Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-10 / 23. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. június 10. Felkészültünk... A belkereskedelem dolgozóival folytatott beszélgetésből megtud­tuk, bogy a múlt évhez képest idén jobban felkészültünk a nyári idényre, mind a közellátás, mind a turisztika szakaszán. Intézkedések történnek a jobb alkoholmentes ital ellátásra. Han­goztatják, hogy a piacon megjele­nik a nálunk is ismert Pepsz-ikola. A mezőgazdasagi dolgozókat mint­egy 42 vándorsátor látogatja majd a forró nyári napokon. Jó falato­kat fogyaszthatnak majd és üdítő italokkal enyhíthetik szomjukat. Üdülési lehetőség is sokkal több lesz, mint a múlt évben. A bolgár tengerparton például egyéneknél is biztosítottak az üdülők részére szállást, valamint étkezési lehető­ségeket. Néhány új autóbusz-útvo­nal megkönnyíti a külföldre ju­tást. Indul például egy Bratislava —Kijev és Bratislava—Berlin autó­buszvonal. A belföldi vendéglátó üzemek a nyári idényre brigádosokat al­kalmaznak, főleg középiskolásu­kat. hogy minél gyorsabb és jobb legyen az ellátás. Tehát a dolgo­zók az idén a tájékoztató szerint kellemesebb körülmények között tölthetik szabadságukat, mert a felkészülés sokkal jobb mint a múlt évben. Komoly erőfeszítések történnek a falusi közétkeztetés megjavítá­sára is. Régen vajúdó probléma ez. Eleinte előítéletek miatt nehe­zen valósíthatták meg a fogyasz­tási szövetkezetek, azonban — mi­vel a közös étkezdékben készített ételek minősége javult — évröl­­évre többen tartanak rá igényt, mert a nyári csúcsmunkák idején a lakosság nagy része nem akarja ételkészítésre pazarolni drága ide­jét. Aratáskor gyakran találkoztunk a tarlókon mozgó-büfékkel. Jó len­ne ezt idén is minél több szövet­kezetben, állami gazdaságban be­vezetni. Sört vagy alkoholmentes italt ponyvázott kisebb teherautó­ról, autóbuszról vagy bármilyen más jármáról is lehet alkalmilag mérni. Esetleg a mezőgazdasági üzemek együttműködhetnek a fo­gyasztási szövetkezetekkel, és így közös erővel, rugalmasabban, ma­gasabb színvonalon oldhatják meg a vándor-árusítást. —b— Újabb tárgyalási lehetőségek A moszkvai csúcstalálkozó mozgásba hozta a világot. Az egyezményekre, közleményekre felfigyeltek mindazok erők, amelyek évek óta azt remélik, hogy a föld­gömbünkön lévő vitás problémákat végülis tárgyaló­­asztalok mellett oldjuk meg. Főleg azóta hisznek ebben, amióta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kong­resszusa elfogadta a nagy békeprogramot, amelynek megvalósítására Szovjetunió szinte napról-napra újabb erőfeszítéseket tesz. Végülis ez a program a világ ha­ladó erői előtt'a '„Szoújet békeoffenziva“ nevet kapta. Pár évvel ezelőtt bizony kevesen hitték, hogy létrejöhet egy szovjet—nyugatnémet, lengyel—nyugatnémet szer­ződés, valamint a berlini négyhatalmi egyezmény. A Szovjetunió kezdeményezésére mégis létrejöttek ezek a szerződések, egyezmények, és egymás után lépnek hiva­­talosan'is érvénybe. Tehát érlelődik a Szovjetunió diplo­máciai küzdelmeinek gyümölcse, amit úgy hívunk: béke. Nixon moszkvai útjával kapcsolatban nagyon sok ta­lálgatás folyt és voltak túl optimisták, túl pesszimisták. Végülis az következett be, amit a izovjet vezetők már évek