Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-10 / 23. szám

Milyen károkat okoz a monilia?

Minden évben előfordulnak, de az idén különösen nagy kárt okoztak a moníliás megbetegedések. A kártételnek két fő Időszaka van: koratavasszal a virágok és hajtások gyors lehervadásában mutatkozik meg, később, a nyár folyamán pedig az érő gyümölcsök rothadásában. 1970-ben az utóbbi fordult elő igen kiterjedten.

Az almástermésúek megbetegedését a Monilinia fructigena (Pers) okozza. Ez a gomba csak sebződéseken, rovarrágásokon keresztül fertőz. A behatolás helyén a gyümölcs bariára színeződik, majd az ezt övető rothadási folyamat az ■gész gyümölcsre kiterjed. 3 rothadó gyümölcsön később sárgásszínű penészpárnák jelennek meg gyűrű-alakban (1. kép). A penészpárnákon képződnek a gomba szaporító részecskéi igen nagy tömegben, és a szél, valamint rovarok útján terjedve tovább, egészséges gyümölcsöket fertőznek meg. A rothadt gyümölcs a fán maradva vagy lehullva összeaszálódik és ún. gyümölcsmúmiává álakul. Ebben telel üt a kórokozó, majd tavasszal a múmia felületén újra megindul a szaporítóképletek nagy tömegű lefőződése, és létrejönnek az elsődleges fertőzések, majd később, különösen kedvező párás, meleg időjárás esetén, kibontakozik — mint az idén is — a járványszerű fertőzés.

A csonthéjasok megbetegedését a Monilinia laxa (Ehrenb.) okozza. Elsősorban a meggytermesztést veszélyezteti, a virágzó hajtásvégek tönkretételével. A kórokozó a fán maradó fertőzött és elpusztult virágokban, levelekben és gyümölcsökben telel, majd tavasszal ezeken szürke penészgyep képződik. A párnákon kialakuló szaporítórészek a kinyílt virágok bibéjébe jutnak. A fertőzött virágok, s a gomba méreganyagainak hatása következtében néhány óra alatt az egész hajtás lehervad, mintha leforrázták volna. A tünetek nagyon hasonlítanak a fagyhatáséhoz, sokszor össze is tévesztik vele.

Lényeges különbség a kettő között, hogy a moniliától elpusztított hajtások, virágok nem hullanatk le, a tél folyamán is a fán maradnak, és már messziről felhívják a figyelmet a múlt tavaszi fertőzésre, és figyelmeztetnek a következő évi veszélyre. A nyár folyamán ez a kórokozó is a gyümölcsöt fertőzi, mint az előző. A rothadó gyümölcsön megjelenő penészgyep (2. kép) azonban nem sárga színű, hanem szürke. A fertőzött gyümölcsök lehuilanak, vagy a fán maradnak —, s ekkor még a következő évben virágzás idején is ott található — összeaszálődnak, és a bennük áttelelő gomba tavasszal szaporítórészeket fejlesztve elindítja a fertőzést. (3. kép).

A birs moníliás betegsége csapadékosabb években és páratelt környezetben lép fel járványszerűen, okozója a Monilinia linhartiana (Prill, et Del.) gomba. A virágzás időszakában a levelek erei bámulnák, majd a levéllemezt elborítja a hamuszürke penészgyep (4. kép). A beteg levelek keserűmandula illatúak. A gomba a leveleken és virágokon keresztül behatol a hajtásokba is, és ennek következtében azok lehervadnak. Többéves fertőzés hatására egész koronarészek pusztulnak el. A virágok bibéjére jutott szaporítórészek behatolnak egészen a magházig és a virágok lehervadását, vagy későbbi fertőzés esetén a gyümölcskezdemények pusztulását okozzák. A gomba kártételét gyakran a birs meddőségének tulajdonítják.

