Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-05-13 / 19. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1972. májas 13. EREDMÉNYEK ÉS GONDOK A Nové Zámky-1 (Érsekújvár) Já­rási Terményfelvásárló, és Ellátó Vál­lalat, az első negyedéves tervét ma­radéktalanul teljesítette. így az állati termékeknél az első negyedévben a tervezett 47 480 má­zsa hús helyett 48 338 mázsát vásá­roltak fel, ami 1,8 százalékkal több a tervezettnél. A legjobb eredményt a hlzőborjaknál érték el, mivel Itt 27,8 százalékkal lépték túl a felvá­sárlást tervet. Tejből 12 millió 300 ezer litert, tojásból pedig 9 millió 132 ezer 417 darabot vásároltak fel. A felsorolt adatokból kitűnik, hogy a járásban jól gazdálkodnak a mező­­gazdasági üzemek. Tudatosították, hogy ha többet termelnek általa to­vább szilárdul anyagi bázisuk, más­részt nagyobb mértékben hozzájárul­nak népgazdaságunk szükségleteinek a kielégítéséhez. Az első negyedévben az állati ter­mékek felvásárlásánál nehézséget je­lentett az a tény, hogy a mezőgaz­dasági üzemek december végén 1200 darab vágósertést nem tudtak eladni, így januárban az üzem részéről a felajánlás 4400 mázsa volt, de csupán 2700 mázsa húsra nyílt felvásárlási lehetőség. A nyolcadik dekádban például 5000 mázsa helyett, csak 3700 mázsát vett át a húsfeídolgozó üzem. Végül az. utolsó dekádban mégis si­került egyenesbe jönnie a két válla­latnak. TAKARMÁNYOK, ТЛГПК Nyugat-Szlovókial méretben a ta­karmánykeverékek vonalán a válla­lat minőségileg az első helyen áll. Ékes példák bizonyítják, hogy amíg az elmúlt gazdasági évben a kerü­letben a hízósertések napi súlygyara­podása 0,52 kg volt, addig a járásban átlagosan 0,55 kilogrammot értek el. Az sem közömbös, hogy 3,80 kg ta­karmánykeverékből egy kilogramm húst állítanak elő. Persze a minősé­get pem egyszer bírálják a mezőgaz­dasági üzemek. A jövőben azonban nekik is azon kell lenni, hogy lehe­tőleg ne penészes kukoricát adjanak el. Ä legnagyobb problémát mégis az Jelenti, hogy a vállalatnak kicsi a raktározási lehetősége. Évente nem kevesebb mint húszezer vagon külön­féle terméket kell raktározniuk. Elő­fordul olyan eset is, hogy azt a ta­karmánytápot, amelyet nem tudnak fedél alá tenni, kénytelenek a legrö­videbb időn belül elhasználni s így néha a takarmánykeverékbe nem ke­rül bele az előírt takarmány dúsító elem, ami szintén a minőség rovására megy. Azonkívül a hallisztet például a vállalat Dél-Amerikáből importálja, aminek jótállást határideje három hőnap, de sokszor fél év után tudják csak felhasználni. Egyrészt, mert hó­napokat vesz igénybe a szállítása, másrészt a raktárhelyiségek túlzsú­foltsága miatt több esetben nem tud­nak hozzáférni, amikor arra éppen szükség van. Nagy gondot okoz, hogy a járás további három takarmánykeverőjé- Komjaticej egyáltalában nincsen rak­tározási lehetősége. így naponta 27 vagon takarmánytápot kell a keve­rékbe szállítaniuk, és még aznap széthordani a mezőgazdasági üze­mekbe, ami szintén tetőzi a problé­mák sorát. Ugyan Gbelcén (Köbölkút) építet­tek egy gabenasilót, azonban a terv­vel ellentétben hosszú ideig elhúzó­dott az építése. Végre, amikor már az átadására került a sor, a szakem­berek több hibát állapítottak meg. Például, hogy nem jól zárnak az aj­tók, rossz a szigetelés, ami által be­csöpög az eső s így a gabona elrak­tározására nem alkalmas. A vállalat Ígéretet kapott ugyan, hogy február 27-ig eltávolítják az észlelt hibákat. Az ígéret persze csak ígéret maradt, de örülne az üzem — ami nagy segít­séget jelentene a raktározási kérdés megoldásában — ha május végére, véglegesen befejeznék a munkálato­kat. Ugyancsak növeli a problémák so­rát, hogy Gbelcén szintén egy