Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-17 / 24. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. Június 17. V ■ и ■ HAZAI TÜKÖR • Felajánlásukkal köszöntik a VIII. Országos Szakszervezeti Kong­resszust. Az ország legtöbb üzemében lelkes, építő és termelőmunka előzi meg a szakszervezetek kongresszusát. Egyre több üzem, vállalat jelenti be, hogy milyen formában és mértékben teljesítették, kötelességvállalásukat. A kelet-szlovákiai kerületben a kong­resszus tiszteletére 18 millió 455 ezer 356 korona értékű kötelezettségválla­lást tettek. Ebből már 17 millió 785 ezer 325 korona értéket teljesítettek. # A cigány származású állampol­gárok problémáirúl tárgyaltak. A ke­rületi és járási nemzeti bizottságok elnökei, valamint e szervek mellett működő cigány származású állampol­gárok problémáival foglalkozó bizott­ságok titkárai az elmúlt napokban Bratislavában tanácskoztak. A szlo­vákiai tanácskozáson Krocsány Rezső az SZSZK munkaügyi és népjóléti mi­nisztere a cigánykérdéssel foglalkozó kormánybizottság elnöke számolt be ' a cigányok jogairól és kötelességéről, s ezzel kapcsolatban a nemzett bi­zottságokra háruló feladatokról. ф Látogatás az Űj Elet Szövetke­zetben. A közelmúlt napokban Zsam­­bin \ jama, a Mongol Köztársaság rendkívüli meghatalmazott nagyköve­te látogatást tett a Nový Zivot-i Cseh­szlovák-Mongol Barátság Etsz-ben. A nagykövet elbeszélgetett a szövet­kezet dolgozóival a mongol nép éle­téről és nagyra értékelte azt a mun­kát. amelyet az etsz tagjai végeztek a két ország közti barátság megszi­lárdítása érdekében. A nagykövet a kapcsolatok fejlesztésében szerzett érdemek elismeréseként átadta Bánk Istvánnak az efsz elnökének a „Barál­­ságérmet“, amelyet a Mongol Nép­­köztársaság nagy népi huraljának el­nöksége a Mongol Népköztársaság 50. évfordulója alkalmából adományozott. ф Dimitrov emlékkiállftás. J. Di mttrnv születésének 90. éves évfor­dulója alkalmából a Fővárosi Képtár helyiségében emlékkiállítást nyitottak meg. ф Példátlan gaztett az európai polgári repülés történetében. Június 8 án két repülörabló eltérítette a Ma­riánské Lázné és Prága közti vonalon közlekedő L—410-es jelzésű csehszlo­vák repülőgépet. A gép Majna-Fran­­furt közelében Weidenben végzett kényszerleszállást. A repülőgépen 15 utas tartózkodott, köztük egy egyéves gyermek is. A bestiális géprablók re pülés közben agyonlőtték Ján Miőica föpilótát és könnyebben megsebesítet ték a segédpilótát. A példátlan repü lőgéprablás felháborította az egész világot. A csehszlovák szervek köve­telik, hogy a Néniét Szövetségi Köz­társaság adja ki Karel Doležal és An­tonín Lech repülőgéprablókat, akiket az NSZK-ban letartóztattak. A dolgozók nyugalmának egyik alapfeltétele a közbiztonság. Ille­tékes szerveink mindent elkövet­nek azért, hogy a közbiztonság kötelékében dolgozd fiatalok jól megoldhassák igényes feladatai­kat, melyek évről évre szaporod­nak. 1970. szeptember l-tol a köz­ponti kormány határozata alapján megalaknlt az ún. közbiztonsági készenléti egység, legfontosabb küldetése mellett sok egyéb fel­adata is van. — Egységünk fő feladatai közé tartozik — mondotta Kmetko al­ezredes. az alakulat parancsnoka — a rendkívüli eseményeknél va­ló gyors beavatkozás. Itt főleg na­gyobb tüzesetekre, vonat-, repülő­gép és közúti szerencsétlenségek­re, árvizekre gondolok. Természe­tesen embereink a forgalom irá­nyításából is kiveszik részüket, hiszen a 18 hónapos tanítási idő­szak másudik szakaszában, azaz hat hónapig főleg ilyen szolgála­tot teljesítenek. Az eddigiek során Biztonságunk már több mint 80 ezer órát ..dol­goztak le". — Az egységhez jelentkező fia­talemberek különben