Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-10 / 23. szám

1972. június 10. SZABAD FÜLDMGVES Az utas bármikor betérhet Л benediki bevásárló- és ellátó központ. Ugrásszerűen megnövekedett az autótulajdonosok száma és a csalá­dok hét végén vagy hét közben gyak­ran két-három napos kiruccanásokat Is tesznek, hogy élvezzék Szlovákia gyönyörű tájait. Megnövekedett tehát a belföldi turisták száma és naponta egyre többen keresik fel a vendég­látó központokat. A vadregényes tá­jak megtekintése után étkezni és fel­frissülni akarnak. Mivel egyre több a turista, több ellátó tizemre van szükség. Amint járjuk Szlovákia utait, arról győződünk meg, hogy új étter­meket, kávéházakat, bevásárló köz­pontokat, helyeztek üzembe a nyári idény előtt. Ezek közül ellátogattunk a benediki ellátóközpontba és az olichovyi „Zubor“ autocampingba. Az utóbbi már a múlt évben is műkö­dött, — azonban bővíti az átutazók­nak nyújtott szolgáltatásokat. Benediken az utasok bizonyára meglepődnek, hogy a főtérről hiány­zik a megszokott ütött-kopott ven­déglő, amelyben egyébként nagyon jó volt az ellátás, kitűnő italok és ételek álltak a vendégek rendelkezé­sére. Helyén 8 és félmillió koronás beruházással korszerű minden igényt kielégítő ellátó központ épült. A föld­szinten élelmiszerféléket, vegyes árú­kat, emléktárgyakat vásárolhatnak az átutazók és az ülőhellyel is ellátott büffébe friss italokhoz jutnak. A Družba étterembe 800 ebédet is ké­szítenek naponta és Michal Holub vezető szerint ínyencségekkel is ked­veskednek a vendégeknek. Többek kö­zött „igazi“ juhtúrós galuskát készí­tenek, mégpedig jó nagy porciót, hogy senki se panaszkodhasson. A teraszos kávéházról a vendégek gyö­nyörködhetnek a romantikus tájban és az ősrégi közismert kolostor tornyai­ban. Az olichovyi „Zubor“ autócamping­­ben Pavol Vančo vezetőt épp a nyír­fából készült büffé előtt találjuk. Fa­szén izzó tüze felett sütik majd a betyárpecsenyét, a jó ízű kolbászká­­kat és a grillezett csirkéket. Elmond­ja, hogy negyven fajta ételt készíte­nek a vendégeknek, többek között jó hazai kolbászt, bivaly szemet, Kis Kárpátok virágát. A kitűnő ételeket pedig Topoľčian ky-í hordósborral és a szintén ott készített jóminőségű sörrel öblíthetik le. Alig válthatunk pár szót, mert máris siet az állandóan érkező ven­dégek fogadására. Leülteti őket, ér­deklődik kívánságaikról, és a meg­rendeléstől számítva pár percen belül máris ott gőzölög a friss étel az asz­talon. Szinte óramű pontossággal dol­gozik itt mindenki, a kiszolgálás el­sőrendű, ezért aki egyszer járt itt, máskor is visszatér. A forgalom egyre emelkedik, a múlt évben például el­érte a négy és félmillió koronát. Paulenka Zoltán helyettessel és Milan Záhorskýval, a vikendházak gondnokával folytatjuk a „terepszem­lét“. Nagyon szép itt a környezet, zöld- és virágszőnyegek, sávok övezik a faházacskákat, amelyeket vendég­­csalogatás céljából még becenevekkel is elláttak. A „Marika“, „Eva“, „Ida“, „Dana“, Jana“ vikendházakban bizony szívesen töltene mindenki egy szép éjszakát. A tizenkét házikóban 46 fé­rőhely van és egy ágy naponta 17,30 koronába kerül. Betérünk a gépkocsivezetők számá­ra létesített éjjel-nappal büffébe is. A nap bármely órájában felfrissülhet­nek itt az átutazók, hogy egy kis pi­henő után, erőt gyűjtve folytathassák útjukat. Bizony nagyon sok gépkocsi­­vezető áldja ezt a kis büffét, ahol már több esetben megihatott egy jó feketét a hosszú út után. Az utas tehát ide bármikor betér­het ha erre jár. BÁLLÁ JÓZSEF Aktív elnöknö Ha Sahyn [Ipolyság) délután kát óra tájban végig sétái egy idegen a városon, férfiakkal nem igen találkozik. Ilypnkor főleg az iskolából hazasietö diákoké és nőké az utca. Érthető, hiszen két üzemben is — ahol többnyire nők dolgoznak — két órakor van a műszakváltás. A munkába igyekvő asszonyok többsége már bevásárolta a következő napra az élelmiszert, akik pedig befejezték a műszakot, szintén elárasztják az üzle­teket. A bevásárlás után rohannak a túlzsúfolt autóbuszokra, hogy még időben hazaérjenek családjukhoz. Mindennapi megszokott kép... Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, mit csinálnak ezek a nők a ledolgozott műszak után. Természetesen kezdik a másik műszakot otthon, azonban még ezen kívül is tevékenykednek, mégpedig a tömegszervezetekben. Gál Júliától a nőszövetség helyi szervezetének elnökétől ér­deklődtünk, az asszonyokat egybe tömörítő szövetség munká­járól. Elmondotta, hogy a nőszövetséget 1968-ban szervezték újjá. Az alapító 16 tagú létszám az év végére tízszeresére emelkedett. Céljuk az volt, hogy minél több nőt kapcsoljanak be a szervezet munkájába. A Pletában és a Temosban megala­kították a nőszövetség üzemi szervezeteit, amelyek igen ered­ményesen dolgoznak. Gál elvtársnő tíz éve vezeti a nőszövetséget. Munkáját hiva­tásnak tekinti. Amikor társadalmi tevékenységről van szó, hát­térbe helyezi egyéni érdekeit. A Temos védőkesztyű készítő üzemrészlegén elégedettek munkájával. Felfigyeltek rá a fel­sőbb szervek is, és a múlt évben a kerületi nemzeti bizottság­ba jelölték. A választó polgárok bizalommal szavaztak a sze­rény és fáradhatatlan munkásnőre. Munkája tehát megnövekedett, mert mint képviselőnek is helyt kell állnia. Azonban a nőszövetság továbbra is aktívan működik. Az asszonyok a „Z“ akció keretében a városi nem­zeti bizottság kérésére részt vettek a tatarozási munkában. A múlt évben 4270 órát dolgoztak le társadalmi munkában és idén sem akarnak kevesebbet. Az asszonyok nagy figyelmet fordítanak a közszolgáltatás javítására és a kereskedelem fejlesztésére. A múlt hónapban a nyugdíjasokkal foglalkoztak a legtöbbet. A polgári ügyek aktívájával együtt meglátogatták azokat az idős embereket, akik valamikor a város lakói voltak, most pedig szociális­otthonban töltik hátralévő napjaikat. Régi ismerősökkel ta­lálkoztak a santovkai (Szántó), a lontovi (Lonto) és a svodini (szódoi) aggotthonokban. Vigasztalták az idős polgárokat, hogy kellemesebbé tegyék életüket. A város nyugdíjas klubjában is több akciót szerveztek. Tea­délutánjukra meghívták a város vezetőit. A kultúrműsort az óvodások és a magyar tannyelvű alapiskola tanulói adták. Felkeresték azokat a nyugdíjasokat, akik betegségük miatt nem járhattak a klubba és néhány szál virágot vittek nekik, majd elbeszélgettek velük. A képviselőnő, egyben elnöknö elmondotta, hogy a jövőben szorosabban együtt akarnak működni az ifjúsági szervezettel, az alapiskolák pionírjaival és közös akciókat akarnak megva­lósítani. A város felszabadításakor elesett szovjet katonák sír­jait példásan gondozzák. A város asszonyai igazán aktív tevékenységet fejtenek ki és ez jórészt Gál elvtársnőnek köszönhető, aki úgy a nemzeti bizottságban, mint a nőszövetségben napi fáradságos munkája mellett önfeláldozó társadalmi munkát végez. DEÄK TERÉZ Nehéz körüíménvek között A Zubor autőcamping. Vegyszeres harc a gyomok ellen A minap a levicei (Léva) járás területén Jártunkban meglátogat­tuk többek között a Lok-i (garam­­löki) Egységes Földmüvesszövet­­kezetet is. Miről is folyhatott a beszélgetés a szövetkezet elnöke, valamint a Kalná nad Hronom-i (garamkál­­nai) növényvédelmi brigád vezető­je Domin Géza és Csiba Árpád növényvédelmi technikus között? Nem másról, mint az évelő takar­mányfélék betakarításával és a vegyszeres gyomirtással kapcsola­tos problémákról, nehézségekről, s egyéb időszerű tavaszi munkák­ról. A csapadékos