Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-06-03 / 22. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1972, túnhis 3.I ám iS P ё SrXriJ „Voltál Tut Ankh Amon sírjában?“ — kérdezte visszatértem után egyik jébarátom. — „Nos, akkor egy éven belül meghalsz. Tudod mi történt azokkal, akik annak idején sírját feltárták?“ Hát majd egy év múlva meglátjuk, fog-e rajtam a régi átok vagy sem. Én egyelőre csak azt tehetem hozzá, ba felé, ahol a „királyok völgye* van. Először Hatshepsut királynő terraszos templomát tekintettük meg, azután felfrissítettük magunkat vörös „carcaret“ teával és tovább indultunk Tut Ankh Amon sírja felé. Sok érdekesség fűződik a sír felfedezéséhez (1922), amely annak idején — 50 évvel ezelőtt — világszenamelyből teljesen sértetlenül került elő a fáraó aranykoporsóba zárt múmiája. Az egyik magyar lexikonban azt olvastam, hogy Tut Ankh Amon a „leghíresebb ókori uralkodók egyike“ volt. Ez talán nem elég pontos meghatározás, legalábbis a mi egyiptomi idegenvezetőnk — Ahmed — másként adta elő a tőrénetet. Tut Ankh Amon veje volt IV. Amenhotep királynak a nagy vallásreformátornak. Amenhotep az Aton kultusz rendíthetetlen híve volt. Vejét is eredetileg Tut Ankh Atonnak hívták, aki azonban az Amon istent hívő papsággal lépett szoros kapcsolatra. Amikor az Amon hívők palotaforradalomban győzelmet arattak, nevét Tut Ankh Amonra változtatta. Négy évig uralkodott. Sok ellenfele volt s így valószínű, hogy angol -turista rosszul is lett, alig tudták klvonszolni. Tuh Ankh Amon sírkamrájához egy egészen rövid folyosó vezetett s maga a sírkamra sem volt nagy. A sírkamra közepén ma is ott áll az egyik aranykoporsó. A többi műkincs a kairói múzeumban van, ahol e remekműveket meg is tekintettük. Ott láttuk a fáraó aranv álarcát, arany karperecét, melyet Lapis lazuliból faragott kékes scarabeus díszített, a fáraó aranytrónját, lótuszvirágot ábrázoló alabástrom lámpáját, aranyládáját, amelyet Anubis isten képmása díszített. A sírban talált szobrok, reliefek és használati tárgyak aranyból voltak, csakúgy mint a fáraó életnagyságú szobra, „mely a sírkamra előtt állt. Az itt talált művészi értékű tárgyak nagyobb részt az Amarna-kor stílusát tükröz-Tut Ankh Amon sírkamrájában... Tut Ankh Amon fáraó díszes aranyálarca. hogy Igen sok embert kellene sújtania ennek az átoknak, mert naponta százak tekintik meg a fiatalon elliúnyt fáraó sírját. Egymást váltották fel itt az angol, német és főként a francia turistacsoportok. Ez utóbbiak, a franciák azóta, hogy Champolion az egyiptomi hieroglifákat megfejtette, eléggé otthonosan érzik magukat Egyiptomban. Amikor a látogatottság felől Luxorban érdeklődtem, megtudtam, hogy aznap ezer francia turista tartózkodott ebben a híres városban. Kairóból gyorsvonaton utaztunk Luxorba. Az út egy teljes éjszakát vett Igénybe. Ottjártamkor a város tele volt transzparensekkel rajtuk a felirat: Trajasca Ceausescu, trajasca Anvar Saddat. A román államférfi épp aznap járt Luxorban, láttuk is öt az egyiptomi vezető politikusok, államférfiak kíséretében. A Savoy hotelben bűbájos kerti ház volt a lakhelyem, pálma- és banánfák között. Innen indultunk városnézésre egy arab érdekességen — fiakkeren (annyiból érdekes, hogy épp itt láttam és nem Bécsben) az egykori Thézációt jelentett. Az angel lord Carnavon szenvedélyes sportoló volt. Egy ízben azonban súlyos gépkocsiszerencsétlenséget szenvedett, csaknem életét vesztette. A balesetből kilábalt ugyan, de légzési nehézségekkel küzdött. Az orvosok egészségének helyreállítása érdekében Egyiptom levegőjét ajánlották. Lord Carnavon ezt annál