Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-10 / 23. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1972. ftinins 10. II HA LETT VOLNA BENNE BEIYARBECSÜLET..." Palántázó gépsor. A mezőgazdasági termelés föllen­dítésével összefüggésben a tudomány dolgozói már sok problémát megol­dottak. Vannak kitűnő nagyhozamot biztosító vetőmagjaink, talajművelő és betakarító gépeink, a termények hozamát növelő műtrágyáink s a gyomnövények, valamint a rovarkár­tevők elleni védekezéshez jó vegy­szereink. S ha nincs elegendő termé­szetes csapadék, számos gazdaságban mesterséges úton juttatnak vizet a növényeknek. Egyet azonban a tudomány sem oldhat meg, mégpedig a természetes csapadék mennyiségének időrendi szabályozását. Tény, hogy az utóbbi két hónapban nagy vízmennyiség hul­lott a földekre s nagyban elősegítette a növények fejlődését — de mint mondani szokás — a jóból is megárt a sok. Az állandóan csöpögő esőtől átázott földeken napokig nem lehet dolgozni s a gépek helyett sokszor az emberek pótban szabadon fejlődhet s a kuko­rica is időben a földbe került. Idén silókukoricából 1500 hektárral vetettek többet, mint a múlt évben. Így akarják biztosítani a szarvasmar­hák monodiétás takarmányozásához szükséges nagy szárazanyagtartalmú, kitűnő tápértékű eleséget. Ondrej Vrana, a kálnai földműves­szövetkezet elnöke panaszkodott, hogy a sok eső fékezi a munka rugalmas menetét s így egyre torlódnak a dol­gok. Amikor aztán végre kisüt a nap, ezer felé lehetne szakadni a munká­ban. A szövetkezet 53 hektár cukor­répája már május elején rendben volt. Az egész területet egycsírájú Slovmo­­nával vetették be. A szövetkezetnek nagy problémát okoz a drótférag károsítása, mely a répát s a kukoricát is erősen tizedeli. A puha talajon erőgépekkel védekez­ni ellene szinte lehetetlen. A repülő­ről történő kezelésre pedig ki tudja mikor kerülhet sor. — Most állan­dóan csöpög az eső s több mint fél esztendőn keresz­tül egy szem se hullott, de ha lett volna benne be­tyárbecsület, be­osztva, havonként nyújtotta volna a nedvességet a ta­lajnak, — jegyezte meg humorosan az elnök. A višnei (Na­­gyod) földműves­­szövetkezetben Kol­­lárik Valéria fő­könyvelő arról tá­jékoztatott, hogy a tagság létszámához arányltva, sok a cukorrépa terület. Egy állandó szö­vetkezeti dolgozó­ra nem kevesebb, mint 1Д0 hektár cukorrépa növény- Spolása jut, ezért a munkálatok par­cellánkénti gyors befejezését 300 ko­rona idöprémiummal serkentik. Az esőzések végett előidézett munkator­lódás következtében késik a lucerna betakarítása s a gényeí szárítóba való fuvarozása is. Kajtár Ernő mérnök, a Malé Sárov­­ce-i (Kissáró) szövetkezet elnöke meglepetésünkre a tavaszi munkák menetét illetően nem panaszkodott. Ez a paprika már termést ad. A répát 72, a magkukoricát 130 s a silókukoricát 65 hektáron már régen rendbe tették s a gabonavetések is szabadon fejlődhetnek. Eredményesen hatnak a gyomtalanitő szerek, tehát mindent a legnagyobb rendben talál­tunk. A talaj esőzés okozta cserepe­sedése ellen a kukoricásokban foga­solással, a répában pedig sorközi sa­­rabolással védekeznek s ezzel- egy­idejűleg a növények fejlődését ser­kentő nitrogén műtrágyát is a talaj­ba dolgozzák. A lucerna kaszálását több mint 100 hektáron befejezték s mikor az idő engedi, a száraz szénát biztonságos helyre szállítják. A gabonafélék fejlődése ez időtájt erősen előrehaladott — sokkal jobb mint egy évvel ezelőtt. Feltételezhető, hogy aratáskor a hozam is kielégítő lesz. Ugyanis a szalmatermés máris többnek mutatkozik, mint a múlt év­ben. A szemtermés mennyiségét pe­dig az elkövetkező napok és hetek döntik majd el. Kajtár Erna elnök a szépen fejlődd