Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-05-20 / 20. szám

) 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. május 20. Kertészeti újdonságok a gyakorlatban MŰANYAG LEPEL TALAJFÖDÉS Az utóbbi években a járás efsz- Talajfödésre feketeszinű fóliát a eiben lendületesen terjed a műanyag szövetkezetekben nem használnak, lepel alatti, vagyis a fólia alatti zöld- viszont a házikertekben gyakran elő- 3. Marcelován /MarcelházánJ több 1,4 m széles fóliát vasalással jorrasz­­ségtermesztés. Csaknem minden köz- fordul. A fóliába nyelveket vágnak, tanak egybe. (A szerző felv.) A tél dermesztő ölelésétől megsza­badulni kívánó, legyengült, de meg­­lfjodott természet futása még bizony­talan. Tavaszi zöld köntösét magára szorítja, lélegzetvétele azonban sza­bálytalan. Az erejét vesztő zimankós kéz időnként utánakap, hogy a zöld k.öntöst letépje. A civakodás csak gondot és kárt okoz a rög, a termő­föld szorgos emberének, hiszen kés­lelteti, vagy teljesen megakadályozza tevékenységét. Marokra fogta ezért eszét és kigondolt egy-két olyan csa­ségben próbálkoznak kisebb-nagyobb mértékben ezzel az új módszerrel, de nem csupán a nagyüzemek, hanem a háztáji zöldségtermesztők is. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az egymást követő növénykombinációk közül legjobban a retek-paprika kom­bináció vált be, amely hektáronként közel nyolcszázezer korona bruttó jövedelmet hozott. Ezt követi hét­százötvenezer koronás jövedelemmel a korai karalábé-paprika társítás. Közepesen jónak bizonyult bevétel amelyekbe azután a palántákat ülte­tik. Ez egyébként igen jó módszer, mivel a lepel megakadályozza a ta­lajnedv elpárolgását, szükségtelenné teszi a kapálást — mivel a gyom a fekete lepel alatt elsatnyul és tönkre­megy — továbbá a fólia alatti na­gyobb talajhöfok gyorsítja a termény fejlődését és beérését. Földieppr ter­mesztése esetén a talajt takaró feke­te fólia megakadályozza, hogy az eső besárrozza a gyümölcsöt. Mint tudjuk a fekete szín hőelnyelő, a fehér vi­szont visszaveri a hősugarakat. Ez a magyarázata annak, hogy talajtaka­rásra főleg a fekete színű fólia alkal­mazása terjedt el, amely a paprika, a paradicsom, az uborka érését két­­három héttel is meggyorsítja s növeli a hozamot. TÄPKOCKA és műtrágya 1. A tápkockás paprika palántálását a 9,5 m széles és 150 m hosszú fóliaházban szorgos kezek végzik. lafintaságot, amivel becsaphatja az elvonulni nem akaró telet, esetleg behozhatja az okozott késedelmet. Ilyen csalafintaság a kertészek ke­zében az átlátszó műanyag lepel (PVC fólia), amivel bizony jócskán megtévesztik a telet. A zöldségpalán­ták ültetésére sokhelyütt gépet hasz­nálnak, amivel bizonyos mértékben behozható a késedelem. jól ügyeskednek ezen a téren a komárnoi (komáromi) járás mezőgaz­dasági üzemeiben, ezért néhány he­lyen látogatást tettünk. A járási me­zőgazdasági társulás zöldségtermesz­tési és értékesítést agronómusátől, CZINGEL Páltól járási vonatkozásban tudtunk meg egyet s mást a náluk alkalmazott újdonságokról. szempontjából az őszi saláta-paprika kombináció, majd a retek-uborka és a saláta-uborka növénytársítás kö­vetkezik. A fólia ágyások kezdetben három méter szélességűek voltak, ami kis­termelői viszonyok között megfelel, azonban a nagyüzem, főleg az egyes munkálatok gépesíthetősége miatt 6—9 méter szélességű ágyúsokat kí­ván. A fóliatartó boltívek kialakításá­hoz gömbvasat, de leginkább csőva­sat használnak. Az íveket házilag, eléggé kezdetleges módon formálják A tápkockás zöldségpalánta ülte­tése leginkább a korai káposzta ese­tében terjedt el. Célja, hogy kellő humusz és tápanyag összpontosítással hajtassák a termény fejlődését, növe­kedését, s a lehető legelőnyösebb primőr árat érjék el. Mivel azonban ez a módszer igen munkaigényes, ezért rendszerint 30—40 hektárnál nagyobb kiterjedésű