Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-03 / 22. szám

U71 Jônius 3. SZABAD FÖLDMŰVES Időszerű mezőgazdasági munkák Az efsz-ek Vili. országos kongress­zusa behatóan foglalkozott a mező­gazdaság nagyüzemi termelésének szakosításával, Összpontosításával, az ú) technológia bevezetésével, vala­mint a kooperációs tevékenység fej­lesztésével a CSKP XIV. kongresszu­sának szellemében. Konkrét feladatokkal bízta meg á mezőgazdasági üzemeket, hogy to­vább! kölcsönös segítséggel és ta­pasztalataik kicserélésével. Igyekez­zenek növelni a gazdálkodás színvo­nalát s ezáltal lehetővé tenni az átla­gon aluli szinten gazdálkodó üzemek­nek, bogy Járásuk Jól gazdálkodó üze­melnek színvonalára emelkedjenek. Ezen feladatok biztosítása ügy mondhatjuk törvénnyé vált mezőgaz­daságunk részére. Hogy hogyan akarják mindezt meg­valósítani a galántai Járás mezőgaz­dasági üzemei azt Ján Kňežotól, a já­rási mezőgazdasági társulás fóagro­­nómusától kérdeztük. Válaszában el­mondta: Ránk mint Irányító szervre a kong­resszus határozatai hatványozottan vonatkoznak ás az új módszerek be­vezetésének a szervezőivé válunk. Tu­datában vagyunk, hogy a mezőgazda­sági termelést nagyban befolyásolja az időjárás. Ez bebizonyosodott a tél folyamán, mikor az őszt vetések nem kaptak téli takarót és Így fennállt a kifagyás veszélye. Most pedig mikor a legtöbb munka vár mezőgazdasá­gunkra a májusi esőzések nagyban fékezték a munkák menetét. Ennek ellenére mindent megteszünk, hogy az egyes munkákat Időben elvégez­zék. — Mezőgazdasági dolgozóinknak megadunk mindennemű segítséget, hogy minden percet kihasználhassa­nak a munkák elvégzésére. így tet­tünk a cukorrépa egyelésénél, ahol mondhatjuk, hogy a 3 ezer 550 hek­tár nagy részét már kiegyelték. Az új módszereket a cukorrépa ve­tésénél Is bevezettük úgy, hogy 720 hektáron S1 o v m ó n a fajta egy csf­­rájö vetőmagot vetettünk speciális I A csapadékos időjárás to­vábbra is sok gondot okoz földműveseinknek, mert a { gyom gyorsan fejlődik és ugyanakkor csak lopva lehet végezni a nüvényapolásl mun­kákat. Bizony a mezőn dolgo­zókat gyakran kergetik baza a bő csapadékot hozó zivatarok. Egyes vidékeken még Jégeső is volt. A szélsőséges időjárás elle­nére szorgalmas földműveseink már a silókukorica 80 százalé­kát is elvetették és burgonya­ültetéssel már csak Szlovákia északi részén foglalkoznak. A cukorrépa egyelése jé munka­­szervezéssel gyarsan halad és a legtöbb szövetkezetben már saraboiják. A növények na­gyon ígéretesen fejlődnek. De I Minden erőt a növényápolásba továbbra is rugalmasan kell végeznünk a növényápolási monkákat, nehogy a gyom el­nyomja a kultúrnövényeket. Az évelő takarmányok első kaszá­lásának begyűjtése bizony sok gondot okoz az idén. Sok he­lyen ez eső kilúgozta a tápér­tékét a herefélékböl. Több szö­vetkezetben a renden, vagy boglyába a földön hagyott lu­cernát már átnőtte a második sarjadás. Idén jól jártak azok a mező­­gazdasági üzemek, amelyek elő­térbe helyezték a vegyszeres gyomirtást. A csapadékos idő­járás ellenére is gyommentesek cukorrépa és kukorica tábláik. ' František Richter, a Mezőgaz­­. dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium növényvédelmi osz­tályának vezetője arról tájé­koztatott. hogy a sok csapadék ( miatt a gvomritó szerek jó ré­szét repülővel permetezték. A cukorrépán és a búzán is meg­­; jelentek a teivek. ezért