öthónapos katonai szolgálat után nyernek felvételt — persze csak akkor —, ha az alapos orvosi vizsgálaton kívül a felvételin is helytálltak. Az eddigiek alapján elmondhatjuk, hogy a felvett 19—20 éves fiúk — kiknek nagy része munkás- és pa­rasztkáder — megállja helyét és lelkiismeretesen végzik a reájuk érdekében háruló feladatokat. Л tanuláson és a szolgálatokon kívül sokuknak még arra is jut ideje, bogy mint pionírvezetők ténykedjenek. Fiatal elvtársaink kö.zül nagyon sokan rendszeres véradók. Mindez nem kis mértékben a színvonalas ideo­lógiai nevelomunkának és eredmé­nyesen működő SZISZ szerveze­tünknek köszönhető. — A másfél éves tanulmányi időszak után, melybe a marxizmus­­leninlzmus, pszichológia, idegen nyelvek, a gépírás tanulása stb. is beletartozik, a végzős növendé­keket szükség szerint Szlovákia falvaiba és varosaiba helyezzük el. O. V. Az elmúlt napok legjelentő­sebb eseményei közé tartozott az európai közvélemény képvi­selőinek brüsszeli közgyűlése, amelyen 27 ország küldöttsége vett részt. A világpolitika napirendjén már huzamosabb ideje ott sze­repelnek a Varsói Szerződés tagállamainak konkrét javasla­tai az európai béke és bizton­ság megszilárdítására. E kezde­­j ményezések élénk visszhangra találtak szerte a világon, s kü­lönösképpen az európai föld­részen. Az európai békéért és biztonságért vívott harcnak azonban új, minden korábbinál nagyobb ösztönzést, hatalmas lendületet adott a SZKP XXIV. kongresszusán kifejtett ntessze­­tekintő konstruktív és széles­­látókörű békeprogram. Az a békeprogram, amely a külön­böző társadalmi rendszerek bé­kés egymás mellett élésének le- I nini elvére alapozva jelölte ki I a szovjet békepolitika célkitü­­j zéseit és széles horizontot vá­­j zolt fel a béke megvalósításá­nak tennivalóit összegezve. Eb­­j ben a széles perspektívában j foglal helyet — súlyának és jelentőségének megfelelően — az európai béke és biztonság megszilárdításáért vívott harc programja is. A Brüsszelben megtartott eu­rópai közvélemény képviselői­nek közgyűlése különösen ked­vező légkörben zajlott le. Nem­csak azért, mert az utóbbi be­tekben a józanság és a realitás erőt a Német Szövetségi Köz­társaságban is keresztül tudták I vinni akaratukat, hanem, mert a világ két legerősebb hatalma a közelmúltban szinte felbe­csülhetetlen jelentőségű lépést tett a leszereléshez vezető utón, amikor megegyezést írt alá Moszkvában a hadászati fegy­verek korlátozásáról. A közgyűlésre a budapesti felhívás nyomán került sor. Belga közéleti személyiségek 1971. június 22-re hívták össze az európai népek közgyűlésé­nek első előkészítő értekezle­tét. Ez alkalommal felmérték azt is, mennyire érettek a fel­tételek arra, hogy az európai közvélemény hathatósan támo­gassa az európai biztonság és együttműködés ügyét. Eszme- I cserék folytak arról, hogy mi­kor és milyen módszerekkel lehetséges az európai közvéte­­■ mény mozgósítása. Az értekez­­, létén általános volt az egyet­értés abban: helyes, ha Európa közvéleménye hatást gyakorol az európai kormányokra a biz- I tonság és együttműködés elő­mozdításáért, az összeeurópai A nagyvilágból 'Ш o o> '03 w c о N СО 'Ф 'Ф 'Ф biztonság konferenciájának ösz­­szehfvásáért. Már azon a találkozón meg­állapodás született arra vonat­kozólag, hol tartják meg a kontinens közvéleménye képvi­selőinek közgyűlését. Azóta több előkészítő tanácskozás zajlott le s az Idén januárban döntöttek arról Brüsszelben, hogy a közgyűlést június elejé­re összehívják. A mostani értekezleten sok elsőrendű fontosságú kérdésben alakult ki egyetértés. Kiemel­kedik ezek közül az egyik el­határozás: „Az európai közvé­lemény jelentősen elősegítheti a kormányok biztonsági konfe­renciájának mielőbbi megtartá­sát: a társadalmi erők közgyű­lése hathatós eszköze lehet mind a közvélemény mozgósí­tásának, mind a kormányok be­folyásolásának: a közgyűlésen széles körű részvételt, nyíltsá­got és Jogegyenlőséget kell biz­tosítani, a legszélesebb körű részvétel érdekében minden or­szágban fokozni kell az erőfe­szítéseket újabb reális politikai erők bevonására, az eddigiek­nél hatékonyabb propaganda­­munkát kell kifejteni.