uborkát mutatja. Mostanában talán a szövetkezet kertészetében van a legnagyobb sür­gés-forgás. Amikor jó, napos az idő gépsorral ültetik a paprikapalántá­kat. Nagyon elmés megoldású a há­rom kerekes traktor-vontatású fél­automata palántázó gépsor, melynek talajnyitó berendezései csőhálózatra rákapcsolva palántázás előtt beöntö­zik a talajt, hogy a kiültetett paprika­palánták azonnal életet adó vízhez jussanak — fejlődhessenek. Ezt a gépsort Nyíró Béla főkertész elgon­dolása alapján hasznosítják. A sza­badföldi palántázás a gépsorral to­­lyamatos. Ha esik az eső, akkor kézi, ha napos az idő, gépi erővel dolgoz­nak. Fólia alatt több mint egy hektárja van a gazdaságnak. A saláta s a hó­napos retek rég a fogyasztókhoz ke­rült s a palántákat is eredményesen fölnevelték. A fólia alá ültetett pap­rika már szép termést hozott. A zöld­paprika értékesítését május közepén kezdték. Azóta 1,5 koronás darabon­kénti átlagárban, egyre többet szál­lítanak a felvásárlóknak. Emellett szép termést ígér a fólia alatt ter­mesztett uborka is, mely szintén rö­videsen „piacképes“ lesz. így van ez rendjén. Ahol jól, oko­san szervezik a munkát, még a sok­nak tűnő eső sem akadályozza a so­­ronlévő munkák folyamatos végzését. Igaz, hogy az ember a csapadék mennyiségét illetően a természetet nem bírhatja jobb belátásra, de az is Igaz, hogy azért magasabb rendű lény, hogy a természet szélsőséges megnyilvánulásait is a maga s a tár­sadalom javára okosan kihasználja olymódon, mint azt a Malé Šárovce-i szövetkezetben teszik. HOKSZA ISTVÁN Korszerűsödő mezőgazdaságunk egyre nagyobb teljesítőképességű speciá­lis gépeket igényel a mezőgépipartól. Az őstermelők számtalanszor kifogá­solták, hogy nem kapnak silókombájnokat a gépipartól. Az Agrostroj Pel­­hi-imov munkaközössége azzal, hogy kikísérletezte az SPC—360 típusú ma­gajáró szecskázót, forradalmasítani kívánta a silónövények betakarítását, s ezzel nagy szolgálatot tett a termelőknek. A szobán forgo gépújdonság munkaszélessége 2,20 méter, s a gép teljes szélessége pedig 3.60 méter. A gép alkalmas mindennemű silónöveny be­takarítására, s motorja 180 lóerő kifejtésére képes. A gépet teljes hid­raulikával látták el, s kezelésére egy személy elegendő. Szépséghibája, hogy sorozatgyártását csak 1975-ben kezdik, tehát igénybevétele csak a hatodik ötéves terv nyarán válhat lehetővé. —hai— 9 Sertéshizlalda épül 72 millió korona költséggel 9 Negyven hónapra tervezett építkezés 9 Központi fűtés, mesterséges megvilágítás, légkondicionáló berendezés 9 Évi 23 300 mázsa hústermelés 9 Az alkalmazottak száma 2B fő # A hizlalda 31 efsz sertéshús-termelését biztosítja 0 Már hírt adtunk arról, hogy a bodrogközi és a Nagykapos környéki efsz-ek összefogásá­val Perbeník közelében nagy sertéshizlaldát építenek. Kez­detben még csak annyit tud­tunk, hogy a 10 ezer sertés és az 1052 koca részére épülő lé­tesítmény korszerű, teljesen automatizált lesz. A közelmúlt­ban ellátogattunk az építkezés színhelyére — már javában folynak az előkészítő munkála­tok — ahol Kardos István épí­tésvezető a nagyhizlaldával összefüggésben sok érdekessé­get mondott. Elöljáróban talán annyit, hogy ezt a nagyhizlaldát mint­egy 72 millió korona beruhá­zási költséggel 31 efsz össze­fogásával, állami támogatással, s hosszúlejáratú bankhitellel a nagykaposi Agrostav építi, míg a tervdokumentációt a Košicei Mezőgazdasági Tervező Intézet nagyrészt újszerűén készíti. A telep nagyságát tekintve — nyugodtan így is nevezhetjük — az épületelemeket a jese­­nlkyi, a belső berendezéseket pedig a pŕeluči Agra üzem szál­lítja, tehát a kivitelező és a tervező intézet állandó tárgya­lást folytat a közreműködő