Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-05-13 / 19. szám
A főhordást adó akác mellett egyre nagyobb a termesztett növények méhészeti jelentősége, különösen a tarlósirág visszaszorulása miatt, összefoglalom, hogy mit érnek a méhcsaládoknak. Teljességre a terjedelem miatt sem törekedhettem. A vöröshagyma (Allium сера) Afganisztánból és Turkesztánból ered. Hazánkban a XV11I. század végétől terjed. júniusban, júliusban virágzik. Virágzata gömb alakú ernyő, színe fehér, sárga, rózsszin vagy ptrosló. A nektár a belső porzószálak töve és a magház között gyűlik össze. A méhészet számára csak a magterme'sztésre használt táblák értékesek. Méze kezdetben hagymaszagú. Színe sárga, alig áttetsző, többnyire sűrűn folyós. A Szovjetunióban többfelé a hagyma virágporát és mézét a méhekre károsnak tartják. Azt írják, hogy az anya kevesebbet petézik, és a fiasítás egy része is elpusztul tőle. Hazai tapasztalatok ezt nem erősítik meg, sőt nálunk a hagyma virágporának bőséges gyűjtésekor a fiasítás kedvezően fejlődik. A spárgatök (étkezési tök, úritök) őshazája Afrika. Magjának olaja régen a legfontosabb volt az étkezési olajok közül. Ma már a napraforgó olaj kiszorította. A tök júliustői szeptemberig virágzik, jellegzetes nagy sárga virágai egyesével állnak. A háromcsücskfl nektármírigy igen fejlett. A termős virágban a mirigy a magház hegyén helyezkedik el. A porzősban a felül összeforrt porzószálak kupolája alatt találjuk. A porzók összeforrottságának mértéke fajtajelleg. Ez igen jelentős a méhlátogatás szempontjából. Azoknál a fajtáknál, melyeknél az összenövés nagy mértékű, a méhek nem férhetnek a nektárhoz, s így akármilyen jó noktárkiválasztó fajtáról van szó, ez a méhészetre jelentéktelen. Jó példa a Chilei sütőtök Sok nektárt választ ki, de a méhek nem juthatnak hozzá. Virágon kívüli nektármirigyek Is előfordulnak, de kicsinységük miatt a méhészetre jelentéktelenek. A méhek legszívesebben a spárgatök virágait látogatják, összefüggő nagyobb tábláik miatt is ezek a méhészetre országosan a legfontosabbak. A méhek elsősorban virágport hordanak, de többnyire a nektárt is begyűjtik. Mélyfekvésű, meleg, napos helyeken, ahol a párás levegő megszorul, a nektár bőségesen termelődik. Hűvös, árnyékos helyeken viszont a nektárképződés csökken. Régi tapasztalat, hogy a tökről gyűjtő méhek szőre lekopik. Méze sárga vagy sárgásbarna, fze a tökére emlékeztet. Az uborka mézéhez hasonlóan hamar ikrásodik. A görögdinnye őshazája Afrika. Nálunk évszázadok óta termesztik. Virágainak színe sárga, mintegy 3 cm átmérőjű, egyesével állnak. A nektár a porzós virágokban a porzók töve körül gyűlik össze. A termős virágokban a nektár a bibe töve körül található. Júliustól 55—60 napon át folyamatosan nyílnak virágai. A méhek nektárért szívesen járják, de virágport is hordanak róla. Mézelése vidékenként változó, meglehetősen bizonytalan. Méze tisztán nem ismeretes. Megporzás céljából a méhek a dinnyetáblákra szoktathatók. A sárgadinnye hazája trópusi Afrika és Kelet- India. Hazánkban számos fajtáját termesztik. Dió nagyságú virágai egyesével állnak. Színük halványsárga. júliustól szeptemberig nyílnak. A porzós virágok kibomlását majdnem egy héttel később követik a termősök. A porzós virág egy, a termös 2—3 napon át virít. Nektárt és virágport ad. Női virágaiban az elkorcsosult porzók, a hím virágokban a csökevényes termő alakult át nektármiriggyé. A méhek nektárt és virágport is gyűjtenek róla. Virágporszemcséi igen nagyok. A megporzáshoz a méh fontos. Számottevő hordást, mint más kobakosoknál is, csak a nagy táblák adhatnak. Hasznos kiegészítője lehet a nyári méhlegelőnelt. Az uborka hazája Kelet-India. Nálunk а ХШ. század óta termesztik. Virágai aranysárgák. Termős virágjában a nektármirigy gallérszerü. A porzósban a virág öblének alján levő taréjos kiemelkedésen fejlődik. Rovarmegporzású, de önmegporzásról is tudnak. A porzós virágok száma nagyjából kétszerese a termős virágokénak, júniustól szeptemberig virágzik. Bőven ad virágport. Hazai és külföldi tapasztalatok szerint a méhek a megporzásban fontosak. Mézelése eléggé szeszélyes, erősen függ az időjárástól. Az uborka jő nyári, nyár végi méhlegelő. A