Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-05-13 / 19. szám

1972. május 13. SZABAD FÖLDMŰVES 5 kongresszusának határozata dolgozók összbevételének, valamint szakképesítésének növe­lését. Fejlődés szempontjából ezért a kongresszus megköveteli az összes efsz-ektől, hogy: — a mezőgazdasági állandö munka végzésére elegendő fia­tal dolgozót nyerjenek meg és törődjenek azok teljes érvénye­sülésével, célszerű széthelyezésével összhangban a mezőgaz­dasági vállalat szükségleteivel, valamint azok képességeivel, érdeklődési körével; adjanak a fiatal szakemberek számára lehetőséget az érvényesüléshez, az Irányításban is, emellett érzékelhetően használják fel az idősebb generáció gazdag tapasztalatait és harcos lelkesedését; — az asszonyok számára biztosítsanak elegendő szakképzési lehetőséget és további feltételeket, miáltal lehetővé válik ki­használásuk az összes munkaszakaszokon és vezető funkciók­ban; * — el kell távolítani azokat az indokolatlan különbségeket, amelyek egyenlő munka mellett a férfiak és a nők javadalma­zásában mutatkoznak, lehetővé kell tenni, hogy a nők egész éven át dolgozhassanak, annál Is Inkább, mert az ipari szintű mezőgazdasági nagyüzemi termelésben is helyes mértékben szükség lesz a női munkaerő kihasználására; — a termelés szakosításával összhangban gondoskodjanak a dolgozók szakképzettségének növeléséről (rendszeres isko­láztatások keretében) s arról, hogy a dolgozók munkabeosztá­sa összhangban legyen képesítésükkel és gyakorlati tapasz­talataikkal; — a munkahelyeket sokkal Jobban rendezzék be mint eddig szociális és higiénia! berendezésekkel, teremtsenek jobb fel­tételeket a munkakultúrára, valamint ez élet- és munkakörül­mények javítására és minőségileg Javítsák az üzemi étkezést. ★ A kongresszus kéréssel fordul az állami szervekhez, hogy — rendszeresen 'gondoskodjanak a mezőgazdasági iskolák fejlesztéséről, hogy azok a mezőgazdaság fejlődésének új szakaszával járó igényes feladatokkal összhangban, tehát követelményként jelentkező magasabb színvonalon biztosítsák a szakoktatást; — a termelés szakosításával és összpontosításával párhu­zamban dolgozzák ki a központi falvak és települések háló­zatának távlati terveit, különös tekintettel a korszerű szolgál­tató, egészségügyi, kulturális és sporthálőzat kiépítésére. A kongresszus üdvözli, hogy az ötéves tervidőszakban to­vább bővül a falusi lakásépítés és kért a mezőgazdasági üze­meket, hogy a nemzeti bizottságokkal karöltve, ebben a tekin­tetben legyenek kezdeményezők, s gondoskodjanak a lakás­­hálózat korszerűsítéséről. Ugyanakkor az állami szervekhez fordul, hogy a lakásépítés és az eszközjuttatás eddigi alapelveit alkalmazzák olyan épít­kezések támogatására, amelyek a lakáskultúra színvonalának emelkedését eredményezik és egyben megfelelnek a falusi élet Jövőbeni követelményének is. ★ A földművesszövetkezetek országos kongresszusa a CSKP KB és a Szövetségi Kormány állásfoglalásából kiindulva, szüksé­gesnek tartja a földművesszövetkezetek egymásközti kapcso­latainak és erre vonatkozó alapelveinek tökéletesítését, ezért fontosnak tartja, hogy: — folytassák a szövetkezeti tagok munkajogi viszonyainak kiegyenlítését a többi dolgozókhoz hasonlóan a Munkatörvény­­könyv alapelveinek érvényesítése által; — sajátos szövetkezeti belső viszonyokat rendezni kell a földművesszövetkezetí törvénnyel, ehhez azonban szükséges az Is, hogy