“ A bíztató fejlemények mellett sem lehetnek a béke és bizton­ság hívei nyugodtak. Ellenke­zőleg a sikerből bátorítást kell meríteni, az eredményeknek új erőfeszítésekre kell ösztönözni, a kitűzött cél, az európai béke és biztonság megszilárdítására. Bőven van még tennivaló, hiszen jelentősek azok az erők kontinensünkön — és a«on kí­vül is —, amelyek mindent el­követnek, hogy megakadályoz­zák a szerződések valóra vál­tását és gátat emeljenek min­den további enyhülés útjába. Bármennyire is nagy a jelentő­sége földrészünk biztonsága megerősítésének, arról sem 'zabad megfeledkeznünk, hogy a béke egyetemes. Európa békéje igazán csak akkor lesz tartós és szilárd, ha az egész világon sikerül megteremteni a békés életet, ha megszűnnek a tűz­fészkek Indokínában és Közép- Keléten is. Béke, biztonság Európában és az egész világon. Ezek a szavak korunk emberének, kü­lönösképpen pedig földrészünk lakosságának tudatában egyre inkább szerves egységbe forr­nak össze. A békeszeretö em­berek száz és százmillióinak óhaja, hogy a jövő krónikása napjaink történelmét, az 1972-es esztendőt a béke és biztonság évének jegyezhesse be. —tt— Az amerikai kontinens első szadista országa ■ Három évvel ezelőtt alakult meg a dél-vietnami forradalmi knrmáoy. Ebből az alkalomból Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Cudvlk Svoboda, a CSSZSZK elnöke és Ľubomír Strou­­gal, a CSSZSZK miniszterelnöke táv­iratban üdvözölték a dél-vietnami Felszabadítási Front Központi Bizott­sága Elnökségének elnökét és a dél­­vietnami ideiglenes forradalmi kor­mány elnökét. A szovjet párt- és kor­­mányvezetök szintén táviratot küld­tek, amelyben biztosítják, hogy Szov­jetunió internacionalista kötelességé hez híven állandó támogatásban ré­szesíti vietnami testvéreit. ■ Államosítottak Irakban. Nemré giben államosították1 az iraki petró­leum-társaság az IPC iraki és szlriat vagyonát. Az államosítás kedvező visszhangot keltett és támogatásra talált az egész arab világban. Az arab államok főként azt a tényt hangsú­lyozzák, hogy az államosítási intéz­kedések megerősítik az arab nemzeti szuverenitást, és a külföldi oiajmono­­póliumokat sújtják. ■ Fidél Castro, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának első titkára a kubai forradalmi kormány miniszterelnöke és kísérete Magyar­­országon tett látogatása után Len­gyelországba utazott. A küldöttség Lengyelország több városába és üze­mébe látogatott el. Fidél Castrót, — aki több helyen beszédet mondott, — nagy szeretettel fogadták a lengyel dolgozók. ■ Tito Moszkvába látogatott. Josip Broz Tito jugoszláv köztársasági el­nök a JKSZ elnöke, felesége és a ju­goszláv párt és állami vezetők kísé­retében a Szovjetunióba látogatott, és tárgyalásokat folytatott az ország vezetőivel. A tanácskozások célja, hogy még jobban megszilárdítsák a két ország barátságát és fejlesszék a kölcsönösen előnyös együttműködést. ■ Többmillió ember sztrájkolt Franciaországban. Az elmúlt héten a legnagyobb íiancia szakszervezett központ, a GGT felhívására 24 őrás sztrájkot tartottak, amely a legna­gyobb méretű megmozdulás voll Fran­ciaországban 1968 óta. A Francia Dolgozók Szakszervezete a sztrájkkal adott