meg kell kezdeni a permetezést. A ‘ déli járásokban elég sok a bur­gonyabogán de pusztításukhoz elég vegszerrel — Biralnevel, Despirollal — rendelkezünk. vetógéppel méretezett távolságra * így nem kell egyelni, tehát a legnehe­zebb munkától mentettük meg asz­­szonyainkat, mert a répa egyelést mindenütt az asszonyok végzik. Az Itt szerzett tapasztalatokat a Jövőben kamatoztatni akarjuk. — A kukorica vetésterülete 9 ezer 200 hektárt tesz ki. A kukorica ve­tésénél már több éve alkalmazzuk a bevált pontos vetési módszereket, ezek után a vegyszeres gyomirtást s ezzel szintén megmentünk két-há­­rom kapálást. Most is folyamatban van a vegyszeres gyomirtás s ezt 700 hektáron elvégeztük. A talaj szerke­zetének megőrzése végett talaj la­zítás! munkák folynak, sorközi sara­­bolással. Nehezebben megy a vegy­szeres gyomirtás a gabonaféléknél, mert félő, hogy a puha talajban na­gyobb kárt tennének a gépek, mint amilyen hasznot elérnénk a gyomir­tással. — Most kell, hogy érvényesítsük a szövetkezeti kongresszus határozatá­nak azon pontját, mely kimopdja, hogy a gabonafélék vetésterületének j A zöldségtermesztésnél már meg kezdték a nyári káposzta kapálását. bővítése érdekében elkerülhetetlen, hogy döntő változás álljon be a ta­karmánynövények, különösen a ré­tek és legelők hektárhozamainak nö­vekedésében. Emellett figyelmünket a betakarítási veszteségek csökken­tésére a betakarított takarmány mi­nőségének Javítására kell fordítani, elsősorban a betakarítás, a tartósítás és a tárolás haladó technológiájának alkalmazása által. Hogy ezeket meg­valósíthassuk, felvettük a kapcsola­tot a Nyltral Mezőgazdasági Főiskolá­val és ez év május 18-án a galántai állami birtok heretábláján megren­deztük az új technika napját a ta­karmányfélék betakarítására. Erre meghívtuk járásunk agronómusait és a gépesítő csoportok vezetőit és a Nltrai Mezőgazdasági Főiskola taná­rai előadást tartottak a takarmány­félék betakarítási és silőzási módsze­reiről, s ezen munkálatokat prakti­kusan bemutatták. így mezőgazdasági üzemeink a szerzett tapasztalataik alapján végzik a herefélék szecskázó gépekkel való betakarítását és siló­­zását. Ezen munkálatok elvégzéséhez 40—45 szecskázógép áll rendelkezé­sünkre és egy német gyártmányú nia­­gánjáró E—280-as típusú szecskázó­gép, melynek napi teljesítménye 20 vagon. — Ezen munkálatok elvégzésére nagy figyelmet szentelünk, és az össz terület 30—35 százalékát már sike­rült lesilőzni, amely 3—3 ezer 500 hektárt tesz Isi. — További munkálatok folynak a kertészetekben, a palántázást befe­jezték. Pótoltuk a tavaszi fagyok állal tönkrement palántákat és most szük­séges lesz minél előbb befejezni a gombabetegségek elterjedése elleni vegyszeres védekezést, egyben a kár­tevők elleni védekezést is. Járásunk területén nagyon elterjedt a szölö- és a gyümölcs termesztés. Tudjuk na­gyon jól, hogy az esős Időjárás nagy­ban előidézi a lisztharmat elterjedé­sét úgy a szőlészetben, mint a gyü­mölcsösben. , Ezért operatív intézke­déseket teszünk, hogy megvédjük termésünket mind a gombabetegsé­gek ellen, mind a kártevők ellen. — Sajnos célprémiumokat nem tu­dunk kitűzni a munkák gyors elvég­zésére, mert a tavaszi munkák előbb kezdődtek, mint ahogy ezzel számol­tunk s Így mezőgazdasági üzemeink a béralapot több esetben átlépték a tervezettnél. — A munkában élen járnak a ga­lántai és a Slovenské Pole-t Állami