Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-06-03 / 22. szám
1972. június 3. SZABAD FÖLDMŰVES 15 A csomagoló eszkozttkel (ládákkal, zsákokkal) vált gazdálkodás Szövetkezeteink a mezőgazdasági növényi termékeiknek egyes nemeit (zöldség, gyümölcs, korai burgonya, vetőmag, stb.) csomagoló eszközökben elkészítve adják le. Gyakorlati tapasztalatból ismert tény, hogy főként a zsákok és gyümölcs- meg zöldségládákkal való kezeléséből — a nyilvántartás hiánya, rendezetlensége miatt — sokszor adódnak vitás esetek, sót igen gyakran megesik, hogy a mezőgazdasági termelő üzemek büntetést fizetnek. Nem árt tehát, ha egy kicsit a dolgok mélyére tekintünk és egy néhány törvényes rendelkezést gyakorlatilag ismertetünk annak elhanyagolásából adódó követelmények ecsetelésével. A gazdasági törvény (1964: 109. SZ./178—179.) általános érvényű szabályokat állapit meg, amelyeknek a főbb ismérvei: 1. Ha az áruk szállítása csomagoltan történik, akkor az árut szállítónak olyan csomagolási eszközöket kell használnia, amelyeket a megfelelő norma előír és amelyeknél a gazdaságosság elveinek a figyelembevételével nem történik károsodás az áruban. A csomagolási eszközök (zsákok, ládák, hordók, lécezések, szállító kocsik, stb.) legújabb magyar gyűjtőszava: göngyöleg. 2. A göngyölegeknek jó, szállítható állapotban kell lenniök s olyan anyagból készüljenek, amelyek lehetővé teszik az új technika alkalmazását a szállításnál. 3. Ha a törvényes rendelkezések szerint az átvevő köteles a göngyölegeket rendelkezésre bocsájtani, akkor ezeket legalább 10 nappal a szándékolt áruátadás előtt kell elvégeznie, kivéve ha a más határidő volt erre kikötve. Tehát a zöldség-, gyümölcsládákat 10 nappal előbb kell küldenie, mint amikor várható az áru szedése, szállítása. Ha a termelő nem kap göngyölegeket és így nehézségei vannak az áru leszállítását illetően, egyszerűen úgynevezett pótteljesítést alkalmazhat, ami abban áll, hogy ajánlott levelet küld a felvásárló vállalatnak, melyben bejelenti, hogy készen áll szállításra az áru (megjelölendő annak neme, mennyisége, és osztályozása — pl. 5000 kg saláta-uborka I. osztályban), de nem tudja leadni, mert az átvevő nem küldött göngyölegeket, ezért pőtteljesítéssel rendelkezésére bocsájtja saját raktárában (közelebbről megjelölt helyen). Ezzel az áru átment a felvásárló vállalat tulajdonába és a termelő az 6 rizikójára, mint amannak az áruját raktározza s felszámíthatja a raktározási költségeket, az árut rögtön kiszámlázhatja. (Hivatkozni kell az 1965—55. sz. törvény 6. paragrafusra és a gazdasági törvény 168. paragrafusára.) 4. A szocialista vállalatok kötelesek a göngyölegeket rendesen kezelni, megóvni károsodás ellen, ki kell azokat teljesen használniok túlterhelés nélkül és csakis az előírt célokra szabad ezeket felhasználni (tehát például nem szabad a vetőmagzsá kokat burgonyaszállításra használni). A mezőgazdasági termékek szállítását szabályozó 1965/55. sz. rendelet szintén tartalmaz külön rendelkezéseket a göngyölegekre. Ennek a 18. paragrafusa világosan kimondja, hogy ha a megfelelő norma előírja, hogy a termékeket csomagoltan kell beadni (zöldség, gyümölcs, korai burgonya, vetőmagi, akkor a megfelelő csomagolóeszközöket az átvevő vállalat köteles a termelőnek