kertészetekben már nem győzik a tápkocka előállí­tást. A zöldség növekedésének, haj­tatásának elősegítésére minden efsz­­ben fejtrágyáznak. Például a korai karalábét mindjárt a kiültetés után és később még kétszer-háromszor mészsalétromozzák. A fejtrágyázás után közvetlenül öntöznek, hogy a műtrágya lemosódjon és ne égesse a növény felületét. A kertészet egyéb­ként megkívánja, hogy legalább min­den két évben hideg Istállótrágyával alaptrágyázzák a talajt, amibe 4—5 q kombinált NPK műtrágyát kevernek. ÖNTÖZÉS FÓLIA ALATT Nagy kertészete vau a Radvaň nad Dunajom-i (Dunaradvány) Efsz-nek. BARANYAI Lajos főkertész szerint náluk palántálógépet használtak már, palAntAlAs géppel Elmondotta, hogy zöldségpalántá­­lásra magyarországi gyártmányú, négyüléses gépet használnak. A két műanyagkorong közé kézileg helye­zett palánta úgy kerül a gép által nyitott barázdába, hogy gumitömlőn egyúttal öntözővizet is kap a százli­teres, traktorra erősített tartályból. A félig függesztett palántálógépet ki­sebb Žetor, vagy más traktor vontat­ja. A négy női munkaerő kényelme­sen ülve szedi ki a padkán lévő lá­dákból a palántát, s a készletet a föld végén szükség szerint feltölti. Nyolcórás munkaidőt számítva na­ponta 2—3 hektárnyi területen képes ez a kis munkacsoport elvégezni a palántálást, beleértve a traktorost is. Már 'megtörtént a korai karalábé, a korai káposzta és a korai kelká­poszta gépi kiültetése. A gépet a sár­garépa, a vöröshagyma és más ter­mények vetésére, illetőleg kiültetésé­re is fel lehet használni, persze a gu­mikorongok alkalmazása nélkül. Má­jus első felében kezdődött a csemege­paprika, a paradicsom-paprika és a fűszer-paprika gépi palántálása, amit a többi melegkedvelő növény, főleg a paradicsom és a dohány követ. Ezen gépesített palántálási, ültetési illetőleg vetési módszer alkalmazá­sának előnye a munkaerő megtakarí­tásban és a fizikai munka megköny­­nyítésében rejlik. Meg kell mondani, hogy az ismer­tetett gépi módszert nem mindenhol alkalmazzák egyforma előszeretettel, ami a hozzáértéstől függ. A járás negyvenkilenc efsz-éből legalább har­mincötben nagyobbarányú zöldség­­termesztés folyik, amelyek majd mindegyikében alkalmazzák а ТР—4 Jelzésű zöldségpalántáió gépet. Em­lítést érdemel, hogy külön felszere­léssel csíráztatott burgonya és mag­répa kiültetése is végezhető a géppel. A gép egyébként nemcsak a szabad­földi, de a műanyag lepel alatti zöld­ségtermesztés során is alkalmazható, amennyiben az ágyások 5—6 méter­nél szélesebbek. 2. A radványiak oldalcsöves és egyéb öntözést módszerekkel kísérleteznek. A fóliaházakat hálóval rögzítik. meg. Előnyösnek látszik egy-egy já­rásban a fémcső boltívek, a fémcső ajtók és a fémcső homlokfalvázak üzemi módon történő előállítása va­­lamilyek efsz-ben, melléküzemági ter­melés formájában. Ahol az efsz-ek sorából erre vállalkozó nem lenne, úgy a gépállomás végezhetne ilyen tevékenységet. A fóliát általában két évnél tovább nem használják, mivel „megvakul“ ahogy mondják, vagyis átlátszóságából, napsugár áteresztő képességéből veszít, azonkívül gyak­ran elszakad. „behálózott“ fólia Magasabb és szélesebb boltívek al­kalmazásakor nagyobb a fóliaszaka­dás veszélye, mivel a nyílásokon, aj­tókon bejutó váratlan szél ballonsze­­rűen felfújia a hangárt és a műanyag elszakad. Ez ellen úgy védekeznek, hogy a fólia hangárt kívülről ritka­szemű, megközelítőleg 10X10 cm szembőségü vékony nylonhálóval fe­dik be. A hálót helyenként más-más módon rögzítik, például kiselejtezett öntözőcsövekkel, földdel vagy kővel töltött zacskókkal, esetleg földbeszúrt fémvillákkal. Ezen kívül a fémcső tartőívek fölött, egyes efsz-ekben az egészet még kötélbefogott feketeszínű műanyag lepellel lekötik. mivel azonban sok volt a munkaerő, ennek alkalmazását mellőzték. Náluk a homoktalajon azonnali bő öntözés szükséges, különben elhervadnak a palánták, viszont a palántálőgép víz­tartálya kicsi, mindössze száz lifer víz befogadóképességű. A traktoros sem tudta megszokni a gép helyes kezelését, így eléggé nagy volt az időveszteség. Mivel állandóan növekedik a bel­terjesen művelt, fóliával fedett terü­let, a szabadföldi kertészet terjedel­me csökken. Fólia alatt pedig már tápkockás palántát ültetnek, ezért náluk a TP—4 jelzésű palántálőgép jelentősége csökken. Műanyag lepel­lel jelenleg 3 hektárnyi hangárterü­letet fednek. Míg régebben 4,20 m széles, 18 m hosszú és 1,70 m magas fóliahangárokat alkalmaztak, addig újabban már csak olyan hangárokat építenek, amelyek szélessége 9,50 m, hossza 150 m, magassága pedig 3 m. A régi típusú tartóívek alatt csak ka­pálni lehetett, most viszont a talaj­művelést traktor segítségével végez­hetik. Ezt a lehetőséget ki is hasz­nálják a 22 db 14 áras új főliaház­­ban. Az öntözést a fóliaházakban pilla­natnyilag még gumitömlő alkalmazá­sával végzik, de az egyik fóliaházban más módszerrel kísérleteznek. Itt a fóliaház egyik oldalán a fém tartó­ívekhez hozzávetőleg egy méternyi magasságban vízvezetékcsövet szerel­tek, ezeken hangárbanéző lyukakat fúrtak, amelyeken keresztül öntöz­hető a közel tíz méter szélesésgü bel­ső földsáv. Ez a módszer még töké­letesítésre vár, ami a Bratislavai Ön­tözőgazdálkodási Kutatóintézet köz­reműködésével történik meg. Az ed­digi tapasztalat szerint a jelenlegi csövet vastagabbra cserélik ki, hogy nagyobb legyen a nyomás és a fél­méterenként széthelyezett szórófeje­ket úgy helyezik szét, hogy azok az egész területet egyenletes, finom víz­­permettel lássák el. A Karvinán vá­sárolt selejtcsövek nem teszik lehe­tővé, hogy esetleg olyan megoldást válasszanak, miszerint a boltívek csúcspontja fölé vagy ez alá helye­zett vízellátócsőböl az alul helyen­ként kilyukasztott tartóívekbe, s on­nan a növényekre jusson az öntöző­víz. Az új hangárok aránylag későn épültek, ami idén nem tette lehetővé kihasználni a növénykombináció adta lehetőségeket, de Jövőre többek kö­zött saláta-paprika és karalábé-pap­rika növénytársítással számolnak. PALÄNTANEVELÉS DŰPLAFALÜ HANGÄRBAN Mivel nem volt elég üvegházuk, a sok palánta előnevelését további há­rom duplafalú fólia hangárban vé­gezték. Ez úgy képzelhető el, hogy egy kisebb fóliaház fölé egy nagyob­bat építettek, s ezzel a két műanyag lepel között 20 cm átmérőjű légteret nyertek. Az elmúlt télen, amikor, a természetes hőmérséklet mínusz 10 °C volt, a hőszigetelő légpárna hatásá­ra a duplafalú fóliás palántanevelő­házban, egy kazán fűtésekor plusz 23 °C hőmérsékletet mértek. Ugyan­akkor az üvegházban plusz 16 cC-t mutatott a hőmérő, tehát a légpárnás fóliaház jobbnak bizonyult, mert a kettő között plusz 6—7 °C volt a hő­­különbség. A duplafalú fóliaház be­lül 7 m széles és 60 m hosszú. A fó­liaházak hálóval történő rögzítését fontosnak tartják, mert például múlt évben, amikor hálót általánosan még nem alkalmaztak, egy 80 km-es se­bességgel száguldó szélvihar feltépte á fóliaházakat . Az egyetlen fóliaház, amelyen kísérletképpen hálót alkal­maztak sértetlen maradt. A Szovjet­unió Balti-tenger mellék országaiban, Észtországban, Lettországban és Lit­vániában a fóliaházakat kiselejtezett halászhálóval láttam lefogni a szél ellen, ami azonban nagy hó alkalmá­val a beszakadás ellen is véd. ÖKONÓMIA Mivel Radvaň n/D-on, (Dunarad­vány) az efsz vezetősége elégedett a kertészeti csoport tavalyi összesen egyhektárnyi alapterületű fóliaházai­ban elért eredményekkel — ami 670 ezer korona teljes Jövedelmet hozott — ezért idén már három hektárnyi összeterületű fóliaház létesítésére adott financiális lehetőséget. Három év múlva a fóliaházak alapterülete összesen legalább 5 hektárra növe­kedik, viszont a szabadföldi zöldség­termesztési terület csökken. Régeb­ben 80—90 hektáron foglalkoztak zöldségtermesztéssel, de a jelenlegi 60 hektáron nagyobb a jövedelem mint valamikor. Egy hektárnyi területre a fólíabá­­zak kialakításához 35 q 0,2 mm vas­tagságú műanyag lepel szükséges, melynek kilónkénti ára idén 12—13 korona volt, aszerint, hogy az anya­got az állami terményfelvásárló és anyagellátó vállalattól vagy a zöld­ségfelvásárló vállalattól kapták-e. A fóliák élettartama kétéves lehetne, de náluk biztonság okából egy évvel kalkulálnak, mert túl nagy gyakorlati tapasztalatok ezen a téren még nin­csenek. Ősszel százezer óránkénti hő­­kalória nagyságrendű nyersolajkály­hákkal (naftakályhákkal) próbálják majd kifűteni a fóliaházakat. Ahol természetes termálvíz van, kifizetődő a 10—15 cm átmérőjű fólia csövek alkalmazása a melegvizes sorközi fű­tésre. MÉGIS JOBB GÉPPEL Marcelnván (MarcelházánJ az efsz II. számú kertészetének vezetője SZABŐ Vilmos, aki éppen húsz éve kertészkedik, bizonyos változtatással sikeresen alkalmazza a négyüléses palántálógépet. Elmondotta, hogy négy évvel ezelőtt a palántát a gép műanyag tárcsáinak igénybevételével ültették. A tárcsapár két lapjának mindegyike külön meghajtású és ezt a meghajtást a talajtól haladás köz­ben forgásba jövő talajzáró kerekek szolgáltatják. Ha a kerekek egyike földet nem érint — mert éppen sza­bad térbe került — forgása lelassul. Az egymáshoz érő két műanyag tár­csa egyikének forgását lassítja, ez­által sodródik a palánta. Ezt azzal lehetne megakadályozni, ha a két meghajtótengelyt valamilyen módon össztkötnék. Azonban náluk inkább azt tették, hogy a műanyag tárcsá­kat leszerelték, s így a gép négy ülé­séről a nők közvetlenül a frissen nyi­tott barázdába teszik a palántát. E közben vizet is bőven engednek az árkocskákba, mégpedig autó-ciszter­nából. A vízsugarat szükség szerint csapokkal szabályozzák. A földdel azonnal betöltött barázdaaljból egy­hamar nem szárad ki a víz. A múlt évben 50 hektárnyi területen végez­ték az egyszerűsített géppel a papri­ka és a paradicsom palántálását, mi­közben a napi teljesítmény, nyolcórás munkaidőt számítva átlagosan másfél hektárnyi volt. Ezidén két gépet al­kalmaznak, egy négysorost és egy házilag hatsorosra átszereltet. Meg­próbáltak tápkockás karfiolpalántát gépileg kiültetni. Megéledése jobb volt, mint a hagyományosan kiülte­tett karfiolé. Az említett napi másfél hektáros teljesítményt a palántát elő­készítőkkel együtt összesen nyolc személy végzi, e munkacsoport telje­sítménye, ha a palántálást hagyomá­nyosan kézileg hajtja végre mindösz­­sze 30—40 ár. A talaj itt egyébként középkötött, s munka ilyenkor az efsz-ben van elég. Á két kertészeti csoport 65—65 hektárnyi területen gazdálkodik, s a II. számú kertészet vezetője szerint a kis technikai hiá­nyosság ellenére is jobb a palántá­lást géppel végezni. Mindkét csoport egy-egy hektár alapterületen épített főliaházakat. Az új módszerek alkalmazása út­törő munka, s csupán az egyes veze­tők és dolgozók leleményességétől függ, hogy mennyit merítenek a nyúj­tott lehetőségekből. Mindenesetre tö­kéletesíteni kellene a palántálőgépe­­ket, s kívánatos lenne egységes mé­retű, tipizált fóliatartó ívcsövek so­rozatgyártását bevezetni. Szélesebb fóliákra lenne szükség, mert jelenleg több 1,40 m széles lepelt körülményes vasalással lehet csak egybeforraszta­ni. Legalább 4 m széles fóliákat kel­lene iparunknak gyártania. Az RS—09 Jelzésű eszközhordozó kertészeti trak­tor gyártását idén az NDK beszünteti, de még tíz évig gyártani fogják a szükséges pótalkatrészeket. Erre a traktorra a terménybetakarítás idején olyan 6—10 m széles tartószerkezetet lehet szerelni, amelyre egy-két zöld­ségesláda sor helyezhető, s a lassan haladó traktor után a dolgozók a lá­dákba szedhetik a zöldséget anélkül, hogy cipekedniük kellene. KUCSERA SZILÁRD

Next

/
Thumbnails
Contents