Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-05-13 / 19. szám

#

A HAGYMAFÉLÉK KÁRTEVŐI

Hagymalégy (Phortia antigua). Lárvái okoznak kárt. Jelenlétük következtében a megtámadott hagymanövény levelei kezdetben lankadnak, sárgulnak, majd a végén teljesen elpusztulnak. Az így sínylődő tövekben a hagymalégy fehér színű nyűvei károsítanak. A kártétel még fokozódik azzal, hogy a fertőzött növények rothadásnak indulnak. Nedves, csapadékos körülmények között különösen súlyos károk következhetnek be. Egyetlen nyű a fiatal magbői kelt növények egész sorát pusztítja el.

A kártevő bábállapotban telel át. A legyek (imágők) tavasszal rendszerint a cseresznyevirágzással egyidőben rajzanak. Kezdetben virágnektárral érési táplálkozást folytának, majd párzás után kezdetét veszi a tojáslerakás. Tojásokat rendszerint 6—12-es csoportokban a vöröshagyma {vagy nárcisz, tulipán] levél hónaljába, levelei közé vagy a növény közelében a talajra helyezi. A kikelő nyűvek rövidesen befúrják magukat a hagymafejbe és ott fejlődnek tovább. Ha egy hagymát feléltek, a szomszédos hagymába húzódnak, rendszerint a gyökérzőnán át hatolnak a növényekbe. A lárvafejlődés időtartama 2—3 hét. A kifejlett nyövek elhagyják a károsított növényt és a talajban bábozódnak.

Védekezés: Rajzás vagy inkább a tojásrakás időszakában rovarirtó szer oldattal beöntözzük a rovarokat. Alkalmas szerek: Diazinon E—60 0,6—0,9 liter hektáradagban, vagy Birlane E—24 egy liter, vagy Metation E— 50 két liter hektáronként. A megválasztott rovarirtó szert megfelelő vízmennyiségben feloldjuk. A hagymasor beöntözésére . minden méter hosszra fél liter oldatott számítunk. A szokásos permetezés kevésbé hatásos.

V. A.

Hagymalégy (Phortlia antigua) kártétele a növényen; A kártevő a házilégyre emlékeztető imágó 6—6,5 mm hosszá, hamuszürke színű és lárvája fehérszínű, kifejletten 8—8 mm bosszú.

Növényvédelmi lexikon

Vili.

Karathane FM 57 — gombabetegségek elleni fungicid készítmény.

Hatóanyaga: 25 % dinocap.

Az almát károsító lisztharmat ellen 0,1 %-os töménységben használható fel. Az első permetezést rügyfakadás

Idején végezzük el, a másodikat a virágzás előtt majd megismételjük szükség esetén 1—2 hetente. Az amerikai egres-lisztharmat megfékezésére hasonló töménységű permetlevet használunk úgyszintén virágzás előtt vagy szükséglet szerint. A szőlő lisztharmata fevidium) elleni applikációja 0,1 %-os töménységű, mindjárt a betegség megjelenésének időszakában.

A szabad földben termesztett, lisztharmattól megtámadott uborkát, már a betegség fellépésének kezdetén 0,1 százalékos töménységű Karathane-val kezeljük, ezt szükség szerint hetente megismételjük.

Ajánlatos az elkészített permedéhez 0,25 %-os hígítású Cíttiwet készítményt is vegyítenL Az így nyert vegyület azonban nem alkalmazható az üvegházi uborkánál. Magas hőfokon és a javasolt töménység átlépésének esetében a permet fytotoxocitása is felléphet.

Ara mezőgazdasági üzemeknek: 61,90 Kčs.

Bolti ára: 65 Kčs.

Gyártja: Minec — Franciaország.

Knprikol — gombairtő növényvédőszer.

Hatóanyaga: réz-exyklorid 27—31 %-os réztartalommal. 1

A zeller szeptoríozisos ragyásodása ellen 8 kg védő- | szer szükséges 1 hektárnyi területre. A fokhagyma pero- § noszporája ellen 6 kg/ha, míg a járványos burgonyavész | (phytophtora) esetében 0,75 %-os permetanyag tömény- 1 sége. 1 %-os töménységgel permetezzük a káposztafélé- 1 két, az őket támadó szürkepenész ellen. A szőlő pero- 8 noszpóráját 0,75—1 %-os töménységű növényvédőszerrel | irtjuk.

