Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-22 / 3. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1972. január 22. 4 Sgényes célkitűzés a zöldségtermesztésben A zöldségtermesztés gyors fejlesztésének akadályai ф összpontosítás és szakosítás a komárnoi járásban ф Rossz tapasztalatok a zöldségfelvásárlásban ф A helyzet sürgős megoldást követel ф A komárnoi Járás zöldségtermesztői a múlt év novemberében a Sestlešen (Szeszélyes) megtartott értekezleten igényes zöldségtermesztési tervet fogadtak el. A programnak öt pontja van, mely teljes egészében összefoglalja a zöldségtermesztés teendőit. A végrehajtás azonban nem lesz könnyű, hiszen ismerjük e termelési ágazat megoldatlan problémáit. Tudvalevő, hogy a termelők egyes zöldségfélék termesztésétől idegenkednek, s ez a piacon számtalanszor okozott bonyodalmat. A múlt évek folyamán a külföldi piacon is Jelentős mértékben megváltozott a helyszakosított üzemre 58 hektár kertészet Jusson. 9 Minél hamarabb bevezetik a hatékony gépesítést, hogy ez?el emeljék a termékmennyiséget. Ugyanakkor kooperációs-integrációs viszonyt építenek ki a termelők és a felvásárlók közt. • A termesztésben a zöldségfélék legmegfelelőbb fajtáit használják, s a lehető legszakszerűbben alkalmazzák a tudományos ismeretek által kifejlesztett módszereket. # Az adó-vevő kapcsolatban kedvező viszonyokat alakítanak ki. A termelés fejlesztésének követelményei A komárnoi járás az állami tervből indult ki, miszerint a gazdaságoknak 1975-ben 625 ezer mázsa zöldséget kell termelniük. A jelenlegi termékmennyiség csupán 319 ezer mázsa s ez több mint 60 százalékos emelkedést követel. Az 1965—69-es években a zöldségtermesztés bizonyos mértékben egyhelyben topogott. Csak tosftás terén lényeges változásra azonban a múlt esztendőben sem került sor. Nem Javult a helyzet a termesztett fajták gyarapodásában sem. Hogy miért, ezt már fentebb is említettük. Alapjában Ismeretes, hogy a -termelési technológia még mindig kisüzemi beállítottságú, nincs elegendő munkaerő, alacsony fokú a gépesítés stb. Ezeket a problémákat aligha oldhatják meg egy-két éven belül. Hiszen az összpontosítás és a szako-' sítás a többi ágazattól is függ. Rentabilitás és tartozékai A termelőket nehéz lesz meggyőzni a terület növelésének szükségességéről, mivel a termesztés és az értékesítés terén korábban rossz tapasztalatokat szereztek. Megfigyeltük például, hogy a Nové Zámky-i Zelenina augusztusban egy héten belül három ízben is módosította a paprika felvásárlási árát. A Jövőben efféle ingadozást fokozott ellenőrzéssel kell kiküszöbölni. A konzervgyárak ezt a problémát valamivel jobban megoldották, habár az áru átvételénél ott is voltak hiányosságok. A termelők ugyanis sokszor kifizetőbbnek látták az áru Csehországba való szállítását, mert ott elfogadhatóbb átvételi árat fizettek. Ennek kapcsán a szlovákiai konzervgyárak a paprika feldolgozását csupán 77, a csehországiak pedig 100 százalékra teljesíthették. zet, ami számunkra megnehezítette a hiányzó zöldségfélék behozatalát. Miért csökken a zöldségtermö terület? Ezzel összefüggésben jónéhány szakember feltette a kérdést, mi okozza a termelés csökkenését, az egyes zöldségfajták esetében. A fő okok egyike a munkaerőhiány, ami a Jelenlegi termesztés és betakarítás eddigi módszereinél lényeges tényező. A megfelelő gépesítés hiánya és a közgazdasági eszközök terjedelme