szívesebben fogadta el, mert a sportolás mellett szenvedélyes műgyűjtő Is volt. Elhatározta, hogy Egyiptomban ásatásokat fog végezni. Ehhez azonban képzett szakemberre volt szüksége, s íg* H. Carterrel társult. Már 1917-ben együtt kutattak a királyok völgyében, ahol azelőtt tizenkét év leforgása alatt addig négy fáraó sírját találták meg. Az egyiptológus régészek elítélték Igyekezetüket, mert szerintük a királyok völgyében már több fáraó sír nem lehetett. Korábban Belzoni is hiába kutatott ott, ahol Carnavon és Carter az ásatásokat megkezdték, sőt Lepsius Is 30 éven át hiába kutatott ezen a területen. Az általános vélemény az volt, hogy reménytelen a kutatás ebben a völgyben. Carter azonban céltudatosan kitartott elhatározásuk mellett. Az előttük itt járt Davis leletei között volt egy fajansz pohár, amelyen először találták meg Tut Ankh Amon nevét, akkor azonban azt hitték, hogy az egiptomi uralkodónak itt csupán egyik pihenőhelye volt utazásai közben, s így maradt itt e pohár. Carter azonban tudta azt is, hogy ezen a helyen olyan agyagedényeket is találtak, amelyekről kiderült, hogy ilyeneket valaha balzsamozáshoz használtak. Ebből arra következtetett, hogy itt valahol királysírnak kell lennie. Három év szorgos munkája nem hozott eredményt s már máshol kezdtek ásni. Carter azonban mégis visszatért az első helyre és hat esztendős kitartó munka után megtalálta asírkamra kijáratát. Nemsokára rátalált a sírkamrára is, melyben mesés kincsekre lelt. Ezt a sírt a hullafosztogatók nem találták meg, ez volt az egyetlen sír a királyok völgyében, megmérgezték. Egész fiatalon halt meg s a papság fényes sírkamrát rendezett be számára. Oly rövid ideig uralkodott, hogy' a sírjában talált rengeteg kincsről az a vélemény alakult ki, hogy e kincsek a fiatal fáraó apósának és elődeinek vagyona volt, habár ezeken többször szerepelt Tut Ankh Amon neve. Amikor megjártam a Cheopsz piramis halottaskamráját (a Gizehi fennsíkon) hosszú földalatti folyosókon kellett végigmenni. E folyosókon a levegő olyan áporodott volt, hogy egy ték. Még a harcikocsit is arannyal díszítették, akár a trónszéket. Amikor a fáraó sírját megtalálták, a királyi múmia több koporsóban feküdt, arcát és vállát aranyálarc fedte, ötven év múltán csupán egy koporsó van a sírboltban, de a sírkamra falait ma is nagyszerűen kivehető rajzok és festmények díszítik. Bár a fáraó sírjában talált kincsek ma már a kairói múzeumban vannak, a sírkamrát mégsem felejti el az, aki egyszer megtekintette. Mártonvölgyi László Az egyiptomi múzeum épülete Kairóban, amely a fáraók kincseit őrzi. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után gyökeres társadalmi és gazdasági átalakulás indult meg a volt cári Oroszország területén élő és az elnyomás alól felszabadult sok nemzet között. Az áj társadalom építésének útjára lépett különböző nemzetek dolgozóinak közös érdekei az erőfeszítések egyesítésére és a testvéri együttműködésükre való törekvés 1922 decemberében teljesült be, amikor megalakult az áj, egységes, soknemzetiségű állam, a Szovjetunió. A Szovjetunió megalakulása, politikai jeleotöségét és társadalmi-gazdasági eredményeit tekintve, kiemelkedő helyet foglal el a szovjet állam történetében. Ez a történelmi jelentőségű esemény a proletár internacionalizmus eszméinek bizonyító erejű győzelme, a kommunista párt által követett lenini nemzetiségi politika megvalósításának gyümölcse. A Szovjetunió megalakulása azon döntő tényezők egyike volt, amelyek kedvező feltételt teremtettek, hogy a társadalmat szocialista alapokon építsék ki, továbbá valamennyi szovjet köztársaság gazdaságának