nyomatékot régi követelései­nek: a legalacsonyabb munkabér új­bóli felemelésének, a nyugdíjkorha­tár 60, illetve 55 évre való leszállí­tását, a mozdonyvezetők, postások és mások 24 óra eltelte után is folytat­ták a sztrájkot, s ez nagy gondot okozott a közlekedésben és másutt. ■ Tovább folytatódnak я barbár légitámadások. Amerikai vadászbnm­­bázók napről-napra támadják Viet­nam sűrűn lakot területeit. Bombázták <1 közutakat, vasutakat, vagyis minden közlekedési vonalat. Ennek ellenére Dél-Vietnamban — Saigon térségében — a népi felszabadító erők heves támadásokat intéztek és több helyi­séget elfoglaltak. Kuba a legfiatalabb szocialista or­szág a földiekén. A forradalom győ­zelme óta mindössze 13 év és néhány hónap telt el a 8 és fél millió lakosú szigeten. Ez az aránylag rövid idő elegendő volt ahhoz, hugy a mérhe­tetlen nyomorúságból, a sötét gyarr matt múltból emberi sorsba jussanak Kuba lakói. A szigetország földje mindig gaz­dag volt, de a spanyol, majd később az amerikai gyarmatosítók kegyetle­nül elnyomták ás szegénységben tar­tották a népet. A cukor nagy kincse Kubának, de csak azt aknázták ki a monopóliumok, s valóban az ország életét luxiisnyaralóvá tették az ame­rikai milliomosok részére. Kubának számottevő ipara nem volt, s az ül­tetvények munkásai írástudatlanul, egésszégügyi ellátás nélkül alig éltek magasabb életszínvonalon, mini a néhány évszázaddal előbb Afrikából (izezar számra behozott őseik. Fidel Castro vezetésével néhány partizán az embertelen Batista-terror ellen vette fel a harcot, s január első napjának hajnalán elmenekült a dik­tátor, s győzött a forradalom. „Haza vagy halál“, hosszú időn ke­resztül ez voll a kubai forradalom jelszava, mert a nemzetközi imperia­lizmus — főleg a szigettől 180 km távolságra lévő Egyesült Államok — arra készült, hogy összeroppanlsa az amerikai kontinens szocializmus út­jára lépett első országát. Nyílt fegy­veres harccal, ellenforradalmi diver­­ziókkal. gazdasági blokáddal próbál­ták térdre kényszeríteni a forradal­mat — de a kubai nép —, mely sza­badsága kivívásának első percétől számított a szocialista országok, s mindenekelőtt a Szovjetunió test­véri segítségere — visszaverte a tá­madásukat és hatalmas áldozatukat vallalva hozzákezdett a nyomorúsá­gos múlt maradványainak a felszá­molásához, a szocialista épitő-mun­­káboz. A felszabadulás évfordulóját a sa­játságos évkezdete jegyében ünnep­ük meg. Minden január 2-án a forra­dalom győzelmének ünnepére rende­zett nagygyűlésen Fidel Castro javas­latot tesz, minek is szenteljék az el­következő 385 napot, s közfelkiáltá­sokkal, javaslatokkal megszületik az év neve. Az 1961-es év az analfabe­tizmus felszámolásáé volt, az 1965-ös a mezőgazdaságé, az 1986-os pedig a szolidaritásé. Az elmaradottság egyik fokmérője az írástudatlanság volt. Ugyanis a lakusság több mint fele nem ismerte a betűvetést. Az analfabetizmus elleni országos akciá évében az értelmisé­giek, diákok, sőt munkások, katonák ezrei mentek le a falvakba, hogy megtanítsak olvasni, Írni a felnőttek százezreit. Ezt követte az egészség­ügyi szolgálat megjavítása, majd a mezőgazdaság fellendítése. Testvéri segítségként Csehszlovákiából is küld­tek (egy-két éve) .mezőgazdasági szakembereket. A szigetországban ugyanis előbb cukornádod és dohá­nyon kívül mást nem igen termesztet­tek. ■ Davis körútra indult. Angela Davis a világszerte ismert és népsze­rű néger polgárjogi harcos az elmúlt liét végén háromhetes korúira indult az Egyesült Államokban. Útjának cél­ja, hogy köszönetét mondjon mind­azoknak a szervezeteknek, amelyek támadásokat intéztek és több hely­­állásukkal a felmentéséhez. ■ Harcolnak a végső győzelemért. Az izraeli agresszió ötödik évforduló­ján az egyiptomi társadalmi szerveze­tek táviratok ezreit intézték Szadat elnökhöz, Szedek hadügyminiszterhez és az Arab Szocialista Unió első tit­kárához. A táviratok küldői és az év­forduló alkalmából rendezett tömpg­­gyűlések résztvevői teljes bizalmuk­ról és támogatásukról biztosították az egyiptomi államvezetést az izraeli agresszió elleni harcban. Szadat el­nök kijelentette: „A hare elkerülhe­tetlen. Harculni fnguiik a végső győ­zelemig!