Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-06-03 / 22. szám
BAROMFITÍFUSZ gat jť TUDNI A ZSÍRKIEGÉSZÍTÉS HATÁSA Norvég Kutatók ketreces broilertartásnál 12 féle azonos nyersfehérje-szint etetésével (halzsír, szójaolaj, repceolaj, lenolaj, fenyőgyanta és sertészsír) — kísérleteztek. Eredményeik mutatják, hogy ez a módszer 3 százalékos szójaolaj kiegészítéssel 4 százalékos élősúlynövekedést eredményezett. Ugyanokkor a halzsír és a fenyőgyanta a kísérlet folyamán hatástalannak bizonyult. Az 5—12 százalékban etetett repce- és lenolaj csökkentette a súlygyarapodást. A zsíretetés a vágottáru víztartalmával növekedett. A hús bizonyos íz-módosulását Is feljegyezték a lenolaj etetésének hatására. A kutatók azt is észlelték, hogy a takarmányfogyasztás a zsírkiegészítés hatására növekedett. A repceolaj etetése növelte az állatok pajzsmirigyének súlyát. fMeldínger fra Norges Lan dbru kshőgschole) A FOGYASZTOK ÉRDEKÉBEN Jelzéssel kötelesek ellátni a vágott baromfit, ha mélyhfitésí folyamaton esett át — mondja a nyugatnémet kormány új rendelete. Ez alól csak az az áruféleség kivétel, amely közvetlenül a vágás után legalább —12 C fokra lehűtött és hőmérséklete a szállítás során sem emelkedett —9fC fölé. (Deutsche Gefl. Wirtseh.} TYÜK-TAKARMÁNYOZÁSI EREDMÉNYEK KALIFORNIÁBAN Az USA államai közül Kaliforniában alkalmazzák a legfejlettebb takarmányozási módszereket. A tenyésztőknek a fázisos-etetésre összesen 7 receptjük van. A takarmányozáshoz az utóbbi években egyre több cirkot használnak és a tojássárgáját lucernaliszttel teszik plgmentálttá. A legfontosabb fehérjetakarmányuk a héjtalanított napraforgédara és a gyapotmagdara. Újabban fejlesztették kt a lucernalé-koncentrátumot tojók és hibridek részére. (Feedstuff s) Nevezik tyúktlfusznak is. Ez az elnevezés talán pontosabb, mert a házityúkon kívül az egyéb tyúkfélék (pulyka, gyöngy tyúk, fácán) fogékonyak e kórokozó iránt, más baromfifajokban a baktérium a gyakorlatban nem idéz elő megbetegedést. A tífusz a leggyakoribb, tojás útján terjedő baromfibetegség, ezért a mesterséges keltetés elterjedésével arányosan terjedt az utóbbi években e betegség hazánkban. A fertőzött tyúknak nem valamennyi tojása tartalmazza a kórokozókat, ezek többségében is elpusztul az embrió a keltetés alatt. Kis számuk esetén tehát csekély a valószínűsége fertőzött csibe kikelésének. Nagy állományok tojásainak összekevert keltetése nagy keltető-üzemekben a fertőzés valószínűségét határozza meg. A szükséges higiéniás rendszabályok be nem tartása pedig még tovább növeli a tífusszal fertőzött csibék gyakoriságának veszélyét. Ezek az okok együttesen idézték elő, hogy a tífusz jelenleg is egyike legégetőbb baromfiegészségügyi problémáinknak. A keltetőállomásokról kiszállítóit' naposcsibék fertőzöttsége esetenként ijesztően nagy lehet. Nem ritkán már az első 5 napon beiül rendellenesen nagy az elhullások száma, és ha a baktériológiai vizsgálat a bullák többségében tífuszfertőzést mutat, akkor ez egészen biztosan súlyos keltetői fertőzésre utal. A szükségszerűen kialakult joggyakorlat szerint a szállító vállalat, valamint a keltetőállomás Ilyen esetben szavatossággal tartozik. A keltetőállomás joggal háríthatná át kártérítési kötelezettségét a fertőzött tojásokat szállító szaporító telepre, ha az egyes állományok tojásait és az azokból kelt csibéket külön kezelnék és a befulladt tojások bakteriológiai vizsgálata is igazolná a fertőzüttséget. A csibéket fogadó gazdaság a tífusz