óta hirdetnek: készek mindenkor tárgyalni, ha nemzetek közeledéséről és a békéről van szó, de a mun­kásosztály érdekeinek rovására egyetlen egyezményt sem kötnek. A tárgyalás-sorozaiok abból az objektív szükségletből indulnak ki, hogy a világ népeinek köze­ledni kell egymáshoz, mert ez minden nemzet számára előnyös. Egy borzalmas világháborút pedig — minden lehetőséget megragadva — el kell kerülni. Persze a le­hetőségek megragadása nemcsak 3Z egyik féltől függ. A Szovjetunió mindig komolyan gondolta a békés egy­más mellett élés politikáját a nemzetek jogainak leg­messzebbmenőbb liszteletbentartása mellett. Azonban sohasem fogja megengedni, hogy a szocialista tábor bármely országát valamelyik imperialista nagyhatalom, akár diplomáciai, vagy erőszak útján veszélyeztesse. Ez kitűnik a szovjet—amerikai tárgyalások alapelveiből, közleményéből és a különböző nyilatkozatokból is. A 12 pontban összefoglalt „A szovjet—amerikai kapcsolatok alapelvei“ dokumentum világosan meghatározza: a két nagyhatalom abból a közös meggyőződésből indul ki, hogv a nukleáris korszakban nincs Inás alap, egymás közötti kapcsolatok fenntartására, mint a békés egymás mellett élés. Figyelemre méltó még az alapelveknek az a része, amelyben mindkét fél hangsúlyozza, hogy óva­kodnak olyan helyzetek keletkezésétől, amelyek a két­oldali kapcsolatokat veszélyeztetnék, illetve a két or­szág között kiéleznék a helyzetet. De a szoviet—ameri­kai közös közleményben szovjet részről például a közel­­keleti és indokínai kérdésben olyan határozott — eddig is vallott álláspont — van megfogalmazva, amely kény­szeríti az amerikai telet, hogy vizsgálja felül eddigi ál­láspontját, és esetleg vonuljon vissza. Nagy eredmény­nek számít például, hogy a közel-keleti kérdésben az Amerikai Egyesült Államok is egyetért a Biztonsági Ta­nács 242. számú határozatával, amelynek értelmében e háborús tűzfészekben békésen Kell rendezni a problé­mákat és fel kell újítani a jarring-missziót. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok is úgy véli, hogy a Jarring­­féle tárgyalások felújítása hozzájárulna a Közel-Keleten kialakult háborús feszültség enyhítéséhez. Az indokínai helyzettel kapcsolatban a szovjet fél minden kertelés nélkül kifejtette, hogy szolidaritást vál­lal a vietnami, laoszi és kambodzsai nép igazságos har* cával és minden erejével támogatja e népeknek a sza­badságért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért folytatott harcát. A szovjet vezetők tudtára adták Nixon­­nak, hogy nincs más út, ki kell vonni az amerikai csa­patokat az indokínai térségből, mégpedig minden felté­tel nélkül, és az ottani népeknek saját maguknak kell megoldani problémáikat. Ilyen határozott áilasioglalás után most már a világ haladó erői arra várnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok határozottabb lépést tesz az Indokínában harcoló csapatainak kivonására, és beszün­teti a Vietnami Demokratikus Köztársaság barbár bom­bázását. Az elkövetkező napok, hetak, hónapok bizo­nyítják majd, hogy vajon az Amerikai Egyesült. Államok küldöttsége komolyan vette-e a moszkvai egyezménye­ket, mert ha igen, akkor konkrét lépéseket kell tennie. A történelmi jelentőségű csúcstalálkozó után persže