Is csökkenti a termelők körében az ér-1969- ben sikerült elérni biztatóbb színvonalat; Tehát a termelés előrelendült, ellenben nem olyan ütemben, mint azt az ötéves terv irányelvei megkövetelnék. Terv szerint a következő négy évben 300 mázsás hektárhozammal számolnak. Hogy ezt elérjék, minden tekintetben tökéletesebb munkát kell végezniük, hiszen az 1970- es év eredményeihez viszonyítva a termelésnek közel 96,7 mázsával kell emelkednie, s ez nem kevés. Az egyes mutatók a főbb zöldségfajtáknál jóval felülmúlják az átlagot, ami magasabb, mint a szomszédos Magyar Népköztársaságban elért átlag. A kutatók közreműködésének szükségessége Kedvezőtlen körülmény, mely fékezi a tudományos kutatás ismereteinek bevezetését s a termelés összpontosítását, szakosításét, rentábilissá tételét, és a termény minőségének javítását az, hogy Szlovákiában csaknem tíz éve szünetel a kutatómunka. Az újonnan alakított sesíleši zöldségtermesztéssel foglalkozó kutatóállomás épülőfélben van. Azonban nem várható, hogy a kutatás terén rövid időn belül megfelelő Javulás dekeltséget, ami semmiképpen sem Járul hozzá a zöldségfélék megkövetelt mértékben való termesztéséhez. További akadállyá váltak a szerződő felek (felvásárló, termelő, feldolgozó) közti megoldatlan viszonyok. Mindezek számtalan súrlódást, komplikációt okoztak. Az alábbiakban vizsgáljuk meg, hogyan kívánják megoldani az összetett problémákat. • Már 1972-ben kialakítják az egyes fajták termelőterületének összpontosítását, hogy 1975-ig egy-egy A jövőben új módszerekkel Mindenek előtt az összpontosítás és a termelés szakosítása a legégetőbb feladatok közé tartozik. Ezzel párhuzamosan felvetődik a kérdés, hogy egy év alatt van-e mód számottevő változás elérésére. A járásban 1970-ben 46 gazdaság 1555 hektáron foglalkozott zöldségtermesztéssel. Az egy üzemre eső termőterület 34 hektár volt. Az összpontörténik, mivel a pénz és egyéb eszközök ezt bizonyos mértékben hátráltatják. Szükséges, hogy az illetékesek gyors intézkedéssel megoldják a problémákat, hogy megfelelő módon teljesülhessen a kitűzött feladat. A megoldás szükségességét az Is indokolja, hogy a koiiiárnoi járásban építik az ország legnagyobb konzervgyárát, amely 1974-ben 110 ezer vagon nyersanyag feldolgozására lesz képes. Az R. N. nyomán Elfogadtak, támogatják A dedinkai, bardonovol és hurbanovcel szövetkezetek tagjai megértették és támogatták az összpontosítást, a termelés szakosítását és a kooperációs viszony kialakulását. Minél távolabb jutunk a szövetkezetek alakulási éveitől, annál inkább igényeljük a termelés tökéletesebb.formáit. Járásunkban erre az útra már 1965-ben rátértünk. Az első kooperáló szövetkezetek a következők voltak: Šurany, Nitriansky Hrádok, Kostolný Sek. Fokozatosan újabb egységeket alakítottunk ki. Ma már örvendetes tényként kezelhetjük, hogy járási viszonylatban a mezőgazdasági üzemeink az előbb említett módon termelnek. Célkitűzésünk, hogy a kooperációs viszony kiépítését 1975-ig befejezzük. Mindez együttvéve nagy lépés lesz előre a szocializmus útján. Az összevont termelési forma jelentőségét megértették és közel száz százalékban megszavazták a dedinkai, bardoüovoi, pozbai és más szövetkezetek tagjai is, melyek az 1971-ben lebonyolított taggyűléseken döntötték el, hogy ez év január 1-től közösen gazdálkodnak. Hogy helyesen határoztak, nem vitás. A jövőben tehát nem kisebb és