nagy­teljesítményű, jugoszláv gyártmányú komplex szárító berendezés üzembe­helyezéséhez — naponta tíz tonna gabona szárítására képes — nincsen aki lerakja az alapot. A Bratislaval Priemstav építővállalat levélben Iga­zolta, hogy elvégzi a szükséges mun­kát. Mivel azonban a két üzem a ki­vitelezéshez még nem kötötte meg a szükséges szerződést, bele sem fog­tak az építkezésbe, holott az idő sür­get, hiszen észre sem vesszük s máris a betakarítás idejéhez érkeztünk. Ezért tudatosítani kellene az építő­vállalatnak is, hogy milyen nagy je­lentősége van a szárító berendezés­nek. Üzembehelyezésével sok munka­erő szabadulna fel s meggyorsulna a betakarítás folyamata, azonkívül a mezőgazdasági üzemeknek sem kelle­ne alkalmazni a kisteljesítményű szá­rítókat. Nagy gonddal ugyan, de megold­ják a műtrágya ellátást. Ezt főleg úgy érik el, hogy az egyes járások már több esetben lemondták a meg­rendelt műtrágyát. A vállalat olyan­kor máshová szállította a megrendelt mennyiséget, s ezáltal tavaly egy hektár mezőgazdasági földterületre 284 kilogramm műtrágyát adtak el tiszta tápértékbén. Az idén már meg­vannak a lehetőségek arra, hogy a műtrágya adagot tovább növelhes­sék. MI üjsag A TEJFELDOLGOZÓ ÜZEMBEN A vállalat a štúrovói melléküzemé­vel naponta 100 ezer liter tejet dol­goz fel. Azonban május végén ren-Rövid időközönként indulnak a keverőüzemből a takarmánytápokat szál­lító speciális tartálykocsik, hogy rendeltetési helyére szállítsák az iparilag előállított takarmányt. delkeznt fog az üzem egy korszerű szárítóval, üzembehelyezésével na ponta 250—270 ezer liter tej feldol­gozására nyílik lehetőség. Nagy elő­nye, hogy mechanikus úton tisztítja a tejet, s így minőségileg is jobb tejtermékek kerülnek majd a fogyasz­tók asztalára. Az első negyedéves tejleadási ter­vét jóval túlteljesítette a koltai, moj­­zesovoi, pavlovái és a Dolný Ohaj-i szövetkezet. Leggyengébb volt a sal­­kai és a dubníkl közös, mivel egész évi tervüknek csupán 17 százalékát sikerült eladniuk. Feltételezhető, hogy pótolni fogják a lemaradást, hiszen a feltételek biztosítva vannak. A múlthoz viszonyítva a tej minő­sége lényegesen javult, annak elle­nére fogyatékosság is akad. Például előfordult, hogy egyes szövetkezetek­ben vizezték a tejet. Ez lelkiismeret­­lenség, a vezetőknek a Jövőben az ilyesmit meg kell előzniük. Azonkí­vül többletmunkát jelent az üzemnek a vizezett tej feldolgozása. Olyasmi Is megtörtént, hogy a kisteljesítményű hűtőberendezések által a tejüzem savanyodásrtak induló tejet volt kény­telen feldolgozni. Távlatilag tervbe vették, hogy a mezőgazdasági üzemek egyesítése nyomán a járás fokozato­san kiépíti a nagyteljesítményű hűtő­berendezések hálózatát. Ezzel egy­­ldőben el akarják érni, hogy a tej­­mintákat helyben vizsgálják meg. így majd nem kerülhet sor nézeteltérés­re a tejüzem és a szövetkezetek kö­zött. Ilyen nagyteljesítményű hűtőbe­rendezéssel már rendelkezik a palá­­rikovoi és a Dvory nad Žitavou-1 sző vetkezet. Naponta 12 ezer liter tej hűtését biztosítja. Az üzemből savó formájában 15— 20 ezer litert szállítanak el napon­ként. Egy probléma itt is fennáll, hogy hétköznap nem tudják kielégí­teni az igényeket, vasárnap és ün­nepnapokon viszont a mezőgazdasági üzemek nem mutatnak különösebb érdeklődést iránta. Ebben az évben is további tejter­mékekkel kívánják gazdagítani a pia­cot. Azonkívül a mezőgazdasági dol­gozók örömére, я borjak részére jobb minőségű tejport állítanak elő. Jelenleg a tejüzem bővítése folyik, aminek befejezését a bekötő utakkal együtt, július végére tervezik. Nem kell azonban szakembernek lenni ah­hoz, hogy megállapítsuk — jő lesz ha az év végére elkészül. Szerencsé­re ez a tény nem