“ ■ Lidicére emlékezik я világ. Az Egyiptomi Arab Köztársaság legna­gyobb textilipari vállalatában a lidt­­cei tragédia 30. évfordulója alkalmá­ból kiállítást nyitottak meg és cseh­szlovák filmfesztivált is rendeznek. Peru fővárosában, Limában emlékmű­vet avattak fel a tragikus évforduló alkalmából. Havannában a kubai dol­gozók nagygyűlésen emlékeztek meg a fasizmus barbár tettének évfordu­lójáról. A terméskultúra megváltoztatása többeves feladat, s az embereket sem lehet megtanítani az egyik napról a másikra a korszerű mezőgazdaságra. Kuba különben a világ egyik „leg­fiatalabb" országa. A lakosság 40 százaléka 16 éven aluli. Hatvanöt éven felüliek a lakosság 6 százalékát teszik ki. A keresőképesek száma 4,5 millió. Közülük azonban csak 2 mil­liónak jut munka a termetesben és a szolgáltatásban, a munkaképes nők­nek mindössze 2U százaléka dolgozik. Azaz végsösoron egy keresőre Kubá­ban négy eltartott jut. Az ország előtt álló feladatok közül tehát az egyik legfontosabb, hogy minél többen tud­janak az ország javára termelni. A nehézségek következtében Kubá­ban jegyrendszer van, mely megszab­ja, hogy egy személyre milyen élel­miszerből mennyi jut, s egyben ga­rantálja is számára ezt a mennyisé­get. A jegyrendszer kiterjed a ruhá­zati cikkekre is. Szabadon bolti for­galomban áruk. fogyasztási cikkek gyakorlatilag nem kaphatók, mivel most az ország elsőrendű feladata a mezőgazdasági és ipari felszerelések, gépek beszerzése. Ugyanakkor viszont Kuba a szociá­lis juttatások tekintetében a világon az elsők közé tartozik. Ingyenes az alsó-, a közép- és a felsőfokú oktatás. A diákok nagy része tankönyveket, ruhát, cipőt étkezést is ingyen kap. Ingyenes az egész lakosságra kitér»­­jedt nrvosi ellátás. Az elmúlt tíz év­ben több mint száz új kórház épült az eldugott hegyi falvakban. A lakos­ság nagy része nem fizet lakbért. Ál­talányt fizet a telefonhasználatért, a sportrendezvények látogatása teljesen ingyenes. A kubai külpolitika nagy aktivitás­sal segfti az ország történelmi kül­detésének teljesítését: A szocializmu­sért, a haladásért, a békéért vívott harcot. Ezt ezekben a napokban fé­nyesen bizonyítja Fidel Castro nagy­szabású körútja, a szocialista világ­­rendszer, a nemzeti felszabadító moz­galom övezetének több urszágában. Ez a látugatás is kifejezi Kuba szoros és. tartós szövetségét a szocialista vi­lág többi országaival. A hús kubai nép megragadó elszántsága és áldo­zatvállalása a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország sokrétű, önzetlen támogatásával párosul, és lendíti előre a szigetet a haladás út­ján. Öröm és megtiszteltetés, hogy a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának elnöke hazánkba is ellátogat. Orszá­gunk népét a legőszintébb testvéri érzések fűzik Kubához, amit az is bi­zonyít, hogy már eddig is sok szak­emberünk vett részt a szigetország népgazdaságának fejlesztésében. Ha zánk dolgozói testvéri szeretettel vár­ják a kubai forradalom vezetőjét, a küldöttség tagjait is, mert minden bizonnyal a tárgyalások során kap­csolataink politikai és gazdasági té­ren még jobban elmélyülnek. TÖTH D

Next

/
Thumbnails
Contents