Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-10 / 23. szám

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1972. június 10. Ara 1,— Kčs XXIII. évfolyam, 23. szám. Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója Jobb ellátást a falunak Népgazdaságunk sikeres konszolidációja a dol­gozók egyre jobb ellátásában is megmutatkozik. Habár vannak zökkenők, kisebb-nagyobb problé­mák, minden kertelés nélkül elmondhatjuk, javult az áruválaszték és a napi bevásárlás miatt már nem kell órákat, sőt félnapokat elveszítenie a fogyasztónak, mint a múltban gyakran előfor­dult ... Az utóbbi Időben főleg a városok áruellátása javult. A fogyasztók már csak azért is jobb hely­zetben vannak, mivel több az üzlet, mint faluhe­lyen, és ha az egyikben nem kapnak jő árut, ak­kor elmennek a másikba. Sajnos, falvainkban kor­látozott az üzletek száma, és ennek következté­ben természetesen az áruválogatási lehetőség is. Ezen az áldatlan helyzeten egyes járásokban vándor-elárusítással Igyekszenek enyhíteni. Nem­egy községben találkoztunk például már hűtő­szekrénnyel ellátott vándor-húsbolttal. De gyak­ran felkeresik a községeket más cikkeket árusító mozgó-boltok Is. Persze, a helyes megoldás az lenne, hogyha a fogyasztók a vidéki üzletekben Is kaphatnának jó minőségű árút a legbővebb vá­lasztékban. Bár mezőgazdasági dolgozóink termelik a húst, a falusi hentesüzletekben csak ritkán van hús! Láttunk már olyan disznócsülköket is, amelyekről annyira lefaragták a húst, hogy tényleg csak a csont maradt. Nehezíti és keseríti a falusi dolgo­zók életét, hogy a jó húst legtöbbször félreteszik a protekciósoknak, és a munkából hazatérőknek már csak a rosszabb minőségű marad. A kenyérelosztás körül igen nagy problémák vannak. Amelyik családban nincs egy áldott nagy­mama, vagy ráérős családtag, aki lesheti, hogy mikor hozzák a kenyeret, bizony a család köny­­nyen kenyér nélkül' marad. Nagyon sok esetben kőkeményre száradt kenyeret kapnak a vásárlók. Az egyik községben az elárusítók olyan gyakor­latot vezettek be, hogy aki puha kenyeret kap, az köteles szárazát is vásárolni, s még akkor is ki kell fizetnie az árát, hogyha azt nem viszi el. A kenyérelosztás terén több községben vissza­élések vannak, ezért a nemzeti bizottságoknak komolyabban kellene foglalkozni ezzel a problé­mával. Talán jó lenne a kenveret előjegyeztetni, és akkor nem kellene az üzlet előtt ácsorogni, at­tól tartva, hogy nem jut a családnak kenyér. Vagy valamilyen más megoldást kell keresni, mert tűr­hetetlen állapot, hogy munkaképes embereit a legnagyobb dologidőben bevásárlással veszteges­sék munkaidejük egy részét. Faluhelyen bizony elég sok a panasz az áruvá­lasztékkal kapcsolatban, ami nagyon sok esetben nemtörődömségből, felületességből, kényelemből keletkezik. Például az üzletesek egyszerűen nem rendelnek a követelményeknek megfelelően több­fajta árut, mert a bevételt más módon is elérik és nem törődnek azzal, hogy a fogyasztónak sok­szor 20—30 kilométert is kell utaznia, bevásárlás miatt. Ezer számra vásárolják például a kenye­ret a falusiak a járási székhelyen és viszik ha­za autóbuszokon falujukba, mert nem bíznak a helyi üzletben. Itt a nyár. A nagy forróságban a csúcsmunkák idején bizony mezőgazdasági dolgozóinknak sok­­üdítő italra van szükségük. A múlt évi tapaszta­latok azt mutatják, hogy nagyon sok községben nyáridőben nem lehetett kapni elegendő sört és ásványvizet. Jellemző, hogy még Santovka és Sla­tina környékén— ahol a legtöbb ásványvizet töl­tögetik — sem volt elég ásványvíz. De hiány