Megelőzhetjük a moníliás megbetegedéseket a hullott gyümölcsök összeszedésével, a fán maradó fertőzött gyümölcsök, később pedig a gyümölcsmúmiák leszedésével és megsemmisítésével, valamint a fertőzött hajtások, ágak eltávolításával úgy, hogy még az egészséges részből is hozzávágunk. Szakszerű korona kialakítással, majd a későbbiek folyamán a koronaritkítással is csökkenthetjük a fertőzés veszélyét.

B. J.

A csemegekukorica

Ma a csemegekukorica iránt nagy az érdeklődés. Ennek oka egyrészt a táplálkozási módunk lassú átrendeződésében kereshető, másrészt abban, hogy a háztáji növénytermesztés egyre jobban a belterjesség felé tart. A nehezen emészthető ételek helyett egyre több gyümölcsöt, zöldséget eszünk. Így a főtt- és pattogatott kukorica mindig kedvenc, étrendi csemege volt. Annak ellenére, hogy hektáronként nagyobb jövedelmet lehet elérni általa, mint a szemes kukoricával, a csemegekukorica még nem tudott igazi nagyüzemi növénnyé válni.

Most, amikor a hétvégi üdülő kiskertek reneszánszát, a háztáji kertek rekonstrukciójának korát éljük, nemcsak a nyaraló helyeken, vagy a főváros, de valamennyi nagyobb város területén jó piacra találhat a csemegekukorica. A piac igénye pedig várhatóan eléggé állandó és jelentős lesz. Érdemes a kiskertekben termesztésével kis területen, akár csak több száz négyzetméteren, vagy éppen korai fólia alatti termesztésével is foglalkozni.

Talajigénye megegyezik a többi kukoricáéval. Tcnyészterület-igénye kisebb mint az abrakra termesztett kukoricáé. Négyzetméterenként sikerrel termeszthető 8 tő, azaz másképpen szólva 25 X 50 cm-es kötésben, ha a talaj kellő tápanyag- és vízellátottsága biztosítva van. Igénye nitrogén és foszfor tekintetében közepes, kálium iránt csekély. Az öntözést meghálálja. Az öntözés a csapadéktól függően többször is, de foként virágzás előtt és után válik szükségessé.

Szedését a bajusz (selyem) általános elszáradása után azonnal, tejes vagy tejes-viaszos állapotban kell elvégezni. Főzni ízlés szerint a csuhélevelckkel együtt vagy anélkül egyaránt lehet. Főzési ideje fajtától függően, a víz forrásától kezdve 20—30 perc. Utána azonnal fogyasztható. A túlfőzés az íz, a szemek édességének rovására megy.

A szem ize legyen észlelhetően édes vagy édeskés, és ne legyen a foghoz ragadóan ragacsos. A két tulajdonság a fajta bírálatakor döntően esik latba. A szem legyen mazsolatípusú, mert a mazsolatípusnak a szedést ideje hosszabb, több napra nyúlik ki, későbben vénül el, mint a lófogú vagy a kemény szemű kukorica szedési ideje.

A szem színe legyen egyöntetű. Színe nem döntő, de a fogyasztó divatként hol vajsárga, hol a fehér szeműket szereti. A cső hosszúsága fontos, de nem döntő. Ideális a 15—20 cm hosszú, a 15—20 dkg-os cső. Az ettől eltérő méretűben

a fogyasztó nem bízik. Nem tartja azt csemegefajtának.

A fajta koraisága fontos követelmény. Rövid, 80 napos tenyészidejűt fólia alatt már március közepén, vagy végén vetni lehet a retek, vagy korai karalábé alá, szedése előtt 2—3 héttel, úgy, hogy azok szedéskor, április közepén, a kukorica már elérje a 2—3 leveles állapotot. A fóliás termesztéshez csak kis testű, rövid tenyészidejű fajta alkalmas. Viszont csöveit főzésre már május végén vagy június elején szedni lehet.

