Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-03 / 22. szám

1972. június 3. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Tapasztalatok a szőlő vegyszeres kezeléséről Az S—033 permetezőgép porozásra és permetezésre egyaránt használható a nagyüzemi szőlészetekben és a gyümölcsösökben. liter vízhez 1 hektár terület kezelé­sére. Szüret előtt legalább egy hónappal a permetezést be kell fejezni. Van rá eset, hogy még ebben az időszakban is gombabetegség „üti fel a fejét“, s akkor feltétlenül csak a Dithane M—45 vegyszert kell használni. Szük­ség esetén ezt a vegyszert még szü­ret előtt egy héttel is alkalmazhatjuk, mert nincs befolyással a termés mi­nőségére. Viszont figyelemmel kísér­jük a szőlő lombozatának fejlődését is. Ha látjuk, hogy ellenállóképessége leküzdi a betegséget ügy nem kell védekeznünk vegyszerrel. A vegetációs Időszakban úgy ápol­ják a szőlőtőkéket, hogy a lombozat ne legyen sűrű, mert a dús levélzet előidézője a gombabetegségek terje­désének. Ma az említett vegyszerek nélkül már el sem képzelhetnénk jó termést a szőlőskertekben. A szakszerű gon­dozásnak köszönhető, hogy a szőlé­szetben az eltelt évben átlagosan 135 mázsa termést értek el hektáron­ként, ami annyit jelent, hogy az el­múlt esztendőben a szövetkezet 22 millió koronás bruttó jövedelmének 30—35 %-át a szőlőért kapta. Szőlő­termésüknek a 95 %-át értékesítették, 5 %-át pedig a szövetkezet saját szük­ségleteire használta fel. Utólag megemlítette, hogy nagyon rossz tapasztalataik vannak a bordói­­lé használatával. Tudjuk jól, hogy a bordói lével való permetezéshez leg­alább két nappal előbb feltétlenül szükséges az oldat elkészítése. Volt már rá eset, hogy az oldat elkészí­tése után 2—3 napon át eső követke­zett s a bordói lét ki kellett önteni mert elveszítette ható erejét. Gál Jeromos Kiváló munkabrigád Nem egész három éve adták át rendeltetésének Streda nad Bodrogom-on (Bodrogszardahely) Bodrogköz korszerű gabonatároló és takarmánykeverő üzemét.-Az üzem 29 tagú munkaközössége kezdettől fogva példásan teljesíti a kitűzött tervfeladatokat. A kezdeti nehézségek ellenére már az üzemelés első évében a tervezett 2100 vagon helyett 2650 vagon takarmánykeveré­ket gyártottak és adtak Bodrogköz 27 mezőgazdasági üzemének. A múlt évben példán,l 454 vagon keverékkel gyártottak többet a tervezettnél, s az Idei feladatokat Is sikerrel teljesítik. Az első negyedévben 66 vagon takar­mánykeveréket termeltek terven felül. Nagy gondot fordítanak a keveréktakarmányok jő minőségére is. Mint­egy 17-féle nyersanyagból 28 fajta keveréket készítenek. A takarmányke­verékek kiváló minőségét bizonyítja, hogy a helyi állami gazdaság szögi részlegén a hízómarháknál egyedenként napi 1—1,10 kg súlygyarapodást is elérnek. Jelentős sikereket könyvelhetnek el a gazdaságosság és az önköltség-csökkentés terén Is. A papírzsákok másodszori felhasználásával például évi 220 ezer koronát takarítanak meg. A minap elbeszélgettünk Varga Jó­zseffel a Gbelcei (Köbölkút) efsz fő­­kertészével, a szőlészetben használt vegyszereknél szerzett tapasztalatai­ról. Beszédét azzal kezdte, hogy a jő szőlésznek a nagyobb hektárhozamok érdekében Ismernie kell az összefüg­géseket a szőlő szakszerű kezelése a talaj és a terület kiválasztása, a vegyszerek alkalmazása, valamint a tápanyagok adagolása tekintetében. Ahhoz, hogy egészséges szőlőt ter­meljünk, feltétlenül