Gazdaság dolgozói, valamint a Ko­­šuty-t (Kosút), Tešedikovo-i '(Pered) és a Sellce-i (Szelöce) szövetkezet munkásai. Gél jeromos SZERESD HAZÁDAT! Korszerű új iskolában találkozom Hlédik Pállal, a trsticeí (Nádszeg) alapfokú iskola igazgatójával és Sza­kái Károly igazgatóhelyettessel, Iván Ernővel, aki politechnikát tanít az iskolán és a tanári kar többi tagjai­val. A- szűkre szabott folyosón gyere­kek ugrándoznak. Elégedetlenkedik is az Igazgató, hogy ilyen gyönyörű épü­lethez a tervezők annakidején nem terveztek tornatermet és nem vették figyelembe, hogy a tanulóknak moz­gásra, levegőre van szükségük. Hát ilyen hibák is vannak, azonban alap­jában véve az iskola szép, és a kör­nyékét is példásan rendbe hozták. Dús, zöld szőnyeg ékesíti az iskola udvarát. Ilyen környezetben bizony öröm tanítani. Kedvvel is Járnak ide a gyerekek és bizony nagyon jól éreznék magukat, ha a tanulás ered­ményeiről nem kellene számot adni. De hát ilyen a diáksors. A tananyag mindig sok és az osztályzás sose elég jó. Az iskolában nem a pedagógiai módszerek miatt látogattam, hanem inkább arra voltam kíváncsi, hogy az egyre több ismeretet szerző diákokat hogyan ismertetik meg a község fej­lődésével és általában szocialista ha­zánk eredményeivel. Sok módszert hallottam, ezek közül kiemelhetném azt, hogy a pionírok meglátogatták az otthonokat, és a felnőttektől ér­deklődtek arról, hogyan éltek a múlt­ban, mikor és milyen körülmények között építették gyönyörű családi há­zukat. A látogatók felmérhették a különbséget a múlt és jelen között, hisz szemük előtt van a legnagyobb agitáció, a városiasodó falu, ahol egész új utcák épültek villaszerű há­zakkal. A tanári kar arról is gondos­kodik, hogy a tanulók megismerked­jenek azokkal, akik társadalmi tevé­kenységet fejtenek ki a községben. Ezért minden nebulóval megkérdez­­tették otthon, hogy körzetükben ki a nemzeti bizottság képviselője, és hogyan végzi munkáját a szövetke­zetben vagy más munkahelyen. így a tanulók eszményképeket állítanak maguk elé. Az iskolában tehát nem elvont ta­nítás folyik, a legtöbb tantárgyat ösz­­szekötik a gyakorlati élettel. Vonat­kozik ez különösen a polgári neve­lésre. Ezen a téren egyébként nagyon sok a behozni való, mert 1968-ban ezen az iskolán Is megszüntették a polgári nevelést, mint tantárgyat. Most épp ezért igyekeznek kitölteni az akkor keletkezett űrt, és minden lehetőséget felhasználnak arra, hogy elősegítsék a tanulók helyes világné­zeti kialakulását. Sokat beszélnek arről, hogy mit adott a szocialista haza dolgozó népünknek, és arról is, hogy ezt az országot mindenkinek lehetősége és tehetsége szerint tá­mogatni, védeni kell. A Ví. évfolyam második félévében már megkezdik a honvédelmi nevelést és emellett ki­­sebb-nagyobb gyakorlatokon is a ha­za védelmére készítik elő a tanuló­kat. Egy téli gyakorlat keretében pél­dául volt menetelés, légiriadó, sebe­sült-szállítás, elsősegély-nyújtás — az utóbbi keretében a sebesültek alsó, felső testrészének bekötését gyako­rolták, valamint a fej bepólyázását. Oktatták a gyerekeket, hogy rádió­­aktiv szennyeződés vagy atomtáma­dás esetén hogyan keil védekezni, vagy milyen módon fertőtlenítsék a talajt. Egy másik gyakorlat közben szin­tén a menetelést gyakorolták a ta­nulók, közben többször volt légiriadó, idegen terepen kellett tájékozódniuk, megtanulták, hogyan kell a termé­szetben