Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 3. szám

2 . SZABAD FÖLDMŰVES 1972. január 22. A tettek ideje A NEMZETI BIZOTTSÁGOKRA NAGY FELADATOK HÁRULNAK A nagy szavak, az üres ígérgetések korszaka 1969 áprilisában végétért. A CSKP Gustáv Husákkal az élén igé­nyes, de reális célok megvalósítását tűzte maga elé. Az 1970-es esztendő még a konszolidáció jegyében zajlott le, a mólt év azonban már teljes mértékben nemzetgazdaságunk meg­szilárdítására irányult. Hogy ez tel­jes mértékben sikerült, nem kell kü­lönösebben magyarázni, mindenki tisztában van azzal, milyen eredmé­nyeket értünk el az elmúlt esztendő­ben. A sikerekből, s erre különösen büszkék lehetünk, a mezőgazdaság Is jelentősen kivette részét. A nem mindig kedvező időjárás ellenére is, biyan hektárhozamok születtek, me­lyekre még nem volt példa. Ezért, ha szerényen akarjuk értékelni az 1971- es évet, elég igy jellemezni: jő esz­tendő volt. Igen, jó esztendő, ered­ményes év után tehetünk pontot. Az üzletek bővelkednek áruban, a bi­zonytalanság is rég megszűnt a la­kosok körében, akik örömmel nyug­tázták az ármoratóriumot. A múlt esztendő sok kimagasló ese­ménye közül a választások is bebizo­nyították, hogy népünk egységesen áll és támogatja a Nemzeti Front po­litikáját és vezető erejét a CSKP-t. Valamennyien tisztában vagyunk az­zal, hogy a nemzeti bizottságoknak döntő szerepük van a szocializmus építésében. Jól tudták ezt azonban a jobboldali opportunista elemek is, akik az 1968-as kritikus időszakban zsef, a jelkai (jóka) Hnb elnöke. — Községünkben 1970-ben alakult meg a SZISZ és azóta nagyon gyümölcsö­ző az együttműködésünk. Képvise­lőink havonta kétszer meglátogatják választási körzetüket, elbeszélgetünk az emberekkel, majd beszámolnak a hallottakról, s a javaslatokat, pana­szokat aztán a lehetőségekhez mér­ten igyekszünk orvosolni. Az eddi­giek során a legtöbb kritika — te­gyük hozzá jogos bírálat — egészség­­ügyi épületünket érte, mely már ré­gen néni felel meg a mai kor köve­telményeinek. Elsősorban azért nincs helyi körorvosunk, gyermek- és nő­gyógyászunk, továbbá szülésznőnk. Már kértünk a jnb-től engedélyt és pénzügyi fedezetet egy új egészség­­ügyi központ építésére. Az invesztor szerepét az efsz-szel közösen vállal­nánk. További terveink közt szerepel egy tűzoltószertár felépítése, mely 480 ezer koronás önsegélyes eszköz­zel még ez év tavaszán elkészül. Ezenkívül ugyancsak ez évben 10 ta­nítói lakást, jövőre pedig egy 22 tan­termes iskolát adunk át. Hogy a le­tűnt idők utolsó hírmondói, a nád fedeles házikók is minél előbb eltűn­jenek falunkból, sok építkezési enge­délyt adnnk ki A múlt év végén a község közepén egy új főutcát nyi­tottunk meg, melyen a jövőben 10(1 családi ház épül fel. Fokozatosan igyekszünk felszámolni a putrit, hogy valamennyi cigányszármazású polgár­társunk emberhez méltó körülmé­ők pedig ezért üzemükben munkát biztosítanak asszonyainknak. A nemzeti bizottság munkája nagy­mértékben függ a lakosoktól, akik aktivitásukkal nagyon meg tudják könnyíteni, ellenkezőleg nemtörő­dömségükkel, passzivitásukkal hát­ráltathatják a község fejlődését. Mi a helyzet e téren? — Tudatában vagyunk az ideoló­giai nevelőmunka fontosságának, ezért különböző összejöveteleken nagy súlyt helyezünk erre. Hamaro­san egy fizetett kultúrfelelősünk is lesz, aki a kidolgozott munkaterv alapján szervezi majd a különböző beszélgetéseket. A nyilvános gyűlé­sek iránt, melyeket időnként összehí­vunk, egyre nagyobb az érdeklődés, és a polgárok aktivitása is dicsére­tes. Főleg a temető rendbetételénél, mely már nagyon el volt hanyagol­va, dolgoztak sokat. Legközelebb a kultúrház környékét szeretnénk par­kosítani. Az elmondottakból is kitűnt, hogy az új Jelkai Hnb már teljes gőzzel munkához látott. Reméljük, felelős­ségteljes munkájában minden egyes polgár részéről megértésre talál majd az eljövendő időszakban, hisz senki számára sem közömbös, hogy meny­nyit, és milyen ütemben fejlődik a községük. A 27 képviselő is bizonyá­ra minden tőle telhetőt megtesz an­nak érdekében, hogy a lehető legered­ményesebben dolgozzanak, s elkerül­jék mindazokat a hibákat, melyek a múltban előfordultak. ORDÖDY VILMOS Sikeres tervteljesítés elsősorban a nemzeti bizottságok ad­minisztratív intézményekké való deg­­radálásával akarták megkönnyíteni útjukat terveik megvalósításához. A nemzeti bizottságokra nagy fel­adatok hárulnak. Munkájuk sokrétű, igényes. Formalizmustól, bürokratiz­mustól, nacionalizmustól mentes, ma­gas politikai és erkölcsi felkészült­séget kíván. Társadalmunk további fejlődése — népünk jövőjén az ifjú­ságon múlik — ezért természetes, hogy a képviseleti szervekbe a ta­pasztalt veterán harcosokon kívül, lelkes, tettrekész fiatalok is helyt kaptak, akiknek bőven lesz majd al­kalmuk bizonyítani, hogy rászolgál­tak a. bizalomra. — Mi is bízunk a fiatalokban. En­nek legnagyobb bizonyítéka, hogy 27 képviselőnk közül nyolc 30 éven alu­li — mondotta a közelmúltban lezaj­lott beszélgetésünk során Görföl Jó­nyek közt éljen. Ezt olyformán old­juk meg, hogy egyrészt parcellákat juttatunk nekik, másrészt, ha valaki a községben eladja a házát, úgy in­tézzük, hogy azt valamelyik cigány­­család vegye meg. — Mi a helyzet jelkán a szolgálta­tások, üzlethálózat terén? — A hnb mellett több csoport (asztalosok, kőművesek, traktoros fu­varosok) működik. Noha községünk 4000 lakosú, az üzlethálózatunk nem megfelelő. Egyelőre nem áll módunk­ban ezen segíteni, de már többször felhívtuk, a kompetens szerv, a ga­­lántai jednota figyelmét, hogy mi­előbb oldja meg ezt a problémát. Egy másik fájó pontunkat, a háziasszo­nyok alkalmazását részben már si­került megoldani. Szerződést kötöt­tünk a Rokkantak Szövetségével. Mi átadjuk neki asztalusműhelyünket. A Szlovák Szocialista Köztársaság múlt évi tervteljesítéséről néhány adat. Ezek szerint az ipar az állami tervet 101,3 százalékra teljesítette, a múlt évhez viszonyítva a termelés mennyisége 8,5 százalékkal növeke­dett. Örvendetes, hogy az építő ipar­ban a munka termelékenysége 7,4 százalékkal volt nagyobb, mint ta­valy, és 36 358 lakást sikerült befejez­ni, ami 1798 lakással több a terve­zettnél. A vasúti teherszállítás tervét 109,1, a csehszlovák autóforgalmi vállalat áruszállítási tervét pedig 103,6 száza­lékra teljesítettük. A mezőgazdasági nyerstermelés az 1970-es évhez viszonyítva 7,6 száza­lékkal, a piaci termelés 9 százalékkal emelkedett. A húsfelvásárlás 4 száza­lékkal, a tejfelvásárlás 1 százalékkal és a tojásfelvásárlás pedig 17 száza­lékkal haladta meg a tervet. Figyelmet érdemlő konferencia Már 14 éve tevékenykedik az afrikai és ázsiai nemzetek szolidaritásának szervezete. Fő feladata a két kontinens népet függetlenségi harcainak támogatása, illetve a gyarmatositási politika elleni harcra való buzdítás. A szervezet több mint 80 tagállamot tömörít magába. A mostani ko'nferencia, mint a szervezet legmagasabb szerve, a titkárság székhelyén — Kairóban ülésezett. Ez már az ötödik konferencia a szervezet megalakulása óta és 70 ország vesz részt rajta. A fő napi­rendi pont az imperializmus és a gyarmatosítás elleni haró taktikájának megbeszélése és az országok ökonómiai fejlődé­sének elősegítése, mégpedig nem kapitalista úton. Ez a két cél világosan meghatározza a szervezet politikai irányvonalát, amelynek hatóképessége évről évre növekedik. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy egyre több ország vesz részt a konferenciákon. Az 1957-es évben Kairóban 45, 1960-ban Conakryban 55, 1963-ban Tanzániában 60 és 1965-ben Gháná­ban 70 ország vett részt a szervezet konferenciáján. A konferenciához üzenetet küldött Szadat egyiptomi elnök, valamint Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Párt­jának főtitkára. Brezsnyev elvtárs üzenetében hangsúlyozza, íiogy az ázsiai és afrikai népek érdekei a szolidaritás még szorosabbra fűzését kívánják meg. Egységesen, éberen kell harcolni az imperializmus és az új gyarmatosítás agresszív intrikái, támadásai ellen. / Brezsnyev elvtárs szavai nagyon is időszerűek, mert éppen az afrikai kontinensen, Szudánban provokáltak ki egy véres incidenst a gyarmatosítók. Most arra törekszenek, hogy ezt az országot minél jobban elkülönítsék a függetlenségükért harcoló népektől. Az afrikai és ázsiai népeknek nemcsak a fegyveres harcokban kell szolidaritást vállalni, hanem a dip­lomáciai csatározásokban is, a tartós béke megőrzésében. A békeharccal egyidejűleg szilárd antiimperialista nemzett felszabadító mozgalmat kell megteremteni Afrikában és Ázsiá­ban. Abbas Salám Zaját, az Arab Szocialista Szövetség Köz­ponti Bizottságának első titkára felszólalásában elmondotta, hogy az afrikai és ázsiai népek függetlenségi harca csakis akkor lesz sikeres, ha minél szorosabban együttműködnek a szocialista országokkal. A szolidaritási szervezetnek nincsenek hatalmi törekvései, azonban a nemzetközi porondon lényegesen befolyásolja az eseményeket. Egyre nagyobb tekintélynek örvend a népek és nemzetek előtt és a kisebb-nagyobb provokációk, egységbontó törekvések ellenére is eredményesen propagálja a szocialista társadalom előnyeit, a szocialista eszméket, tehát a felszaba­dítás! törekvésekkel egyidőben harcol a kapitalista rendszer ellen is. . -Д -m­_____________________________________________________________ Az európai közvélemény képviselőinek találkozója júniusban Teljesíthető ф leessünk kukoriďát az egyéves 'takar* mányok Helyett ф Jobban gazdálkod­junk a takarm’ánnyal © 1Elsőrendű 'feh adat. a tejtermelés emelése © A mezőgazdaság az elmúlt évben példásan teljesítette tervfeladatait. Ez a mezőgazdasági doígozők nagyfokú aktivitásáról tanúskodik. A többtermelésre serkentő kötelezettségválla­lások, az ésszerű termelési mód meghozta gyü­mölcsét. Az eredményekhez nagyban hozzá­járultak a mezőgazdasági újságírók is, akiknek elkötelezett munkájáért Július Túron, a SZLKP KB mezőgazdasági osztályvezetője mondott köszönetét a Központi Bizottság nevében. Az összejövetelen főleg a mezőgazdasági új­ságírók klubjának tagjai vettek részt. Érdek­lődve hallgatták Túron elvtárs fejtegetéseit az 1972-es évi feladatokról. A tervek szerint az új év sokkal nagyobb követelményeket támaszt a mezőgazdasági dolgozókkal szemben, mint az elmúlt év. A tejfelvásárlást például 3,6 száza­lékkal, a húst 4,3 százalékkal, a tojást pedig 2 százalékkal kell emelni az elképzelések sze­rint. Gabonából 19 százalékkal kell többet fel­vásárolni, mint az 1971-es évben. Ez bizony komoly probléma elé állítja a mezőgazdasági üzemeket. Hogy ez teljesüljön, meg kell ragad­ni minden tartalékot a gabonafélék termeszté­sére. Vannak olyan elképzeléseink, hogy az egyéves takarmányok helyére, valamint a gyen­gén áttelelő ősziek helyére is kukoricát kell vetni, hogy több szemestakarmányt biztosít­sunk. A tervfeladatok Tehát, Illetve a követelmé­nyek nagyobbak, viszont van elég takarmá­nyunk a tej, hús és tojás termeléséhez. Azon­ban jobban kell gazdálkodnunk a takarmá­nyokkal, mert 1 kg hús, vagy 1 liter tej elő­állítása még mindig sok takarmányt / igényel. Sokszor olyan takarmányokat etetünk az álla­tokkal, amelyet nem tudnak kellően értékesí­teni. Különösen a tejtermelés szakaszán kell többtermelésre serkentő intézkedéseket foga­natosítani. Tehenenként átlagosan legalább 100 literrel kell emelni a tejhozamot, hogy a me­zőgazdasági üzemek tejlesíthessék a felvásár­tervfeladatok lási tervből eredő feladatokat. Azonban a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy jóval nagyob­bak a tartalékok, mert az egyes járások kö­zött az évi tehenenként tejhozamban 400—500 litergs eltérések vannak. A borjúnevelésben sokkal nagyobb eredményeket érhetnénk el, hogyha a tejfeldolgozó üzemek több szárított tejet adnának a mezőgazdasági üzemek részé­re. A tojás és baromfihús termelését csak fo­kozatosan emeljük, mert a termelt mennyiség lényegében kielégíti a keresletet. Azonban tö­rekedni kell arra, hogy tojással és baromfihús­sal a szükségletnek megfelelően lássuk el az üzleteket. Karácsony előtt például nagyon ke­vés volt a tojás, és a kereskedelmi szervek­nek nagy erőfeszítésébe került, hogy megköze­lítőleg kielégítsék a keresletet. A mezőgazdaság ma már általában elegendő és jóminőségü árut ad át a felvásárló szervek­nek és feldolgozó üzemeknek. Nem az ő hibá­juk, hogy a vásárlók sokszor páldául gyenge minőségű hústermékeket kapnak. Amikor pél­dául leszállították a szalonna árát, az üzletek egyszerre tele lettek zsíros hússal. A szalonna nagy részét a húson hagyták, hogy így bizto­sítsák a megfelelő bevételt. A jövőben tehát a kereskedelem felett nagyobb fokú és hatá­sosabb ellenőrzést kell gyakorolni. A tervfeladatok teljesítésére széleskörű, nem formális kötelezettségvállalási mozgalmat kell szerveznünk, hogy így minden mezőgazdasági dolgozót többtermelésre serkentsünk. Az efsz-ek évzáró gyűlései, valamint a járást konferenciák, az efsz-ek VIII. kongresszusának jegyében zajlanak le. Teljesen munkajelleget öltenek, és főleg azzal foglalkoznak, hogy mi­lyen módon lehet teljesíteni а XIV. kongresz­­szus határozatait. Foglalkoznak a termelés ipa­ri szintre való emelésével, az integrációs és kooperációs kapcsolatok fejlesztésével, a sza­kosítás megvalósításával és további olyan kér­désekkel, amelyek hozzájárulnak a termelés emeléséhez. Túron elvtárs hangsúlyozta, hogy a kooperációs kapcsolatoknak és más intéz­kedéseknek elsősorban a termelés fejlődését kell szolgálni. A cél, a több árutermelés és ennek kell alárendelni minden törekvésünket. —b— Egy össz-európai biztonsági konfe­rencia összehívásáról már évek óta beszélnek a diplomaták, neves kor­mányfők,' és természetesen remény­kedve várja a nagy találkozót a kon­tinens minden békeszerető embere. Eleinte nagyon távoli, szinte megvaló­síthatatlan elképzelésnek tűnt az ilyen magasszintü és nagy horderejű érte­kezlet megtartása. A gondolatot reá­­lissága a szovjet békeoffenzíva után létrejött szovjet—nyugatnémet, len­gyel-nyugatnémet szerződés megkö­tése után érlelődött. A négy nagy­hatalom megegyezése, a nyugat-ber­lini problémák rendezésére olyan táv­iatokat nyitott, hogy Európa népei­nek és nemzeteinek képviselői, a leg­felsőbb cél, a béke érdekében talál­kozhatnak. Az európai biztonsági értekezlettel kapcsolatban már az óévben olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy arra 1972-ben sor kerülhet. Európa békeszereto népe örömmel vette tu­domásul, hogy az első lépés ennek érdekében máris megtörtént. Brüsz­­szelben 27 európai ország 200 jeles személyisége vett részt olyan tárgya­láson, amely egyengeti az utat egy nagyszintű találkozóra. Az értekezle­ten hazánkat dr. Eohuslav Svest­­k a professzor, a prágai Károly Egye­tem rektora, a csehszlovák európai biztonsági bizottság elnöke képvisel­te. De minden országból igazán olyan küldöttek voltak, akik már régóta fáradoznak különböző bizottságokban az európai béke megőrzésének érde­kében. v A brüsszeli gyűlésen deklarációt hagytak jóvá, amely szerint az euró­pai nemzetek közvéleményét képvise­lő személyiségek nagyobb arányú ta­lálkozójára 1972 júniusában kerülne sor. Ezzel kapcsolatban több előké­szítő intézkedést hagylak jóvá. Brüsz­­szelben megkezdi munkáját az ún. kezdeményező bizottság titkársága, amelynek munkájából minden ország képviselője kiveheti részét. A jóvá­hagyott dokumentumban többek kö­zött megemlítik, hogy a júniusi talál­kozónak, ha az illető országok kor­mányai igazán komolyan gondolják az európai problémák békás rende­zését, hozzá kellene járulni az euró­pai kollektív biztonsági rendszer lét­rehozásához. A dokumentum sürgeti, hogy a kollektív biztonsági konferen­ciát a kormányok a legrövidebb időn beiül hívják össze. A Brüsszelben el­fogadott felhívás politikusokat, szak­­szervezeti funkcionáriusokat, minden polgárt, politikai nézettől vagy vallá­si felekezettöl eltekintve olyan közös erőfeszítésre serkenti, amelynek nyo­mán Európa a béke megbízható zó­nája lenne. Kifejezi azt a tényeken alapuló helyzetet, hogy Európában a sok politikai viharos összecsapás után tényleg kedvező feltételek nyíltak a problémák tárgyalóasztalok melletti rendezésére. Bizony pár évvel ezelőtt még a leg­optimistább politikusok sem hittek abban, hogy a sok vihart átélt Euró­pa országainak képviselői egy asztal­hoz ülnek majd. Hisz két világháború robbant ki Európában, és a borzal­mak, az áldozatok áthidalhatatlannak látszó akadályokat gördítettek a né­pek és nemzetek közé. A békés egy­más mellett élés gondolata azonban a Szovjetunió jóvoltából már több év óta egyre nagyobb teret hódít. Árról van szó, hogy különböző rendszerű országok is együtt élhetnek, ha köl­csönösen tiszteletben tartják egymás jogait és elveit, egy nagy közös cél érdekében. A brüsszeli értekezlet tehát jogos reménnyel tölti el minden békeszere­tő ember szívét. íme itt az alkalom, ragadják meg a kontinens országai­nak kormányai a lehetőséget és le­gyenek meg mindent a legmagasabb szintű találkozó összehívására. Ugyan­is a dokumentum legfontosabb része az, hogy a béke erői necsak egyes országokon belül fejtsenek ki aktivi­tást, hanem európai méretben is, a közös rendezés érdekében. Tehát az elszigetelt vagy egyes csoportok bé­kemozgalmainak európai szintre keli emelkednie. Ennek igen nagy jelentő­sége van, mert bizonyos konfliktusok esetén egy európai szerv foglalhat állást, amely sokkal hatásosabban egyengetheti az utat a népek és nem­zetek között a problémák békés ren­dezésére. Brüsszel tehát júniusban újra vár­ja Európa közvélemény neves képvi­selőit, s az egyes országok kormá­nyainak álláspontjaiból, illetve erő­feszítéseitől függ majd, hogy a brüsz­­szeli kezdeményezés egy igazán nagy jelentőségű biztonsági értekezlet ösz­­szehívásához vezessen. -b-

Next

/
Thumbnails
Contents