fontos minden ötödik évben a szőlő területének szervestrágyázása, évente pedig a tápanyagok műtrágyákkal való pót­lása. Tiszta tápanyagban 450—500 kg-ot adagolnak hektáronként; 50 %­­ban kénsavas káli tartalmú műtrá­gyát, 100 kg szuperfoszfátot és 140 kg nitrogén tartalmú műtrágyát ad­nak a földbe. A vegyszerek használaténál a leg­nagyobb gondot az új telepítésű sző­lőkre fordítják, mert azok legérzéke­nyebbek a betegségekre. Nem hanya­golják el az idősebb ültetvényeket sem. A kezelést a téli permetezéssel kez­dik. A szőlóatkák ellen 4 %-os tö­ménységű Polibarlttal védekeznek. Ezen kártevők szaporodását figye­lemmel kísérik a vegetációs időszak­ban is, mert elterjedésük 2—3 éven belül a szőlő pusztulásához vezethet­ne. A tünetek a levelek deformálődá­­sánál jelentkeznek s ha ezt észre vesszük azonnal permetezzük Meta­­tton és Arafoszfotion keverékkel 2— 2,5 %-os töménységben. Tudjuk, hogy a szőlészetben nagy károkat okoznak a peronoszpőra gom­bái. Ezek ellen Orthofaltant hasz­náljunk, mert ez nagyon jól bevált, de nagyon hatásosan lehet ellene védekezni a Dithane M—45, vagy a Novozír permetanyagokkal is. A lisztharmat elterjedése ellen leg­jobb a Thiovlt vegyszer, de hasznos a Sulikol is. A szőlőtermesztés további nagy ká­­rosítőja a szőlőmoly, mely évente két generációt nevel. Ezeket Metationnal Irtják, mégpedig úgy, hogy az első permetezést mindjárt a szőlő elvirág­zása után, a másikat pedig kb. július közepén a második rajzás idején az időjárástól függően végzik. A gombabetegségek, valamint a kártevők elleni védekezést sok eset­ben egyeszerre végzik a vegyszerek keverésével a növényvédelmi táblázat szerint. Ezzel Időt és pénzt takarít­hatnak meg. A szövetkezet rendelkezésére állő 4 permetező géppel 3 nap alatt el tudják végezni a 110 hektáros szőlő terület permetezését. A védekezési módszereket 7—10 naponként szükség szerint Ismétlik. Az esőzések ismétlődése alkalmá­val kivárják a napos időt s a beteg­ségek ellen Niroxiddal esetleg kénpor­ral védekeznek. A porozást a szőlő­ben lévő utakról a permetező gépek­kel végzik. A szőlőben vegyszeres gyomirtást Is végeznek, de a herbicí­­deket csak ötéves és ennél Idősebb ültetvényekben szabad hasznosítani — a fiatalabb tőkék károsodnának. A gyomirtást rügyfakadás előtt Herbex, vagy Gesatop vegyszerekkel végzik, s ezzel három kapálást taka­rítanak meg. Az adagolást úgy vég­zik, hogy az első évben az ötéves tő­kéknél 600 liter vízhez 10 kg Her­­bexet adnak, majd a további években már csak 7 kg vegyszert tesznek 600 Képünkön Szemán Éva, a szo­cialista munkabrigád legifjabb tagja átveszi a megtisztelő ki­tüntetést. (A szerkesztő megjegyzése: Jólle­het, hogy a papírzsákok másodszori felhasználása jelentékeny megtakarí­tást eredményez a gyártó üzemnek, ám egyben felbecsülhetetlen veszély­­lyel is járhat, mert ugyanis a vissza­származtatott zsákok melegágyai le­hetnek a száj- és körömfájásnak, az Aujesky-féle betegségnek, a fertőző orrferdülésnek stb. Ezért helyes, ha a papírzsákok másodszori felhaszná­lásának kérdésében kikérik az illeté­kes állategészségügyi szervek vélemé­nyét!) A kiváló eredmények elsősorban Tinko Ferenc elvtárs és 28 tagú munkaközösségének munkáját dicsé­rik. Példás munkájukért május else­jén elnyerték a Szocialista Munka­­brigád megtisztelő címet. NAGY JÓZSEF holnap jobban, mint ma! sét a jő módszerek Iránt. De nem, hanem akarva akaratlan végig kell hallgatnia, meg kell Ismerkednie azoknak az úgynevezett objektív té­nyezőknek egész sorával, amelyek gá­tolták, esetleg gátolják még ma is, a hozamok növekedését. A magyarázko­dások aztán a legtöbbször tényleges igazságot tükröző megállapítással végződnek. Ez valahogy így hangzik: „Könnyű azoknak — (Mármint a pél­daként említett gazdaságoknak), — mert jő az állományuk és van bősé­ges jó minőségű takarmányalapjuk.