ingyenesen rendelkezésére bocsájtani. Kivételt képeznek a vetőmagok, amelyeknél az átvevő jogosult darabonként 2,50 Kős-t felszámítani, ha az ármegállapító rendelkezések szerint erre fel van jogosítva. Emellett az átvevő válalat a saját költségén köteles előlegezni a göngyölegeket, azaz a termelőhöz szállítani. Ha tehát előfordul, hogy a termelő hozza a göngyölegeket saját fuvarén, jogosult felszámítani a fuvardíjat, munkadíjat. A termelő vállalat a göngyölegeket vagy úgy adja viszsza, hogy azokba csomagoltan adja át az árut, tehát a zöldséget, gyümölcsöt, stb. vagy — ha fennmarad üresen — az utolsó szállítmánnyal. Még ha ezt el is mulasztaná, nem esik késedelembe, mert a ládákat stb. kölcsönző vállalat köteles a termelőt írásban felkérni a visszamaradt göngyölegek viszszaszállítására való elkészítésére. Ha megjelenik ebben az időben a 10. nap után a kölcsönző vállalat a göngyölegekért és azok nincsenek elkészítve, akkor a termelő vállalat köteles ezeknek az ára után kiszámított 50 %-ot büntetéspénzként lefizetni. A visszamaradt göngyölegeket a kölcsönző vállalat a saját költségén köteles visszavinni a 10 napos határidőben. Utána már ezt a termelő csak a saját költségén teszi meg. Ha nincsenek meg a kölcsönadott göngyölegek, akkor a termelőnek meg kell fizetnie azok nagykereskedelmi árát, feltéve, hogy maga is jogosult Ilyen áron vásárolni göngyölegeket, ellenkező esetben azok kiskereskedelmi érát. Hangsúlyozzuk, hogy a fenti rendelkezések (az 1967/55. sz. rendeletnek a mezőgazdasági termények leadására vonatkozó része) csakis az üresen küldött, tehát mezőgazdasági termények szállítására előlegzett göngyölegekre vonatkoznak. Téves tehát az a gyakorlat a zöldségvállalat részéről, hogy a kölcsönadott ládák, kartonok, stb. vissza nem adott darabjai után az alább ismertetett 1965/11. sz. rendelet szerint számláz ki büntetéspénzeket. Az üresen kölcsönzött göngyölegek után tehát azok elkésett visszaadása esetén maximálisan 50 % büntetéspénz jár azok árából. Azoknak a göngyölegeknek a nyllvántartása-visszaküldése, amelyeket a termelő vállalatok áruval kapnak (takarmányok, takarmánykeverékek, lécezések, hordók, burgonyaültetvényes zsákok, stb.) az 1965/11. sz. rendeletben nyer szabályozást. E rendelethez csatolt 1. sz. melléklet tartalmazza a göngyölegeknek a visszaadási Idejét. Ez a határidő a takarmányoknál, takarmánykeverékeknél 35 nap, burgonyaültetvényeknél 12 nap, növényvédelmi szereknél 3 hőnap, kenőolajok esetén 3 hőnap, üvegáru lécezésnél 45 nap. A határidő nem az áru átvétele napjával kezdődik, hanem az árufeladás napjával (ha vasúti, autófuvarozási vállalat végzi a szállítást). Ha a termelő vállalat saját szállító eszközeivel, vagy a szállítő válalat saját járművével történik a szállítás, akkor a tényleges átvételi naptői számít a visszaküldési határidő. Ha netán az áru már a visszaadási határidő lejárta után, vagy annak vége felé érkeznék meg erről nyomban értesíteni kell az árut küldő vállalatot, egyben kérvén a visszaadási határidő meghosszabbítását, különben nem kerülhető el a büntetés fizetése. A szállításra kötelezett vállalat ugyanis akkor teljesíti a maga részéről áruszállítási kötelezettségét, amikor az árut átadja valamelyik közszállítási vállalatnak (vasút, autőfuvarozásl vállalat), CSAD, stb. Ilyenkor az áru az átvevő rizikójára megy a szállítás idején, hisz a törvény szerint a teljesítés az árunak a közszállítási vállalatnál történt átadásával már megtörtént. Éppen ebből az elvből kiindulva számítódik a göngyölegek visszaadási ideje is a csomagolt áru feladásának napjától. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági vállalat nem küldi vissza az áruval érkezett göngyölegeket fmint fentebb említettük az 1965/11. sz. rendelet 1. sz. mellékletében feltüntetett időben) az árut küldő vállalat jogosult két hónapig terjedő késedelem esetén 50 % büntetéspénzt felszámítani az egyes göngyölegek árából, amellett a göngyölegek visszaadása Iránti kötelezettség fennmarad. Ha a késedelem meghaladja a két hónapot, akkor az árut szállító vállalat még további büntetéspénzt számíthat fel az egyes göngyölegek nyilvántartási árának a háromszorosában. Ezeket a göngyöleg-nyilvántartást árakat a fenti rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Megjegyzendő, hogy a további háromszoros árban alkalmazható büntetéspénzben benne foglaltatik már az a göngyöleg ára is, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a göngyöleg ár kétszerese ilyenkor a büntetéspénz, a többi annak az ára. Ilyenkor természetesen a göngyöleg már átmegy a megterhelt vállalat tulajdonába, de még utána Is visszaadhatja s akkor visszakérheti annak árát. Ezekről az áruval átvett göngyölegekről kötelesek a vállalatok pontos nyilvántartást vezetni, azaz minden egyes darabot beírni annak neme, darabszáma és az árut küldő vállalat feltüntetésével. Évente legalább egyszer egyeztetni kell ezeket a kontókat. Az egyeztetés vagy a fennálló szaldó kimutatásával történik, vagy az egész forgalom feltüntetésével. Utóbbi esetben 1000 Kčs büntetéspénz számítható fel, ha a másik fél erre nem válaszol 30 nap alatt írásban. Tehát ha a termelő csak a végeredmény kimutatást kapja (pl. tartozik 500 zsákkal), s ha nem válaszol rá 30 nap alatt, nincs büntetéspénz, de ha a kimutatás felöleli az egész forgalmat, akkor már jár a büntetéspénz a válasz elmaradása esetén. Még egy igen fontos rendelkezés! Ugyanis az árut küldő vállalat köteles a fuvarlevélen, vagy a szállítólevélen, esetleg a faktúrán feltüntetni az áruval kölcsönzött göngyölegek nemét, számát s ha ezt elmulasztja, késedelmes visszakül-' dés esetén csak a fele büntetéspénzt számíthatja fel. Gyakran fordul elő, hogy az áru átvételekor megállapítást nyer, hogy a csomagoló eszközökben hiány van, vagy elszakadtak, megrongálódtak, elrepedtek, stb. Ha nyilvános szállító vállalattól veszi át az árut a vállalat, úgy mindjárt akkor kell kérni a göngyölegekben mutatkozó hiányosságok igazolását s ezt elküldeni a szállító félnek legkésőbb a göngyölegvisszaadást határidő lejárta előtt. Ha az árut szállítő vállalat saját szállító eszközén adja át az árut a göngyölegekkel, avagy az átvevő a saját szállítási eszközén hozza, akkor a tényleges átvétel napjától számít a göngyöleg-visszaadási határidő s az alatt kell a megállapított hiányosságokat közölni — természetesen jegyzőkönyvileg, amelyet érdektelen személy, vagy a HNB igazol. Példa: a termelő vállalat 50 láda üveget vesz át. Az átvételkor nem észleltek csomagolási hiányt. Később a