Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-05-20 / 20. szám

1972. május 20.

SZABAD FÖLDMŰVES.

3

1П1Ш1ЯЯ[ОПИЯа1ЯЯ!КВ1!НКП1К1ЯЯ

VÉLEMÉNYEK,

JAVASLATOK...

Csomagolják a csizmácskákat

Újabb 300 munkalehetőség

A partizánskéi Augusztus 29. cipőgyár nemzeti vállalat Zemianska Olčán [Nemesócsaj egy évvel ezelőtt létesített egy fióküzemet. Létrejöttét a helyi nemzeti bizottság is szorgalmazta, mert a községben és környékén munkaerőfölösleg mutatkozott. A gyárnak is jól jött a segítség, mert külföldön Is egyre nagyobb a kereslet termékei után. Az új üzemrészleg is hozzájárul ahhoz, hogy fokozhassa a cipőgyártást. A községben a volt gép- és traktorállomás épületében helyezték el az új üzemegységet, amelyben főleg nők dolgoznak.

Minden kezdet nehéz, bizony itt is voltak szülési nehézségek. De a dolgozók Demeter Hrtánek vezetővel együtt napról napra jobb munkát végeztek. Különös gondot fordítottak a szakképzésre, ami nem ment könnyen, mert sok háztartásbeli asszony nehezen vállalta, hogy hat hétig Partizán, skéban tanuljon.

Kezdetben cipő felsőrészeket és női papucsokat készítettek. Azonban fokozatosan beszerelték a gépsorokat és november 1-től két műszakban kezdtek dolgozni. Megkezdték a kész téli gyermekcipők gyártását hazai megrendelésre. A gyártás egyre jobban ment és naponta 3000 gyermekcipőt készítettek. Az üzemegység 120 ezer gyermekcipőt és egymillió pár felsőrész készítésével járult hozzá a partizánskéi cipőgyár tervének túlteljesítéséhez.

Az üzemegységnek már 480 alkalmazottja van, ennek 90 százaléka nő. Az év elejétől a Szovjetunió számára készítenek gyermekcipőket. Üjabban Olaszországba gyártanak női divatdipőket. Továbbra Is készítik a lábbeli felsőrészeket, amelyeket az anyaüzembe szállítanak. A dolgozók nagy része fiatal, és nem csoda, ha a munka is fiatalos ütemben folyik. A partizánskéi üzem vezetősége elégedett a gyártmányok minőségével.

Az üzemegység dolgozói bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. Legbuzgóbb szorgalmazója, tervezője Matej Janik mester, aki a gyermekcsizmák készítésének részlegén majd minden fiatalt bevont a versenybe. De Munitor Ibolya, Pőda Margit, Fekete Mária, Bödök Ilona, Nagy Etel és Bogár Margit csoportvezető Is mindent megtett, hogy csoportúk is benevezzen a szocialista munkaversenybe. A legkiemelkedőbb teljesítményt Vavrecsák Éva, Halász Teréz, Szép Ibolya, Vass Valéria, Kelemen Katalin, Cseh Brigitta, Szarka Erzsébet, Botka Márta, Ádám Eleonóra, Földes Szilvia, Tóth Júlia és Bakics Mária nyújtotta.

Az üzem dolgozóinak korszerű öltözők és mosdók készültek.

Az üzemet a jövőben lényegesen bővítik és újabb 300 munkaerő jut majd alkalmazáshoz. A kezdeti sikerek biztatóak ós remélhető, hogy a jövőben még több és jobb minőségű árut gyártanak. Kolozsi Ernő