a szövetkezetek létrehozzák a szükséges előfelté­teleket, köztük a megfelelő pénzforrást is; — javasolja az összes földművesszövetkezeteknek, hogy az eddigi munkaegység rendszerről áttérjenek a normában, illet­ve a pénzben kifejezett javadalmazásra, betartsák a jövedelem elosztás szocialista alapelveit, s ebben a tekintetben a terme­lés további fejlesztését az egész tagság életszínvonalának szün­telen emelkedését tartsák szem előtt; — a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok egy­séges alapelvekkel az egész mezőgazdasági szektoron belül tegyék lehetővé a munkadíjazás egységesítését; — kötelezni az összes földművesszövetkezeteket, hogy szün­tessék meg a természetbeniek Juttatásának túlméretezett for­máit, amelyek meghaladják a szövetkezeti tag ezirányű és háztáji gazdálkodásának szükségletét, s mezőgazdasági termé­keket olyan mennyiségben Juttassanak, esetleg adjanak el, afnely nem haladja meg a szövetkezeti tag családjának szük­ségletét; — javasolni a földművesszövetkezeteknek, hogy a háztáji föld juttatásában az eddig érvényben lévő alapelvek szerint Járjanak el. Ezzel szemben tanácsos, hogy a háztáji föld terü­letének meghatározásánál mindig az egyes tagok munkaaktivi­tásából Induljanak ki, s ehhez mérten módosítsák a terület nagyságát. Ugyanakkor a szövetkezetek döntenek a háztáji nélküli gazdálkodásról is. A földművesszövetkezetek kongresszusa teljes mértékben támogatja a CSKP КВ-nek és a kormánynak a tervszerű irá­nyítási rendszerre vonatkozó áttérési törekvéseit és kötelezi magát, hogy: — az egységes földművesszövetkezetekben tovább tökélete­sítik a belüzemí szervezést és az önelszámolási rendszert, fo­kozatosan rátérnek az önköltség számításra, az ellenőrzés tökéletesítésére azzal a céllal, hogy feltárják és kihasználják, megszilárdítsák a munkaerkölcsöt; — fokozni a dolgozók szocialista neveléséről való gondos­kodást, harcolni az individualizmus, az önzés és a múlt egyéb káros maradványai ellen, elmélyíteni a vezetők és a beosztot­tak közti elvtársias kapcsolatokat, tovább fejleszteni a dolgo­zók kezdeményező képességét a szocialista munkaverseny és az űjítőmozgalom útján; — a kongresszus helyesli, hogy a mezőgazdaság járási és kerületi Irányító szervei rendszerének módosítása után a me­zőgazdasági üzemek az általuk létrehozott tanácsadó szerve­ken keresztül továbbra is résztvesznek az Irányító munkában. ★ A kongresszus egyetért a melléküzemági tevékenységet sza­bályzó intézkedésekkel, s azzal, hogy Ilyen tevékenységet csak ott fejthessenek ki, ahol az a nyugalmi Időszakban a munka- és a termelőerő, valamint a helyi anyagforrások ki­használásával megfelelően Indokolható, s amennyiben ez a tevékenység elősegíti a szövetkezet megszilárdulását, s a me­zőgazdasági termelés további tökéletesítését. Szükséges, hogy a földművesszövetkezetek ebből a szemszögből vizsgálják melléküzemági tevékenységük célszerűségét, azt be kell szün­tetni. ★ A kongresszus felszólítja az egyénileg gazdálkodó földmű­veseket, hogy saját érdekükben lépjenek a szocialista nagy­üzemi mezőgazdasági termelés útjára, mely sok éven keresztül bizonyította az ott dolgozók sokasága életszínvonalának szün­telen emelkedését, a nagyüzemi mezőgazdálkodás létjogosult­ságát. Elvárja továbbá, hogy a földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok kellő megértést tanúsítsanak és feltételt teremtsenek a kis- és