Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-22 / 3. szám
1972. január 22. SZABAD FÖLDMŰVES 5 ISMERKEDÉS ÚJ MÓDSZEREKKEL A gyomirtószerek hatékonyságának ellenőrzése A különböző vegyi készítmények egyre fontosabb szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés eredményesebbétételében, az emberek munkájának megkönnyítésében. Ahhoz, hogy a vegyszerek aplikálása révén teljes sikert érjünk el, szakszerűen és a célnak megfelelően kell megválasztani az alkalmazandó készítményt, s minden esetben az előírásoknak megfelelően kell eljárnunk az aplikálás folyamán, A termelők gyakran panaszkodnak pl. a gyomirtószerekre, illetve azok kedvezőtlen hatására, eredménytelenségére. A Gazdálkodás Tudományos Intézetének dolgozói több gyakorlatias kísérletet végeztek, hogy megfigyeljék az egyes herbicidek hatását, s áz elért eredmények alapján meghatározták, melyik herbicidet hol, hogyan és mikor ajánlatos használni, s milyen eredményt lehet remélni a helyes aplikálástol. A malacky! területi állomás dolgozói a Veiké Lev'áre-i Állami Gazdaságban végezték kísérleteiket. Az Aniten készítményt a Mironovszkája őszi búzánál aplikálták, összesen 8 hektár területen. A nevezett herbicidet a gyomirtószereknek ellenálló A vegyszeres kezelés nélkül ma már cl sem tudnánk képzelni a modern nagyüzemi növénytermesztést. foto: —bor— A Liptovský Hrádok-i területi állomás a Centről herbicidet próbálta ki, mégpedig az alávetés nélküli tavaszi árpánál. Az ellenőrző parcella területe 0,5 ha volt, Centről készítménynyel 1,5 ha, Aniten herbiciddel pedig 8 ha területet kezeltek. Centrolből 4, Anitenből viszont 3 liter készítményt adagoltak egy egységnyi területre, s a nevezett adagokat mindkét esetben 400 liter vízben oldották fel. Az eredmény? Kilenc nappal az aplikálás után, azaz július 18-án állapították meg a herbicidek hatásfokát. A semmilyen vegyszerrel sem kezelt kontroll területen nem állapítottak meg nagyobb elgyomosodást. A talált gyomok túlnyomó többsége orvosi székfű (Matricaria chamomilla) volt. A kiértékelés rámutat arra is, hogy a Centről és az Aniten készítmények egyaránt kimagasló eredményt értek el az igen elszaporodott orvosi székfű irtásában. Ezt az eredményt annál inkább is értékelni kell, lése alapján az Aniten S készítmény bizonyult a leghatásosabbnak. A košicei területi állomás a lemcšanyi és a drieňoví szövetkezetben folytatott gyakorlatias kísérletet. A lemesanyi szövetkezetben — presovi járás — a Stadár tavaszi árpa vegyszeres gyomirtását ellenőrizték. A 3 hektár terjedelmű kísérleti táblán Avadex BW elnevezésű herbicidet aplikálták, amivel a hélazabot (Avena fatua] akarták kiirtani. Egy hektárra 3 liter vegyszerből és 300 liter vízből készítettek permetlét. A kísérleti és a kontroll parcellán egyaránt 18,3 mázsa hektáronkénti átlaghozamot értek el. A vegyszeres kezelés hatásának elbírálásából kitűnik, hogy az Avadex BW készítmény aplikálása a fokozott göröngyösség következtében egyáltalán nem oko zott kárt a hélazabban, vagyis a ki sérleti parcella éppúgy elgyomoso dott, mint az ellenőrző terület. ш—егт i III ; Д búza gazdaságos műtrágyaadagjait és az adagolás módját a talaj tulajdonságainak és a termesztett búzajajta igényének figyelembevételével kell meghatározni. A magyar kutatók több éven keresztül kísérleteztek a Bezosztája 1 őszi búzával, hogy megállapítsák, mtkor és Hogyan kell adagolni a barna erdő talajokon a műtrágyát, valamint azt, hogy mekkora trágyaadag jelhasználása a leggazdaságosabb. A kísérleteket a Délnyugat-Du’iántúlon elterjedt barna erdbialajokon végezték. A búza herbicíd ADAG • 0 HOZAM T/Ko. ELGYOMOSODÁS *-a. 192Q.VL22. 