Társadalmi munkával

a választási tervek teljesítéséért

Kravany nad Dunajom (Karva) község egyidőben elég lassan fejlődött. A falu képe olyan volt, mintha senki sem törődne vele. Azonban amióta Tóth István elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára és Milan Žigo tanító szívügyének tekinti a község fejlesztését, teljesen megváltozott a helyzet. Jó népnevelő és agitációs munkával fellelkesítették a falu népét a falu fejlesztésére. A választásokon a lakosság újra bizalmat szavazott a nemzeti bizottság két képviselőjének, űk pedig a többi képviselővel együtt bizonyítani igyekeznek, hogy választóik nem csalódnak bennük. A képviselők és a lakosok között nagyon jő a kapcsolat. Az összmunka eredménye, hogy a község lakossága a felszabadulás 27. évfordulójának tiszteletére több mint 800 ezer korona értékű felajánlást tett, amelynek keretében 12 ezer órát dolgoznak le társadalmi munkában, parkok gondozásában, új járdák építésében és más faluszépítésl munkákban. A kötelezettség vállalás az egységes földművesszövetkezet, az állami gazdaság és a Szocialista Ifjúsági Szervezet helyi szervezetének javaslatára született. A vállalások nem maradtak papíron, mert az első negyed évben már 1800 brigádőrát dolgoztak le 25 ezer korona értékben. Gyorsan épül, szépül, gyarapodik a község. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a községben a múlt év őszéig egyetlen méternyi betonjárda sem volt. A Z-akció keretében azonban még az 1971-es év végéig közel fél kilométer hosszú járda építését fejezték be, és idén újabb három kilométert építenek. A parkosítás is gyors ütemben folyik, már mintegy másfél hektáron ültették ki díszfákat, cserjéket és virágokat. Tóth elvtárs úgy nyilatkozott, hogy a Duna partját is rendbe akarják hozni, Duna-parti sétányt és parkot létesítenek, amelyben a napi fáradságos munka után pihenhetnek, szórakozhatnak n falu lakói. A Dunának ez a része ide csalja a halászokat Is, mert kitűnően lehet horgászni.

Persze sok még a megoldásra váró probléma. A község fájó jxmtja, hogy még nincs megfelelő óvodája. A kisgyerekek részére csak egy helyiség van. Ebben játszadoznak és alszanak is. Konyha sincs és ezért az anyáknak a gyerekeket délben haza kell vinni ebédelni. Sajnos, a választási programba se vették be egy új óvoda építését. A helyi nemzeti bizottság vezetősége azonban Igyekszik megoldani a problémákat. Az állami gazdasággal és az egységes földművesszövetkezettel együtt közösen a „Nemzet a gyermekeknek“ akciót szervez. Ilymődon épül fel az új ővoda, amelynek építéséhez a falu lakói is hozzájárulnak. A választási programban tervbe vették a sporttelep építését, amelyhez már a múlt évben hozzáfogtak. A munkákból kiveszi a részét az élsz és az állami gazdaság és a mezőgazdasági tanonciskola Is. Az egy hektárnyi területre földet hordtak, bevezették a vizet és elvetették a fűmagot. A fiatalok nagyon aktívan kapcsolódnak be a sporttelep építésébe és ha a munkák üteme olyan lesz, mint most, már szeptemberben felavathatják az „Internacionálé“ sporttelepet. —e—

Az egységes földművesszövetkezetek VIII. kongresszusán a küldöttek rendkívüli nagy figyelemmel hallgatták végig, Gustáv Husák elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja főtitkárának a mezőgazdaság fejlődésével kapcsolatos felszólalását. Tetszett a nyílt és címzett bírálat úgy a mezőgazdasági, mint a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó üzemek számára. Az elemző felszólalásból különösen az a rész emelhető ki, amikor Husák elvtárs a küldöttek legnagyobb megelégedésére kijelentette, hogy végre cselekedni kell már és el kell térni attól a gyakorlattól, hogy a mezőgazdaság szakaszán mutatkozó problémákat szinte minden kongresszuson ismételten felhozzuk, ígéretet tett a párt és állami szervek nevében, hogy a mezőgazdaságnak az új szakaszban minden segítséget megadnak, hogy így az eddiginél jóval többet termelhessen. Pártunk főtitkára azonban határozottan kijelentette, hogy a jövőben elvárjuk, hogy a mezőgazdasági üzemek a szükségletnek megfelelően rendszeresen teljesítsék eladási kötelezettségeiket.

Husák elvtárs beszédével, valamint a VIII. kongresszus határozatával kapcsolatban elbeszélgettünk a kongresszus néhány részvevőjével, kikértük véleményüket a feladatokra vonatkozólag.