türelmesnek kell lennünk, nem várhatjuk azt, hogy a problémák máról holnapra megoldódjanak, és a világ minden pontján kisüssön a béke napsugara. Osztály­szempontból megosztott világban élünk. Egyik oldalon a kizsákmányolástól mentes szocialista rendszerek, a másik oldalon a kizsákmányolókat kiszolgáló kapitalista, imperialista hatalmak. Nézetazonosságról az osztálykér­désekben tehát szó sem lehet, azonban, amint a moszk­vai tárgyalások is bizonyítják, létrejöhet a népek és nemzetek békés egymás mellett élése, amelyeket egyez­mények, konferenciák biztosítanának. Maga Richard Nixon is úgy nyilatkozott, hogy jó lenne, ha minél ha­marább megtartanák az Európai Biztonsági Értekezletet, amit a Szovjetunió már régebben kezdeményezett. Ügy látszik, a moszkvai tárgyalások óta az Európai Bizton­sági Értekezlet összehívására lényegesen megjavultak az előfeltételek. Újabb tárgyalásokra kerülhet sor. Gustáv Husák elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártja főtit­kára, a Rudé Právonak adott nyilatkozatában hangsú­lyozta: megérett az idő arra, hogy a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság tárgyalási tapogatózásai hivatalos tárgyalások szakaszá­jjá lépjenek. Csehszlovák részről a hivatalos tárgyalá­sok megkezdésének nincsenek akadályai. Persze Cseh­szlovákia ragaszkodik ahhoz, hogy a Német Szövetségi Köztársaság elismerje, a müncheni szerződés elejétől fogva érvénytelen. íme tehát egy újabb kétoldali tár­gyalás megkezdésének lehetősége, ami szintén hozzá­járulhat ahhoz, hogy az európai biztonsági értekezletet a lehető legkedvezőbb körülmények között hívják össze. Újabb tárgyalási lehetőségek vannak tehát a láthatá­ron, amelyek a Szovjetunió békeoffenzívájának követ­keztében meghozhatnak egy oly^u európai egyezményt, amely lényegesen hozzájárul a feszülls'ég enyhítéséhez és a népek biztonságérzetének növekedéséhez, végső fokon pedig a világ békéjének megteremtéséhez. Persze, hogy ez mind megvalósuljon, még nagyon sok diplomá­ciai csatározásra, erőkifejtésre van szükség a világ ha­ladó erői részéről. De úgy látszik, hogy a békeharc egyre nagyobb méreteket ölt, különböző fórumokon fo­lyik a küzdelem az európai biztonsági értekezlet össze­hívásáért. Ezt akarja elősegíteni a brüsszeli értekezlet is, amelyen neves tudósok, politikusok, békét óhajtó emberek szólalnak fel. BALLÁ JÓZSEF L_ A csehszlovák londoni emigrá­ció vezetői a második világháború kitörése után elhatározták, hogy végeznek Heydrichhel, a protek­torátus diktátorával. A feladattal megbízottak még 1941 decemberében ejtőernyővel ereszkedtek le Csehországba és sikerült eljutniuk a megadott cí­mekre. Az „ítélet“ végrehajtók Skóciában készítették elő az Ant­­ropoid akció végrehajtását. 1942. május 27 én egy verőfé­nyes reggelen Kubis, Gebéik és Valčík őrmesterek a prágai liberó kerületben készenlétben álltak a merénylet végrehajtására. 10 óra 30 perckor a közeli utcá­ból egy SS—3 számú Mercedes kö­zeledett, utasa a Német Birodalom harmadik embere Reinhard Heyd­­rich volt. A végrehajtók egy ne­velőintézet előtti éles kanyarban várakoztak. Villamos fordult be éppen, amikor Gabiik hirtelen az úttestre ugrott. A közeledő Mer­cedes nyikorogva fékezett. Ebben a pillanatban a merénylő mutató­ujjá meghúzta a ravaszt. A fegy­­ven azonban „csütörtököt“ mon­dott. De qtt volt a kőzetben Ku­­bfS. a tapasztalt katona, .