1970.VII.6. DYKOTEX-ifO 3,5-4 2 If 91 áOO 100 ACTRIL 5 2851 96 10Ъ ANITEN 3 29,16 96 93 ANITEN s 3 30,1.1 84 82 KONTR.PARG. — — 244 UO mert a nevezett növény minden eddig használatos vegyi készítménynek ellenállt. • • • A poprádí területi állomás a Poprá.di Állami Gazdaság kvetnicai gazdasági részlegén végzett összehasonlító kísérletet, mégpedig a Dvoran tavaszi árpánál. A gyakorlatias kísérlet célja az volt, hogy meghatározzák az egyes vegyi készítményeknek a Dykotexéhez mért gyomirtó hatását, továbbá, hogy megfigyeljék, milyen fytotoxikus hatással van az egyes készítmények adagolása a növénykultúrára és milyen lesz a végső hozamalakulás? A kísérleteket négy — egyenként 1,2 hektár terjedelmű — parcellán végezték, az ellenőrző, vagyis a kontroll parcella területe 40—50 m! körül mozgott. A kísérletek során a Dykolex—40, az Actril—C, az Aniten és az Aniten S készítményeket aplikálták. Az elért eredményekről a mellékelt táblázat ad áttekintést. Az egyes vegyszerek végső értékeA drieňoví szövetkezetben — presovi járás — szintén az Avadex BW készítménnyel kísérleteztek, de itt már siker koronázta a próbálkozást. A nevezett vegyi készítményt a Dvoran tavaszi árpafajtánál apljJrálták. A kísérleti és az ellenőrző parcella területe egyaránt 4 hektár volt. Itt is 3 liter készítményt adtak egy hektárra, azzal a különbséggel, hogy itt a hatóanyagot bedolgozták a földbe, s nem permetezték szét a parcellán. Az ellenőrzés a módszer teljes sikeréről tanúskodott. A herbiciddel kezelt tábla egy négyzetméternyi területén egyetlen hélazabot sem találtak. a kontroll parcellán viszont 30-at számláltak meg. A kísérleti parcellán 19 q, az ellenőrző területen pedig csak 15,9 mázsa hektáronkénti átlaghozamot értek el. Ezek az eredmények is igazolják, hogy nem csak a vegyszerek adagolásra, hanem az aplikálás ideje és módja is biztosítja a vári eredményt. a GTI közleménye alapján írta: —kádek— A Bezosztája 1 búzajajta nagy tor möképessége csak akkor érvényesül, ha kellő mennyiségű tápanyag áll rendelkezésére. Ezt bizonyítják a kísérlett eredmények is. A kutatók megfigyelték pl., hogy a száraz 1968-as évben még a legnagyobb nitrogénadag 1348 kgIhaj sem okozott terméscsök kenést, viszont a búzára igen kedvező 1969-es évben a legnagyobb termést 261 kg/ha nitrogén hatóanyag adagolása biztosította. A gazdaságos legna gyobb nitrogénadag mindkét évben 174 kg/ha volt. műtrágyázása A magyar tudósok megállapították továbbá hogy ha a nevezett búzafaj iának 80—90 kg/ha nitrogén hatóanyag tartalmú műtrágyát adnak, akkor annak felét ősszel alaptrágyaként, felét pedig tél végén, kora tavasszal kell adagolni. A 170—180 kg/ha nitrogént tartalmazó műtrágyát legalább két részben kell adagolni, bár célszerűbb három részletben aplikálni: egyharmadát ősszel alaptrágyaként, egyharmadát tél végén, kora tavasszal és egyharmadát a szárbahajtás kezdetén. barna •I« ♦> «> v »:♦ ♦,« ».♦ v v • >> »:• «> ♦:« ♦> »> ♦> ♦> ♦> ♦> *> *> •> ♦:« ♦> ♦> *> ♦> < ► M M ♦ ♦ M M »'» M M O ♦> 4 ► >.• «> i. oteyt III/ Л HALADÓ A Nitrai Mezo- TAPASZTALATOK gazdasági Főiskola vezetésem alatt álló talajművelési [tanszékének do- Isenseivel és adjunktusaival együtt [számos előadást tartottunk az agronómusok számára ISKOLÁJA rendezett járási és "^"■ országos méretű téli iskoláztatások alkalmával. Fő feladatunk az volt, hogy megismertessük a gyakorlati szakembereket a haladó agrotechnika legújabb irányával és vívmányaival. Előadásaink során köztudatba vittük azokat az ismereteket is, melyeket többéves kutatásaink során alkalmasnak találtunk a mindennapi gyakorlat számára. mivel a különböző talaj- és éghajlati viszonyok között is jelentős eredményt értünk el, s szerintünk ezen tapasztalatok célszerűen felhasználhatók a hektárhozamok növelésére való törekvésben. ismeretterjesztő előadásaink és egyes szocialista mezőgazdasági nagyüzemek látogatása folyamán megdöbbenve