vállalatokkal. A 9,7 hektáron épülő sertés­hizlaldáról sok érdekességet lehet elmondani. Például az tstállótérség négy-négy istállót magába foglaló hét paviloncso­portból fog állni, s ezeket fe­dett folyosók kötik majd össze, melyek főleg a takarmányszál­lításra szolgálnak. Az eleséget a pavilonok mellett lévő 28 fémből készült toronyból auto­matikus adagoló berendezés továbbítja az istállókba. Természetesen a pavilonok mellett megtalálhatjuk majd a szociális épületeket is, öltöző­vel, zuhanyozóval stb. Mint már említettük, a raktárul szolgáló tornyokból a takarmány auto­matikus berendezés közremű­ködésével jut az istállókba. A trágya eltakarítása viszont ros­télyos megoldással, vízöblítés­sel kerül a gyűjtőmedencébe, ahonnan szivattyú-berendezés­sel az ülepítőbe jut, miután megtörténik a trágya és a trá­gyáié leválasztása. A trágyalé aztán két egyenként 1250 hek­toliteres tartályba kerül, ahol addig tárolják, míg ki nem szállítják a földekre. A trágya és a trágyalé szállítására spe­ciális kocsik állnak majd ren­delkezésre. A nagyszabású építkezést 40 hónaDra tervezik, s ha a terv­dokumentáció elkészítésével nem lesz probléma (máris ké­sik), akkor a kivitelezők a ki­tűzött határidőre befejezhetik a munkálatokat. Igaz, az előze­tes tervek szerint az 1973-as év végére át kellene adni a koca­szállásokat, hogy kezdetét ve­hesse a malacnevelés, s a be­induló hizlalda állatszükségle­tét részben saját nevelésű ma­lacokból fedezhessék. Ezzel összefüggésben elárulhatjuk, hogy a telepen mesterséges megtermékenyítő állomás is lesz, a szükséges állatorvosi, technikusi és laboratóriumi személyzettel. Az irodaház mellett központi, szociális helyiségek, garázsok, vízmű, kazánház is lesz, mely az istállók központi fűtését is biztosítja, továbbá saját áram­­fejlesztő, ha az állami hálózat­ban üzemzavar keletkezne, va­lamint hűtőkkel berendezett épületet is készítenek, az el­hullott állatok összegyűlésére. Ezzel párhuzamosan a telepen úthálózatot is építenek, beton­­alajízattal, aszfaltburkolattal. A nagyhizlalda érdekessége lesz, hogy a hagyományos hiz­lalást időt legalább 40—60 nap­pal lerövidítik. Ugyanis az alu­míniumlemezzel fedett istálló­falakon nem lesznek ablakok, a napfényt mesterséges megvi­lágítás pótolja, s a szellőztetést légkondicionáló berendezés biz­tosítja. Például az egyenlő fénynél történő hatóráukénti etetés teljesen új életmódra kényszeríti a sertéseket. Vagyis hat órán keresztül pihennek, utána következik a takarmá­nyozás, ,s így nem tudják mikor van éjjel vagy nappal. S ez az, ami meggyorsítja a hizlalást. Mindehhez csupán 28 alkalma­zott szükséges, beleértve a technikusokat, karbantartókat s az állategészségügyi szolgá­latot. Az évi termelési kapaci­tás viszont 23 300 mázsa sertés­hús lesz, s ezzel 31 efsz el­adási tervét teljesítik. Ehhez kapcsolódik még a takarmány­ellátás a prebeníki takarmány­keverőből, mely jelenlegi ter­melési kapacitását a jövőben lényegesen bővíti. A nagyhízlaida építésén je­lenleg csak 17 személy és az előkészítő gépek dolgoznak, Gere Béla csoportvezetővel az élen. Azonban augusztusban már 70, s jövő év első felében pedig 100 lesz a dolgozók szá­ma. , Kaszonyi István, Treblšov Egy gigantikus mű bölcsőiénél Nyírd József fokerlész a hangár rendszerű fóliaházban. személyes beavatkozása menti a ment- < hetbt. i Pavel Bukoven, a Levlcei járási i Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság fbagronóm(isa találkozásunk alkalmá­ból arról beszélt, hogy a szövetkeze­tekben és az állami gazdaságokban я szokatlan esőzések ellenére jó ütemben halad a növényápolás. A ré­pavetések nagv része ritkított álla-

Next

/
Thumbnails
Contents