Ara mezőgazdasági üzemeknek: 20,70 Kčs.

Bolti ára: 22 Kčs.

Gyártja: Spolana — ČSSR.

Lasse — a káposztaféléken előforduló gyomok irtására | alkalmas permetanyag.

Hatóanyaga: 48 %-os 2— klóra —2,6 — diethyl—N § (methexymethyl) acetanilid.

Hatását a gyökereken és a gyomok levélzetén keresztül érvényesíti. A kétszikűeket pusztítja csírázásuktól a valódi levelek megjelenéséig. Irtja a következő gyomokat: szőrös disznóparéj, hélazab, széltippan, közönséges aggófű, piros árvacsatán, mezei tarsoka stb. A Lassót a kipalántázott káposztafélék megéledése után alkalmazzuk, tehát kiültetésüket követően 7—14 nappal. A primőrök esetében nem ajánlatos a készítmény alkalmazása, hogy a permetanyag mérgezési határideje ne késleltethesse azok korai értékesítését.

Magról szaporított káposztaféléknél ajánlatos az ültetés után azonnal alkalmazni. Javasolt töménysége 4—6 liter herbicíd alkalmazása 400—600 liter vizes oldatban hektáronként.

Ára mezőgazdasági üzemeknek: 92 Kčs.

Bolti ára: 96 Kčs.

Gyártja: Monsanto — USA.

Limacid — csaléteknek alkalmas vegyi anyag csigák irtására.

Hatóanyaga: 5 %-os metaldehyd.

Használatos szabadföldi nővénvek, kerti vetemény, dísznövények és raktározott növényi termékek védelmére.

Üvegházban, melegágyakban négyzetméterenként 2—4 rakást szórunk ki belőle száraz alátétre.

Ara mezőgazdasági üzemeknek: 9,20 Kčs.

Bolti ára: 9,50 Kčs. *

Gyártja: Spolana — ČSSR.

Lidykol — kombinált idegölő szer rovarok irtására.

Hatóanyaga: 46 %-os DDT + 4 %-os lindan.

Hektáronként 1 kg vegyszert 200— 300 liter vízhez keverünk és bepermetezzük vele a mákot, fokhagymát, póréhagymát és a káposztaféléket pusztító növényi részeket rágó rovarok ellen. 0,4 %-os töménységben a gyümölcsfák védelmére is alkalmas az almát és köriét támadő bimbélikasztő, a poloskaszagú törpe- és szilvadarázs, valamint a galagonyapille, aranyfarú pille és az amerikai szövőlepke ellen alkalmazott permetezéssel.

Ara mezőgazdasági üzemeknek: 20 Kčs.

Bolti ára: 21 Kčs.

Gyártja: Spolana — ČSSR.

VLADIMIR GREČO, mérnök

Tavaszi látogatások a méhészetekben

Régi bevett szokásom, hogy kora tavasszal látogatást teszek méhész barátaimnál. Látogatátaimnak több célja van. Egyrészt a méhészbaráti kapcsolatok ápolása, másrészt ha szükséges, tanácsadás. Ezen túlmenően a látogatások legfőbb haszna számomra a megfigyelés, vagy tapasztalatszerzés. Látogatásaim eredményeként sokszor tapasztalhatom, hogy ezek nemhogy szükségesek, hanem mindkettőnk számára egyenesen hasznosak is, mert az eredmények összehasonlítása, megbeszélése, vagy „megvitatása“ legtöbbször tanulságos mindkettőnk számára a jövőt illetően.

