Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-17 / 24. szám

» 1972. június 17. Ära 1,— Kčs XXIII. évfolyam, 24. szám. * —L. Szakmelléklet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat Jog és kötelesség A szocializmus teljes felépítésének szerves része és fontos feltétele az államhatalom munkájának tökélete­sítése, a szocialista demokrácia további erősítése annak biztosítására, hogy a dolgozók még nagyobb arányban vegyenek részt közvetlenül a hatalom gyakorlásában. Nem kevesebbről van szú, mint arról, hogy a szocializ­musnak fel kell épülnie az emberek értelmében és lel­kivilágában. Ez pedig van olyan nagy munka, mint a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek létrehozása. Ehhez kell a demokratizmus, a becsületes szókimondás alkotó légköre. Abban, hogy a szövetkezett demokrácia következete­sen érvényesüljön, nagy szerepe van a vezetőségnek, elnöknek és a szakembereknek. Ha ők tisztában vannak a szocialista demokrácia jelentőségével, akkor tudato­sítják és aszerint dolgoznak, hogy minden cselekede­tükért felelősek a tagoknak. Ha viszont önmagukat tart­ják a közös gazdáinak, s a tagokat csak munkaerők­ként kezelik, akkor nem érvényesül a demokrácia és a szövetkezet elnevezés csak hamis frázis. Vannak, akik arra hivatkoznak, hogy a szövetkezetek fejlődésének jelenlegi szakaszában nem lehet és nem is kell jelentőséget tulajdonítani a demokráciának. Egyesek azt állítják, jelenleg csakis a jól képzett szak­emberek képesek megérteni a nagyüzemi termelés ezer­ágú mesterségét, nem pedig az előbb néhány hektáron gazdálkodó földművelők. Tény, hogy a szövetkezetek fejlődésének jelenlegi szakaszában hozzáértő szakmai irányítás szükséges. Nagyon megnőtt a jól képzett, oda­­adóan dolgozó szakember jelentősége. Viszont az is biz­tos, hogy a tagság megértése, támogatása nélkül a leg­jobb szakember sem tudná megvalósítani elgondolásait. A tegnapi néhány hektáros gazdával, nincstelennel együtt kell dolgozni, ha eredményt akarnak elérni. Tu­datosítani kell tehát, hogy a beosztott dolgozók a veze­tőségnek és a szövetkezetnek nem egyszerű alkalmazot­tai, hanem ők a szövetkezet gazdái. Az ő jövedelmük függ attól, milyen költséggel termelnek az efsz-ben. Ezért nem időszerűek azok a hangok, hogy a szövetke­zeti demokrácia szélesítése helyett inkább nagyobb ha­táskört kell biztosítani a vezető szakembereknek, s nem tűrni a beleszólásokat. Akik ilyen nézetet vallanak, nem értik a szövetkezés lényegét, s ezért becsülik le a tag­ságot. A tagoknak joguk és kötelességük beleszólni, kik le­gyenek a vezetőik, miképp szervezzék meg a gazdálko­dást, mit építsenek stb. Nem felel meg a valóságnak, hogy a szövetkezeti demokrácia nehezíti a vezetést, a szakemberek munkáját. A jói működő efsz-ek egész sora igazolja, hogy a szakemberek annál eredménye­sebben dolgoznak, minél bátrabban támaszkodhatnak a tagságra, minél inkább figyelembe veszik a vélemé­nyüket, javaslatukat. BARTAL Rudolf a bakai szövetkezet elnöke szintén fontosnak tartja, hogy a tagság a magáénak érezze a közöst. Az idén például rosszul kelt ki a cukorrépa. A tagok az egyelésnél az üres részeket újból bevetették és az ő odaadásukon múlott, hogy mintegy hat hektárnyi terület nem maradt üresen. Sokhelyütt arra hivatkoznak, hogy több száz tagnál lehetetlen érvényesíteni a szövetkezeti demokráciát. Pedig lehet — ezt