Helytelen az a gyakorlat, hogy csemegefajtákat is április végén, csak májusban, tehát későn vetik a csírázás kényessége miatt. Korszerű csávázószerekkel csávázni, a mazsolaszemű kukorica is nyugodtan vethető akár már április közepén, vagy védett helyen április elején is. Az egész nyári és őszi igényeket csak a szakaszos vetéssel, vagy több fajtával és főként öntözéssel elégíthetjük ki.

\

ч

A zöldségnövények helyes öntözéséről

A zöldségnövények 65—70 °/o talajnedvesség esetében általában jól fejlődnek. A hőmérséklet emelkedésével a nedvesség a talaj felszínén és a növények lombozatán át fokozatosan párolog és csapadék hiányában az optimális mennyiség alá csökken.

A vízhiányban szenvedő növény (pl. a paprika) levelei sötét színt vesznek fel, vagy viaszréteg vonja be a leveleket (pl. a káposztaféléket). E viaszréteg a párolgást csökkenti és a leveleknek kékes színt kölcsönöz.

A levelek lankadása már nagyobb vízhiányt mutat. Különösen meleg és száraz szélben lankadnak a levelek. A levélnyélen a levéllemez összeráncosodva lóg például a kobakosoké (uborka, dinnye stb.), más növények (pl. a karfiol, paradicsom, paprika) leveleinek széle befelé liajlik, szivarszerüen összezsugorodik. A növény így igyekszik a levelek párolgási felületét csökkenteni. A növekedés megáll, később a levelek száradni kezdenek. Ilyenkor már számolnunk kell azzal, hogy a terméshozam kiesése nagy lesz.

Ha a talaj mélyen kiszárad, a gyökerek szintjében már nincs felvehető nedvesség. A kötöttebb öntés- és láptalajok ilyenkor mélyen megrepedeznek, az öntözéssel elkéstünk.

Öntözni már az ún. „szomjazás“ idején kell, hogy a növények egyenletes növekedését biztosíthassuk. Bármilyen növényről legyen szó, helytelen, ha a kis vízadaggal — akár naponta is — felületileg öntözünk. Pedig a házi kiskertekben ez a szokás: naponta a pa(

lánták tövét meglocsolgatják. Ennek nincs semmi értelme. Gondoljuk el: a talaj legalább 30 cm mélységig kiszáradt, s ha tövenként t/2 liter vizet adunk, az csak 3—5 cm mélyen áztatja meg a közvetlen közeli talajt, és ez a víz estig el is párolog.

• Az öntözéssel esőt kell pótolni. A kiadós eső 20 mm-nél kezdődik, ami azt jelenti, hogy 1 négyzetméter területre 20 liter víz jut. Nagy szárazságban 30—40 mm-es csapadékot öntözzünk. Inkább ritkábban, de bőségesebben. Ha van elegendő vizünk, a sorok közé húzott barázdát árasztjuk el, vagy a kis ágyás szélét felhúzzuk és így árasztjuk el az egész ágyat. Ha mindenképpen takarékoskodnunk kell a vízzel, akkor egy karóval vagy ültető fával a növény körül lyukat fúrunk és ebbe öntözünk, így a víz a gyökerekhez lehúzódik. Öntözés után porhanyó földdel a lyukat behúzzuk és így az elpárolgást is csökkentjük.

A kanna csövét tartsuk közel a földhöz, amikor öntözünk. Ezzel a víz felesleges szétfröcscsenését gátoljuk meg.

Végül mérlegeljük, hogy mely növények kívánnak több vizet és hogy melyeket érdemes a több és értékesebb termésre számítva öntözni. Különösen vízigényes a paprika, a káposztafélék, a zeller stb. Természetesen nagy szárazságban minden növény vizet kíván!

Bózner Miklós

Növényvédelmi lexikon

NEMAT1N — a talaj fertőtlenítésére alkalmas fonálféreg pusztító, gyomirtó, gonibairtó és rovarirtó hatással.