SÁRKÁNY JÖZSEF, a Dolné Saliby-1 (Alsószeli) efsz elnöke:

Szövetkezetünk eddig is jó eredményeket ért el. Azonban a kongresszus határozatának megfelelően keressük a tartalékokat a többtermelésre. De ehhez a munkásosztálytól az eddiginél még nagyobb segítséget kérünk. Megnéztem a gépkiállítást, nagyon tetszett, ilyen gépekkel már lényegesen lehet fokozni a munka termelékenységét. De azt szeretném, ha ezeket a gépeket minél hamarább megvásárolhatnánk. Sürgősen kellene például egy permetezőgép, amit már a múlt évben is megrendeltünk, de a mai napig sem kaptunk meg. Vásárolnánk trágyaszórót, silókombájnt és szívesen gépesítenénk az állattenyésztést is. Az ilyennemű beruházásokra pénzünk van elég, de sajnos, nem fektethetjük be, mert nem tudunk sem gépeket vásárolni, sem berendezéseket az Istállókba. Javasolnám, hogy járásonként mérjék föl a szükségleteket, és központilag tegyenek intézkedéseket azok kielégítősére.

PÁL KÄLMÄN, a Vlčany-I (Farkasd) efsz elnöke:

Nekem is nagyon tetszett a gépkiállítás, de úgy látom, hogy a gépgyáraknak nem terjed ki minden területre a figyelmük. Hazánkban mi kertészkedünk a legnagyobb területen, összesen 316 hektáron termelünk zöldségféléket. Természetesen ez nagyon sok munkaerőt igényel. Ezért jó lenne, ha olyan gépeket gyártanának, amelyekkel a sorok között irthatnánk a gyomot. Mivel nagy területen termelünk petrezselymet, nagyon örülnénk annak, ha feltalálnának olyan gépet, amellyel azt begyüjthetnénk. Ha ez sikerül, akkor lényegesen kevesebb munkaerővel és gyorsabban végezhetnénk el ezt a rendkívüli sok fizikai munkát igénylő munkafolyamatot. Javasolom, hogy a jövőben a mezőgazdasági gépgyár vezetői, termelési felelősei látogassák meg a zöldségtermesztő efsz-eket, és kérjenek ötleteket újabb gépek gyártására. Ugyanis sok szövetkezetben már a gépesítő brigádok is készítenek kisebb munkamegtakarító gépeket. Ezeket tökéletesíteni, továbbfejleszteni lehetne.

SZIKSZAI VILMOS, a Szlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szövetsége levicei (lévai) járási bizottságának titkára:

Mivel a kongresszus a mezőgazdaság fejlődésének új szakaszában olyan távlatokat tűzött ki, amelyekben a munkákat egyre jobban a gépek végzik, javasolnám, hogy az efsz-ekben töröljük el a „gyalogmunkás“ fogalmat, minden tag végezzen rövidebb-hosszabb gépesítő tanfolyamot, hogy szakszerűen tudja kezelni az új gépeket. Véleményem szerint minden szövetkezetben a lehető legrövidebb időn belül kellene építeni szociális épületet. Sajnos, járásunkban mégcsak öt-hat szövetkezetben van a követelményeknek megfelelő szociális épület, amelyben a tagok átöltözhetnek és tisztálkodhatnak. Ezt a kérdést is központilag kellene megoldani, illetve az építkezéseket siettetni. A jövő szövetkezeti tagja már energiájának legnagyobb részét a közös munkának akarja szentelni, és emellett a követelményeknek megfelelően többet akar művelődni és szórakozni. Ezért minden szövetkezetben színvonalas közös étkezést kellene létesíteni és az eddiginél jóval több lakást építeni a fiatal szövetkezeti tagok számára. Ugyanis az a tapasztalatom, hogy a családi házak építése rendkívül sok energiát von el a tagoktól. Egy-egy családi ház építése legalább öt-hat évet vesz igénybe, beleszámítva a berendezéseket, az utólagos befejező munkákat. Járásunkban évente 150—200 lakást adunk át a szövetkezeti tagoknak, azonban az ütemet sokkal gyorsabban kellene fokozni. Olyan lakóháznegyedeket kellene kialakítani, amelyekben távfűtésekkel tennénk kényelmesebbé a szövetkezeti dolgozók életét. A munkafolyamatok korszerűsítésével, ésszerűsítésével le kellene rövidíteni a munkamüszakokat, és főleg az állattenyésztésben lehetőleg be kellene vezetini a két műszakot. A jövőben ezeknek a problémáknak a megoldására fordítjuk fő figyelmünket, arra törekszünk, hogy minden módon Javítsuk a szövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeit.