időjárás szinte kínálja a herefélék silózására az alkalmat. Ezzel kapcsolatban az elnök így vélekedett: — Kísérleteztünk mi is az évelő takarmányfélék silózásával, de fé­lő, hogy a mélyen átázott talajt az erőgépek, szállítóeszközök nagyon összevágják, s ilymódon a nö­vényzetet is tönkretesszük. Így el­határoztuk, hogy várunk, hátha az időjárás jobbra fordul... Említést tett továbbá a szövet­kezet kormányosa arról is, hogy részletesen áttanulmányozták az cfsz-ek VIJI. országos kongresz­­szusának határozatát, s igyekez­nek a gyakorlatban megvalósítani — ez esetben a takarmányfélék veszteségmentes betakarításával és tárolásával kapcsolatos részt a le­hető legjobban megszívlelik. Ellen­kező esetben nagy károsodás érné I a szövetkezetei. — Mondhatom, évelő takarmá­­* nyaink nagyon szépen fejlődnek, s jó hektárhozamokra számítha­tunk. Aggasztóbb a helyzet a cu­­korrrépaegyeléssel kapcsolatban — állapította meg az einök. — A ké­sedelem megbosszulhatja magát, a hektárhozamcsökkenéshez vezet­het, ami egyáltalán nem kívánatos. A löki szövetkezet kukorica- és silókukorica-vetésterülete összesen 100 hektárt tesz ki, amelyen már elvégezték a vegyszeres gyomir­tást, s ilymódon az első kapálásra előirányzott költségeket lényegé­ben megtakarították, s mindössze egyszeri kapálásban részesül a ku­korica. Ezzel egyidőben végzik majd a mellékhajtások eltávolítá­sát, s a talajlazítást, hogy megóv­ják a talajnedvességet az elpárol­gástól. A Levicei Gépállomás kálnai nö­vényvédelmi brigádja végzi a szö­vetkezetben a vegyszeres gyom­irtást, valamint a rovarkártevők elleni védekezést. Ugyanis az el­nök véleménye szerint ez a helyes megoldás, mivel a szövetkezetnek nincs gondja a vegyszerek beszer­zésére. Ugyanakkor tisztában van­nak azzal is, hogy megfelelő, szak­képzett vezetők irányításával szak­szerűen végzik a vegyszerezéseket a növényvédő brigád dolgozói. — Mindeddig 135 hektár gabona gyomirtását végezte vegyszerekkel a növényvédő brigád — tájékoz­tatott az elnök. — Viszont a búza további gyomirtása már nehézsé­gekbe ütközik, mert a permetező­­gépek több kárt tennének a nö­vényzetben, mint hasznot, igényel­tünk repülőgépet a járási terme­lési igazgatóságon keresztül, saj­nos, nincs rá mód, hogy megkap­juk, mert a járás területén perme­tező három repülőgép túlterhelt az ilyen feladatokkal. Végezetül a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a gabonaféléik nagyon szépek, s ha a fejlődési idő­szak alatt riem éri valamiféle ele­mi csapás (jégeső, vagy más), ak­kor rekordtermésre számíthatnak. GÁL JEROMOS Az égboltról nehezen távoznak a vastag felhörétegek. Alig-alig kuk­kant ki a nap, máris újra beborul és hull a csapadék a földre. Pedig már elég lenne, ezt mundják a mezőgaz­dasági dolgozók is. A növényápolás is — annak ellenére, hogy sokat se­gítettek a vegyszerek a gyomirtásban — nagy erőkifejtést követel minden mezőgazdasági dolgozótól. A munkát a szó szoros értelmében „lopni“ kell. Még így is nehéz a versenyfutás az idővel. Mert az idő halad, a növények fejlődnek és megkívánják a külön­böző agrotechnikai szakaszokba jutó . ápolási munkákat. A gyomnövények pedig a gyakori csapadék következ­tében szinte ugrásszerűen fejlődnek és igyekszenek elnyomni a kultúrnö­vényeket, hogyha az ember vegyszer­rel vagy mechanikai eszközökkel nem avatkozik közbe. A legtöbb gondot a takarmányok begyűjtése okozza. A dús termés na­gyon sok helyen veszélyben forog, ípert az eső áztatatta takarmányt Előzzük meg a tűzeseteket Már minden mezőgazdasági üzemben készülnek az aratásra. De nemcsak a gépeket készítik elő és a munkaterveket dolgozzák ki, hanem ezzel egy*, idejűleg gondolnak a tűzesetek megelőzésére is. A levicei (Léva) járás mezőgazdasági üzemei is megteszik az intézkedé­seket a tüzesetek elkerülésére, az ővóintézkedések betartására. A múlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy nem minden mezőgazdasági üzem készült fel az aratásra. Tizenkét nagyobb tűz volt, amelyek következtében 85 ezer korona kár keletkezett. Hat esetben mozdony, háromban eldobott égő gyu­fa vagy cigaretta, egy-egy esetben pedig a cséplőgépből kipattant szikra, villámcsapás és rövidzárlat okozta a kárt. Ezeket az adatokat Ján Otepka őrnagy, a levicei járási tűzoltóparancsnokság vezetője mondotta el. Egyben közölte, hogy az illetékes szervek idén korán megtették az első intézke­déseket a tűzesetek csökkenése érdekében és a mezőgazdasági üzemek részére olyan irányelveket adtak ki, amelyek betartása szigorúan köte­lező. Az efsz-ek és állami gazdaságok vezetői kötelesek megvitatni a biz­tonsági intézkedések gyakorlati alkalmazásának módszereit és felelős ve­zetőket kell megbízniuk az ellenőrzéssel. A járási tűzoltó parancsnokság arra törekszik, hogy még aratás előtt minden mezőgazdasági üzemben ismertessék az óvóintézkedéseket. Az érett gabonát a vasúti dolgozókkal együtt állandóan őrizni kell, a vasúttól 60 méterre le kell kaszálni a gabonát és három méter széles védösávot kell szántani. A villanymotorokat csak a legszigorúbb óvóíntéz­­kedések betartásával lehet üzemeltetni. A tűzoltók ellenőrzik, hogy a me­zőgazdasági üzemek kazlak rakásakor betartják-e a 40 méteres távolságot. Ján Otepka járási tűzoltóparancsnok befejezésül elmondotta, hogy június elején a járás mezőgazdasági üzemeinek összes agronömusát, munkabizton­sági felelősét és elnökét értesítik a tűzbiztonsági előírásokról. —A— nem lehet kazalba gyűjteni. A kelet­szlovákiai kerületben még a takar­mányféléknek csak alig egynegyedét gyűjtötték be. Ami födél alá vagy kazalba került, az sem a legjobb mi­nőség. Jóval többet kellene szilá­­zsolni, azonban a kerület mezőgazda­­sági üzemei erre nem készültek fel mindenütt. Huszonnyolc szállító már több mint 500 tonna lucernalisztet készített, azonban még többre lenne szükség. A növényápolási munkákban a ke­let-szlovákiai kerületben nagy segít­séget nyújtanak a szovjet repülőgé­pek. Három repülőgéppel permetez­nek a pilóták a michalovcei és a tre­­bišovi járásban. Az időszerű mezőgazdasági munkák végzése természetesen gondot okoz Szlovákia más kerületeiben is. A nyugat-szlovákiai kerületben bár már begyűjtötték a takarmányfélék több mint egyharmadát, azonban a mun­kák üteme még mindig nem kielégí­tő. A déli járásokban már megkezdő­dött a réti füvek kaszálása is, bár nem mindenütt, mert több folyó, köz­tük az Ipoly is, kiöntött és árterüle­téről csak a későbbi időszakban lehet begyűjteni a szénát. Jó pár száz hek­tár első termése a magas vízállás miatt részlegesen vagy teljesen elér­téktelenedett. Mezőgazdasági dolgozóink bizony nehéz körülmények között végzik a növényápolási, és takarmánybegyüj­­tési munkákat és csak a közös össze­fogás hozhat jó sikereket. Nem árta­na, ha a múlt évek tapasztalatai alap­ján az ipari üzemek főleg szakmun­kásokat kölcsönöznének rövidebb­­hnsszabb időre a mezőgazdasági üze­meknek. A nehéz körülmények között ugyanis egyre nagyobb teret kap az új technológia, vagyis a gépeké a szó, de elég gyakori a gépek meghi­básodása, és ha szakember idejében segít, akkor a munka zökkenömente­­sebben haladhat. A begyűjtő- és szál­lítógépek kezelése is nagy szakértel­met követel, ezért napjainkban min­den szakemberre szükség van. Minden erőkifejtést meg kell tehát tennünk a mezőgazdasági munkák gyors és jóminóségü elvégzése érde­kében, hogy minél kevesebb legyen a veszteség. —b— 1

Next

/
Thumbnails
Contents