és az ő bombája már nem tévesztett céú, Heydrich súlvosan megsebesült és másnap elköltözött az élők sorá­­ból. A hitleristák dühe nem ismert határt. A megfélemlítő, akció so­rán ezreket tartóztattak le, lőttek agvon minden különösebb indo­kolás nélkül. A legelrettentőbb példa Lidice bányászfalu elpusztí­tása volt Lakóinak, a „nácik sze­rint“ közük volt a merénylethez. 1942. június 9-én. Heydrich teme­tése napján imrancs érkezett a tit­kos telefonom Prágába ,Lidicévei kapcsolatban, amely szerint a kö­vetkező intézkedéseket kellett vég­rehajtani: ..a férfi lakosságot avynnlüni. a nőket pedig koncent­rációs táborba szállítani. A gyer­mekeket összegyűjteni és amenv­­nyiben elnémesítésre alkalmasak, a birodalomba SS családokhoz ad ni. A felmaradó rész más nevelést LIDICE EMLÉKEZTEI HARMINC ÉVVEL EZELŐTT TÖRTÉNT kap. A községéi felgyújtani, és a földdel egyenlővé tenni, ehhez bevetni a lángszóró egységeket.“ Hitler személyesen diktálta a falu elpusztítása után, hogyan je­lenjen meg a protektorátus) sajtó­ban a hír. Mivel a község lakói tevékenységükkel és Heydrich SS Obergruppenführer gyilkosainak támogatásával a legdurvább módon vetettek a kiadott törvények el­len, a felnőtt férfiakat agyonlőt­ték a nőket koncentrációs táborba szállították és a gyermekeket meg­felelő nevelésbe adták. Lidicében 199 férfit és nyolc nőt mészároltak le, 203 asszonyt el­hurcoltak. A „fajelmélet szakem­berei“ 88 egvtől tizenöt éves gyé­rek közül hetet találtak alkalmas­nak elnémesítésre, a többieknek „más“ nevelést adtak. Rövidesen a falu elpusztítása után a gyere­keket Lengyelországba szállították és ott különleges teherkocsiba tet­ték őket, amelynek kipufogó gáza néni a levegőbe, hanem a lég­mentesen elzárt rakodó térben haláltokozó keverékké vált. A 81 ártatlant, Chelmo városka mellett ásták el tömegsírba. A szörnyű hír villámként járta be a világot. Gyilkosok — röppent végig a döbbenet a földkerekségén és a gaztett sokáig foglalkoztatta az emberek millióit. A Stoke-on Tred angol bányász-szakszervezet adta ki a Jelszót elsőként: „Lidice élni fog!“ Egyre többen érezték, hogy a fasizmus vadállati kegyet­lenségének nem szabad helyt adni, Lidice nem tűnhet el a helység­­névtárból. Amerikában, Mexikóban, Brazíliában, több helység vette fel a Lidice nevet. A Szovjetunióban, Kubában, Indiában tereket, utcá­kat neveztek el Lidicéről. Lidice a fasiszta barbárság jelképévé vált s természetesen az antifa­siszta összefogásnak is. A kérdés persze ma is fennáll, hogy egyet­­! len nácivezér elpusztítása megér­te-e az óriási emberáldozatot. Igaz más indokot is kereshetett volna a fasiszta téboly, amely félelmé­ben — az egyre erősödő ellenállá­si mozgalom megakadálvozására — tervezte a megfélemlítő akciót. A kommunistákat nem lehetett semmiféle eszközökkel elretten­teni és ha súlyos áldozatok árán is, de élt a párt és szervezkedett a nácik ellen. A felszabadulás után a csehszlo­vák kormány törvénybe iktatta Lidice újjáépítését. Napjainkban Lidicében korszerű lakóházak és középületek állnak. Egy virágos liget az egész falu. A béke és