középparasztok megnyerésére és be­fogadására. ★ A kongresszus megválasztotta a Szövetkezet! Földművesek Szövetségének Központi szerveit, s megbízza ezeket a szerve­ket, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével teljes mértékben elősegítsék a munkás-paraszt szövetség további szilärdulását, a CSKP XIV. kongresszusa célkitűzéseinek meg­valósulását. Ezzel egyidejűleg szükséges, hogy falvainkon ha­tékonyan segítsék a politikai, társadalmi, kulturális nevelő­munka kibontakozását, a földművesek körében előmozdítsák a szocialista öntudat megvalósulását, közbenjárjanak a dolgo­zók szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésében, elő­segítsék a munka- és életkörülmények, az egészségvédelmi és munkavédelmi feltételek kialakítását. A kongresszus felhívja: © a földművesszövetkezeteket és azok dolgozóit, hogy be­csületes, aktív munkával segítsék elő a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetsége társadalmi tevékenységének teljesítését; • a járási lrányltószerveket és a nemzeti bizottságokat a szövetséggel való szoros együttműködésre, hogy ezzel is ked­vező feltételt nyújtsanak aktív tevékenységére. ★ A földművesszövetkezetek kongresszusa egyetért a földmű­ves szövetkezeti törvény téziseinek alapelveivel és teljes biza­lommal fordul a CSSZSZK kormányához, hogy a törvény meg­alkotásánál használja fel a kongresszus előtti vitában és a kongresszuson elhangzott javaslatokat. ★ A kongresszus szeretettel üdvözli a nagyjelentőségű tanács­kozás résztvevői közt a testvéri szocialista országok küldötteit s ezen államok mezőgazdaságának képviselői közt külön üdvözli a Szovjetunió küldöttségét. A kölcsönös Jó elvtársias kapcsolatok elmélyítésében további jelentékeny lépés volt ez a jelenlét, mely nagymértékben előmozdítja a mezőgazdaság sikeres fejlesztését a szocialista nemzetközösség keretében is. A földművesszövetkezetek VIII. országos kongresszusának küldöttei nagyra értékelik, hogy tanácskozásaik jelentőségét növelte a CSKP, a Szövetségi Kormány és a Nemzeti Front legfelsőbb szervei képviselőinek jelenléte is. A kongresszus magáénak tekinti a CSKP KB áprilisi plenáris ülésének határozatait, s elfogadja a párt főtitkárának, Gustáv Husáknak, valamint a Szövetségi Kormány elnökének Ľubomír Strougal elvtársnak beszámolóját, mint olyan alapvető Irány­vonalat, mely a CSKP XIV. kongresszusa irányelveinek meg­valósulását szolgálja a földművesszövetkezetek és más mező­­gazdasági üzemek aktív közreműködésével. Bizalommal tekintünk a Jövőbe, biztonságból fakadó optimiz­mussal. Ennek záloga a munkásosztály, a szövetkezeti paraszt­ság és a többi dolgozók szilárd szövetsége, nemzeteink szilárd egysége és a Csehszlovák Kommunista Pártja által vezetett dolgozó népünk alkotó készsége. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ A Rimavská Sobota-i (Rima­­szombat) járás mezőgazdasági üzemeiben idén Is nagy gondot fordítanak az állatsűrűség nö­velésére, a gazdasági állatok hasznosságának minduntalan fokozására. Az ezirányű törek­vések ellenére sem sikerült az első negyedévben maradékta­lanul biztosítani az állatok ter­vezett létszámának elérését. A negyedéves kimutatások arról tanúskodnak, hogy a járás me­zőgazdasági üzemeiben öszesen 502 szarvasmarhával — ebből 455 a fejősök száma — és 193 anyakocával kevesebbet tarta­nak nyilván, mint 1971 első negyedévében. Ezzel szemben mintegy 3300 sertéssel, illetve 