mu­tatkozott szódavízből ig, Az utóbbin a nemzeti bizottságok úgy igyekeznek segíteni, hogy helyi gazdálkodási üzemükben szódavizet is készítenek. Kosíhy nad Iptom-on (Ipolykeszi) a helyi nemzeti bizottság szódagyártó üzemecskéje már évek óta kiváló minőségű szódát készít a lakosság részére. Trsticén fNádszeg) a helyi nemzeti bizottság ar­ról is gondoskodott, hogy a szódavizet és az üve­ges, vagy zacskózott limonádét a helyi gazdálko-' dási üzem dolgozója házhoz szállítja, vagy az utcán árusítsa. Ez nagyon figyelemreméltó kez­deményezés. Példaképül szolgálhat más községek­nek is. Valahogy Így képzeljük el a lakosságnak nyúj­tandó szolgáltatásokat. Hiszen a szolgáltatások célja az, hogy javítsuk a falusi dolgozók élet- és munkakörülményeit az áru házhoz szállításával és általában a bevásárlási idő lerövidítésével; illetve a bevásárlás megkönnyítésével elérjük, hogy az emberek munkahelyükön a lehető legza­­vartalanabbul dolgozhassanak és munka után pi­henhessenek, szórakozhassanak. BÁLLÁ JÓZSEF . Követésre méltó példa. Szarka Ig­nác, a Trsticei (Nádszeg) Helyi Nemzeti Bizottság helyi gazdálkodási üzemének dolgozó­­ja naponta több száz liter szódavi­zet, málnát és más üdítő italt szállít a házakhoz. A mo­torkerékpár dudá­lása a jelszó, és máris indulnak a gyerekek, felnőt­tek, hogy kicserél­jék a szódásüvege­ket és frissítő ita­lokat vásároljanak. Jó lenne, ha főleg nyáridőben minden községben hason­lóan gondoskodná­nak hűsítő italok­ról. Alapos felkészülés, fél siker! BESZÉLGETÉS BUC SÁNDORRAL, A KOMÄRNOI JÁRÁSI MEZŐGAZDASÁGI TÁRSULÁS MECH ANIZÄTOR AVAL Bölcs paraszti szólás-mondás azt tartja. MÄJUSI ESŐ ARA­NYAT ÉR! így igaz ez! Csak­hogy a jóból is megárt a sok. Vagyis a kiadós hetes esők kö­vetkeztében nemcsak az égbol­tot takarták el a komor felle­gek, hanem a mezőgazdasági dolgozók arcáról is elűzte a mosolyt. Hogyne, hiszen a föl­deknek még a tájékára sem mehettek huzamosabb ideig. Emiatt több járásban tönkre­ment a szálastakarmány-termés egy része, s a növényápolás szakaszán mutatkozó késedel­met, most, az időjárás jobbra* fordultával kell rugalmas szer­vezéssel, hangyaszorgalommal behozni. Ráadásul a gabonabetakarí­tási előkészületek sem odáz­hatók el; a még hátralevő egy hónapot alaposan fel kell hasz­nálni ilyen célból is. Elvégre, a forró leheletű nyár rövidesen kombájnkés alá érleli a gabo­nát. Az ország mindennapi ke­nyerének biztosításáról van szó, ami színvonalas irányító és szervezőmunkát, valamint nagy felelősséget ró a mező­gazdasági üzemek vezetőire, s dolgozóira egyaránt. Bő termés, nehéz aratás ígérkezik Legalábbis a komárnoi (ko­máromi) járás félszáz mecha­­nizátorának — és a járási tö­­mechanizátornak is — egybe­hangzó véleménye: az aszályos kora tavasz, majd a túlzottan csapadékdús május ellenére bö termés ígérkezik gabonából, s a szokásosnál nehezebb ara­tással kell számolni. S a komáromi járásban nem­csak beszélnek erről, hanem mindent meglellek annak ér­dekében, hogy a lehető legrö­videbb időn belül, a legcseké­lyebb veszteséggel kerüljön raktárakba a gabonatermés. Fő­leg erről volt szó a. mechanizá­­torok járási összejövetelén, a­­inelyről B u c Sándor járási fömechanizátor tájékoztatott. — Járásunkban összesen 30 ezer hektár gabona termése vár az idén betakarításra. Ere­detileg 110 hektár gabona ara­­tását-cséplését irányoztuk elő kombájnonként, s rögzítettünk a szerződésben. Am a szeszé­lyes, rendkívül csapadékos idő­járás közbeszólt: sok helyütt ledöntötte a gabonákat. Ez a helyzet arra kényszerít minket, hogy minden eddiginél