ba­rátság ligetében a második világ­égés alatt sokat szenvedett váro­sokból, falvakból küldtek dísznö­vényeket, virágokat, hogy a sivár, pusztulásra szánt község mindjob­ban pompázzon. A Horúk-család házának köze­lében — amelynek falánál a la­kosságot kivégezték, — emlékmű­vet állítottak és annak oszlopába ezt a mondatot vésték arany be­tűkkel: / „Ámbár halottak, állandóan har­colnak“. Igen ők a fasiszta téboly elleni néma harcosok, az élők figyelmez­tetői. Fűinknek, a kommunista új­ságírónak szavai napjainkban is időszerűek. „Emberek legyetek éberek.“ A fasizmus útjára lépett államokat legyőzték ugyan a má­sodik világháborúban, de az esz­mét nem, és napjainkban is sok híve van az úgynevezett „új­­fasízmusnak“. Az olaszországi vá­lasztások eredményei, annak elle­nére sem megnyugtatók, hogy a kommunista párt előretört, mert a fasiszta eszmék követői is jóval több mandátumot szereztek, mint az előző választásokon. De máshol is vannak hívei a hitleri eszmék­nek, módszereknek. Az amerikaiak számtalanszor dolgoztak hasonló eszközökkel. Vietnamban |s má­sutt, az ártatlan lakosság ezreit pusztították és pusztítják el köz­vetlenül az esztelen bombázással. Az öreg kontinensünkön tárgya­lások sorának vagyunk szemtanúi az utóbbi években. Ez örvendetes jelenség, mert ezáltal közelebb kerülnek egymáshoz az országok. Különösen bíztató jelenség, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok a legmagasabb szinten ül­tek a tárgyalóasztalhoz és jelen­tős egyezményeket írtak alá. Brüsszelben Is megkezdődik a nagy tanácskozás, ahol az európai biztonság és együttműködés kér­désével foglalkoznak behatóan. Azért is nagyon fontos, mert Eu­rópában húzódik a két ellentétes társadalmi világrendszer vonala és ezért egy esetleges háború az azonnali világháború kitörésének veszélyét hordja magában, amely a legnagyobb katasztrófába sodor­ná a világ népeit és teret adna a fasizmus előretörésének. örvendetes tény, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban a ke­leti egyezmények beiktatására ke­rült sor. De az e körüli vita már kevésbé, mert egyeseknek az el­képzelései még hasonlóak, mint a hitleristáké. Az is szomorú tény, hogy világszerte még sokan van­nak szabadon, akik a fasiszta té­boly főszószólói voltak és az ár­tatlanok ezreit küldték a halálba. Mindezek azt igazolják, hogy nem feledhetjük Lidicét, amelyet a fasiszta téboly „hamuvá“ változ­tatott. Az élő virágos falu egvkorl elpusztításának 30. évfordulóján is emlékezzünk a fasizmus egyik áldozatának üzenetére: Emberek legyetek éberek! TÖTH DEZSŐ • ANGELA DAVIS SZABAD! Mint a 13 hetes birúsági tárgyaláson bebi­zonyosodott, Angela Davisnek semmi köze az 1970-ben a San Rafaelo-1 tár­gyalóteremben lezajlott fegyveres incidenshez. A koholt vád nem nyert bebizonyítást. Tizenhárom úrás tár­gyalás után szabadlábra helyezték — a tárgyalóterem közönségének üdv­rivalgása közepette. • JÓL HALAD A TERMÉK-PELVA­­SÄRLÄS. Szlovákia mezőgazdasági üzemeinek dolgozói a múlt hónapban is túlteljesítették a vágóállatok, a ba romfi-, a tej- és a tojás értékesítési tervet. A mezőgazdasági dolgozók az év elejétől több, mint 7700 tonnával túl­teljesítették a vágómarha eladási ter­vét, a tavalyi év ugyanezen időszaká­hoz