nyugtáztuk, hogy csaknem minden gazdaságban a gyűrűs hengerek hiányáról számoltak be. Egyszerűen nincs és nem is lehet kapni, mert a mezőgazdasági gépgyárak nem gyártják és nem forgalmazzák A mai mélyenszántú traktorok munkáját ismerve, el sem tudunk olyan haladó talajművelési módot képzelni, amely gyűrűs hengerek bevetése nélkül kívánja pl. szakszerűen irányítani a leszántott szerves trágya bomlását, a nevezett munkagépek üzemeltetésének elhanyagolásával igyekezne a megkívánt biológiai folyamatok betartásával korhasztani az elöhántós ekével leszántott többéves takarmányok tarlómaradványait, vagy nélkülük igyekezne jó vetóágyat készíteni az ősziek alá stb. Ha nem lenne gyűrűs henger, úgy fel kellene A gyűrűs hengerek jelentőségéről azt találni, de mivel már van, gyártani kell és a gyakorlat rendelkezésére keli bocsajtani. Az ismeretterjesztő előadások után kialakult viták folyamán sok felszólaló hangoztatta, hogy ismerik és elismerik a gyűrűs henger jelentőségét, tudják, hogy a korszerű talajművelésnél nélkülözhetetlen keiiék a gyűrűs henger, de mihaszna, ha nincs, ha nem gyártják?! Szerintem a mezőgazdasági gépgyárakon kívül némi felelősség térheti a termelőket is, mert nem hallatják eléggé a szavukat, nem követelik lépten-nyomon a számukra nélkülözhetetlen kellékeket. Ha nincs, akkor nincs. Vannak azonban ügyes emberek is, akik öntödékben kiöntetik a gyűrűket, majd a szövetkezetben házilag végzik el az összeállítást. Nagyon sokan öntették ki a gyűrűket pl. a Bajéi Állami Gazdaság központi műhelyében. Szóval megoldható a kérdés, csak egy kis kedv. akarat és kezdeményezés kell az egészhez. Miért olyan fontos a mai talajművelésnél a gyűrűs henger? Milyen fontos feladatot végez ez a gép? A gyűrűs hengerek a talajelőkészítésnél, a vetés előtti és utáni bevetés folyamán egyaránt fontos szerepet játszanak. Nyári és őszi keverő szántás után — feltéve, hogy ezt a talaj nedvességi álapota lehetővé teszi — azonnal meg kell művelni a gyűrűs hengerekkel a talajt, mivel ilyenkor a hantok még elegendő nedvességet tartalmaznak, s könnyebben elaprózhatok. A gyűrűs hengerrel lezárt talajba nem hatol be annyira a nap melege, nem szárad ki annyira a talaj. Ha a talaj száraz időben lett szántva, amikor a rögök kemény, ellenálló konglomerátumot képeznek, a hengerezést gyakran meg kell ismételni, de azonnal egymás után közbeiktatott kultivátorok bevetésével, mert az üreges, rögös talajban — főleg ha a víz is hiányzik — nem jön létre semmiféle mikrobiológiai folyamat, s a kívánt talaj-heéredés. ami a jó vetőágy előállításának elengedhetetlen feltétele, elmarad. A gyűrűs hengerek nemcsak talajzárást végeznek, hanem hantaprítást is. Sajnos, a tói szárazon szántott talajoknál nem kerülhető el a porosítás következtében jelentkező szerkezetromlás. Ezzel különösen Déi- Szlovákia csapadékszegény vidékein — a hosszantartó nyári aszály és őszi szárazság következtében — kell számolni, ám ez mégis a kisebb rosszat jelenti, mivel a bizonytalan esövárás az okszerűségen túli időpontra tolná el a szántás agrotechnikai határidejét, s ez feltétlenül terméscsökkenést vonna maga után. Ha ilyenkor szükséges a gyűrűs hengerek bevetésének megismétlése, akkor a két hengerezés közöt kultivátorozni kell. A kultivátor kiemeli az első hengerezéskor el nem aprózott, talajba nyomott rögöket, s így a második hengerezés folyamán már ezeket a hantokat is elaprózzuk. A hengerezés általánosan ismert káros, talajszárító hatásától ez esetben nem kell tartanunk, mert a talaj amúgy is száraz, másrészt viszont a nagymérvű légüregek nem teszik lehetővé az altalajvíz vagy gőz feltalaj felé történő áramlását, és a mikroorganizmusok életlehetőségét. Ami a talaj vetés előtti gyűrűs hengerrel történő kezelérét illeti, szükséges