“ Ez valóban igaz! Csupán annyit te­hetünk hozzá, hogy van ott az emlí­tett két tényezőn kívül más is. Vannak lelkiismeretes állatgondozók, akik részt vettek és részt vesznek ma is az állományjavító és hasznosságnöve­lő céltudatos munkában. S közben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a tejhozam növekedésének ezt a három előfeltételét a példás mező­­gazdasági üzemek nem örökölték és nem külső erők hozták létre, hanem saját maguk az álloményfejlesztést szolgáló és hosszan tartó, céltudatos tenvészmunkával, a takarmányter­mesztés és tartósítás színvonalának következetes emelésével és a jó kö­zösségi szellemből fakadó magas fo­kú munkaerkölcs kialakításával. S Így feltételezhető az Is, hogy a hasznos­ságnövelésben gazdag tapasztalatokat szereztek. A CSKP Központi Bizottságának áprilisi plenáris ülése és az efsz-ek VIII. országos kongresszusa tehát va­lóban rátapintott a lényegre, amikor arra ösztönzi a lemaradottakat, hogy mielőbb ismerjék meg és termelési gyakorlatukban céltudatosan érvénye­sítsék a példás hozamokat, termelési eredményeket elérő gazdaságok ta­pasztalatait. Ezek a tapasztalatok — a mezőgazdasági termelés minden szakaszán — olyan lehetőségeket rej­tenek magukban, melyek felismerése és optimális kihasználása e lemara­dók fokozatos felzárkózásához, a me­zőgazdasági termelés gyors növeke­déséhez vezet. A mezőgazdaságban is tovább kell fokozni a munkatermelékenységet! Kétségtelen, hogy a társadalmi jó­lét előfeltételét csak olyan jellegű többtermelés képezi, amely a munka­termelékenység emelkedésével páro­sul. Azok a termelésfejlesztési lehe­tőségek, amelyek a növények hektár­hozamának és az állattenyésztési ter­melés színvonalának emelkedését eredményezik, kedvezően hatnak a munkatermelékenység alakulására. Ugyanis a gondosság és a szakszerű­ség, valamint a felelősségtudat elmé­lyítése nem vezet a termelési költsé­gek lényeges emelkedéséhez. Tehát minimális többletkiadással az értékek nagy mennyiségét hozhatjuk létre. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a dolgozók régi létszáma és a mun­karáfordítás minimális emelkedése mellett, az előző évekhez viszonyítva lényegesen többet termelünk, tehát növekedik az egy állandó dolgozó évi teljesítményét tükröző értékek meny­­nyisége, ami egyértelmű a munkater­melékenység növekedésével. A munkatermelékenység hatékony és szüntetlen emelkedésének kulcsát azonban olyan tényezők képezik, ame­lyek gyakorlatilag a gazdaságfejlesz­tés minden fokán érvényesíthetők, sőt mi több, érvényesítésük törvényszerű szükségszerűség lesz még a fejlődés legmagasabb fokán is. Ezeket a té­nyezőket a tudomány és a technika vívmányai képezik. A munkatermelé­kenység hatékony növekedése céljá­ból tehát a mezőgazdaságban is opti­mális lehetőségeket. Illetve előfelté­teleket kell teremtenünk a korszerű mezőgazdasági gépek teljesítményé­nek maximális kihasználása céljából. A nagyteljesítményű talajművelő, növényápolő