állítja PÍVER Dezső — a vidranyi (Hodos) szövetkezet elnöke is. ök a különböző munka­helyeken csoportgyüléseket tartanak, amelyen rendsze­rint résztvesz az elnök, s más fontos beosztású vezető. Különben minden hónapban a szövetkezet vezetősége közös ülést tart a pártvezetőséggel és az ott elfogadott határozatokat beszélik meg a tagsággal a csuportgyűlé­­seken. A kisebb csoportokban megtartott beszélgetések­nek még előnyük is van, mert az emberek bátrabban mondanak véleményt, mint a nagylétszámú taggyűlésen. Hasonlóan vélekedett GÄSPÄR Imre mérnök agronómus és POLÄK Károly csoportvezető Horný Potőüon (Felső­­patony). Persze azt is megmondták, egyes embereknél szükség van a parancsolásra. A fontos mezőgazdasági munkák idején bizony hiába tiltakozna valaki, hogy szombat, vagy vasárnap van. Különösen a lucerna gyűj­tésénél ki kell használni a kedvező időjárást. Az a tény, hogy a vezetők, a szakemberek megbeszé­lik a tagsággal az elképzeléseiket, kikérik előzetesen a véleményüket, feljogosítja őket a fegyelem megkövete­lésére. Ha a tagság többsége egyetértett a vezetők el­képzelésével, akkor valamennyiünk kötelessége annak a megvalósításáért a legjobb tudással, hozzáértéssel dolgozni. Minden józanul gondolkozó tag tudatában van annak, hogy saját maguknak is kárt okoznak azok, akik keveset vagy rosszul dolgoznak. A szétosztható jövedel­met csökkentik, ezáltal éppen a legszorgalmasabbakat rövidítik meg azok, akik miatt tönkrement valamilyen termés, kisebbek a hozamok és csökkent az állatok hasznossága. Meddig terjedjen tehát a szövetkezeti demokrácia? Ameddig megszületik a döntés, addig vitatkozzanak róla. De amint pont kerül a határozat végére, követ­kezzék a végrehajtás. Minden ellenvélemény csak hát­ráltatja a munkát, s zavarokat okoz. Mindent összegezve a tagságnak joga és kötelessége beleszólni a gazdálkodás menetébe, viszont ha valamit már elhatároztak, azt a legjobb tudásukkal, szorgalmuk­kal kell megvalósítani, s vitatkozás nélkül elfogadni az irányítók rendelkezéseit. TÓTH DEZSŐ Talán még soha nem volt ilyen ígéretes a határ. De nemcsak a mezőgazdaságban gazdag a tavasz, hanem a népművészeti tevékenységben is. Az utóbbi hetekben egész sor dal- és táncünnepélyt szerveztek és a'színvonaluk arról tanúskodik, hogy ezen a té­ren is nagyot léptünk előre. A rendezvények közül különösen kiemelkedett a gabčíkovoi (Bős) és a želiezovťel (Zselíz) dal- és táncünnepély. Végre Želiezovcén sem „bosszantotta ‘ a nagyszámú közön­séget az „ég csatornája“. A jó időt a szereplők ki­váló teljesítménnyel köszönték meg. S ez a nap va­lóban felejthetetlen élményt jelentett a közönség­nek. Serény munka a földeken Lénárt Istvánnal a jti dolgo­zójával határszemlét tartottunk. Üröm nézni a zöldellő, kövér gabonát. Az eddigi gondosságut gazdagon meghálálta. A járás területén a 2124 hek­tár cukorrépát már harmadszor kapálják. Kelel-Szlovákiában éppen a trebisovi járásban ter­mesztenek a legnagyobb föld­területen cukorrépát. Dicséret illeti a szövetkezetek dolgozóit, hogy a kormányfelhívást elfo­gadták. Szövetkezeteink jóval terven felül vetettek cukorré­pát és a gondozását is az agro­technikai határidő betartásával elvégezték, ami bizonyára ma­gasabb hektárhnzamokat ered­ményez. Meg kell még említe­nem, hogy a bol'i (Boly), Veiké Kamenice-i (Nagykövesd) és a Nový Ruskov-i szövetkezet ve­zetői