gyakorolni a tűzoltást. A honvédelmi nevelés keretében a gyerekek sok olyan dolgot megtanul­nak, amelynek a mindennapi életben is hasznát vehetik, főleg az egész­ségügy terén. A Vöröskereszt helyi szervezetének évente 40—50 diákot adnak át, akik már kellő gyakorlat­tal és képesítéssel rendelkeznek. Az iskolában tehát hazaszeretetre, a haza védelmére tanítják a gyereke­ket, kár, hogy ez nem folytatódik tovább, mert a községben megszűnt a Hadsereggel Együttműködő Szövet­ség helyi szervezete. Pedig amint a tanárok mondták, a múltban nagyon is jól működött, és a fiatalok közül sokan jártak rendezvényeire, gyűlé­seire. A helyi nemzeti bizottságnak ezzel a problémával komolyabban kell foglalkoznia, mivel nem működik a helyi sezrvezet, nagyon sok újonc felkészületlenül megy a katonai szol­gálatra, és nehezen sajátítja el a haza védelméhez szükséges ismere­teket. (balia) Kissé nehézkesen indult el W beszélgetés Álló Ferenc elvtárs­­sal, holott már tizennyolcadik éve a Blatná na Ostrove-1 (Sá­rosfa) Helyt Nemzeti Bizottság elnöke. Nincsen azonban miért szerénykednie, hiszen az eltelt idő alatt lényegesen megválto­zott, e kilencszáz lelket szá­moló kisközség arculata. Az elmúlt választási időszak óta, a faluban negyvennyolc új családi ház épült. Ojjá vará­zsolták az elemi iskolát, amely­ben két tanterem található. A tágas és hlgéntkus épületben váltakozó tanítás mellett, éven­te hetvenöt kisdiák sajátítja el az alapfogalmakat. A házfasz­­szonyok örömére saját erőből felépítettek egy korszerű üzle­tet, ahol a használati cikkek­től az élelmiszerig, minden megtalálható. Társadalmi mun­kában négyezerötszáz méter járda készült el, és három ki­lométer hosszan portalanították az utakat. Az autóbuszvezetők számára két szobás lakásegy­séget építettek, ami által kibő­vült az autóbuszjárat Is. То-Epül-szépül vábbá a lakosság számára be­biztosították mind a női, mind a férfi fodrászatot. Jől működik a hnb által létesített kisüzem, mivel már az 1970-es évben is 120 ezer korona tiszta jövedel­met hozott. Azonkívül korsze­rűsítették a közvilágítást, (neő­­nokat helyeztek a régi lámpák helyére) ami 110 ezer korona beruházást igényelt, és körül kerítették a temetőt 95 ezer korona értékben. Kulturális té­ren pedig hetvenezer korona ráfordítással, otthonosabbá tet­ték a könyvtárat. A választási akcióprogram keretén belül vállalták, hogy az életkörnyezet szépítése érde­kében ledolgoznak 3350 brigád­­órát, aminek pénzbeli értéke 837 ezer korona. Többek között építenek egy új halottasházat 150 ezer korona beruházással. Azonkívül 500 ezer koronát vesz igénybe az új labdarúgó­pálya létesítése. Továbbá a jár­dák építésére 40 ezer koronát, díszfák kiültetésére pedig hét­ezer koronát fordítanak. Fi­gyelmet érdemel még az is, hogy a faluban ezer négyzet­­méternyi területen parkot léte­sítenek, és tatarozzák a kul­­tűrházat 140 ezer korona ér­tékben. A hnb anyagilag támo­gatja a helyi futballcsapatot is, mintegy 20 000 koronával éven­te. Ugyancsak ebben az évben kezdték el a falu és az ország­út mentén egy korszerű ben­zinkút építését, amit már köz­­használatra át is adtak. A ben­zinkút százezer liter üzem­anyag tárolására képes. Ez azért is fontos, mert a faluban jelenleg már 26 a személyautó tulajdonosok száma. Öváry Péter Gbelcén (Köbölkút) is egyre több épület nyúlik az ég felé. Balia felv.

Next

/
Thumbnails
Contents