és terménybetakarttó gépek, a repülőgépes műtrágyázás és növényvédelem kimondottan nagytáb­lás gazdálkodást igényel. Fokozatosan kikényszeríti a növénytermesztés olyan nagy méretű összpontosítását, ami bizonyos növények esetében, eset­leg több község határát is átszelő, tehát összefüggő nagy táblák létesü­­léséhez vezet. Tudatosítani kell, hogy elkülönült kisgazdaságok túlhajtott gépesítése nem szolgálhatja a munka­termelékenység ésszerű emelkedését. Ellenkezőleg, a túlgépesítéssel járó amortizációs leírások — amelyek a korszerű és drága gépek kapacitásá­nak csak minimális kihasználásával párosulnak — lényegesen emelik a termelési költségeket, csökkentik a termelés jövedelmezőségének színvo­nalát, s mivel az ilyen kisgazdasá­gokban nincs nagy lehetőség a dol­gozók létszámának csökkentésére, kedvezőtlenül hatnak a munkaterme­lékenység alakulására Is. A fejlődés jelenlegi szakaszában a munkatermelékenység emelésének egyedüli járható útja a mezőgazdasá­gi termelés olyan méretű összponto­sítása, amely kedvező előfeltételeket biztosít a tudományos-műszaki vív­mányok érvényesülésére. A mezőgaz­dasági termelés ilyen méretű össz­pontosításához a többezer hektáros mezőgazdasági üzemekben aránylag kedvező lehetőségek vannak, mert a nagy terület — a technika jelenlegi vívmányai által támasztott követelmé­nyekkel összhangban — lehetővé te­szi a termelés nagyméretű belüzemi összpontosítását. A kisebb mezőgaz­dasági üzemeknek — ha nem akarnak a fejlődés kerékkötői lenni — két lehetőségük van: vagy kooperálnak mind a termelés, mind pedig a gépe­sítés szakaszán a szomszédos mező­­gazdasági üzemekkel, vagy pedig tár­sulás, illetve egyésülés által létrehoz­zák a mezőgazdasági termelés követ­kezetes szakosításának és összponto­sításának előfeltételeit, . Azáltal, hogy a mezőgazdasági ter­melés összpontosítását a technika kö­vetelményeihez alkalmazzuk, lénye­gében szabad utat nyitunk a mező­­gazdaság szakaszán is, a tudományos­műszaki forradalomnak. Ojabb tudo­mányos-műszaki alkotásokra, tehát még nagyobb teljesítményű és kor­szerűbb gépek, berendezések alkotá­sára ösztönözzük — szinte beláthatat­lan időkön keresztül — a tudomá­nyos-műszaki dolgozókat. Magától értetődik, hogy a korszerű gépek és berendezések elsődleges küldetése — persze csak a szocia­lista társadalmi viszonyok között —, hogy mindjobban mentesítsék az em­bert a nehéz fizikai munkától, vagyis hogy a társadalmi érdekekkel össz­hangban — a termelés színvonalának emelkedése és a termékmennyiség szüntelen növekedése mellett — csök­kentsék a termelésre fordított élő­munka mennyiségét. Ez jelenleg a mezőgazdaságban dolgozók létszámá­nak szükségszerű csökkenéséhez, táv­latilag pedig a munkaidő fokozatos csökkenéséhez vezet. A mezőgazda­­sági termelés nagyméretű összponto­sítása, a munkafolyamatok korszerű­sítése, gépesítése és kemizálása te­hát a munka termelékenységének lé­nyeges emelkedéséhez, az egy sze­mélyre jutó termelési érték növeke­déséhez, vagyis a mezőgazdasági üze­mek gazdagodásához, a dolgozók sze­mélyi Jövedelmének és életszínvona­lának emelkedéséhez vezet. Persze csak abban az esetben, ha kellőkép­pen méltányoljuk és megbecsüljük a tudomány és technika nagyszerű vív­mányait, a szocializmust építő ember segítő társait. A kellő méltányolás egyértelmű az egyes gépek, korszerű berendezések és eszközök teljesítőképességének maximális