜZESETEK OKAI?

Az említett évben 244 tűzesetből 118-at (48 %) gyermekek, 40-et hibás villanyvezeték, 38-at a gépek műszaki ellenőrzésének hiánya, 55-öt takarmány-öngyulladás, 18-at kéménytűz, ugyancsak 18-at eldobott égő cigaretta, 11-et pedig villanyárammal működő háztartási gép okozott. Mindekből a, hibákból és könnyelműsél*Kböl milliós kárpk keletkeztek.

önkéntelenül is felvetődik a kérdés: miért nem tartják be a tűzbiztonsági rendszabályokat, óvintézkedéseket a szövetkezetekben? Hiszen ezek az előírások kötelező érvényűek minden üzemre a Belügyminisztérium 169/ 1955 számú rendelete alapján.

Gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a tűzesetek okai:

© gyakran még a vezetők, tűzvédelmi felelősök sem ismerik a tűzbiztonsági előírásokat;

© ehhez az áldatlan állapothoz hozzájárul az is, hogy a tűzbiztonsági

előírások nincsenek kifüggesztve az efsz-ekben;

© ott, ahol ezeket az előírásokat nem ismerik, vagy nem tartják be, ez a vezetők felelőtlenségére vall;

© a szövetkezetek műszaki felszerelése gyakran nem kielégítő, mivel még a legszükségesebb tűzoltó felszerelésekkel sem rendelkeznek, sajnálják a pénzt ezek beszerzésére.

A téli időszakban több idő jut az alaposabb felkészülésre. Ezért minden mezőgazdasági üzemben tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Tartsák kötelességüknek:

© saját tűzvédelmi terv kidolgozását, s a kész tervet ismertessék a tagsággal;

© szervezzenek tanfolyamokat a szövetkezet keretén belül, hogy valamennyi tag megismerkedhessék a tűzvédelem kötelező előírásaival, továbbá jelentkezzenek a Tűzvédelmi

Szövetség és a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége által közösen szervezett iskoláztatásokra, nemcsak a tűzvédelmi felelősök, hanem a felelős vezetők is (az előírások nem ismerése senkit sem mentesít a felelősség alól!!!);

© készülőben az évi pénzügyitermelési tervek, tehát ne feledkezzenek meg bizonyos pénzösszeg betervezéséről a nnínkabiztonság és a tűzvédelem tökéletesítésére vonatkozóan (Itt főleg a tűzoltó felszerelésekre és az oltáshoz szükséges vízforrás megteremtésére, védőruhák, védőeszközök beszerzésére gondolunk! );

© tűzvédelmi terv teljesítését rendszeresen ellenőrizzék.

Tehát, elsődleges követelmény; a kármegelőzés. Valamennyi szövetkezeti tag joga és kötelessége, hogy védelmezze a közös vagyont!

(md)

datokkal bolgár barátaink.

A BXP X. kongresszusának határozata a mezőgazdasági-ipari komplexumokra vonatkozóan leszögezi, hogy azok a bolgár mezőgazdaság alapegységei, s megszilárdításukat a bolgár nép fontos feladatául tűzte ki. Ezek a komplexumok a mezőgazdaság-fejlesztésnek, a termelőerők összpontosítása harmadik szakaszának vívmányai. Szervezésükben, tevékenységükben az önkéntesség elve érvényesül, a komplexumok társüzemei önállósága nem csorbul meg, s bennük ax irányítás demokratikus szelleme uralkodik.

Eddig 15B mezőgazdasági-ipari komplexum alakítását hagyták Jóvá. E komplexumok a mezőgazdaság szocialista üzemeinek 85 százalékát, az össz-termőföld 87 százalékát ölelik föl, s az aktiv mezőgazdasági dolgozók 81 százalékának nyújt munka- és kereseti lehetőséget. Összetétel: a társult üzemek szerint szövetkezeti (55,4%), állami (5%) és állami-szövetkezeti vagyis vegyes (39 %) komplexumokra tagodózik. Egy mezögazdasági-iparl komplexum átlagos földterülete (mezőgazdasági) 26 ezer 30П hektár. A földterület alsó határa 6300 hektár, s elérheti az 58 ezer 600 hektárt is. A komplexumoknak mintegy fele 20—30 ezer hektáros.

A mezőgazdasági-ipari komplexumok szakosítás szempontjából is több csoportra osztódnak. A legtöbb a növénytermesztési és állattenyésztési szakirányú, ezt követben a szőlőtermelő (10,1 %), a dohánytermesztő

16,5 %), a gyümölcstermesztő (5,8 %) és végül a zöldségtermesztési (4,3 %) stb. komplexumok. Az említett összetétel összhangban van a bolgár ötéves terv fő feladataival.

Bulgária mezőgazdasága ezekre a mezőgazdasági-ipari termelő-komplexumokra alapozódik, s a termelés hajtóerőit képezi. így például számolnak azzal, hogy 1975-ben a brojler-nevelés csupán 16 baromfi-üzemben összpontosul. A sertéshús termelését és feldolgozását pedig 30—35 komplexum végzi majd. A ma csak 1000—2000 szarvasmarhával rendelkező nagyobb farmok 1975-ben mér az össz-szarvasmarhaállomány 20 százalékát tartják birtokukban.

A komplexumok tervszerű fejlesztése a termelés nagyarányú fejlődését sejteti. A jóváhagyott 158 mezőgazdasági-ipari komplexum termelése igen lényegesen befolyásolja az 1971—1975, ötéves terv mezőgazdasági feladatainak teljesítését, miszerint a bruttó termelésnek 38 %-kaI. a nettó termelésnek 40 %-kal, a nemzeti jövedelemnek pedig 96 százalékkal kell emelkednie. A beruházások hatékonyságával is számolnak.

A Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusának határozata rámutatott a mezőgazdasági-ipari komplexumok szakaszos fejlesztésének szükségességére. Ugyanis bírálta azokat az irányzatokat, amelyeknek képviselői figyelmen kívül hagyták az egyes fejlődési szakaszok törvényszerűségét. Ez főleg a vegyes (állami-szövetkezeti) összetételű komplexumok társüzemeinek jogi önállóságát sértette. Egyes komplexumok vezetőségének az a véleménye, hogy a fejlődési szakaszok betartása gátolja a mezőgazdasági-ipari komplexumokat az egyes termelési ágazatok központi irányításában. Általában az a vélemény uralkodik, hogy először meg kell teremteni a termelési ágazatok vertikális irányításának megfelelő anyagi-műszaki, szervezési és gazdasági feltételeit.

Tökéletesíteni akarják a mezőgazdasági terémkek árrendszerét is.

A mezőgazdasági-ipari komplexumok fejlesztési problémáival már számos tudományos értekezlet foglalkozott Bulgáriában. Az égető problémák megoldására sokféle javaslat hangzott el. Ezek gyakorlati megvalósításával előbbre juthatnak. Eddig ugyanis az említett komplexumok ideiglenes alapszabályok szerint működnek.

Fő feladat: a beruházások hatékonyabb kihasználása a bolgár mezőgazdaságban. Ennélfogva az egyes járási néptanácsok tervező bizottságai nemcsak a beruházások komplex tervezéséért, hanem ezek célszerű felhasználásáért is felelősek. J. PROKEŠ mérnök