gyengébb, hanem nagyobb, erősebb és ütőképesebb gazdaságban dolgoznak együtt, melynek földterülete több mint 3700 hektárra emelkedett. Ez hozza létre a termelés növekedésével kapcsolatban azt a kedvező körülményt, mely kisebb önköltség mellett magasabb munkatermelékenységet és a termelőeszközök hathatósabb kihasználását eredményezi. Itt jut igazán érvényre a korszerű technika, az új technológia és az automatizáciő, mely létkérdése a jövő mezőgazdaságának. Az állattenyésztést is magasabb fokon oldják meg. A hagyományoknak megfelelően a szövetkezetekben a gazdasági állatállomány majdnem minden fajtáját tenyésztették, s a kooperációs viszony kiépítése után az egyes gazdaságok csupán egy-két fajtát tartanak. Fiatal állatokat — szopósmalacokat, borjakat stb. A pozbai szövetkezetei például hústermelésre szakosították. A régi épületeket, tervek szerint felújítják. Nagy befogadóképességű, korszerű pavilonokká építik át. Az egyes objektumok elkészítése már a beütemezett szakosításnak megfelelően történik s a tervezésnél azt a követelményt támasztották, hogy a termelés minél hatékonyabb, gördülékenyebb lehessen. A kooperáció, a szakosítás és az összpontosítás következtében a szövetkezeti tagok jövedelme, életszínvonala is kellő mértékben emelkedik. A 'reális számítások szerint az említett társult gazdaságok jövedelemnövekedése 1975-ig 2 millió koronával jobb lesz, mint 1970-ben volt. Ebből is látható, hogy az irány, melyet az említett szövetkezetek követnek, helyes. Ezt nemcsak a tagság, hanem az egész társadalom pozitívan értékeli majd. Jóllehet a meggyőzőbb tájékoztatás céljából néhány számadat is kellene a társult szövetkezetek termelési tervéből. Most azonban hagyjuk a számokat, Inkább majd az év végén, amikor áttekinthetőbbek lesznek az adatok, tegyünk összehasonlítást, mennyiben javult a helyzet, s mit kell az elkövetkező időszakban tenni. Igényes munka vár azokra, akiknek az a hivatásuk, hogy a helyes ideológiai, politikai ismeretek birtokában a tagság körében elmélyítsék a termelés folyamatosságát. Meg vagyunk győződve, hogy úgy, ahogyan a többi szakosított szövetkezetben javultak a termelési közgazdasági viszonyok, ugyanúgy rendeződnek a fent említett gazdaságokban is. Hogy ez valóban megvalósuljon, a tagságnak és a vezetőségnek képessége legjavát keli nyújtania. Pavel Hudec mérnök raetakarítás után kissé megTM nyugszik az ember lelkiismerete, különösen a vezetőé, mikor az elvégzett feladatok eredményei megmutatkoznak. Év közben számtalanszor fölvetődött a kérdés, érdemes-e öntözni? Hogy érdemes-e, azt hűen igazolják a múlt nyáron végzett kísérleteink. Minden táblán három helyről vettünk kísérleti terményt. A lucernából egy-egy négyzetméterről szedtünk termést. Az öntözetlen területről leszedett három négyzetméternyi lucerna 1,25 kg-ot Érdemese adott. Az öntöződről lekaszált 3 négyzetméteren pedig 3,26 kg lucerna lett az eredmény. A korai burgonya után vetett csalamádénál is megfigyeltük a hozamot. Ott az öntözetlen három négyzetméterről 3,60, az öntöződről pedig 13 kg zöldtömeget értünk el. A cukorrépa vetésterülete 42 hektár volt.. Öntözéssel hektáronként 538 mázsát értünk el átlagosan, de volt olyan 4,5 hektáros terület, mely hektáronként 616 mázsát termett. Más növényeknél, melyeket szintén öntöztünk, ugyancsak jó eredményt értünk el. Ha figyelembe vesszük a járási átlagot, például a cukorrépánál, azokon