intézeti megállapítása után nem lehet tétlen szemlélője az állomány sorsának. Gyógykezeléssel és a higiéniás feltételek megteremtésével lehet és kell az elhullást veszteséget csökkenteni. A tyúktífuszszal fertőzött csibeállomány gyógykezelésére jelenleg a Tikofurán a legjobb készítmény. Nagyon fontos azonban, hogy a Tikofuránt a takarmányban nagyon gondosan, egyenletesen elkeverjék. Ellenkező esetben egyes csibék mérgező adagot vehetnek fel és növekszik a veszteség, mások viszont egyáltalán nem jutnak gyógyszerhez. Laboratóriumi vizsgálatok alapján nincs okunk feltételezni a kórokozó rezisztenciáját a Tikofuránnal szemben. A fertőzött állomány csak hústermelésre használható fel. Szaporító állománynak meghagyva a leggondosabb vérvizsgálatok után is a tífusz továbbterjesztóje lehet. Á tyúktífusz elleni védekezés hatékonyabbá tétele elsősorban szervezési kérdés. Á keltetési tojás termelésére szánt állományt elkülönítve neveljük fel, hogy a környezetből tífuszfertőzés ne érje az állatokat. Az elvégzése és kihatásai tekintetében egyaránt költséges vérvizsgálatok nem nélkülözhetők az intenzív tojásrakás időszakában sem. Számos fertőzött jérce ugyanis csak a tojásrakás megindulása után ad pozitív vérvizsgálati eredményt. Keltetési szezonban a vérvizsgálatoknál jobban tájékoztat a befulladt tojások bakteriológiai vizsgálata. Minél több befulladt tojás került vizsgálatra, annál pontosabb képet kaphatunk az állomány tífusz-helyzetéről. A bakteorológlai vizsgálat természetesen csak akkor értékelhető, ha a keltető a különböző telepekről származó tojásokat külön kezeli és azonosítani tudja. A keltetési higiénia már vázolt hibáinak megszüntetése a fertőzötten kiszállított csibeállományok számának csökkentéséhez legalább annyira szükséges, mint a fertőzés felderítésére és kiküszöbölésére szolgáló módszerek következetes és céltudatos alkalmazása. Jó tojás, jó kettetési technoloaia Keltetéskor számos olyan hibaforrás létezik, amelyre az ügy érdekeltjei nem igen gondolnak. Ezek közül néhány: I 1. A baromfitífusszal, gümőkórral fertőzött, bélférges tyúk tojásai között sok a terméketlen. Ha 10—12 tyúknál többet számítunk egy kakasra, vagy a kakas öreg, lusta, szintén rossz a termékenység. A tíz, legfeljebb tizennégy naposnál öregebb tojás nem való keltetésre. A keltetésre szánt tojást gyakran kell összeszedni, hogy ne fázzon meg, de ne is melegedhessen sokáig a fészekben. Keltetőtojást vödörben összegyűjteni veszélyes, mert hajszálrepedés támadhat a héján. A helyiség, ahol keltetésig a tojást tárolják, 5—15 C fokú és 75 -80 százalék relatív páratartalma legyen. A szennyes tojástálca, a tárolóhelyiség szellőzetlensége penészedést, a tojás fertőződését okozhatja. A tenyésztojást kíméletesen kell kezelni: szállításkor ne rázódjon. Hosszabb szállítás után és gépberakás előtt egy napig pihentessük. I 2. A tojások termékenységét rontja a fehérje- és vitaminhiányos takarmány etetése a tojótyúkokkal. D3 vitamin hiánya esetében héjhibák támadhatnak. A tojások termékenysége szempontjából az A és B12 vitamin ellátás a legfontosabb. A tenyészállatok óljának magas pára- és ammóniatartalma, valamint túlzottan magas hőmérséklete s a szükségesnél hosszabb Idejű és intenzívebb világítás, a zsúfoltság, a kelleténél több, vagy kevesebb kakas, káros a tojások termékenységére. Döntő az állomány egészségi állapota. A gyenge és repedthéjú, szabálytalan formájú, túl nagy és túl kicsi tojások is rosszul kelnek. # 3. Alapvető az