viszonyítva eddig 16 532 tonna hússal többet adtak el. Hasonló jó eredményekül érnek el a tejtermelés­ben is. A tejeladási tervet az év ele­jétől több mint 1B,2 milliói literrel túlteljesítették. A múlt év ugyanezen időszakához hasonlítva ez a túltelje­sítés majdnem 54 millió liter tejet jelent. • TITO A MOSZKVAI TELEVÍZIÓ BAN. A moszkvai televízió interjúi sugárzott J. B. Titoval, a JKSZ elnöké­vel, köztársasági elnökkel. Tito elnök hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet fokozatosan javul, s ennek példájaként említette a szovjet—ame­rikai tárgyalásokat, melyek megíté­lése szerint jó eredménnyel jártak. A két ország kapcsolatairól szólva nagyra értékelte Leonyid Brezsnyev jugoszláviai látogatását, s kijelentette, ez a látogatás nagy mértékben előre­­lendítette a két ország közötti együttműködést. Reményét fejezte ki, bogy soron következő szovjeiuniöbeli útja tovább erősíti a megértést és az együttműködést a két ország között. • bőven ' lesz kötöttáru, a Banská Štíavnica-i Pieta kötóipari vállalat nitrai fióküzemében az idén 1 millió 200 ezer férfi, női és gyer­mekpulóvert és szvettert gyártanak. Az 5 éves tervidőszak végéig a kö­töttáru évi termelését 3 millió darab­bal emelik. A termelés tervezett növekedése lehetővé teszi, hogy egy új gyárcsar­nokot építsenek, amelyet majd a kö­vetkező év végén adnak át rendelte­tésének. Ezt a részleget az NDK-ból, Svájcból és Japánból behozott legkor­szerűbb kötőgépekkel rendezik be. A 83 millió korona beruházási költség terv szerint négy éven belül megté­­rül. O RÚZSÄK NAPJA. Az elmúlt va­­sárnap tartották Bulgáriában a Ró­zsák napját, ami nemzeti ünnepnek számít. 1968-tól kezdve a rózsaszüret elsű vasárnapján tartják ezt az ün­nepet. A híres Rózsák Völgyében must virágzanak legszínpompásabban a rózsák. A kora reggeli órákban lányok, asszonyuk ezrei szüretelik a rózsát, melyből a híres rózsaolajat, a * bolgár illatszeripar egyik alapanya­gát gyártják. • KIUTASlTOTT TURISTA. A Ki­­jevben rendezett sajtóértekezleten Jaroslav D n b o s c h belga turista beszámolt törvényellenes cselekede­teiről a Szovjetunióban. Dobosch, mint turista látogatott a közelmúlt­ban a Szovjetunióba, ahol a nyugati szovjetellenes szervezetek utasítására törvénybe ütköző cselekedetekre igye­kezett rábeszélni néhány szovjet ál­lampolgárt. Az állambiztonsági szer­vek azonban idejében lefülelték. Te­kintettel arra, hogy Dobosch meg­bánta tettét, s ígéretet tett, hogy jö­vőben hasonló feladatokra nem vál­lalkozik, a szovjet hatóságok kiuta­sították az országból. • ÚJABB REPÜLÖGÉPRABLÁSOK. Az amerikai rendőrségnek sikerült elfognia azt a géprablót, aki 100 ezer dolláros váltságdíjat vágott zsebre, s NEVADA fölött kiugrott ejtőernyő­jével a gépből. Egy másik légikalóz 500 ezer dollár váltságdíjat zsarolt ki, s Algírba kényszerítette az elra­bolt repülőgépet. HELYREIGAZÍTÁS A Szabad Földműves múlt heti számának 2. oldalán közölt „A munkásmozgalom kiemel­kedő személyiségei“ című cikk­be sajnálatos módon technikai hiba csúszott: a helyes rövidí­tés — MSZMP. Ugyanezen oldal egyhasábos ctkkének helyes cí­me: „A szovjet békepolitika újabb győzelme“. Kedves olvasóink szíves elné­zését kérjük!

Next

/
Thumbnails
Contents