Hatóanyaga: 29,5 % szódás inonumetyldiliokarbanidan.

Mint talajfertőtlenítő használt a komposztok, ntelegágyi föld és az üvegházi talajok fertőtlenítésére stb.

Mint herbicíd (gyomirtó) akadályozza a gyomok csírázását és mint talajfungicid (gombairtó) 50—10 cmW mennyiségben használható. Mint talaj insekticíd (ruvarirtó) és nematicíd (funálféregirtó) 100—200 cmtycm2 a bevált mennyiség. A talaj szerkezete, nyirkossága és a környezeti hőtől függően 4 hét és 5 hónap között párolog el a talajból.

Ara mezőgazdasági üzemeknek: 14 Kés.

Bolti ára: 14,50 Kés.

Gyártja: a Bratislavai Dimitrov Vegyiüzem — CSSR.

NEXION STREUMITTEL — talajpreparáló anyag a talaj kártevők pusztítására.

Hatóanyaga: 3 % bromofos.

Talajpreparáiásra alkalmas a káposztalégy begubózása megakadályozására. Egy köbméter talajjal összekeverünk két kgnyi mennyiséget.

Ára mezőgazdasági üzemeknek: 68,10 Kés.

Bolti ára: 71 Kés.

Gyártja: Cela — Német Szövetségi Köztársaság.

VLADIMIR GREČO, mérnök

MACSKAGYÖKÉR

(Valeriana officinalis)

A macskagyökér (baldrián, gyökönke, hodolán, római nárkus, serjefű, szent Magdolna füve) a macskagyökér félék családjába tartozó, nyirkos, ligetes helyeken, patakok mentén és erdőkben is megtermő évelő növény.

Napos, de néni túl száraz helyeket kedveli, félárnyékos gyümölcsösökben is termeszthető. Megterem mindenféle talajon, csak a túl homokos és túlságosan kötött talajokat nem szereti. Szaporítható magvetéssel és palántázással. A vetést a palántaágyba augusztusban kell elvégezni. A palántákat a következő év tavaszán kell kiültetni az állandó helyükre 40X30 cm sor és tötávolságra. Az ültetés előtt helyes megöntözni a talajt és egy növényre kb. Уг liter vizet kell számítani. Lehet vetni tavasszal is melegágyba vagy szabadba. Ezeket a palántákat a következő év tavaszán ültetjük ki az elkészített végleges helyükre.

Gyűjtendő a gyökere ősszel. A gyökeret a földtől meg kell tisztítani és zárt helyeken kell tartani, mert a gyökerek átható szaga a macskákat ingcrli. A gyökértürzs 3—5 cm hosszú, egészen kisujjnyi vastag, belőle számos 10—15 cm hosszú, 2—3 min vastag rostos gyökér ered.

A drog 0,1—1 % valeriánsavat, illóolajat, alkaloidákat, szerves savakat, cukrot, keményítőt, gyantát és csersavat tartalmaz.

A drognak idegcsillapító, nyugtató, enyhe altató hatása van.

A drogból kivonatot (tinktúrát) készítenek, amely gyógyszertárakban kevert nyugtató cseppek alkatrésze. Ezeknek a cseppeknek jó nyugtató hatásuk van a túl ingerlékenységnél, idegességből, vagy gondukból származó szívfájdalmaknál is. Nyugtató hatásuk felhasználható a szekszuális túlingerlékenység gyógyításában is. Nálunk a következő gyógyszerek alkatrésze: gyökere a VALOFYT nyugtató és idegerősítő teakeveréknek, linktúrája a VALOSEDAN nyugtató, klimaktériami szorultság ellen, migrén és szívfájdalom elleni cseppeknek, PASSIT nyugtató cseppeknek és a CONTRASPAN gyomorgörcsöket oldó cseppeknek.

Dr. Nagy Géza