illető állatfaj tojásai számára kidolgozott koltetési technológia pontos betartása. Sajnos, sokan keltetnek házilag készített, primitív gépekkel, amelyekben páratartalom-mérő sincs, esetenként a hőmérséklet is csak pontatlanul állapítható meg. Ilyen körülmények között jó kelésre nem számíthatunk. Rendellenes kelés esetén általában megállapítható mi a baj oka. Ha sok a gyenge, betegszemö csibe, A-vitamin hiányos volt a tenyészállatok takarmánya. В-vitamin hiányos takarmányozásra utal az erőtlen, görbelábú, ferdült nyakú, göndör csibék nagy száma. D- vitamin hiányos takarmányon tartott tyúkok, törékeny tojásaiból rendellenes ütemben gyenge egyedek kelnek ki. Ha az első napokban túlfűtik a keltetőgépet, idő előtt kelnek ki az állatok, sok a nyomorék egyed. Ha hosszú ideig tart a túlfűtés, korai, de elnyújtott lesz a kelés, a szikzacskó nem húzódik fel, apró lesz a csibe. Ha kelleténél alacsonyabb a keltetés! hőmérséklet, akkor későn, vontatottan kelnek a csibék, gyengék, nagyhasúak lesznek. Túlzottan magas páratartalomra vall a késői kelés, a petyhüdt csibe. Korai kelés a gép alacsony páratartalmának a következménye, ilyen esetben a pihe száraz, a csirke kicsiny. Ha jó a tenyésztojás és a keltetési technológia, a kelés gyorsan történik, a naposállat élénk, erős, normális súlyú és küllemű. A kelési százalék 80—85 százalékos is lehet.-g-Értékes vadászkiáNitüs A Veľký Cetfnl (Nagycétényl j középiskolában értékes tavaszi természetrajzi kiállítást nyitottak, melyet az iskola a helyi vadásztársasággal együtt rendezett meg. A két hétig tartó kiállítást a Szlovákiai Vadászok Szövetsége Vefký Cetín-i szervezetének elnöke Kósa Imre nyitotta meg, a kiállítás megrendezésében nagy részt vállalt Alexe] Száraz, az iskola igazgatója, Töltési Ibolya biológia tanárnő és mindenekelőtt a kiállítás rendezője Motesíky Arpád tanító. Az állatpreparátumok 1 nagy kiállítóterem négy falát töltötték be. A kiállított tömött állatok melletti szöveg rámutatott az állatok nemzetgazdasági jelentőségére ts. Így tudtuk meg, hogy két külföldre szállított élő fácán 40 kilogramm behozott banánt jelent a belföldi piac számára. A róka káros ragadozó, azonban préme használható. A kiállított tárgyak között láthattuk a helyi határban lőtt rókák kidolgozott bőrét, szőrméjét. Láthattuk továbbá miként hasznosítható a szarvas- vagy a vaddisznó bére. Bemutatták j hogyan védekeznek mérgezett tojások kirakásával az apróvaá i ellenségei, a szarkák, a szajkók vagy a szürke varjú ellen, j A kiállítás megtekintése örömet szerzett nemcsak a diákoknak — akik így szemléltető oktatásban részesültek — de a szélesebb vadásztársadalomnak és a kívülálló érdeklődőknek Is. Dicséretre méltó volt az is, hogy főként olyan állatok preparátumait állították ki, melyek a környéken a természetben is megtalálhatók. Mártonvülgyi László, Nitra (Nyitra) Kása Imre megnyitja a kiállítást. »Н1!Н!й!!1НП11!1!111111!111111111111111ШП1111No1111Ш11Ни111111111тйНи11111111П1111ИПН1ПИН111ИН1Ш1!1и Júniusban csaknem valamennyi vadfajunk az utódnevelés gondjával birkózik. Segítsük őket ezen nemes igyekezetükben és nyújtsunk fokozott védelmet számukra, gondoskodjunk kellő nyugalmukról és gátoljuk meg zavarásukat. Ahol csülkösvad is van a területen, gondoskodjunk a sózék feltöltéséről és adagoljunk gyógyszertartalmú nyalősőt is, hogy elejét vegyük az esetleges fertőzéseknek és megbetegedéseknek. Júniusban hasznos vadunk csoportjából csak az őzbak lőhető. Ebből is csak a kiselejtezésre