TOMASKOVICS KAROLY, a selicei (Sókszelőce) efsz elnöke:

Mindenekelőtt sürgetem a cukorrépa komplex gépesítését, mert a növényápolási és begyűjtési munkák sok gondot okoznak szövetkezetünknek. Százhúsz hektáros kertészetünkben nincs megoldva az öntözés. Nagyon örülnénk annak, hogyha valaki segítene ennek megoldásában. Gépgyártásunknak a gyakorlati szükséghet boldogulni. A hatsoros cukorrépa fejelő például nézetem szerint nagyon hasznos lesz, azonban ilyen nagy gépet csak nagy táblákon lehet sikeresn üzemeltetni. Szövetkezetünkben mi is mindent megteszünk a tagok élet- és munkakörülményeinek javításáért, tervbevettük egy szociális épület építését, támogatjuk a helyi sportegyesületet és 300 ezer koronával járulunk hozzá a kultúrház építéséhez.

SEDLÄK MIKLÓS a Salai (Vágselylye) efsZ alelnüke:

Mi már az egységes földművesszövetkezetek VIII. kongresszusa előtt megkezdtük a termelés koncentrációját. Négy efsz épít egy nagyhizlaldát, amelyben többek között 710 anyakoca is lesz és évente 170 vagon húst lehet benne termelni. Mivel már elég nagy területen gazdálkodunk, nagy teljesítményi gépekre lenne szükségünk, mert az eddigieknek kicsi a teljesítőképessége. Sürgősen kellene egy 180 lóerős Skoda traktor és egy E—280-as német silőkombájn. A gépkiállításon megragadta a figyelmet a műanyag csövekkel való öntözőberendezés. Ezt nagyon helyesnek tartom, mert a csövek könnyűek, kis fáradtsággal áthelyezhetők, tehát rugalmasan lehet velük dolgozni. Csak az aggaszt, hogy a kiállított gépek többségét csak az ötéves terv végén vagy még később kaphatják meg a mezőgazdasági üzemek, pedig már most is kellenének. Javasolnám, hogy a párt és állami szervek tegyenek intézkedéseket a korszerű gépek gyártásának meggyorsítására.

DOMÉNY JANOS, a Tnpoľníky-i (Nyárasd) efsz elnöke:

Fölfigyeltem arra, hogy a cseh országrészekben több szövetkezetben már elérték a tehenenként! évi átla-GONDOLATOK,

let szerint kellene kidolgozni a gyártási programot. A gépek többségét egész éven át nem ttjdjuk gazdaságosan kihasználni. Olyan gépekre van szükség, amelyeket több művelet elvégzésére lehet használni. Magyarországon gyártanak olyan gépet, amely elvégzi a talajművelési munkákat, vet, és permetez, de még olyan tökéletesítéseket hajtanak végre, amelyek még több művelet elvégzését teszik majd lehetővé. Ilyen gépnek a beruházása rövid idő alatt megtérül.

A határozat sokat mond a tagok élet- és munkakörülményeinek javításáról. Ez a kérdés nagyon időszerű, és teljesen egyetértek azzal a távlati tervvel, hogy nagyobb istállót építsünk az állatállomány számára, amelyben egyrészt gazdaságos lesz a termelés, és a munka termelékenysége is lényegesen fokozódik. Szövetkezetünk vezetősége mindent megtesz, hogy a tagok kulturáltabb körülmények között végezhessék munkájukat. Eddig már három szociális épületet építettünk, de hamarosan átadjuk rendeltetésének a negyediket is. A tagok igen örülnek annak, hogy az elvégzett munka után átöltözhetnek és tisztálkodhatnak.