Ha netán méhész olvasóim kíváncsiak volnának, hogy van-e valami értelme megzavarni méhésztársaimat tavaszi nyugalmukban, látni fogják, hogy igen van! Látogatásainál elsősorban az érdekel, hogyan teleltek át azok a méhcsaládok, amelyeket netán a méhész agyon takargatott és féltette a meleg napsugarak kisérte lengedező ún. „böjti“ szelektől is? Érdekel, hogy milyen volt a téli természetes elhullási átlag, mennyi volt a téli fogyasztás és ha megtörténhetett az első tavaszi vizsgálat, mennyi mézkészlet maradt a családoknál? Arányban állónak tartja-e a méhész az elfogyasztott méz mennyiségével a fiasitás állását, milyen arányban talál fiatal méheket az áttelelt családoknál? Tanulságos, hogy mennyi volt a téli anyaelhullás, volt-e ennek következtében tavaszi rablás és hány család vált a rablás áldozatává? Van-e vagy volt-e elég anyatartálék, sikerült-e az újraanyásítás és általában mi a méhészek véleménye a koratavaszi fejlődésről, kedvezőnek, vagy kedvezőtlennek ítélik meg? Örömmel hallgatom tavaszi reményeiket, terveiket, milyen terveket szőnek a korai vándorlásról, van-e tervükben egy közeli nagyobb repcetábla kihasználásának lehetősége, avagy egy első és második akác stb. stb. Valamennyi felsorolt oknál is fontosabbnak tartom a méhcsaládok egészségi állapotát megfigyelni!

A méhész — tapasztalatom szerint — ha csak nem egészen kezdő, könnyen felismeri a nyúlős költésvészt szagáról, a Hasítások horpadt fedelezéséröl és a család fejlődésének rohamos visszaeséséről. Meg tudja

különböztetni az európai költésvészt az erősen foltos Hasításról a sárgás-szürkés beszáradó álcákról. A méhek legalattomosabb és legravaszabb betegségét, a kifejlett méhek betegségét a Noszema Apis Zander nevű kórokozó véglény pusztítását májusig csak sejti a méhész a méhek ritkulásából. Amikor a legnagyobb szükség volna már a fiatal egyedekre, akkor látja kétségbeesetten, hogy kaptárai előtt a földön nemcsak öreg kopott, hanem fiatal szürke szórzetű méhek is ugrándoznak, futkosnak és ha az idő hűvösebb, csomókba tömörülnek, elpusztulnak.

Nagy szerencse, hogy látogatásaim alkalmával a látottak és tapasztaltak nagyobb százalékban kielégítőek, kedvezőek. Ha mégis valami a tennivaló, ez leginkább az olyan méhészetekben tapasztalható, ahol télen közvetlenül a kereteken légmentesítő takarást alkalmaztak, mivel a méhész így gondolta biztosítani a meleget a téli méhcsomő _számára. Nem tudta még, hogy a telelő méhcsomő minden léputcája önálló hőgazdálkodásával feleslegessé teszi a léputcák takarását. Nem is-Méhek hasznosságáról

a gyümölcstermelésben

A Természettudományok Zsebkönyve (Gondolat Kiadó, Budapest, 1963] 566—568 oldalán a többi adat között a következőket írja erről a problémáról:

Az összes almafajok önmeddők, vagyis csak egy másik fajta virágporától termékenyülnek meg. Ezért e megtermékenyítés [terméshozam) érdekében úgy kell az almafajtákat megválogatni, hogy a pollensteril (—) fajta mellett legalább két virágport adó fajta (+ ) Is legyen.

Az almafajtákra megadott magyarázat a körtefajtákra is vonatkozik.

Majdnem valamennyi cseresznye- és néhány meggyfajta önmeddő,

. vagyis saját virágporával j nem termékenyül meg. I A magvas gyümölcsöknél nem lép fel gyakori pollen terméketlenség, de egymás között sterilis csoportok állíthatók fel. Néhány fajta egymást nem termékenyíti meg, de a többi fajoktól megtermékenyülhetnek.

(Fajták közötti meddőség)

Cseresznyefajták:

Napóleon—Schneider, késői ropogós;

Márki korai— Wilstidiga;

Baschimeiri— Germersdorfi;

Jaboulay ropogós— Black tartarian;

Braunaui—

Dönissi sárga.

Meggyfajták:

Pándi meggy—

Hortenzia királynő;

Pándi meggy—

Podbielszki meggy.

(A szilvafákről Ilyen természetű megjegyzést a könyvben nem találtam.)

Az összes őszibarackfajták öntermékenyülők, idegen megporzás ezeknél nem eredményez termésnövekedést.

Az összes sárgabarackfajta öntermékenyülö.