befolyásolja az üzem teljesítményét. Reméljük azon­ban, hogy az illetékesek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tejüzem környéke is minél előbb ideális környezetté alakuljon ét. ÖVÄRY PÉTER ÖNTÖZÖTT HEGYI LEGELŐK A Burját Mezőgazdasági Fő­iskola kutatói eredeti módszert dolgoztak ki a legelők öntözé­sére. Az erdőkben víztárolókat létesítenek és gyűjtik bennük a hegyi folyók elfolyó vizét. Télen a duzzasztott víz meg­fagy, s amikor tavasszal meg­olvad, a hegyi legelőre vezetik. A Burját ASZSZK-ban 160 ezer hektárnyi legelőt tudnak Ilyen ' módon öntözni. Minden negye­dik évben trágyázzák is az ön­tözött területet, és ezáltal hek­táronként évi 70 mázsa széna­hozamot érnek el. Ez hatvan­szorosa ez öntözetlen legelők hozamának. * SZÜRET ^ ELEKTROMOS ÁRAMMAL A Szovjetunióban új módon ■ szüreteltek az egyik mintagaz­­. daság szőlőskertjében. Egy В elektromos áramfejlesztő segít­­” ségével, emberi kéz érintése I nélkül gyűjtötték be a termést. Az új módszer azon alapszik, f hogy a nagy cukortartalmú _ szőlőszemek elektromos ellen- Ü állása igen kicsi, míg a fürt _ szárának ellenállása nagy. Az I áramfejlesztő berendezés egyik É pólusa egy fémberendezés drét­­huzalához, másik pólusa pedig * a fürt kocsányához ér. Mivel a I kocsány rossz vezető (nagy el- 1 lenállású), a pillanatnyi nagy I áramerősség hatására hirtelen felmelegszik, elég, s a fürt az I önjáró gépen levő gyüjtőtar­­* tályba hull. A szőlőszemeket az В áram hatására semmiféle káro­­* sodás nem éri. A találmányt I több országban Is (USA, Olasz - * ország, Franciaország) szaba- Я dalmaztatták. // • JAVULÓ BORIKIG Az 1972. évi VI. járási borverseny eredményei Az évenként megismétlődő borminősítő versenyek szőlő­termelőink munkájának érték­mérői. A szakértők a boron ke­resztül állapítják meg az eddig követett út helyességét, rámu­tatnak a hiányosságokra és ta­nácsokat adnak. A Nové Zámky-1 (Érsekújvár) járásban az idén a hatodik al­kalommal került megrendezés­re a borkóstoló, borminősítő verseny, melyet a hagyomá­nyokhoz híven a festői környe­zetű kameníni (Kéménd) „Fe­hér Akác“ csárdában tartottak meg. Már a délelőtti órákban a szokásosnál nagyobb élénkség uralkodott az egyébként csen­des vidéken, autó autó után érkezett és gazdáik, a földmű­vesszövetkezeti és állami gazda­sági szőlész-szakemberek hoz­ták bormintáikat és adták át a járási mezőgazdasági társulás megbízottalnak Michal Christov és Ján Šedivý mérnököknek, akik azokat fajták szerint be­sorolták, készítették elő a ko­radélutáni érák értékelő verse­nyére. Jozef Mudroch mérnök, a JMT föagronómusa üdvözölte a meg­jelenteket, Ismertette a nemzet­közt szabályokat és Christov mérnök irányít sával máris fel­szolgálásra került az első bor­fajta. A kóstoló pohárkákba becsurrant a kristályos nedű és a bírálóbizottság Anton Kišoň mérnök, a Bratislava! Borászati Vállalat föagronómusának el­nökletével megkezdte a több órán át tartó munkát. Időkö­zönként egy-egy borszéria lefu­tását megbeszélés követett, részletes kiértékelés és elemzés például ilyen szakszerű megál­lapításokkal: „A 73-as számú Tramini túl barna színezetű, a 74-es fanyar, gyönge minőségű, a 76-osnál nem dominál a jel­legzetes fűszeres íz, a 79-es ki­váló, minden tekintetben jól kezelt kitűnő íz, és Illat-össze­tételű.