szánt egyedeket lőjjük ki, hogy az üzekedésben már ne vehessenek részt. Az erős, jó bakokat kíméljük s közülük majd az üzekedés idején vagy azután csak az öreg, golyóra érett bakokat ejtjük el. A hónap 10. napjáig lőhetök a vetési varjú fiókái Is. Egész hőnapban vadászhatunk azokra a káros vadfélékre,, amelyek egész éven át lőhetők. K. K. Sikeres tavaszi vizslavizsgálat Galántán A Szlovákiai Vadászok Szövetségének galántai járási bizottsága Idei tavaszi vizslavizsgájára 34 vizslával neveztek be, amely rekord számból 29 kutyával jelentkeztek a bírálóbizottság előtt. Az eredmény kellemesen meglepte a jelenlevőket, mert a 20 vizslából 27 sikeresen levizsgázott. Ebből 7 kitűnő, 6 nagyon jó, 14 pedig Jő eredménnyel. Csupán 2 vizsla nem felelt meg a követelményeknek. Az időjárás nagyon kedvező volt és a 4 csoportra elosztott vizslák a lucerna táblákon elegendő vadat találtak. Ezekből a feltüntetett számokból látható, hogy a sadászgazdák kezdik megérteni a törvény szavát, miszerint minden 500 hektárnyi vadászterületre legalább egy vizslának kell jutnia, mert hiszen a közmondás szerint Is „Eb a vadász kutya nélkül“. L. P. Drólszőrfi német vizsla, kan. (K. Sz. felv.j а Г а fí Az iskolából hazatérve elfogyasztottam az ebédemet és átöltöztem. Közben édesapám is megjött, de nem ebédelt, csak vállára vette vadászfegyverét és kisietett a konyhából. Sóvárogva néztem utána. Az utcaajtóban megállt s tekintetéből megértettem, hogy én is vele mehetek. — Már a századik tyúkot vitte el az átkozott a szövetkezetből, de ma átlyukasztom a bőrét. Száz tyúk... Biztosan kicsinyei vannak, nem azoknak sem kegyelmezek — mondta ingerülten. A falu szélén várt már bennünket a vizes-szekér. Felszálltunk. A rozstábla felé vettük az irányt. Amikor a tábla széléhez értünk, apám megtöltötte a vadászfegyvert. Kissé gondolkozott, azután oda szélt a kocsisnak — nem számít ha legázolunk néhány árat, gyere óvatosan utánam. A rozstábla közepén meg is találtuk a rókalyukat. A lyuk körül azonban tyúktollat nem találtunk. Apám nem törődött vele. A vlzesszekér tartalma meg is hozta az eredményt. Amikor a róka ázottan kibújt a lyukból, apám ridegen meghúzta a ravaszt. Utána felültünk a szekérre és elindultunk. Akaratom ellenére azonban néhány méter megtétele után vissza néztem és uram fia, kutyákőlyökhöz hasonló pici róka mászott ki az üregből. Hosszas kérlelés után apám beleegyezett, hogy haza vigyük. Néhány héten át édesanyám a pici rólcakölyköt dudliból szoptatta. Szinte a család tagjává vált és a Sátán névre hallgatott. Karácsonyra azonban, mivel az udvaron a tyúkokat meg meg hajkurászta, szíjat kapott a nyakára. Egyik este édesapám nagyon feldúlt lelki állapotban tért haza. Ugyanis a környéken ismét fogyni kezdenek a tyúkok. Már d szomszéd is panaszkodott, hogy tegnap reggelre eltűnt a kender-magos kakas. Éppen itt az ideje, hogy a végére járjunk —■ mondta. Meg kell lesni a mi kis rókánkat. Még az este lesállásba vonultunk, s nem akartunk hinni 'á szemünknek. Ejfél tájban Sátán első lábaival letolta nyakáról a szíjat. Nesztelenül átmászott й kerítésen s a szomszédban melsö lábaival kinyitotta a beretészelt ólajtót. Nyakon ragadott három tyúkot s elosont a rozstábla széléhez, ahol bekaparta áldozatait. Hajnalban pedig nyugodt lelkiismeretei orrával felemelte a nyakörvet és fejével belebújt. Akkor értettem meg valójában, hogy a róka mennyire ravasz állat s ravaszságát csak a golyó szüntetheti meg. ÖVÄRY fEter Vadásznaptár - Június