megjegyezni, hogy ez a művelet hozzájárul a jó vetöágy előkészítéséhez, s lényegében ez a művelet hivatott biztosítani, hogy a vetőmag a kelin mélységre jusson a talajba. A gyűrűs henger vetés utáni alkalmazásával odaszorítjuk a talajt a maghoz, s kellő feltételeket teremtünk a talajvíz áramlásához. A vetés után hengerezett talajokon a mag gyorsan és egyenletesen csírázik és keli, ami az egyenletes fejlődés, érés és gépi aratás szempontjából nagyon fontos. Talán nem kell külön hangsúlyozni, hogy helytelennek tartjuk az őszi vetések vetés utáni sima, nehéz réti hengerekkel történő hengerezését. A nálunk uralkodó, hótakaró nélküli fagyok finom szemcsés szerkezetűvé változtatják a talaj felszínét, s ezt a réteget gyakran a harmadik határba is eihordják a télvégi szelek, (szélerózió), miközben mechanikailag megkárosul a szelek útjába eső őszi vetés. A vetés utáni gyűrűs hengerrel történő hengerezést — ha ezt a parcella alakja és helyzete lehetővé teszi — mindenkor a télen uralkodó szél irányára merőlegesen végezzük. Az ilyen irányú hengerezés is csökkenti a szélverés káros hatását és jobb védelmet nyújt a növényeknek a kifagyás ellen. Az elmondottak amellett szólnak, hogy nem szabad tovább halogatni a gyűrűs hengerek gyártásának, illetve beszerzésének kérdésével kapcsolatos problémák megoldását. Időben szólunk és felkérjük a termelőket, hogy szenteljenek fokozott figyelmet az említett hiányosságok, problémák megoldásának. Prof. Dr. Dr. h. c. Ing. FRIDECZKY ÁKOS DrSc jón a nitrogén műtrágyától csak akkor várhatunk jó eredményt, ha alaptrágyaként foszfor műtrágyát is adunk. A magyar kutatók szerint 70— 80 kg/ha foszfort tartalmazó szuperfoszfát adaggal lehet leggazdaságosabban növelni a terméshozamot a nevezett fajtánál. Ha a nitrogén és foszfor műtrágyákkal együtt kálium műtrágyát is adunk a talajba, további , eredményjavulásra számíthatunk. A kísérleti eredmények igazolják, hogy a barna erdőtalajon erdőtalajok felvehető káliumsztntjének fenntartása szempontjából 70—80 kg/ha hatóanyagot tartalmazó kálisót célszerű alaptrágyaként adni. A műtrágyázás költsége akkor térül meg gazdaságosan, ha a terméstöbblet értéke legalább kétszerese a műtrágyázás költségének. A kísérleti eredmények alapján a kutatók megállapították. hogy a Bezosztája 1 őszi búza, kedvező hektáronkénti mütrágyaadagja — búza vagy kukorica élövetemény után — 100-120 kg nitrogén, 70—80 kg foszfor és 70-80 kg kálium hatóanyagot tartalmazó mű trágyamennyíség körül mozog. Ebben az esetben egy forint műtrágyázást költség 4—5 forint többletbevételt eredményez, ami annyit jelent, hogy a tápanyagpótlás ilyen módja igen gazdaságos. (Az Agroinfnrm nyomán) ямезшеа i i gyomok irtására használták. Egy hek tárnyi területre 3 liter Aniten-ből és 400 liter vízből készítettek permetlét Az ellenőrző parcella — itt nem a! kalmaztak semmilyen gyomirtószeri — 40 hektáros volt. A herbicíd, illetve a permetlé aplikálását az előírásoknak megfelelően végezték. A vegyszeres kezelés hatását tíz nappal az adagolás után ellenőrizték. Az Anitennek a széleslevelíi gyomokra gyakorolt hatása 100 %-os volt. A nevezett vegyszerrel kezeli területen a pongyola pitypang (Та raxacum officinale Web.), a vadrepce (Sinapis arvensis L.) és a mezei rep csénretek (Raphanus raphanistrurr L.) teljesen elpusztult. A vegyszernek ellenálló gyomok közül a parlagi pi pitér (Anthamis arvensis) és a vetési (nyári] hérics (Adonis aestivalis) csak részben szenvedett károsodást A tarackbúzára (Agropyrons repens] a szil Iá к kescrúfűre (Polygonum con volvulus) és a mezei aszatra (Cir sium arvense) egyáltalán nem voll káros hatással a szólj inforgó készít meny. Egyébként gyomnövényt a ki sérleti parcellán nem találtak. A bűze átlaghozama 18,5 mázsa volt.