szétszedéskor ktűnik, hogy a lécezés szétesőben van, rossz anyagból, avagy elnyűtt. Az ilyen hibákat legkésőbb 45 nap alatt kéll jelenteni a fenti mődon (jegyzőkönyvvel), mert ezeknek a ládáknak visszaadási Ideje 45 nap. Halljuk már az ellenvetést: ugyan mennyi írkálással Jár ez, kinek van erre Ideje? Hát Igenl De kérdjük: nem érdemesebb megírni pár sort, mint azután fizetni ezreket? Kérdjük tovább: hogy jön ahhoz a rendes szövetkezeti dolgozó, hogy az ilyen hiába kifizetett nehéz ezrek miatt csökkenjen a jövedelme? Pár soros jegyzőkönyvekre mindig kell lenni időnek, mert ezt a gazdaságosság elve megköveteli! Mit kell írni a jegyzőkönyvbe: A szállítő és átvevő vállalat megnevezését, az átvétel napját, a küldött áru megjelölését és a göngyölegeknél mutatkozó hiányosságokat (pl. 100 darabból 25 elszakadt, hasznavehetetlen, avagy megjavítható), aláírás és ezzel kész a reklamáció, csak el kell küldeni. Előfordul az ellenkező eset is, amikor a visszaküldött göngyölegek javításáról küld számlát a mezőgazdasági vállalatnak az áruszállító azzal az indokolással, hogy a göngyölegeket megrongálva kapták vissza. Ilyenkor nem kell elismerni a faktúrát, mert az üresen viszszaküldött göngyölegek átvételekor ugyanaz az eljárás, mint az áru átvételénél, tehát a hiányosságokat jegyzőkönyvileg reklamálni kell mégpedig 15 nap alatt az átvételtől számítva. Az üresen visszaküldött göngyölegeket tehát 15 nap alatt át kell nézni, a hibákat reklamálni s csak ha ez igazolva van, hlteltérdemlő mődon, köteles a mezőgazdasági vállalat a javítási költségeket megtéríteni. Abban az esetben viszont, ha az áru átvételekor, Illetve utána megállapítást nyer, hogy a göngyöleg teljesen hasznavehetetlen, erről az árut szállító vállalatot mindjárt kell értesíteni — szintén jegyzőkönyvileg. Végül még egy fontos figyelmeztetés. A göngyölegeket mindig oda kell visszaküldeni, ahonnét az áru jött, kivéve, ha a szállítő vállalat a fuvarlevélen, a szállítási jegyzéken, vagy a faktúrán más helyet tüntet fel, ahová az üres göngyöleg visszaküldendő. Tehát: mindig meg kell nézni a kísérő iratokat, faktúrát, nincs-e ráírva más hely a göngyöleg visszaküldésére, mert hiába küldené vissza az átvevő ezeket oda, ahonnét kapta, ha a kísérő iratokon más rendelkezés van. Példa erre az eset, amikor az üvegládákat visszaküldték a feladási helyre, Sokolovba, holott a fuvarlevélen rajta volt, kérik a visszaküldést Kadaftba. Hiába volt az ellenvetés, hogy hisz mindkettő ugyanannak a vállalatnak az üzeme, nem mentesült a termelő vállalat a büntetéspénz fizetése alól! Előfordul, hogy a vasútnál, vagy a ČSAD-nál bejelentett üres göngyölegeket nem veszi át a visszaszállításra ez a vállalat s késedelmesen a határidő utón érkezik meg a göngyöleg. Ilyen esetben nincs büntetéspénz, ha в visszaküldő Igazolja, vagy CSAD által nyugtázott bejelentéssel, hogy mikor történt a szállításra kész göngyöleg bejelentése a vasútnál, vagy a CSAD-nál. MI a tanulság ebből: írásban kell kérni annak igazolását, mikor mennyi, milyen göngyölegeket jelentettek be elküldésre, s milyen címre. Ezt a közszállítási vállalatok sző nélkül kiadják. Tehát Itt Is az írásbeli nyilvántartás szabályainak betartása a fontos. A mai nagyüzemi gazdálkodás mellett (minden mezőgazdasági szövetkezet, állami birtok a nagyüzem fogalma alá tartozik) nem lehet mellőzni á nyilvántartások fontosságát, mert végeredményben ez a pénzügyi mérlegben mutatkozik meg. A szocialista gazdálkodás alapelvel közé tartozik az ökonómiai rendezettség, a termelés gazdaságosságának bebiztosítása és hiába mutat 'ki az efsz nagyszerű pénzügyi eredményeket a zöldségtermelésből, ha viszont nehéz ezreket fizet a göngyöleg nyilvántartás hibái miatt. Igenis rendszeresen ellenőrizni kell a nyilvántartást nemcsak a termelési ágazat szorosan vett részlegeinél, hanem a göngyölegeknél Is. Dr. K. O. r t 1 OTOROS íL к akkumulátor A dinamó termelte áram egy részét a gépkocsi akkumulátorában tárolják. Az akkumulátor feladata elsősorban a motor beindítása, továbbá a villamos készülékek és a világítás működtetése, ha a motor áll. A gépkocsikon savas akkumulátorokat használnak. Az akkumulátor edénye saválló szigetelőanyagból készül és több cellából éli. Egy cella 2 Volt. A legelterjedtebb — 12 Voltos — akkumulátornak hat cellája van. Minden cellában bizonyos számú pozitív és negatív lemezt találunk. A lemezek ólomrácsbál állanak. E rácsokat különleges vegyi összetételű masszával vonják be. A lemezek közé, hogy össze ne érjenek, elválasztó lapokat helyeznek. A lemezeket felülről a cellafal fogja össze ás zárja le. A fedélből cellánként kinyúlnak a pólusok, amelyeket pozitív, (+ ) illetve negatív (—) vezetékcsatlakozónak nevezünk. A cellákat a cellafedél kemónygumidugóval elzárható nyílásán keresztül hígított kénsavval töltik fel. Vezetékeiket gyárilag sorba kapcsolják, így a cellafeszültségek üsszegeződnek. A sorba kapcsolt lemezek első és utolsó kivezetéséről vezetjük el az áramot. A legtöbb gépkocsinál a + jelzésű pozitív pólusról szigetelt huzallal vezetjük tovóbb az áramot, a — jelzésű negatív pólust pedig a legrövidebb úton a gépkocsi fémtestével kötjük össze. Az akkumulátor a gépkocsinak igen fontos része, ezért legyen mindig jő állapotban, Kényes szerkezet, vigyázni kell, hogy tartósan túl ne terheljük, mert a lemezek felmelegednek, elgörbülnek, a vegyi massza lemorzsolódik. Mindig feltöltött állapotban kell lennie. Ha valamilyen oknál fogva kimerül, a kocsiból ki kell szerelni és hozzáértő helyen fel kell tölteni. A hígított kénsavből a víz elpárolog. Ezért Időnként ellenőrizni kell a savszintet. Ha a folyadék nem fedi a lemezeket, desztillált vizet kell utánaönteni, míg a folyadék szintje túl nem emelkedik a lemezeken. A gépkocsinál a dinamó töltését, ellenőrző lámpa jelzi. Ha a lámpa a motor magasabb fordulatán is világít, valami hiba van a töltés körül. Ilyenkor takarékoskodni kell az akkumulátor áramával, ki kell kapcsolni a nem feltétlenül szükséges szerkezeteket, este nem szabad tartósan a fényszórót használni. Ha menetközben nem tölt a dinamó, az akkumulátor néhány óra alatt kimerül, ezért a hiba kijavításáról haladéktalanul gondoskodni kell. Ha a motor áll, csak a legszükségesebb szerkezeteket és lámpákat hagyjuk rövid időre bekapcsolva, nehogy az akkumulátor kimerüljön. A gépkocsi hosszabb ideig tartó leállításakor az akkumulátort ki kell szerelni és hozzáértő helyen gondoztatni kell, mert különben a telep rövid idő alatt tönkremegy, egyébként pedig évekig kifogástalanul használható.