több kombájnt biztosítsunk, úgyhogy egy-egy kombájnra nem több, mint 90 hektár gabona jusson. Ilymódon, aránylag rövid idő alatt fedél alá kerülhet a járás mezőgazdasági üzemeinek ga­bonatermése. Hagyományos együttműködés S honnét kerítenek elő eny­­nyi gabonakombájnt? Természe­tesen, nemcsak az efsz-ek, ál­lami gazdaságok és a gépállo­más kombájnállományával szá­molnak — amelyek üzemképes állapotban várnak a bevetésre —, hanem a már 15 éve baráti kapcsolatot tartó píerovi járás kombájnjaival, illetőleg vendég­­kombójnnsainak segítségnyúj­tásával is, a kölcsönösség elve alapján. Ezzel a hagyományos együttműködéssel — nemzeti­ségre való tekintet nélkül — már sok-sok nehézséget leküz­dötték közös erővel, másfél év­tizeden keresztül.,, Ezenkívül a melníki és a ra­­kuvniki járásokhoz is baráti kapcsolat fűzi a komáromi já­rást, illetve e járás honpolgá­rait. Hiszen a legutóbbi pusz­tító árvíz után igen jólesett ne­kik a két járás által nyújtott baráti segítség: a kapcsolat az­óta seiii szűnt meg, ellenkező­leg, egyre szilárdul. Operatív bizottság és a munkaverseny Természetes, az ilyen nagy horderejű munka, mint a ga­bonatermés gyors és veszteség­mentes betakarítása tervszerű­séget, színvonalas munkaszer­vezést és irányítást, valamint rendszeres ellenőrzést igényel. Megkérdeztük B u c Sándor főmechanizátort, mi a helyzet ezen a téren. — Mindenekelőtt azt kell el­mondanom. hogy a mezőgazda­sági üzemek gabonabetakarítási tervet készítenek, s munkájuk­ban ehhez igazodnak. Továbbá, szocialista munkaverseny fo­lyik majd a járás mezőgazda­sági üzemei között. Természe­tes, hogy ennek a versenynek a keretében döntő szerep jut a kombájnosoknak. Ezeket kát csoportra osztottuk: az első csoportba tartoznak az SZK—3, SZK—4 és az SZ—4/F kombáj­nok vezetői; a másikba viszont az E—512-es kombájnok veze­tői. Az első csoportba tartozók három versenygyöztes kombáj­­nosa 800, 600 és 400, a másik csoport két versenygyöztcse 800, illetve 600 korona pénzju­talomban részesül a járási me­zőgazdasági társulás részéről. Itt meg kell jegyezni, hogy a gabunabetakarítási verseny alapja: a mezőgazdasági üze­meken belüli verseny. Tehát az Uzemenbelüli aratási munkaver­senyben kimagasló sikereket elérd koinbájnosok, gépkezelők a szövetkezet, illetve állami gazdaság jutalmazási alapjából további pénzjutalomban része­sülhetnek. Az üzemek közötti gabonabe­takarítási versenyt a járási operatív bizottság ellenőrzi, s kétnaponként értékeli: a ver­senyeredményekről röplapokon tájékoztatja a versenyző fele­ket. Ebben a versenynépszerü­­sítö munkában jelentős szerep hárul a járási népművelödési osztály dolgozóira. Problémák, nehézségek A szalmabetakarítás nem ke­vés gondot okoz. Annál is in­kább, mert a T—174-es típusú német szalmarakókra hiába várnak. Nem marad más hátra, mint a szalmasajtolás... Egy­előre SZK—4-es kombájnok gu­miabroncsának beszerzése a legkörülményesebb. Négy ván­dorjavítóműhely dolgozói gon­doskodnak a munkaközben meghibásodoit gépek gyors ki­javításáról. Hiány mutatkozott a traktorvontatású pótkocsikból is, de sikerült mégis 35 dara­bot a Cseh Szocialista Köztár­saságból beszerezniük. Az alapos, körültekintő fel­készülésről még annyit, hogy a mcchanizátorok értekezletét az agronómusok járási összejöve­tele előzte meg, amelyen a ga­­bonabetakarítás utáni talajelö­­készítés problémáit tárgyalták részletesebben. Összegezésképpen: minden jel arra mutat, hogy az említett járásban tudatosították: — a jó felkészülés, fél siker! N. KOVÁCS ISTVÁN A I «

Next

/
Thumbnails
Contents