BARÄTH IMRE, a Kližská Nema-i (Kolozsnéma) efsz elnöke:

Különösen annak örülök, hogy Husák elvtárs határozottan kimondta, hogy a mezőgazdaságnak a jövőben lényegesen több szolgáltatást kell nyújtani. Bár az előző évekhez képest több műtrágyát kapunk, idén mégis kevés volt a szuperfoszfát és a kálisó, ezért nem tudtunk elegendő tápanyagot juttatni a növényeknek. Nemcsak a mennyiségre kell gondolni, hanem arra is, hogy növénytermesztési terveknek megfelelően az illető szövetkezetnek milyen ipari trágyára van szüksége. Szégyenszemre a szomszédos járásból kellett koldulnunk műtrágyát. Az alkatrészellátás egyáltalán nem felel meg a követelményeknek. Gépparkunkban még vannak Zetor 25-ös traktorok is. Igaz, eljárt fölöttük az Idő, öregek, de az a véleményem, hogy ki kell használnunk az öregebb gépeket is, mert az alkatrészvásárlás még mindig sokkal olcsóbb, mintha újakat veszünk. Egyetértek az integrációs kooperációs termelési folyamatokkal. Mi három efsz-el társulva építünk egy lucernaltszt-szárító üzemet. Amint a gépkiállításon láttam, az új gépekkel is csak nagyobb területeken legos 5000 literes tejhozamot. Amint ismeretes, szövetkezetünkben az átlagos évi tejhozam 4160 liter. Azonban ezzel az eredménnyel még nem vagyunk megelégedve és 4300 literre akarjuk növelni, az ötéves terv végéig pedig 4500 literre. A tejhozamot nemcsak a színvonalas gondozással, a helyes takarmányozással emeljük, hanem az állatok állandó és rendszeres szelektálásával is. Pontosan megfigyeljük és nyilvántartjuk az állatok hasznosságát és a legjobbak borjait hagyjuk meg továbbtenyésztésre. Ha valamelyik tehénnél csökken a tejhozam, akkor máris kiselejtezzük. Nagy szó az 5000 literes évi átlagos tejhozam, de szövetkezetünkben 320 tehénnél már elértük. Lehet, hogy a jövőben a tenyésztés tökéletesítésével az egész állományt erre a szintre tudjuk majd emelni, sőt talán még magasabbra is.

MISÄNYIK KLÄRA, a rapovcei (Rap)

„Jövő“ efsz fejőnője:

Nyolc éve dolgozok mint fejőnő a mulkai (Kismulyad) efsz-ben. A múlt évben már tehenenként átlagosan 3805 liter tejet fejtünk. Ezt az eredményt fokozatosan értük el, mert két évvel ezelőtt például még csak 3400 liter volt az átlagos tejhozam. Az egységes földművesszövetkezetek VIII. kongresszusának tiszteletére vállaltuk, hogy munkamódszereinket, tapasztalatainkat átadva az egyesített szövetkezet tehéntenyészetében legalább 3800 literre emeljük a tejhozamot. Nem kis feladat ez, mert a többi részlegeken bizony nagyon alacsony a tejhozam. Azonban reméljük, hogy kitartó felvilágosító munkával, a tapasztalatok gyakorlati átadásával teljesíthetjük vállalásunkat.

Amint látjuk, az egységes földművesszövetkezetek VIII. kongresszusa határozata élénk visszhangot váltott ki a résztvevők körében és olyan véleményeket, gondolatokat, Javaslatokat vetettünk papírra, amelyeket áthatja az alkotni akarás. Olyan kongresszus volt ez, amely kedvet adott a további munkához, feltárva a többtermelés lehetőségeit, minden szövetkezeti tagot, vezetőt az eddiginél jóval igényesebb munkára serkent. Most már csak az a nagy közös összefogás, a munkásparaszt-szövetség elmélyítése szükséges ahhoz, hogy a határozatok a lehető legrövidebb időn belül valóra váljanak.

BÁLLÁ JÖZSEF