és kultúrájának fellendítését eredményezte. Ezen túlmenően a dolgozók soknemzetiségű állama jelentősen megnövelte védelmi erejét és megszilárdította nemzetközi helyzetét. A Szovjetunió a szabad népek egységét és barátságát testesíti meg, ami a történelemben eddig még sohasem fordult elő. Ez a barátság a szocializmus egyik vívmánya, a szovjet táriSok nemzet testvéri barátsága sadalom hatalmas hajtbereie, fejlődéi sének kiapadhatatlan forrása, amely| alkotó energiával tölti el a legnemesebb cél elérésén, a kommunizmus felépítésén munkálkodó szovjet dolgozókat, bármelyik nemzetiséghez tartozzanak is. A soknemzetiségű szocialista állam megteremtésében kiemelkedő érdeme volt Vlagyimir IIjics Leninnek. Ö volt az, aki Marx és Engels eszméit alkotó módon továbbfejlesztve megteremtette a nemzeti kérdésre vonatkozó logikns tanítást. Ő volt az. aki kidolgozta a kommunista párt nemzetiségi politikájának tudományos elveit. A marxizmus-leninizmus feltárta a nemzeti kérdés helyét és szerepét a világ forradalmi átalakításában, kimutatta, hogy a nemzeti kérdés alá van rendelve a proletariátus által vfvott osztályharc érdekeinek, a szocializmus érdekeinek. A lenini nemzetiségi programnak elválaszthatatlan része volt az a követelés, hogy a pártszervezeteket és a proletariátus egyéb szervezeteit az internacionalizmus elvei alapján kell felépíteni. Az elméletben : és a gyakorlatban egyaránt bebizonyosodott: életbevágóan fontos, hogy i valamennyi nemzet és nemzetiség c proletárjai egyesüljenek a kapitalista kizsákmányolás ellen, a társadalmi és a nemzeti felszabadításért vívntt harcban. Az öntudatos proletárok állandóan 1 arra törekedtek, hogy a legszorosabb egységbe kovácsolják a szegényparasztságot, a munkásokat, a reakció ellen vívott harcban. Elsöpörték • llinrzsnánacmnaHsta ideológia miniden formáját, legyen az nagyhatalmi ' sovinizmus vagy helyi nacionalizmus, nemzeti gög, vagy nemzeti nihilizmus, antiszemitizmus vagy cionizmus. A lenini párt, a munkásosztály határozottan megvédelmezte minden nemzet és népcsoport egyenjogúságét, a nemzetek önrendelkezési jogát, és mindezt azért tette, hogy megszilárdítsa az egyenjogú népek szoros, önkéntes szövetségét. „Mi nem azért követeljük az elnyomott nemzetek önrendelkezési szabadságát, vagyis függetlenségét — írja Lenin nem sokkal az Októberi Forradalom előtt hogy gazdasági szétdarabolásról vagy a kis államok eszményéről álmodozzunk, hanem éppen ellenkezőleg azért, mert nagy államokat akarunk, és azt akarjuk, hogy a nemzetek közeledjenek egymáshoz, sőt egybeolvadjanak, de valóban demokratikus, valóban internacionalista alapon, amely elképzelhetetlen a különválás szabadsága nélkül.“ Az áj típusú, sok nemzetiségű ál lám megteremtésének tapasztalata bizonyítják, hogy csupán a szociális ta forradalom biztosítja minden nép erő szoros összefogását a munkásosz tály vezetésével a kapitalista kizsák mányolás és a nemzeti elnyomd! rendszerének felszámolása céljából A sok nemzetiségű szocialista állam ban a népek összefogása szempont jaból kiemelkedő jelentőségű volt hogy létrejött a dolgozók hatalmánat olyan formája, mint amilveoek a szov jetek. A dolgozó lakosság valameny nyt rétegéhez közel éllnak e szovjetek és maguk köré tudják tömöríteni a dolgozók, a parasztság sokmilliós tömegeit, a különböző nemzetiségekhez tartozó dolgozókat. A szovjetek internacionalista jellege önmagába véve is egy egységes állam megalakítására ösztönözte az e területen élő nemzeteket. A szovjetek tevékenységének tapasztalataiból kitűnik, hngy a munkások és a parasztok a legszélesebb körű és legkövetkezetesebb