arról panaszkodtak, hogy az esős tavaszi időjárás követ­keztében a cukorrépát kétszer is vetették, de a szakszerű munkának köszönhetik, hogy a növények a lemaradást behoz­ták és szépen fejlődnek. Kukoricából 32S4 hektárt ve­tettek a járás szövetkezetei. A déti tehületeken a kétszeres jégverés nagy kárt okozott. A vegyszeres gyomirtásnak és a fejtrágyázásnak köszönhetik, hogy a növények lassan kihe­verik az elemi csapás okozta károkat. Tanulva a múlt év hiá­nyosságaiból, ez évben szövet­kezeteink már elvégezték a ku­korica kézi kapálását is, ott, ahol vegyszeres gyomirtást nem alkalmaztak. A szövetkezet dolguziónak ma már nem mindegy, hogy meny­nyit keresnek. Nem véletlen, hugy a mezőgazdasági üzemek­ben BIO hektáron termesztettek korai burgonyát. Háromszor erős fagy érte a növényzetet, de annak ellenére szövetkeze­teink szép hektárhozamokat érnek el. Elsőként Васка (Bács­ka) községben kezdték meg a korai burgonya betakarítását. A 20 hektár területről átlago­san 100 mázsás hektárhozamnt értek el, ami szép bevételt je­lent a közös számára. A korai burgonya betakarítását elvégez­ték a ptruskai (Szirénfalva), hraní és a drahoiíi (Deregnyd) szövetkezetben is. Kísérőmtől, Lénárt elvtárstól megtudtam, hogy szövetkezeteink a szak­szerű növényápolásnak köszön­hetik a korai burgonya kiváló hektárhozamát. Szövetkezeteink jelenleg min­den erejüket a takarmány be­gyűjtésére irányítják. Ez termé­szetes, mert a járásban 10 588 hektár többéves takarmányt kell betakarítani. Alkatrész­­hiánnyal küzdenek, ennek elle­nére jó ütemben halad a takar­mánybegyűjtés. A éiearovcei (Csicsur) szüvetkezetben 80, a zatíni (Zétény) szövetkezetben 80, a vujčicei szövetkezetben 65 hektárról takarították be a pillangósokat. Ottjártunkkor a takarmány betakarításának fe­lénél tartottak. Érdemes meg­említeni, hogy a kooperált szö­vetkezetek állnak a legjobban a takarmány begyűjtésével. Ha a nyári mezőgazdasági munkálatoknál tartunk, nem szabad megfeledkeznünk a leg­fontosabbról, az aratási előké­születekről. Az illetékes szer­vek megállapítása szerint a szövetkezetek a gabonabetakarí­tásnál alkalmazzák a kooperá­ció előnyét, amely már nagyon bevált a trebisovi járásban. A 26 145 hektár gabonafélét 275 saját kumbájnnal és 62 darab kölcsönkért kombájnnal taka­rítják majd be. A szövetkeze­teknek 56 nagyteljesítményű német E—512 kombájn áll ren­delkezésükre. ami jóval lerövi­díti az aratási munkák idejét. Számítanak az internacionalista segítségre is, amely a szomszé­dos Szovjetunióból érkezik; mint ahogy ezt már hosszú évek óta gyakorolják. Egyéb­ként a gépek 90 százalékban üzemképesek. Aggodalomra nincs ok, mert mire elkezdődik az aratási rajt, a gépek 100 százalékra rendben lesznek. Említést érdemel még a nö­vényvédelem. Tavaly a trebisovi járás elsó volt a kelet-szlová­kiai kerületben a növényvéde­lem terén. Ezért több szövetke­zet jutalomban részesült, még­sem ez volt az igazi megbecsü­lés, hanem az, hogy a gyomir­tókkal gondozott területen ka­lászosoknál általában 2, kukori­cából 10 mázsával több termett hektáronként, mint a kerület többi járásaiban. A tavaszi határ arról is ta­núskodik, hogy a múlt évinél még jobb eredmények várhatók ebben az esztendőben. Az ígére­tes tavasz még jobb munkára serkenti az embereket. Munká­jukat minden bizonnyal siker koronázza. ILLÉS BERTALAN 1 *

Next

/
Thumbnails
Contents