téli készletet is gyarapíthatja, sőt olykor fölösleg is gyűlik belőle. Méze sötétsárga vagy barna színű, gyorsan kristályosodik, íze emlékeztet az uborkáéra. A retek a Földközi-tenger keleti partvidékéről származik. Termesztése nagyon régi időkre nyúlik vissza. Az országban mindenfelé termesztik. Tápértéke csekély. Inkább jó étrendi hatása miatt s mint korai C-vitamin forrást fogyasztjuk. Egyes változatai főleg a sertések takarmányozásában szerepelnek. A népi gyógyászat a magvait használja. Virágzata laza fürt. A virágok fehér vagy halvány ibolya színűek. Virágonként négy nektármirigyet találunk a porzószálak tövén. Rovarporozatú növény, önmegporzással gyengébb a termése. Ez is jelzi a méhmegporzás fontosságát. A méhészetre természetesen csak a magtermesztésre használt táblák értékesek. Az ilyen táblákat a méhek ugyanolyan tömegesen látogatják, mint pl. a rokon repce vetéseket. Virágzása a vetés idejétől és fajtától függően májustól októberig terjed. A méhek sárgás színű virágporát és nektárját egyaránt hordják. Л retek magtermesztésre meghagyott táblái a nyári méhlegelőt javítják. A sárgarépa őshazája a Földközi-tenger vidéke. Termesztése 3000—4000 évre nyúlik vissza, a görögök és rómaiak már fogyasztották. Fehér virágai ernyőt alkotnak. Nektármirigyei szabadon fejlődnek. A méhek szívesen járnak nektárért. Méze nem ismeretes. Csak magtermesztésre hagyva hasznos a méhészetre. A napraforgó őshazája Mexikó északi része. A XVI. században került Európába. Virágai fészkes virágzatot, „tányért“ alkotnak. A nektármirigyek a kis csöves virágok magházának oldalán alakulnak ki. Méhészeink tapasztalatai szerint a napraforgó a szeszélyes mézelők közé tartozik. Méze sötétsárga vagy barna színű, könnyen kristályosodik. Erős, jellegzetes zamatú. Virágport is ad. A méhek szőre a napraforgón lekopik, s a méhek egy része el is pusztulhat. A tudomány ennek okát még nem ismeri kielégítően. A napraforgó júliusbanaugusztusban virágzik, egy-egy tányér 9—12 napig. A virágzás a tányér szélétől a közepe felé halad. A dohány Amerikából származik. Hazánkban évszázadok óta termesztik. A virágok színe rózsaszín, vörös, néha bíbor, egyes változatoké zöldessárga. A dohányt „tete-' jezik“ fajtánként különböző időben, de mindig a bimbóst vagy éppen .nyílót. így inkább csak a magnak hagyott táblák számítank a méhészetben. A méhek a nektárt nehezen vagy egyáltalán nem érik el. A pöszméték oldalt lyukat szoktak rágni a virág csövén, s ott a méhek is hozzájuthatnak a nektárhoz. Jelentős lehet a dohány levelén képződő édesharmat. Okozóját még nem ismerjük pontosan. A méze sűrűn folyó, hamar ikrásodik. Igen sötét, olajzöld színű. íze a dohányra emlékeztető, kesernyés. (szá) TERMESZTETT NÖVÉNYEINK ES A MÉHÉSZÉT » A házikertek ellátása szerves trágyával sokszor igen nehéz, különösen a városok környékén. Az ilyen helyeken az istállótrágya beszerzése gyakran lehetetlen, a műtrágyák viszont önmagukban nem biztosítják a növényeknek feltétlenül szükséges humuszutánpótlást. E hiányon a kiskert tulajdonos úgy segíthet, ha a kertjében és háztartásában előforduló felesleges szerves anyagokat komposztálja. A komposztkészítés első lényeges feltétele, hogy oda csak olyan növényi és állati hulladék kerüljön, ami tökéletesen elkorhadva ténylegesen tápanyagot biztosít a növényzetnek. A komposztra ne dob-Törpésitő közbeoltások hatása almán Hulladékanyagok hasznosítása a kiskertben junk üvegcserepeket, konzervdobozokat, téglatörmeléket, műanyaghulladékot stb., mert ezek a további munkát megnehezítik. Legcélszerűbb, ha a kert egyik árnyékos sarkában létesítünk komposzttelepet és azt lehetőleg két részre osztjuk. Az egyik részbe kerül a friss hulladék, a másikba a már bomlásnak indult komposzttrágya. Itt helyezhetjük el a háztartási konyhahulladékot (a zöldség-, a gyümölcsfélék fel nem használt részeit, éltemaradékot, csontokat, stb.), valamint a kertben kigyomlált növényeket. Az utóbbiakat lehetőleg akkor, amikor magjukat még nem érlelték be, különben a kiszórt komposzttal elősegítenénk a gyomok elszaporodását. Ide hordhatjuk a letermett borsó-, zöldbab-, burgonya- stb szárat és az egyéb kerti hulladékot. Ha mód van rá, a hulladékot keverjük el ugyanannyi menynyiségü tőzegkorpával (rašelina). Ilyenkor a hulladék tápértékének növelése céljából Vi kg salétromot, valamint 1—1 kg szuperfoszfátot és 40 °/o-os kálisót adhatunk hozzá mázsánként. Ezeket az adagokat rétegenként is kiszórhatjuk a hulladék közé. Ha a kupac a kívánt magasságot elérte, arasznyi földréteggel letakarjuk és öntözéssel állandóan nedvesen tartják. Az érés meggyorsítása érdekében a kupacot körülbelül 2 hónaponként átlapátoljuk, és a komposzt ilyen körülmények között mintegy fél esztendő alatt felhasználhatóvá válik. Közvetlenül a talaj felszínére szórva is hasznosítják a növények. Nagyban javíthatjuk komposztunk minőségét, ha baromfi-, nyúl-, vagy sertéstrágyával keverjük. Ebben az esetben nem is szükséges műtrágyát adnunk komposztunkba. BÖZNER MIKLÖS A gyümölcskertészek évszázadok óta tudják, hogy az oltvány két komponense—az alany és a ráoltott nemes — hatnak egymásra. Ma már az is ismeretes, hogyha egy törpésítő alany vesszőjének a héjából egy egészen kis darabot az alanyra és a nemes közé oltunk, az képes lényegesen befolyásolni az oltvány növekedési erélyét, a termőrefordulás idejét stb. Ennek a jelenségnek nagy a gazdasági jelentősége. Módot ad arra, hogy erős növésű, azaz a talajban jől megkapaszkodik, erős gyökérzetű alanyt használjunk, a közbeoltott rész pedig elősegíti a korai termörefordulást és korlátozza a nemes növekedését. Tehát ez az eljárás lehetővé teszi erős gyökérzetű, kis testű, korán termőre forduló oltványok előállítását. Nem tisztázták azonban még eddig kísérleteken, hogy a közbeoltott rész valóban pomolőgiai előnyt jelent-e a klónozott alanyokhoz képest, vagy gazdasági értéke csupán abból áll, hogy erős növekedésű vagy vadalanyok is használhatók ennek az aránylag könnyen elvégezhető eljárásnak a segítségével. Az East Malling-i kutatóintézetben sorozatkísérletben tanulmányozták a klónozott törpealany-közbeoltás hatását az alany gyökeresedésére; összesasonlították a kőzbeoltott oltványok viselkedését is a közvetlenül törpe alanyokon álló oltványokéval. A kísérletekben használt komponensek: M VII, M XX, M 26, M IX, 3426 és M VIII klónozott törpe alanyok, mint közbeoltott részek; a ráoltott nemes a Cox narancs renet és a Worcester Pannen. Az alany minden esetben az MM 104 volt, amely a tapasztalatok szerint erős növésű produktív klón; jói megkapaszkodó gyökérrendszerrel. Kontrollként szerepelt a Cox és a Worcester, közvetlenül MM 104-re oltva. A kísérletben használt valamennyi klón vírusmentes anyagból származott. A kísérletek alapján ezeket a következtetéseket nyerték: 1. Az oltvány növekedése nagymértékben korlátozható erős növésű alanyon törpésítő közbeoltás alkalmazásával. A közbeoltások hatékony eszköznek bízónя>1пак a nemes alany kölcsönhatások további tisztázására. 2. A közbeoltásra használt klónozott törpealanyok viselkedése általában feltűnően egyezett, ami arra utal, hogy a nemesben a két másik komponens hatása mintegy „összekeveredik“. 3. A törpe közbeoltott rész mind a nemes, mind az alany növekedésére törpésítő hatású volt. A hatás mértékére — minthogy a kísérlet még folyik — a nemes törzsének és az alany gyökérnyak feletti részének átmérőjéből következtettek. Eszerint a nemes törzsének átmérője nagyobb lett a gyökérnyak feletti (az oltás alatt) mért értéknél. Ez arra mutat, hogy a törpésítő hatás az alanyra esetleg nagyobb a hajtásrendszerre gyakorolt törpésítő hatásnál. 4. Az összes vizsgált oltási kombináció karózásra szorult. Feltehető azonban, hogy az alanyválasztás nem volt a legszerencsésebb, ugyanis az MM 104 alany, amelyben erős gyökérzetű alanyra ismertek ebben a kísérletben, a kontroll esetében is, karőzásra szorult, amikor pedig közbeoltás nem szerepelt. Valószínűleg az M XXV vagy akár vadalany, megfelelőbb lett volna. A közvélemény termésadatokat nem közöl, tekintettel arra, hogy a Iák koronájának a méreteit eltérőek voltak és így nem igen adtak volna megfelelő tájékoztatást. Parry, M. S. — Rogers, W. S. 1—4 ábra. Négy közbenltás a Cox narancs renet és nz MM 104 alany kombinációban: 1. Сох/MM 104/MM 104 2. Cox M XX/MM 104 3. Cox/M IX/MM 104 4. Cox/3426/MM 104 A fák életkora В év