“ A bizottság elnökén kívül Mudroch mérnök az egyes faj­tákra adott szakszerű bírála­tot, de a többiek is, Jozef Zra­­dula, a eerníkt efsz szőlésze, Ján Hrušovský, a mánál efsz­­től, valamint a további tagok hivatásuk magaslatán értékel­ték a borok minőségét. Az utolsó 82-es számú bor el­bírálása után a kiértékelésre került sor, amely a következő eredménnyel zárult: Az I. В minőségi osztályban első helyezést a Euba-1 Efsz Olasz rizlingje ért el 17,60 pontszámmal, második a Stre­kov-! Efsz Olasz rizlingje lett 17,53 ponttal, harmadikként pe­dig a Bajtava-1 Efsz Olasz riz­­lingjét ismerték el 17,45 pont­tal. Az I. A osztályban a Tra­mini borok vitték el a pálmát. Az első helyen a Cerník-i Efsz Tramin fajtája 18,25 pontot szerzett, második a Míkulás-i Állami Gazdaság bora 17,93 és harmadik a Kamenín-i Efsz Tra­­minja 17,70 ponttal ért el he­lyezést. Az abszolút győztes tehát a Cernlk-1 Efsz Tramini fajtájú bora lett. A verseny befejezése után a következő kérdéssel fordultunk Kišoň és Mudroch mérnökök­höz, valamint Barta Adómhoz, a Gbelce-1 (Köbölkút) Efsz sző­lészéhez: ф Hogyan értékelik az idei, sorrendben hatodik járási bor­versenyt? Kišoň mérnök: Az előző év (1970-es termés) minőségi kri­tériumaival összehasonlítva ör­vendetes jelenségnek könyvel­hetjük el a kiegyensúlyozott színvonalat, bár egyes fajták­nál alapvető minőségi különb­ségeket észleltünk. A szőlészek mind jobban megismerkednek a borfeldolgozás és kezelés műhelytitkaival és kitűnő kül­lemű és ízű borokat állítanak elő. Esetenként még kisebb hi­bák is előfordulnak mint pl. a cukor túlexponáltsága, hordó­kezelési és kénezési hiányossá­gok stb. Mudrocb mérnök: Járásunk­ban jelenleg több mint 3000 hektáron termelünk szőlőt, olyan területeken, ahol a talaj­adottságok más termények, pl. gabonafélék termesztésére nem gazdaságosak. Főleg a dombos, szikes talajokra gondolok. So­kan nem tudják, hogy a mi aránylag fiatal telepítésű sző­lőink ma már minden tekintet­ben versenyre kelhetnek a Kis- Kárpátok borvidékével, ahol a termelőegységek nagy múlttal és tapasztalattal rendelkeznek. Nos, ma már mi is elértük az ő színvonalukat. Barta Ádám: Tavaly is részt vettem a járási borkóstolón és annyit mondhatok, hogy min­den évben bizonyos fokkal emelkedik a borok minőségi színvonala. Most végigkéstol­­tam az egészet, és valóban a Nové Zámky-i járás borai mind jobbak, értékesebbek. Gbelce-i viszonylatban tavaly pl. nem­zetközi borversenyen vettünk részt és Cabernetünkkel ezüst­érmet szereztünk. Ennyit a nyilatkozatokból és a jövöre vonatkozólag további jő munkát, minél nagyobb ter­mést és kiváló borminősőgek elérését kívánjuk a járás ösz­­szes szőlészeti dolgozójának. JÄNOSYSÄNDOR B ÜJ ANYAGOK ® HASZNÁLT í AUTÓGUMIBÓL A Szovjetunió Építőanyagipari ■ Kutatóintézetének munkatársat használt autógumik hasznosító­■ sával kísérleteznek. Ennek so­rán több olyan anyagot állitot­■ tak elő, amelyek rz eddigi kí­sérletek szerint nagyon haszno- I sak és értékesek lehétnek. Egyikük a íalgoizol. A rao- I dern lapostetejű házak tetőszi­­» getelésére alkalmas. Valamilyen I fémfélia felületére kell vékony * rétegben felhordani. A vlzsgá- I latok során 17 órás napsütés­­* nek megfelelő hőkezelés után ■ 2 órán keresztül vízben, majd * ugyancsak 2 órán át fagyasztó­ul kamrában tartották. A hagyo­mányos szigetelőanyagok álta­lában 120 Ilyen vizsgálati cik­lust bírnak el károsodás nél­kül, míg a falgoizol 400 ciklus után is ép maradt. A napsuga­rak 40 százalékát visszaveri. Ez különösen előnyös a déli terü­leteken, ahol a napsugárzás na­gyon erős. Például a Buharában végzett kísérletekben a falgoi­­zollal szigetelt tető hőmérsékle­te 20—30 C fokkal alacsonyabb volt, mint a hagyományos anya­gokkal szigetelt tetőé. Hasonló célú, de habos szer­kezetű anyag a poroizol. A re­pülőtéri kifutópályák betonle­mezei közötti hézagok szigete­lésére szánták. Kenhető gumi előállításán Is dolgoznak, amellyel hangszige­telő és rezgéscsillapíté anyag­ként a gépkocsik karosszériá­jának belsó felületét lehetne bevonni. 1 S»u4

Next

/
Thumbnails
Contents