128 ezer baromfival növekedett a nevezett állatok tervezett ál­lománya. A járási mezőgazdasági tár­sulás főzootechnikusának, Pafo Dániel mérnöknek a tájékozta­tása szerint a Járás mezőgaz­dasági üzemel csak 98,9 % ere­jéig tettek eleget húseladást kötelezettségüknek, ami annyit Jelent, hogy 307 q hússal ma­radtak adósai a közellátásnak az év első három hőnapjában. A marhahús eladásában például 3,4 °/o-os lemaradás volt ta­pasztalható, amit részben az idézett eló, hogy a gazdaságok Igyekeznek 500 kg élősúly fölé növelni az értékesítésre ke­rülő hfzóblkák súlyát, mivel így minden eladott állat után 600 korona külön jutalmat, cél­prémiumot kapnak. Igaz, nehe­zebb súlycsoportba történő fel­hizlalás némileg költségesebb, de ezért elégségesen kárpótol­ja az üzemeket a felár. Így nem csoda, hogy a negyedév végén 387-tel több 450 kilogrammon felüli élősúlyú hízóbikát tartot­tak nyilván a mezőgazdasági üzemekben, mint amennyivel eredetileg számoltak. Az eladási tervek teljesítésé­nek járási értékeléséből az is kiviláglik, hogy a bárányhús eladásában is hiány mutatko­Ered mények-mérlegen Mezőgazdasági üzemeink többségé­ben sikeresen, példásan teljesítették eladási kötelezettségeiket az év eddig eltelt időszakában. Az első negyedév­ben 8 millió liter tejet, 3843 tonna húst és közel tíz millió darab tojást értéke­sítettek terven felül mezőgazdasági üzemeink. A kiváló eredmény elérésé­hez mindhárom kerület lehetőségeihez mérten járult hozzá. A közép-szlovákiai kerületben tett kőrútunk alkalmával három járás ezirányű eredményei iránt érdeklődtünk. zik, mégpedig 13,7 %-os. A ser­tés, baromfi és a hízúmarhák értékesítése szakaszán sokkal kedvezőbb a helyzet a járásban, mivel ezen a téren lényegesen túllépték az irányszámokat. Tejből 7 millió 181 ezer li­tert adtak a közellátásnak az üzemek, s ezzel járási méretű eladási tervüket 117,5 %-ra tel­jesítették. Tojásból viszont 4 millió helyett csak 2 millió 374 ezer került értékesítésre. A választott malacok eladása vonalán is volna mit javítani az elért eredményen. Mindenesetre örvendetes, hogy a felsorolt hiányosságok ellenére Is mintegy ezer má­zsa hússal, 1 millió 883 ezer liter tejjel többet adtak el a nevezett járás mezőgazdasági üzemel az első három hőnap­ban, mint egy évvel korábban. A növendék malacok és a to­jás termelési és értékesítési tervének teljesítése azonban eléggé foghíjas volt. A tervezett 28,42 db helyett csak 25,29 darab borjút sike­rült az első negyedévben felne­velniük 100 tehéntől, mivel ke­vés volt a születés; az elhul­lást százalék a tervezettnél alacsonyabb volt. Az első há­rom hónapban 6,20 liter volt az egyedenkénti napi fejésl át­lag, ami 1,03 literrel több a tervezettnél. A hízómarháknál 0,77 kg, a sertéseknél pedig 0,48 kg volt az átlagos napi súlyszaporulat. Egy kocától 3,59 malacot neveltek fel. Itt az elhullás 4,11 % volt. — A negyedév végén 921 da­rabbal több 100 kilogrammon felüli sertés volt az üzemek­ben, mint amennyit terveztek, — mondta a főzootechnikus. — Aránylag sok probléma merült fel az állati termékek, főleg a hüs, Illetve a vágóállatok érté­kesítése szakaszán. Az optimá­lisnál tovább hizlalt állatoknál növekszik az egységnyi termék­re jutó önköltség, ami nem kí­vánatos jelenség. Mi mezőgaz­dasági dolgozók, magunkévá tettük a párt felhívását: Igyek­szünk többet, jobbat és olcsób­ban termelni, de ehhez kedvező feltételekre