kihasználásával, ami lelki­­ismeretes hozzáállást, gondos keze­lést és karbantartást igényel, tehát feltételezi a gépkezelő ember felelős­ségtudatának következetes elmélyülé­sét. PATHÖ KAROLY A legmodernebb fejőberendezés A közismert Alfa Laval svéd cég új lipusú fejőberendezést, fejőházat fejlesztett ki, amely­nek az UNILACTOR elnevezést adták. Itt már a tejéssel kap­csolatos összes munkálatok automatizálva vannak. Az itt alkalmazott új technológia sze­rint egy dolgozónak 120—180 tehenet kell kifejnie. Az Unilactor elve a mozgó, körforgást végző berendezésen alapszik. A tehenek a gyüleke­ző helyen csoportosulnak, majd egyenként belépnek a mozgó szállító kocsiba, amely kis se­bességgel halad előre. A mozgó kocsi bejárata biztonsági ajtók­kal van ellátva, hogy elejét ve­gyék az esetleges sérüléseknek. Ebben a speciálisan felszerelt kocsiban haladnak el a gon­dozó előtt a tehenek, miközben a gondozónak csak a fejő be­rendezést kell elhelyeznie a te­henek tőgyén, majd működésbe hozni azt. A tehenek ás a fejőberende­zés együtt haladnak a körbe forgő végtelen szalagon. Egy teljes kör megtétele után a tehén tökéletesen ki van fejve. A gondozó leveszi a fejőcsészé­ket, majd a gyűjtő tartályba önti a kifejt tejet, ahonnan el­jut a hütőtartályokba. Minden egyes használat után fertőtle­níteni kell a fejöberendezést. Az Unilactorral végzett fejes­nél ellenőrizni lehet az egye­denkénti tejhozamot, ami az egyéb berendezésekhez viszo­nyítva, előnyére Írható a szó­­banforgó berendezésnek. Az említett technológia további előnye, hogy a gondozó egy helyben áll, miközben a szál­lító kocsik egyenként odaszál­lítják a teheneket, s így lénye­gesen csökken az élőmunka ráfordítás, ellenben növekedik a munkatermelékenység. A me­zőgazdasági gyakorlat igen kedvezően fogadta ezt a mo­dern berendezést, mindannak ellenére, hogy aránylag „bor­sos“ ára van. —rn— Hatásos növekedés - serkentő szer A magyar tudósoknak sike­rült kifejleszteniük egy erős szert, amely serkentő hatással van a fejlődésre és a növeke­désre. A Glypondin elnevezésű serkentő szer iránt világszerte nagy az érdeklődés. Ezidáig a növendék szarvasmarháknál, a juhoknál, brojlercsirkéknél és a melleknél próbálták ki a szer hatását. A növendékmarháknál a ser­kentő szer adagolása meggyor­sította a növekedést, a juhok­nál pedig mintegy 25 %-kaI nőtt az egyedenkénti gyapjú­­hasznosság. A méheknél azt tapasztalták, hogy az átlagos­hoz viszonyítva nem egész egy harmadával növekedett a ki­termelt méz mennyisége. A Szovjetunióban szintén kí­sérleteztek a szóbanforgó ké­szítménnyel, s meglepő ered­mények születtek. A baromfiak­nak adagolt szer hatására 50 százalékkal csökkent az elhul­­lási veszteség, s mintegy 30 százalékkal nagyobb volt a brojlereknél tapasztalt súly­­gyarapodás. A Glypondin elnevezésű szer legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy teljesen hatástalan az emberi szervezetre, amit sajnos nem lehet elmondani a világon ezidáig gyártott ser­kentő készítményekről. A Gly­pondin ugyanis gyorsan és ma­radék nélkül kiválasztódik, el­távozik az állatok testéből, te­hát nem áll fenn a veszély, hogy a nevezett szer, vagy an­nak bizonyos maradékai beke­rülnek az emberi szervezetbe, így aztán érthető, hogy az egész világon nagy az érdeklő­dés a Magyarországon előállí­tott új serkentő szer iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents