Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-05-27 / 21. szám
Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1872. májai 27. Ага 1,— KCs XXIII. évfolyam, 21. ízűm. Szakmellékiet KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedrik, — és a méhészek tanácsadója takarmAnybetakaritás IDEJÉN Jó minőségben, veszteségmentesen...! Az efsz-ek nemrég lezajlott, nagyjelentőségű VIII. országos kongresszusának határozatában többek között ezt olvashatjuk: a gabonafélék vetésterületének bővítése érdekében elkerülhetetlenül döntő változásnak kell bekövetkeznie a takarmánynövények, különösen a rétek és legelők hektárhozamának növekedésében. Emellett figyelmünket a betakarítási veszteségek csökkentésére, a betakarított takarmányfélék minőségének javítására kell fordítani, elsősorban a betakarítás és a tárolás haladő technolőgiájának alkalmazása által.“ Vagyis ez azt jelenti, hogy az egész takarmánytermesztésünkben sem nélkülözhető a tervszerűbb, előrelátóbb, megfontoltabb és színvonalasabb szervezőmunka. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyekben már a téli időszakban jól felkészültek a szálastakarmányok jő minőségben történő, veszteségmentes betakarítására és tárolására, ott nem is lesz bal, még az Időjárás szeszélyessége sem szólhat közbe úgy, hogy fejetlenség, kapkodás lenne úrrá... Mert, a jő munkaszervezés, a munkaerők, erőgéDek, szállítóeszközök átcsoportosítása, illetőleg összpontosítása, a tárolás előfeltételeinek idejében való megteremtése mind olyan tényező, amely nélkül felborul minden egyéb elképzelés. ... Emlékezzünk csak a múlt évi helyzetre, hány mezőgazdasági üzemben rothadt renden a lucerna, s nem is kevés. Holott, éppen az előbb említett tényezők figyelembevételével a kárt el lehetett volna kerülni. Végeredményben a növényápolás várhat egy-két napot, de a takarmánybetakarítás sikeressége néha csupán csak órák, félnapok kérdése. A kínálkozó lehetőségek elmulasztása, vagy csak félig-meddig kihasználása is nagyon súlyosan visszaüthet: csökken a tervezett hektárhozam, romlik a takarmány minősége, az ilymódon keletkező takarmányhiányt, azután valamiképpen pótolni kell, ami újabb költségbe kerül. Agronómusok, csoportvezetők vizsgatételének időszaka ez, de a zootechnikusok, telepvezetők, állatgondozók számára nem mindegy, milyen minőségű takarmány kerül kazlakba, takarmánytárolókba. Számos szövetkezetben, állami gazdaságban ez Idő tájt nagyon is ügyelnek arra, hogy a legjobb kazalrakókat állítsák munkába. S arról sem feledkeznek meg, hogy anyagilag is érdekeltté tegyék őket, amellett, hogy az erkölcsi elismerés — a kazalozás mestereiként emlegetik őket! — kijár nekik a szocialista munkaverseny értékelése következtében. Ez esetben a hagyományos takarmánybetakarításról van sző, ami még napjainkban is a mezőgazdasági üzemek többségére Jellemző. S csupán kisebb hányadában érvényesül a szélastakarmánvok komplex gépi betakarításának — és tárolásának — technológiája: a bálázás, szenázsolás, illetőleg a korszerű szárítóüzemekben történő lucernaliszt-előállftás formájában. Micsoda főnyeremény ez utóbbi kettő ...? Hiszen a csapadékosabb időjárás esetén is nagy tápértékfl takarmány tárolható ilymódon, s e szárítóüzemek maximális kihasználása nem merül ki csupán a szálastakarmányok (lucerna) takarmánylisztté változtatásával, hanem egyéb takarmányok szárítására is kiválóan alkalmas. A különböző tipusú szenázstornyok is kétségkívül fő szolgálatot tesznek ilyen tekintetben, hiszen az így tárolt takarmány jő minőségű, hosszabb ideig is eltartható, s ugyanakkor a takarmányozási technológia haladottabb formája valósítható meg: futőszalagrendszer ..._ Ami kétségkívül elősegíti a kultúrált munkakörülmények kialakítását, s munkaerőmegtakarítást is jelent. S végül hadd szóljunk egy kínálkozó lehetőségről: azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyek már némileg együttműködnek más szakaszon, miért ne segíthetnék a rendelkezésre állő munkaerőket. erőgépeket, szállítóeszközöket, s közős erővel bizonyára előbbre jutnának ...? Ilymódon az utóbbi időben oly sokat hangoztatott szorosabb együttműködés konkrét formát öltene: a betakarítógépeket maximális mértékben ki lehetne használni, könnyebben leküzdve a fennálló géphiánv okozta nehézségeket. Ez is tartalék! No meg az Is. ha egyik mezőgazdasági üzem a szükséges gépet kölcsönzi a rászoruló másiknak. Száz szónak is egy a vége: igen sok múlik a szélastakarmánvok betakarítása idején is a mezőgazdasági üzemek közötti szorosabb együttműködésen, az összefogáson, a kezdeményezés kibontakoztatásán, a munkaszervezés és az irányítás ésszerűbbé tételén. Há a CSKP XIV. kongresszusának, valamint az efsz-ek VIII. országos kongresszusa határozatainak szellemében cselekszünk, könnvebben úrrá lehetünk a nehézségeken, s a szocialista nagyüzemi mszögazdasági termelés továbbfejlesztését segítjük elő. N. KOVÁCS ISTVÁN A trsticel (Nádszeg) efsz kertészetében fóliavárost létesítettek, amelyből már szállítják az első árut. Az ügyeskezű asszonyok a paprikapalánták többségét lefektetett fekete fóliába ültetik'. Ä sikeres fóliás zöldségtermesztésről a harmadik oldalon közlünk riportot.. IGERiTES TAVASZ Langyos májusi eső hnil ■ földre, amikor Jozef М1КШ.ЕС mérnökkel, a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) Járási Mezőgazdasági Társulás foagronómusával beszélgetünk. A csapadéknak örül is, meg nem is. Ürül azért, mert az eső hizlalja az őszieket, és a kikelt kapásokat is. Viszont gondterhelten beszél arról, hogy a gyakori eső megnehezíti as évelők begyűjtését. Snmma summámul, végül mégis elégedett a tavasszal, mert szerinte az ősziek sokkal fejlettebbek, mint a múlt év hasonló időszakában. Különösen az Auróra, Kaukaz és Jubilejná SO-es szovjet búzafajta fejlődik igéretesen. Bár a tavasz alsó fele csapadékban szegény volt, nem kellett kiszánteni egy hektár őszit sem és csak SO hektárba vetettek árpát. Az őszi repce is jól fejlődött. A 8200 hektár tavaszi árpa buja, sokatigérő. Mivel az elmúlt években a járástól kevés sörárpát vetlek át, a nem megfelelő minőség miatt, idén kísérleteznek a Hrebfcicai H—464-es és H—481-es fajtákkal, amelyek nem dőlnek meg és szemtermésük kitűnően megfelel sörárpénak. A cukorrépa komoly gondot okozott a mezőgazdasági üzemeknek, mert az erős szél a földdel együtt elhordta a bevetett magvakat is. Ezért 1000 ha-t újra kellett vetni. A máit évhez képest 1000 hektárral több cukorrépát termelnek. Az öntözési feltételeket minden cnkorrépatáblán megteremtették. Az egycsírájú Slovmona vetőmaggal a termőterület 20 százalékát vetették be. Az egyelési munkák viszont idén nem igényeltek komolyabb erőkifejtést. A szövetkezeti tagok és állami gazdaságok dolgozói szinte napok alatt végeztek a kedvező időben ezzel a máskor nagyon igényes munkával. A jövő takarmányslapja is biztosítva lesz, mert az alávetés a gyakori esőzés következtében igen gyorian fejlődik. Valószínű, hogy még idén ad egy termést. A föagronómnz elárult még egy újdonságot is. Mindent megtesznek, hogy áj módszerekkel iz hozzájáruljanak a hektárhozamok emeléséhez. Kooperációs alapon például 1000 hektáron в magyarországi Bábolnai Állami Gazdaság segítségével termelnek kukoricát. A Bábolna-i Állami Gazdaság dolgozói elvégezték például a talajvizsgálatot 12 soros CPN típusú amerikai vetugéppel szórták a magot a földbe, és szintén gondoskodtak a gyomirtásról is. A begyűjtést géppel végzik. Az 1000 hektárnyi kukorica termesztése tehát teljesen gépesítve van, és a magyarországi szakemberek állandó „szerviz“ szolgálatot tartanak; hároméves időszakra magas átlagos hektárhozamot garantálnak. Ha a kísérlet beválik, nagyobb területen termelnek majd ilyen módszerrel kukoricát. GDOVIN Andrej mérnök a tápanyagellátással és az öntözéses gazdálkodással van megbízva. A tavasz elég sok gondot adott neki, mert foszfortartalmú műtrágyákból a szükségletnek csak a 76 százalékát kapták meg, de káliummütrágyából is jelentős hiány volt. Többször bírálták már őket az öntözőberendezések elégtelen kihasználása miatt. Egyetért a bírálattal és a fő okot abban látja, hogy nincs elég munkaerő, főleg megfelelő szakember. Ogy látszik, a mezőgazdasági üzemek nem készültek fel eléggé az öntözésre, pedig kár, hogy a sokmilliu korona beruházással létesített berendezések nagy része parlagon hever. Erről a problémáról beszélgettünk BARTOS Andor mérnökkel. a járási mezőgazdasági társulás igazgatójával is. Elmondotta, hogy a lucerna és a cukorrépa öntözése szinte száz százalékosan meg van oldva, azonban problémát okoz a búza és a kukorica öntözése, amelynek sem az agrotechnikai, sem a technológiai módszere még eddig tudományosan nincs megoldva. Nagyon beválna a muanyagcsövekkel való szalagöntözés, de sajnos a járásban még egy ilyen berendezés sincs. Bár az eső gyakran esik. azonban nem árt, hogyha a mezőgazdasági üzemek a felsőbb szervekkel együtt az eddiginél alaposabban felkészülnek az öntözésre, mert a csapadékos időszak után szárazabb napok is következhetnek. Az öntözés azonban nemcsak a mezőgazdasági üzemek igyekezetétől fiigg. A Kis-Duna vize sokszor annyira szeunyezett, hogy begyűjtés előtt már az évelő takarmányokat sem merik vele öntözni. Tehát ez a probléma is megoldásra vár, mert ha nem történnek időben intézkedések, akkor még a fnlyók partjai mentén sem öntözhetnek. GÄLFYNÉ a zöldségtermesztésről mondott néhány szót. A palánták kiültetése a kedvező időjárás következtében a lehető leggyorsabban halad és a növények gyorsan fejlődnek. Már szállítják a piacra a retken és salátán kívül a kelkáposztát és karalábét is. A paradicsom alá több kertészetben PREFLAN gyomirtőszert permeteznek. amellyel a múlt évben jó tapasztalataik voltak. A járásban több szövetkezetbe ellátogattunk és arra a megállapodásra jutottunk, hogy eddig ígéretes a tavasz, jóvátette amit korábban elrontott, bár vannak kisebb-nagyobb nehézségek. a mezőgazdasági üzemek leleményesen megoldják azokat és úgy látszik, hogy a termés — ha valami közbe nem jön — az idén sem lesz rosszabb, mint e múlt évben. BÁLLÁ JÓZSEF I I