van szükségünk. Legalább a kiprodukált termé­keket vegyék át tőlünk Időbeni О © © A Lučeneci (Losonc) Mező­­gazdasági Termelési Igazgató­ságon Ing. Vyletel Pavel Igaz­gatóhelyettes tájékoztatott az első negyedév eladási tervének teljesítésében mutatkozó ered­mények felől. Mint mondotta, a járásban, illetve a kerületben nem elég fejlett a feldolgozó­ipar, kicsi a kapacitása, s fgy nem képes maradéktalanul fel­vásárolni a mezőgazdasági üze­mek és egyéni termelők által kiprodukált állati termékeket. Dekádánként mintegy 150—300 mázsa hússal kevesebbet érté­kesíthetnek csak az üzemek, pedig a termelés jó ülemben halad. Az akadozó felvásárlás miatt aztán helytelenül alakul­nak az eredmények is, mivel olyan állatokat kell az üzemek­nek tartaniuk, amelyek helyett már másikakat hizlalhatnának, nem beszélve arról, hogy a túl nagy élősúlyra való hizlalás nem teljesen gazdaságos. A járás 2l ezer 596 q húst adott a közellátásnak, s ezzel 103,7 %-ra teljesítette ezirányű kötelezettségét. Marhahúsból például 88, sertéshúsból 196, baromfihúsból pedig 505 mázsá­val adtak el többet a tervezett­nél. Az első három hónapban összesen 972 növendékmalacot értékesítettek, ami 121,5 %-os tervteljesítést jelent. A tej el­adási tervét 107,3 %-ra a tojá­sét pedig 128,3 %-ra teljesítet­ték. A marhahús eladásában a pincinái, biskupicei és Veľké Dravce-i szövetkezet jeleske­dett. A sertéshús értékesítése szakaszán a buzitkal, a kalino­­voi és rapovcel szövetkezet ért el legjobb eredményt. A legtöbb tojást Rapovce adta el, a tejel­adás tervét pedig a pincinái szövetkezet teljesítette (139,6 százalék) legjobban. Az állami gazdaságok közül a Filakovoi ÁG került az első helyre, s ők adták el a legtöbb tejet Is a já­rásban. Mint Vyletel elvtárs mondot­ta, a járás minden üzemében elérték, sőt túlszárnyalták a tervezett állatsűrűséget, de az egyéni gazdálkodóknál rohamo­san csökken az állatok száma. Véleménye szerint lényegesen Javítani kellene a takarmány­­keverékek minőségét, mivel a keverékekből vett minták 40 százaléka nem felel meg az állami normák által előírt mi­nőségnek. Javítani kell a fel­vásárlás ütemét, bővíteni kell a feldolgozóipar kapacitását, hogy a felvásárlásban tapasz­talt bökkenők ne fékezzék a mezőgazdasági üzemek dolgo­zóinak aktivitását, ügybuzgal­mát. © © © A Veľký Krtíi-i (Nagykürtös) Járásban szintén baj volt a ki­termelt hús, illetve vágóállatok értékesítése körül. Ennek elle­nére a járás 109,4 %-ra teljesí­tette húseladási kötelezettsé­gét. Remélhető, hogy lényeges javulás következik be az érté­kesítés vonalán, mivel április folyamán már nem ütközött nehézségbe a hús eladása. A tej eladási tervét 107,7 %­­ra, a tojásét pedig 102,9 %-ra teljesítette a szóbanforgó járás. Boksay Mikuláš mérnök, a mti zooteehníkusa elmondotta azt is, hogy a Járásban új ta­karmánykeverő üzemel, amely 112 %-ra teljesítette tervét, s így a mezőgazdasági üzemek nem panaszkodhatnak a takar­mányellátottságra. Mint mon­dotta, idén teljesen szeretné­nek áttérni a szenézsolásra és a monodiétás takarmányozásra. Ennek érdekében konkrét ha­tározatokat hoztak, s az ebből származó feladatokat már meg­beszélték az illetékes üzemek­kel Is. Továbbra is az állatsű­­rűség fokozását szorgalmazzák, de szem előtt tartják a gazda­sági állatok hasznosságának fokozását Is. Kádek Gábor %..............

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents