Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-05-13 / 19. szám

A bogyósok kálium-igénye és hiánytünetei

A gyümölcstermő növények általában, s a bogyósok különösen kálium-igényesek. A hazai és külföldi tapasztalatok és megfigyelések egyaránt alátámasztják a kálium fontos szerepét.

Ez az elem kedvezően befolyásolja a gyümölcstermő növények fagytűrőképességét és betegségekkel szembeni ellenálló képésségét, valamint a szín-, íz-, illat- és zamatanyagok kialakulását. Röviden: nagy terméshozam és jő minőségű gyümölcstermés csak jó káliumellátás esetén várható.

A bogyósok körében végzett trágyázási kísérletek szerint a gyakorlatban alkalmazott 2:1:3 NPK arány Is kifejezésre juttatja a kálium szerepét a műtrágyázásban. Gyakran még ennél is nagyobb arányban alkalmazzák a káliumtrágyákat, elérve a 2:1:4 említett arányt. Megfigyelték, hogy a bőséges káliumtrágyázás elősegíti a gyümölcstermő növények nitrogén felvételét Is.

A káliumhiány nagy mértékben csökkenti a terméshozamot és a termés minőségét. Előfordul, hogy Jelentős terméscsökkenés következik be anélkül, hogy hiánytünetek mutatkoznának. Ez a „rejtett éhezés“ jelensége, amely más tápelemek hiánya esetén is előfordulhat. A bogyósok esetében azonban gyakori a kálium-hiánytünetek jellegzetes megjelenése.

A kálium könnyen mozog a növényi szervezetben, ezért természetes viszonyok közepette a fiatal növényi részeken kálium-hiánytünet nem mutatkozik. A hiánytünetek rendszerint a bokrok alsó, majd középső harmadában jelentkeznek. Az első látható tünet a levelek csúcs! részének sárgulása, s ez fokozatosan átterjed mindkét oldalon a levélszélekre is. Előrehaladott állapotban az említett részek perzseltek, szárazak, szürkés-barna színűek lesznek, és a levélszélek felfelé görbülnek. Akut káliumhiány esetén az egész levél elszáradhat a nekrózisos foltok továbbterjedésével. Sokszor együttesen mutatkozik a magnézium-hiánytünettel, amely elsősorban a levél oldalerei közötti sűrgulások, majd megbámuló elhalások formájában látható.

— A szamóca kálium-hiánytünete kevéssé Jellegzetes, csak a levélszél sötétlílás színeződésében majd kis mértékű barna perzselésében nyilvánul meg. Előrehaladott állapotban a csúcstól kiinduló nagyobb nekrózis foltok is megjelenhetnek.

— A málna igen élénken reagál a káliumhiányra. A közepes korú, teljesen kifejlett leveleken előbb vörösbarna elszíneződés, majd később a levélszél szöveteinek fokozott elhalása lép fel. Egyes esetekben a csúcstól vagy a levél szélétől kiinduló határozatlan alakú, nagyobb nekrózisos folt keletkezik. Az állandó káliumhiány a levelek megmerevedését, fodrosodását és összepöndörödését okozza.

— A feketeribiszke leveleinek szélén jellegzetes. széles szürkésbarna elhalt sáv keletkezik. legtöbbször azonban nem terjed ki az egész levélre, s így azok nem hullanak le.

— A pirosribiszke kálium-hiánytünetei hasonlítanak a feketeribiszkénél leírtakhoz, csak az elhalt sáv keskenyebb és barna színű.

— A köszméte levelének széle előbb bíborszínű, később hamuszürke lesz, de vastag, nemezes levélszövet állománya következtében a levélszélek nem görbülnek fel.

A levélhullás általában csak akkor következik be, ha a kéliumhiány magnéziumhiánnyal párosul. A káliumhiány különösen száraz évjáratban gyakori.

A hiánytünetek általában hosszabb „rejtett éhező“ szakasz után keletkeznek és legtöbbször súlyos következményekkel járnak. A korszerű gazdálkodást folytató nagyüzemekben a főbb tápelemek hiánytünetei normális viszonyok között nem mutatkoznak, de házikertekben a különböző gyümölcsfajok igényeinek nem megfelelő trágyázás következtében sajnos gyakoriak.

A kálium hiánytünetek megjelenésének évében a terméshozamot már nem tudják befolyásolni, mert a tünetek legtöbbször csak a szüret után, a hajtásnövekedés befejeződése idején mutatkoznak.. Ilyenkor már a káliumszulfátos lombtrágyázás sem segít. A kálium-permettrágyázás egyébként, sem javasolt, mert perzselő hatású és egyszeri permetezéssel a növényekre csak kevés hatóanyag vihető.

Ha felismerjük a káliumhiányt, a következő évekre pótolnunk kell a hiányosságot. A hazai és külföldi kísérleti eredmények alapján megfelelő nitrogén- és foszfortrágyázás esetén 70— 150 kg kálium szükséges a bogyósoknak — a gyümölcsfajtól, fajtától, a talaj tápanyagtartalmától és öntözésiMehetöségektöl függően — egy kh-ra. A kiszórás és bemunkálás ideje koraősztől a fagyokig tarthat és a tavaszi fagyok után is elvégezhető.

A bogyósok káliumtrágyázásánál kizárólag csak káliumszulfátot (kénsavas káliumot) szabad felhasználni. Nagyadagú műtrágyázáskor ez különösen fontos. Az általánosan használt káüumklorid (kálisó) ugyanis súlyosan károsítja á bogyósok leveleit.

PAPP JÄNOS

Nyitra város zöldség és virág termesztői 350 q korai uborkát adnak a piacra. Ezt földgázzal fűtött üvegházakban termesztik 0,50 ha területen. Ezen termékkel is hozzájárulnak ételeink ízesítéséhez. A képen Ostertágová Daniela látható a bőséges terméssel.

Felvétel

Matis Pavel (Nitra)

ZÖLDPAPRIKA

KÜLFÖLDRE

A dunaszerdahelyi járás Zlatná na Ostrove (Csallóközaranyos) efsz kertészetében Farkas György kertésszel a paprikaültetés gépesítéséről beszélgettünk. Elmondja, hogy 20 hektáros zöldséges kertjüknek 50 %-án paprikát termesztenek, mert nagyon hasznos a belföldi és a külföldi piac számára.

Ezen termék nagy részét a dunaszerdahelyi

konzervgyárba, valamint a zöldségfelvásárlő üzembe szállítják. A múlt évben több paprikafajtával vettek részt zöldségkiállításon az NDK-ban, ahonnan e fajtával ezüstérmet nyertek. Ebből a fajtából egy vagonnal exportáltak az NDK-ba valutáért.

Több szállításra is módjuk lett volna, de kevés ládát kaptak erre a célra. A kertész megjegyezte, hogy a jó termés alapja

a szakszerű palánta kezelés függvénye. Két üvegházban, mely 37,5 áros. Légkondictonális berendezéssel felszerelt üvegházban nevelik a palántákat, hogy így elkerüljék a palánták sorvadását. Gondoskodtak a palánta pótlásról, hogy ha a tavaszi fagyok által a palánták megfagynak, ezt előhajtatott palántákkal tudják pótolni.

Mint ismeretes a paprika sok vizet igényel, ezért a szövetkezet víztárolókról gondoskodott, hogy csapadékszegény időben is kellő nedvességet juttasson a földbe.

Ezen termék nagyban befolyásolta a múlt évi tervük túlteljesítését. A tervezett 1 millió 72 ezer koronát 476 ezerrel túlszárnyalták, de az idén sem akarnak lemaradni. Miv’el ez évi tervük 1 millió 800 ezer korona volt, kötelezettséget vállaltak, hogy ezt az öszszeget 70 ezer koronával túllépik. Tehát ezekből láthatjuk, hogy a paprikatermesztés nagyon gazdaságos.

Gál Jeromos

Konyhakömény (Carum carvi)

A konyhakömény az ernyősvirágzatúak családjába tartozó, hegyes vidéken vadon termő, terméséért nagyban is termesztett kétéves illő olajat tartalmazó növény. Az első évben csupán tőrózsában álló leveleket hoz.

Szára 50—80 cm magas, egyenes elágazó. Termése ikerkaszt, 4—7 mm hosszú, két végén hegyes henger alakú, barna színű, éréskor két, sarlószerűen meggörbült termésrészre szakad. A köménymagnak jellemző szaga és íze van a karvontertalmú illő olaj miatt.

A konyhakömény a csapadékos, párás éghajlatot, a mély rétegű, kissé meszes, középkötött megmunkált vályogtalajokat kedveli. Mint kétéves növényt, más egyéves növénnyel lehet termeszteni. Például a mákkal. Ha a mákot választjuk társnövénykfint, akkor kb. 5 kg konyhaköményt keverjünk öszsze 0,75 kg mákmaggal, és ezt a keveréket 48 cm sortávolságra vessük el. Ha a borsót választjuk társnövénynek, akkor a borsét kell először elvetni 36 cm széles sorokba és 4—5 cm mélyre. Ezt követően pedig a konyhakömény magját a borsósorok 1 cm mélyen.

A drog 3—7 % illóolajat, 8— 20 % zsíros olajat, fehérjét, gyantát és csersavat tartalmaz. A drognak szélhajtó, emésztést javító, görcsoldó és tejszaporító tulajdonsága van.

A konyhaköményt ismerték már 1870 időszámításunk előtt, mert említést tesz róla az Ebers papyrus. Thompson angol archeológus a köménymagot megtalálta a Mezopotámiai ásatásoknál harmadik Sargon király idejéből. Az antik korszakban Görögországban a konyhákban és gyógyászatban használták.

Termését az illóolaj-gyárak olajnyerés céljából dolgozzák fel. Főzetét vagy magját szétrágva gyomorrontásnál, felfúvódásnál, gyomorgörcsöknél és köhögésnél használjuk.

Dr. NAGY GÉZA

A tavalyi bortermés Nyugat-Európában

Földrészünkön — hazánkat nem számítva — a tavalyi bortermés nem érte el az 1970-ben szüretelt mennyiséget. A Közös Piac országai közül legnagyobb volt a terméskiesés Spanyolországban.

Az EGK bortermelés 1971-ben 113 millió hl, vagyis 20 millióval kevesebb, mint 1970-ben, ez pedig hozzávetőleg 15 %-os csökkenés. A szakemberek szerint az előző évről megmaradttal együtt az 1972. évi nyitókészlet 143 millió hl. borra volt becsülhető. E mennyiség elhelyezése pedig nem okoz különösebb gondot.

Olaszországban megközelítően 4 milliő hl-rel kevesebb bor termett tavaly, mint a megelőző évben, de a borok minősége, extrakttartalma és szeszfoka magasabb. A minőség javulása azért is figyelemre méltó, mert az olasz kormány a nem piacképes borok termelését az ártámogatások megvonásával igyekszik visszaszorítani, és a termelőket a minőségi és pecsenyeborok előállítására ösztönözni.

Spanyolországban 1971 az utóbbi 25 év legrosszabb bortermelő éve volt. Évente többnyire 25 millió hl bort értékesítenek, de valószínű, hogy az 1971. évi bortermésből az értékesítés alig éri el a 20 milliő hl-t. Terméskiesésük átlagosan 20—30 % körüli, de Navarra tartományban a 80 %-os mértéket is eléri. A hozamkiesés miatt a borok literenkénti átlagos 36 pezetás felvásárlási ára 50 pezetára emelkedett.

Portugália tavalyi bortermése sem éri el az előző évek átlagos szintjét. 20—30 %-kal kevesebb, mint egy közepes termés esetén. A terméskiesést ellensúlyozza, hogy az előző évről még jelentős készletek maradtak eladatlanul.

Az NSZK bortermelése 1971- ben az átlagos szinten maradt, amely azonban az 1971. évi kiugróan jó szüreti eredményhez képest jelentős terméskiesés.

Franciaország tavalyt 64 millió hl bortermése 10 milliő Jhlrel kevesebb, mint az 1970. évi. Korzika szigetének és a Provence vidékének kivételével a legtöbb tartományban — beleértve

olyan híres borvidéket is, mint például Champagne, Burgundia, Bordeaux — a terméscsökkenés elérte a 20—50 %-ot is. A minőség viszont általában javult.

A bortermelők Európában a gyengébb szüreti eredményeket az idei magasabb borárakkal kívánják kiegyenlíteni. J61 jártak azok a termelők, akik az 1970. évi bortermést a pincékben tárolták, és csak most értékesítik.

Kertészet — Szőlészet

Vontató kocsira szerelt hordozható borelárúsító helység, mely nagyon megfelel kiránduló és nyaraló helyeken boreladáera.

A dísznövény termesztésben sokszor szükségessé válik ugyanabból a fajtából vagy fajból kisebb méretű növények előállítása. Különösen a mai modern lakások Igénylik a tömörebb (kompaktabb) növényeket.

A hosszanti növekedés csökkentésére a mezőgazdaságban különböző vegyszereket alkalmaznak. A gabonatermesztésben leginkább bevált a CCC (chlórcliolíuchlorid). E növekedést gátló vegyület alkalmazás-'; igen gyorsan terjed a dísznövény termesztésben, sőt még a zöldségfélék termesztésében le. A növekedésgátlás mellett sok előnyös tulajdonsága is van:

A CCC alkalmazása a dísznövényeit termesztésében

1. íényszegény időszakban adagolva — optimális hőmérséklet mellett — kifogástalen növények nevelhetők;

2. javítja a virág színét;

3. elősegíti a rügyképződést;

4. néhány növénynél előbbre hozza a virágzás időpontját.

A CCC különböző töménységű vizes oldatban kerül forgalomba. A növény akár a lombfelöletén, akár a gyökéren át felveheti. Öntözéssel adagolva, a növényekre kevésbé ártalmas. Az adagolások között nagyobb időközök lehetnek. A cserepes növényeknél tovább tart a hatása. Permetezésnél gyorsabb a hatás és a hatásfok is magasabb. A lágyszárú növényeknél 3—6 hétig, a fás növényeknél hatása több hónapig is tart.

A CCC-vel általában egyszer kell a növényeket kezelni, különösen abban az esetben, ha beöntözést alkalmazunk. Magasabb hatásfok elérésére a kezelés többször is megismételhetjük. Azonban az egyes permetezések között minimálisan 3—4 hét különbségnek kell lennie. Ügy permetezzünk, hogy a levelekről bőségesen csepegjen a permetlé. A tapadást elősegítő anyagokat általában nem javasolják, sőt egyes szerzők szerint károsak.

A CCC alkalmazásának legfontosabb előfeltétele, hogy kizárólag fiatal növényeknél alkalmazzuk, mert csakis így kapunk tömör, kompakt növekedésű, szilárd szárú növényeket.

A CCC oldat töménysége növényenként változó, az oldat mennyisége 8-as cseréptől 10-es cserépig 30—40 ml, 11-es cseréptől 100 ml cserepenként, permetezésnél 100 m2-ként 10— 20 liter.

A CCC hatását már igen sok növénynél eredményesen kipróbálták, de a legjobb eredményeket a mikulás-virágnál (Euphorbia pulcherrima) a különböző muskátli és krizantémfajtáknál érték el.

—ER MI—