a területeken, amelyeken nem végeztek öntözést, az öntözöttel szemben lényegesen nagy volt a hozam közti különbség. Tehát ez is bizonyítja, hogy érdemes öntözni. Sokéves tapasztalatom után merem állítani, hogy öntözéssel mindenképpen nagyobb hektárhozamot érhetünk el, ezért szükséges, hogy ezt a lehetőséget mezőgazdasági üzemeink ne mulasszák el. Mert a több termés nagyobb bevétellel jár és ezzel együtt az osztalék is gazdagabb. Végeredményben a szövetkezeti tagok ezt elvárják tőlünk. Kara Márton, Kamenný Most A computer és a mezőgazdaság Napjainkban a fokozott ipari és műszaki fejlődés, valamint a mezőgazdasági és ipari cikkek utáni növekvő kereslet magával vonja e két fontos népgazdasági ágazat szoros együtlműködését, kölcsönös kapcsolatát. Áz ipari vívmányok hatékonyan emelik a mezőgazdasági termelést. Gazdaságainkban az adminisztratív munka mindig fokozottabb fegyelmet és pontosságot követelt. A hagyományos szellemi munka viszont vontatottságánál fogva fékező szerepet játszik az egyre korszerűsödő termelésben. Az így szerzett információk hosszadalmasait'jutnak el rendeltetési helyükre, késleltetve az esetleges hibák korrigálását, mellőzését. A computeres adatfeldolgozás technikai fejlődésünk jelentős vívmánya, a jövő távlatából nézve a gazdaságok nélkülözhetetlen segítsége lesz, mely egyben hivatott a ma még előforduló hibák megelőzésére, kiküszöbölésére. A svodíni (Szőgyén) szövetkezet egyike azoknak a gazdaságoknak, ahol kísérleteznek a computeres adatfeldolgozással. A nyitrai számítóközpontból érkező eredmények biztatóak. A szövetkezet a jövőben fokozatosan áttér a com-Iputeres adatfeldolgozásra, melynek fő előnye a gyorsaság, s a ____________________________ pontos információ nyújtása. Az ilyen módon történő számítás azonban nemcsak az eredmények kidolgozására alkalmas, hanem a gazdaság következő évi terveit illetően is hasznos információval szolgál. Ez az információszerzési mód nem vezet a régi értelemben vett adminisztrációs munka teljes megszűnéséhez, mivel az adatok betáplálása és előkészítése emberi munkát igényel. Ellenben ha figyelembe vesszük a computeres adatfeldolgozáshoz szükséges munkaerő és a régi adminisztratív munkaerő közti különbséget, azt láthatjuk, hogy a két csoport tevékenysége időegységben nagyban eltér egymástól (míg például egy hivatali munkaerő esetleg egy hétig is foglalkozik valamivel, ezzel szemben a másik, computerrel egy-két nap alatt elvégzi ugyanazt a feladatot). Szem előtt kell tartanunk azonban azt is, hogy a mezőgazdaságban az idő döntő tényező, mivel az információk kidolgozása gyorsaságot és nagy pontosságot követel. Ezt csakis a computeres információ-szerzéssel érhetjük el. Ezekután leszögezhetjük, hogy gazdaságaink egyik fő feltétele a jövőben a computeres adatfeldolgozás, melyet a fejlődés hoz magával. Hinzellér László, Svodln A kukorica Gramoxonos gyomtalanításáról A pneumatikus szemenkénti vetőgéppel termesztett kukorica okszerű növényvédelem és vegyszeres gyomirtás nélkül szinte már el sem képzelhető. A kukorica vegyszeres gyomirtására eddig főleg Triazin származékú gyomirtószereket használtunk. Sajnos az utóbbi években mind gyakrabban tapasztalhatjuk, különösen Szlovákia déli, száraz körzeteiben, hogy ezek a gyomirtószerek, különösen akkor, ha több éven át ugyanazon a helyen termesztjük a kukoricát, nem elég hatásosak. A sorközöket ugyan