Megjegyzés: Mi méhészek sokat foglalkozunk ezzel a kérdéssel, hiszen véleményünk szerint a méhek a különböző növények megtermékenyítésével 15—20 annyi hasznot hoznak a népgazdaságnak, mint a méz és viasztermeléssel magának a méhésznek. A fenti adatok ismeretében pedig érthetővé válik az is, miért mutatnak a vizsgálatok az alma- és körtefajtáknál, a cseresznyénél, de ugyanígy a meggynél is különösen jő eredményeket, miért tartják a gyümölcstermelők is ezeknél a gyümölcsöknél a méhek munkáját hasznosnak, sőt sokszor nélkülözhetetlennek, míg ugyanakkor a barackfajtáknál csak mellékesnek, hiszen itt a rovarok legfeljebb azzal járulnak hozzá a nagyobb terméshez, hogy biztosabban juttatják át a virágport elegendő mennyiségben a bibére, mint azt a szél tenné. Az előbbieknél azonban a másik fajta gyümölcsfáról kell a rovaroknak a virágport elhozni a virág bibéjére, hogy az megtermékenyülhessen. Mivel ennek a valószínűsége kisebb, sokkal több rovar, sokkal több méh kell a minél tökéletesebb megtermékenyítéshez, a minél nagyobb terméshez.

—Ismerte még a méhek autothermikus mechanizmusát (ön-hőszabályoző rendszerét) és ezért kellett tavasszal néhány léputca népétől elbúcsúznia. Ugyanis a kereteken néhány léputcában lévő nyitott méz a „lefojtott“ léputcában felhalmozódott páráktól felhígult, majd kicsordult és telelésre alkalmatlanná vált. Ilyenkor hallom, hogy „pedig volt még a léputcákban elegendő méz és mégis lehullott“. Igen volt elegendő lefedett méz és itíégis lehullott a léputca népe! Nem is éhen pusztultak el a méhek, hanem a felhígult nyitott méztől és a Noszema spórák életrekelésétőL Ha a léputca levegőcseréje biztosított lett volna, ennek a kevés nyitott méznek semmi következménye nem lehetett volna léputca méheire!

Sajnos, leggyakrabban találkozom látogatásaim során „anyás családok“ kirablásával. Ennek legfőbb okát abban látom, hogy a méhész anyajelöléssel nem gondoskodik a családok anyaállományának életkori nyilvántartásáról, illetve az öregedő anyák időben történő leváltásáról. A bekövetkezhető téli anyátlanság biztosítására 2 és 3 keretes anyatartalékokkal kívánja a várható téli anyaelhullást pótolni. Ezt a megoldást nem tudni mi okból, nagyobb előnyben részesíti, mint a rendszeres anyafestést és nyilvántartást, pedig pénz és munkaértéke lényegesen nagyobb teher, mint mondjuk egy 30 családos állomány 1—2 anyjának téli elvesztése. Sokkal egyszerűbb és olcsóbb a netán anyátlanná vált család egyesítése egy egészséges, de némileg lemaradt családdal, mint bizonytalan korú anyákkal gazdálkodni és a lehetséges anyátlanságra számítva több két- és háromhetes anyatartaiékkaptárral relatív biztonságot teremteni.

Tapasztalat szerint egyetlen téli elanyátlanodott család elegendő ahhoz, hogy a tavaszi rablás meginduljon. Ha megindult, akkor sor kerülhet a gyenge népességű két- és háromkeretes anyatartalékokra is, sokszor valamennyire. Ilyenkor kedvét veszti a méhész és igen lehangolja, hogy az ősszel gondosan betelelt anyatartalékok sorra áldozatul esnek a rablásnak csak azért, mert egyetlen öreganyás, meganyátlanodott családja okozta a rablás megindulását. Ezen szoktak a viták kialakulni közöttünk, hogy nem lett volna érdemesebb az állomány valamennyi anyját megfesteni, törzskönyvezni és ezzel gondoskodni arről, hogy egykét évesnél Idősebb anya az állományban ne legyen. Rendszerint az anyátlan törzscsalád népe Is áldozatul eshet, ha későn ismerjük fel a rablás tényét, de vele együtt összes tartalékolt anyánk Is.

NÉMETH LÄSZLÖ