demokratizmus, a teljes nemzeti egyenlőség alapján eredményesen tudják igazgatni államukat. A soknemzetiségű országban a nemzeti kérdés a szocialista társadalom építésének egyik gyökeres kérdéseként jelentkezett. Az új rendszer sorsa sokban éppen e kérdés helyes megoldásúiéi függött. Csakis a munkásosztály, az összes dolgozó létérdekeit kifejezésre juttató, lenini nemzetiségi politikát folytató kommunista párt volt képes valamennyi nemzetet és népcsopnrtot egyetlen internacionalista testvériségben egyesíteni és erőfeszítéseit az új társadalom megteremtéseire irányítani. A Szovjetunió Kommunista Pártja becsülettel teljesítette ezt a történelmi feladatat, mert rendületlenül kitartott a marxista-leninista elmélet mellett. Az elmúlt ötven esztendő eseményei teljes mértékben igazolták a szovjetállam megalakulásakor kitűzött elvek és elméletek helyességét, szilárddá fűzte a sok nemzet testvéri barátságát. CSAKNEM 7 SZÁZALÉKKAL EMELKEDTEK JAPÄNBAN A FOGYASZTŰI ARAK A Japán Miniszterelnöki Htvatal hivatalos közlése szerint I. 971-ben 6,6 százalékkal emelkedtek japánban a fogyasztói árak. Jelentős áremelkedés volt a ruházati cikkek, az élelmiszerek és a szolgáltatások területén. A halféleségek ára 17,5 százalékkal, a tejtermékek és a tojás ára 10,1 százalékkal, az iskoláztatást költség, s л lakbér 11,3 százalékkal volt nagyobb, mint 197Q-ben. KÍNA A VILÄG LEGNAGYOBB TEXTTLGYÄRTÖI KÖZÖTT \ A Kínai Népköztársaság Jelenleg egyike a világ legnagyobb textilgyártóinak. Becslés . szerint, a kínai ipar állománya ' 14 millió 300 ezer orsó és 400 ezer szövőszék. A textilipar kiterjed ugyan az egész ország• ra, de központja továbbra is Sanghaj. Eben a városban vannak a legnagyobb és legmodernebb textilgyárak, amelyek főleg exportra termelnek jó minőségű árut. OLASZ MEZÖGAZDASÄGI ÖSSZEÍRÁS Olaszország mezőgazdasági, erdészeti és állattartó üzemelnek száma 1961-től 1970-ig 15,8 százalékkal csökkent. Az üzemek száma az 1971. évi október 25-i állapot szerint, 3 millió 614 ezer volt, a hozzájuk tartozó földterület pedig 24 millió 946 000 hektár. Az üzemek területe az utóbbi évtizedben 6,1 százalékkal csökkent. Az egyes üzemkategóriák szerint vizsgálva a földterület alakulását az összeírások szerint a gazdálkodók tulajdonát képező üzemek földterülete II, 1 százalékkal nőtt, míg az összes többi üzemeké csökkent. A gazdálkodók tulajdonát képező üzemekhez 1961-ben az összes földterület 50 százaléka tartozott, viszont 1970-ben már 59 százalékkal rendelkeztek, jelentős visszaesés mutatkozik a felesleges bérleti gazdálkodást folytató és az egyéb üzemformájú (kétlaki gazdálkodás stb.) üzemeknél, amelyeknek területi részaránya az országos összesből 15,8 százalékról 7,2 százalékra csökkent. A bérmunkásokat alkalmazó üzemekhez tartozó földterület százalékos aránya nagyjából változatlan maradt. A NYUGAT-EURÖPAI ORSZÁGOK GAZDASÁGI KILÄTÄSAI A legtöbb nyugat-európai országban jelenleg a gazdasági tevékenység felélénkítése a legfőbb feladat, s a gazdasági vezetés figyelmét úgyszólván minden fejlett országban ennek a célnak az elérése köti le — állapítja meg egy angol folyóirat a nyugat-európai gazdasági kilátásokkal foglalkozó cikkében. A fellendítést célzó intézkedésekkel azonban csínján kell bánni, mert még az olyan, viszonylag stabil gazdaságú országokban, mint amilyen az NSZK, Hollandia, vagy Dánia Is nagy a nyomás az árakra, s az ipari termelés az 1971. év elején elért szinten stagnál. Habár az idén a nyugateurópai országokban átlagban 4,5 százalékos növekedési ütemre számítanak, a gazdasági helyzet országonként korántsem ennyire kiegyensúlyozott.