géppel gyomtalaníthatjuk, de a sorokban bizony sokhelyütt elhatalmasodtak a moharfélék, a kakaslábfű, valamint az évelő ászát és szülék. E kérdés megoldásával Dobrovodský mérnök, a Trnavai Kukoricakísérleti Intézet, továbbá Fortinik és Nóta mérnökök, a Rovinkai Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársai foglalkoztak. Kísérleti eredményeik alapján e célra a Gramoxone totális gyomirtószert találták alkalmasnak. Hektáronként 2,5—3 liter Gramoxonet kell 300 liter vízben oldani és ezt a permetlevet akkor kell alkalmazni, amikor a kukorica és gyommagasság közt a különbség kb. 30 cm. Az elkészített permetlevet alacsony nyomás (0,5—1 kg/cm2) mellett speciális permetező-berendezések és szórófejek segítségével kell a levélzet alá a sorokba permetezni. Az alacsony nyomás betartása igen fontos követelmény, mert csak Így akadályozhatjuk meg a permetlé elködösödését, ami a kukorica leveleinek lcperzselését okozhatná. Kukoricatermelőink ezt az eljárást eddig azért nem alkalmazhatták, mivel eddig nálunk nem rendelkeztünk e célra alkalmas pcrmczetógéppel, illetve pótrészlegekkel. A legújabb híreink szerint ezt a kérdést sikerült már megoldani, és termelőink ez év folyamán kétféle kivitelű permetlé-adagoló berendezést kapnak. Az első variáns az RS—09-re lesz szerelhető, a másik pedig az SPC—6-os vetőgép rámájára. E berendezések ára véglegesen még nincs megállapítva, de úgy hírlik, hogy áruk a külföldi e célra használatos gépekkel szemben sokkal olcsóbb lesz, körülbelül 5—9 ezer korona. E permetlé-adagoló berendezéseket a JZD Tuŕany u Brna fogja gyártani és a megrendelők a gyártótól pontos írásbeli szerelési, valamint a permetezésre vonatkozó használati utasítást kapnak. A gyártók a szállítást már ez év első negyedében megkezdik, s így az időben rendelők már rövidesen használhatják kukoricásaik Gramoxonos gyomtalanításánál. Az emlitett permetlé-adagoló berendezések az idei INCHEBA kiállításon is bemutatásra kerülnek. R e n c z é s Vilmos Trágyakihordás különféle istállókból Az Ismert ístállózási rendszerek: a kötetlen tartású istállózás, állásokkal vagy azok nélkül; és a kötött tartású Istállózás. A megfelelő istállózási rendszer kiválasztásakor ügyelni kell, hogy az istálló extenzív vagy intenzív állattartás céljait szolgálja-e. A gépesített trágyaeltakarításnak a régi istállókban is megvannak a lehetőségei, a kötetlen tartású istállókban pedig különböző gépek, vagy berendezések szolgálnak a trágya eltakarítására az állatok pihenőhelyén és a betonozott közlekedő és etetőhelyeken. A kötött tartású istállókban a fejlődési irányzat a . trágyaeltakarítás teljes- automatizálása. A legmegfelelőbb megoldás kiválasztásakor azonban figyelemmel kell lenni az áltatok nemére, korára, a termelési ágazatra, a tájviszonyokra és a tenyésztett állatfajtára. Mindezek figyelembevétele mellett azonban elsősorban biztosítani kell az állatok nyugalmát. A trágyaeltakarítő berendezések lehetnek mechanikus szerkezetek, mint a folyton működő trágyaeltakarítók, a trágyacsatornában elhelyezett fo^asláncok és váltakozásmozgású szérkezetek. Utóbbiak a tolőrudas trágyaeltakarítók és a váltakozó mozgású kaparólapos berendezések. A tolórudas berendezés kiegészítői a 180’-ra elforduló trágvaemelők. Alkalmaznak még vízzel, vagy víz nélkül működő berendezéseket is, amelyek a trágyát a rácspadlón át, gravitációs úton távolítják el.
