Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-05-13 / 19. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1972. május 13. 4 Az egységes földmüvesszövetkezetek VIII. országos kong** resszusa csaknem egy évvel a CSKP XIV. nagyjelentőségfl kongresszusa után Olt Össze, amely pártkongresszus szocialista társadalmunk fejlődésének egyik legösszetettebb Időszakát zárta le. A CSKP XIV. kongresszusa utáni Időszakot a politikai helyzet további konszolidációja, a gazdasági stabilitás növekedése és az életszínvonal emelkedése Jellemzi. Jelentős eredménye az, hogy a dolgozók bizalma megnövekedett Csehszlovákia Kommunista Pártja ú] vezetősége által folytatott politika helyessége és előrelátó megfontoltsága lránt. Megszilárdult a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság egysége és feljavultak nemzetközi kapcsolataink, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi helyzete is. A munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, a dolgozó értelmiség — a szocializmus ügye iránt odaadó minden ember — Igyekezett valóra váltani a CSKP XIV. kongresszusának határozatait, ami társadalmunk számára ma és a Jövőben Is a biztonság érzetét adja. Ezt a biztonságérzetet döntő módon befolyásolják az ötödik ötéves terv feladatai teljesítésének eddigi kedvező eredményei, a munkatermelékenység növekedése, a hazai piac egyre Javuló ellátása ás pénzünk értékének megszilárdulása. Ez tette lehetővé, hogy további Intézkedéseket tegyenek a szociális politika terén. Az egységes földművesszűvetkezetek VIII. kongresszusának küldöttel nagyra értékelik a kommunista párt e céltudatos politikáját. Egyetértenek vele és rendíthetetlen bizalmukat fejezik ki Iránta. Örömmel fogadják a gazdasági és politikai konszolidáció sikeréhez való hozzájárulásuk értékelését a CSKP Központi Bizottsága által, amit Gustáv Husák elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára tolmácsolt. A kommunista párt sikeres politikája, amit hazánk minden becsületes polgára segít megvalósítani, egész népgazdaságunkban a termelés fejlesztéséhez, továbbá az egységes földművesszövetkezetek gazdasági megszilárdulásához vezetett és szövetkezeteink ma a korszerű mezőgazdasági nagytermelést képviselik. Az elért sikerek értékelése mellett tudatosítjuk azt, hogy jelentős lehetőségekkel és komoly tartalékokkal rendelkezünk a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítéséhez — saját forrásainkból fedezni az alapfontosságú élelmiszerek egyre növekvő szükségletét. A kongresszus kötelezőként lemeri el a CSKP XIV. kongresszusának határozatait és a CSKP KB februári és áprilisi plenáris ülésének következtetéseit, amelyeket Ľubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke a kongresszusi főbeszámolőban Is kihangsúlyozott. Ezt a mezőgazdaság további munkája ezámára alapirányelvként fogadja el. E feladat elsősorban a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésében van, amit a mezőgazdasági üzemek belső tartalékainak mozgósítása útján, különösen a szervezési irányítás színvonalának növelésével, valamint a mezőgazdasági dolgozók kezdeményező készségének fejlesztésével lehet elérni. Az Irányvonal teljesítése a mezőgazdaság termelőerői fejlesztésének minőségileg új korszakát jelenti, melynek legfőbb tartalma a tudományos-műszaki ismeretek gyors bevezetése, valamint a termelés megszervezésének Ipari módszerei jelentik a szakosítás és az összpontosítás továbbfejlesztése mellett ebből a célból, hogy a termelés nagyobb belterjességét, hatékonyságát biztosítsák és jelentősebb munkatermelékenységet érjünk el a társadalom növekvó szükségleteinek maradéktalanabb kielégítése érdekében. A kongresszus ezért nagyra értékeli a szövetkezeti tagolt, á mezőgazdaság tOCbl dolgozójának, valamint az élelmiszeripar dolgozóinak Igyekezetét, kezdeményezését és aktivitását, amely oly erősen domborodott ki az egységes földművesszövetkezetek VIII. kongresszusának előkészítése időszakában a termelési és felvásárlási feladatok túlszárnyalását célzó értékes kötelezettségvállalások és a termelés hatékonyságának növelését célzó vállalások formájában. Ugyanakkor felhívja az egységes földmflvesszövetkezeteket és a többi mezőgazdasági üzemet, hogy ezlrányú Igyekezetüket ne csökkentsék és továbbra Is kölcsönös segítséggel és tapasztalataik kicserélésével igyekezzenek növelni a gazdálkodás színvonalát, s ezáltal lehetővé tenni az átlagon aluli szinten gazdálkodó üzemeknek, hogy járásuk és kerületük többi, J61 gazdálkodó üzemének színvonalára emelkedjenek. A kongresszus azzal a kéréssel fordul az állami szervek felé, hogy Irányító és szervezőmunkájuk megjavításával segítsék a mezőgazdasági üzemek Ilyen irányú Igyekezetét. A cél elérése érdekében a kongresszus felhívja az egységes földművesszövetkezeteket, a közös mezőgazdasági vállalatokat, valamint a többi mezőgazdasági üzemet és szervezetet, hogy a növénytermesztésben ennek további belterjes növelését az egész mezőgazdasági termelés fejlődésének alapvető kérdéseként kezeljék. Mindenekelőtt sürgősen szükséges a gabonafélék hektárhozamainak és egész termelésének, valamint a többi növény termesztésének fokozása. Ezzel kapcsolatban a kongresszus döntő jelentőségűnek tartja: 9 meggátolni a mezőgazdasági földterület Indokolatlan kisajátítását és ezzel szemben megszigorítani azokat az Intézkedéseket, amelyek a földalap védelmét szolgálják, s ugyanakkor növelni a mezőgazdasági földterület teljes és hatékony kihasználását a mezőgazdasági termelés céljaira; 9 elérni a talaj termőképességének további fokozását meliorációs Intézkedésekkel, nevezetesen leesapolással, öntözőrendszerek építésével és maradéktalan kihasználásával, a talaj rekultiválásával és meszezésével; 9 a trágyák és a vegyszerek hatékonyabb kihasználása érdekében meg kell kezdeni az agrokémiai központok építését a mezőgazdasági üzemek és a többi érdekelt vállalat anyagi eszközeinek egyesítésével; 9 elérni a gabonafélék hektárhozamainak további növekedését, elsősorban a nagyobb hozaínú fajták biológiai képességeinek kihasználásával, a növények tápanyagellátásának fokozásával és a tudományos alapokon álló agrotechnika alkalmazásával. Ezzel párhuzamosan csökkenteni a betakarítási veszteségeket, és az üzemek közös erőfeszítésével kiépíteni a betakarítás utáni terménykezelés teljesen gépesített vonalait, beleértve a szükséges raktárhelyiségeket; 9 a gabonafélék vetésterületének bővítése érdekében elkerülhetetlen, hogy döntő változás álljon be a takarmánynövények, különösen a rétek és legelők hektárhozamaínak növekedésében. Emellett figyelmünket a betakarítási veszteségek csökkentésére, a betakarított takarmány minőségének javítására kell fordítani, elsősorban a betakarítás, a tartósítás és a tárolás haladó technológiájának alkalmazása által; • ugyanakkor az erre kedvező éghajlati adottságokkal rendelkező területeken lényegesen növelni kell a szemeskukorica termesztését és felvásárlását. Hektárhozamaínak növekedését a nagyhozamú hibrid vetőmagok használatával, a kellő vegyszerek alkalmazásával, valamint a betakarítás és a betakarítás utáni kezelés komplex gépesítésével kell elérni; • stabilizálni kell az Ipari célokat szolgáló cukorrépa vetésterületeit és bővíteni kell a takarmányozási célokat szolgáló cukorrépa területét a termesztés és betakarítás olyan módszereinek alkalmazásával, amelyek a legkevesebb kézzel végzett munkát követelik, beleértve a köszörült, valamint az egycsírájú vetőmagok szélesebb körű alkalmazását is; Az efsz-ek Vili. országos • a burgonya hektárhozamaínak növelésével jelenlegi vetésterületének fenntartása mellett, veszteség nélküli betakarítása, a betakarítás utáni kezelése, és kellő tárolása által biztosítani a fogyasztói piac, valamint a feldolgozóipar szükségleteinek kielégítését; 9 célszerűen kihasználni ez adott éghajlati feltételeket a komló-, az olajnűvények, a zöldség- és a gyümölcstermesztés növelésére és minőségének javítására. Az állattenyésztés terén a figyelmet a szarvasmarha-tenyésztés, elsősorban a tehéntenyésztés fejlesztésére kell fordítani, hogy biztosítsuk a tej- és hústermelés tartós növekedését. Ezért: 9 változást kell elérni a szarvasmarha számszerű állományának fejlesztésében, elsősorban a tehénállomány növelésével; • céltudatosan kell Javítani a szarvasmarha hasznossági tulajdonságait és alkalmazkodó képességét az új, nagyüzemi technológiához, beleértve a legcélravezetőbb keresztezést; tökéletesíteni a tenyészmunkát, az állatorvosi és zootechnikai gondoskodást és ennek a célnak érdekében kell rendezni az e munkaszakaszon dolgozók anyagi érdekeltségét; 9 minden szövetkezetben és állami gazdaságon a járás termelési szakosításának programjával összhangban kell kidolgozni a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének hosszúlejáratú koncepcióját, hogy fokozatosan elérhessük a legkedvezőbb koncentrációt az állatállomány egyes kategóriáiban, ami lehetővé teszi a progresszív, nagyüzemi technológiák alkalmazását és hatékonyabb kihasználását; • a szarvasmarha egyes kategóriáinak összpontosítása és szakosítása feladatának megvalósításakor teljes mértékben ki kell használni a már létező épületek és berendezések korszerűsítésének, újjáépítésének, Illetve átalakításának lehetőségeit. A sertéshús, a baromfi és a tojás nagyüzemi előállítása terén meg kell valósítani a tervben meghatározott nagy befogadóképességű üzemek építését, amelyekben az állatok nagyobb összpontosítása lehetséges. A nagyüzemi termelést elsősorban a közös mezőgazdasági vállalatok formájában kell megszervezni, figyelembe véve az Ilyen vállalatok célszerű széthelyezését az ország egyes körzeteiben. A nagyüzemi technológiát fokozatosan be kell vezetni a Juhtenyésztés terén Is. Az egész állattenyésztés területén lényegében el kell érni a keveréktakarmányok, takarmánytápok nagyobb és Jobb minőségű előállítását, jelentősen javítani kell a takarmányok értékesítését, elsősorban a szemestakarmányok értékesítését, és csökkenteni fogyasztási arányát az állattenyésztési termékek minden egységére. Ehhez teljes mértékben ki kell használni az egyes üzemek saját forrásaiból beszerezhető jő minőségű fehérjetartalmú adalékanyagokat, a takarmánytápok tápértékének feljavítására, elsősorban a hüvelyesek nagyobb mértékű termesztésével és eladásával, az élelmiszeripar, a vegyipar stb. melléktermékeinek Jobb és eredményesebb felhasználásával. A kongresszus nagyra értékeli a CSKP Központi Bizottságának, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányénak azt a döntését, hogy gazdaságilag támogatja a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését, különösen pedig a tejtermelést, éspedig egyrészt a tej felvásárlási árához számított pótdíj bevezetésével, másrészt az olyan anyagi eszközök célszerű felhasználásával, amelyeket társadalmunk minden évben a mezőgazdaság további fejlesztésére fordít. Ezért azzal a kéréssel fordul minden mezőgazdasági üzemhez, hogy ezeket az anyagi eszközöket maradéktalanul ezen ágazatok fejlesztésére használják fel. ★ Kiindulva aljból, hogy kizárólag az egyes termények tömeges és szakosított termelése teszi lehetővé a tudomány és a technika vívmányainak maradéktalan alkalmazását, a munkafolyamatok racionalizálásával megteremteni a mezőgazdasági termelés tartós növekedésének feltételeit, a gazdaságosság kialakítását, a munka kultúrájának és a munkakörnyezet javításának lényeges fokozását, a kongresszus teljes mértékben támogatja a CSKP XIV. kongresszusának határozatait csakúgy, mint a mezőgazdasági termelés szakosítását és összpontosítását célzó alapvető fejlődést. A kongresszus célszerűnek tartja, hogy azon járások és dolgozók tapasztalatai alapján, akik kezdeményezően kezdtek hozzá a szakosítás, a termelés összpontosítása terveinek fokozatos kidolgozásához és megvalósításához, a megadott irányvonallal összhangban a fennálló éghajlati feltételek tökéletes kihasználása és a társadalom szükségleteinek maradéktalan kielégítése érdekében, a mezőgazdasági termelés szakosításának és összpontosításának folyamatát az alábbi elvek szerint valósítsák meg: 9 minden intézkedés mértéke a mezőgazdasági termelés dinamikus növekedésének intenzitása, az élelmiszerek előállításának növelése, a munka termelékenységének fokozása, a munkaerők és a termelőeszközök hatékony kihasználása, valamint az egy termékegységre eső önköltségek csökkentése legyen; • a termelés szakosításának és összpontosításának a hoszszúlejáratú termelési irányzatból, valamint az egyes üzemek és járások éghajlati adottságainak maximális kihasználásából kell kiindulnia, figyelembe véve az össztársadalmi szükségletet és kialakítva mindazokat a feltételeket, amelyek a tudomány és a technika legújabb vívmányainak tökéletes alkalmazása érdekében szükségesek; 9 a legszélesebb mértékben fejleszteni a szövetkezetek és az állami mezőgazdasági üzemek közötti együttműködés, kooperáció különböző formáit, beleértve a szolgáltatások és a feldolgozó ipar üzemeit Is, a gazdasági előnyösség és a társadalmi hatékonyság alapján szigorúan betartva az egyes üzemek jogi és gazdasági önállóságát; 9 a termelés összpontosítása és szakosítása további fokozásának legfőbb útjaként a mezőgazdasági üzemek közötti kooperációs kapcsolatok létrehozását és elmélyítését tekinthetjük a gazdasági előnyösség, az önkéntesség és az össztársadalmi érdekek tiszteletben tartása mellett; 9 ott, ahol ez indokolt és ahol megfelelő politikai-, gazdasági-, szervezési- és káder-feltételeket teremtettek, továbbá, ahol a szövetkezeti tagok ebben önként megegyeznek, tovább kell folytatni a szövetkezetek egyesítését;, 9 a közös vállalatokat és a kooperációs csoportosulásokat csakis demokratikus elveken lehet létrehozni, a tagságot képező üzemek munka-, anyagi- és pénzügyi részvétele mellett, és ugyanakkor a hozzájárulás arányában kell a közös tevékenységgel elért gazdasági eredményt is felosztani. A kongresszus — összhangban a CSKP XIV. kongresszusának határozataival — hangsúlyozta azt, hogy e téren hosszabb lejáratú folyamatról van sző, amely a gazdálkodás szocialista módszerének felsőbb formáját képviseli, és a mezőgazdaságban a szocialista termelési viszonyok további fejlődését segíti elő. Ezért kéri az Irányító szerveket, hogy ezt a folyamatot tervszerűen figyeljék. Irányítsák, tekintettel a termelőerők színvonalára és az egyes mezőgazdasági üzemek adottságaira, valamint az egész népgazdaság lehetőségeit szem előtt tartva. ★ A kongresszus elismeri a tudományos kutatás eredményeinek hatását a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséről. Azonban megvan arról győződve, hogy a tudományos kutatás eredményei mellett adós a mezőgazdaság gyakorlati kulcsproblémáinak megoldásában. A szocialista társadalom és maga a nagyüzemi mezőgazdasági termelés kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a tudományos kutatás sikeresen fejlődjön és a mezőgazdaság továbbfejlődésében kézzelfoghatóbban vegyen részt. Ezért a kongresszus a tudományos kutató Intézetek dolgozóihoz fordul, hogy energiájukat az intenzifikáció és a mezőgazdasági termelés fő kérdéseinek megoldására összpontosítsák. Főleg a gabonaproblémák komplex megoldásáról van szó, a növények és az állatok genetikai teljesítőképességének maximális növeléséről és kihasználásáról a föld termőképességének fokozásáról, a tehéntenyésztés nagyüzemi technológiájának megvalósításáról, nagy befogadóképességű tömbösített istállók építéséről (lehetőleg olcső építőanyagok felhasználásával) a kooperációs csoportosulások közgazdasági viszonyainak megoldásáról, a hegyi és hegyaljai körzetek gazdálkodási rendszerének kidolgozásáról, a tervszerű irányításról — a legújabb matematikai módszerek és számítástechnika felhasználásáról. Mivel a kutatómunkában e kérdések megoldásában lemaradás tapasztalható, a kongresszus elvárja, hogy ezeket a kérdéseket még a gyakorlatban mutatkozó szükséglet megelőzésével oldják meg. A mezőgazdasági tudományos kísérleti Intézetektől a Csehszlovák Tudományos Akadémia dolgozóitól, a főiskoláktól és a kísérleti munkahelyektől, valamint más szakaszoktól a kongresszus elvárja, hogy a .mezőgazdasági és élelmezésügyi tudományos feladatok gyors megoldásának érdekében a tudományos kísérleti munkában együttműködnek a baráti szocialista államokkal, főleg a Szovjetunióval. Jelenleg szükséges, hogy a tudományos kísérleti eredményeket, tapasztalatokat a lehető legrövidebb időn belül érvényesítsük a gyakorlatban. Ezért a kongresszus a tudományos kísérleti Intézetek dolgozóihoz a mezőgazdaság állami kerületi, Járási irányító szerveihez a nemesítő és az állattenyésztést felügyelőségekhez, az állategészségügyi Intézményekhez, valamint más szolgáltatásokat nyújtó szervekhez és főleg a mezőgazdasági vállalatok vezető és műszaki kádereihez fordul, hogy a tudományos kutatás vívmányait a lehető leggyorsabban alkalmazzák a gyakorlatban. A kongresszus végül Is elvárja, hogy az Illetékes szolgáltatásokat nyújtó szervezetek a legújabb tudományos Ismeretek felhasználásával a legrövidebb Időn belül új nagy termőképességű növényeket és magas hasznosságú állatokat nemesítenek ki. Egyidejűleg kedvező zootechnlkai és állategészségügyi feltételeket teremtenek a nagyüzemi tenyészetek részére, hozzájárulnak a jó minőségű takarmánykeverékek gyártásához, átadják a gyakorlatnak a nagyüzemi termelési módszerek komplex rendszerének effektiv kihasználási módszereit és biztosítják a feltételeket ezek érvényesülésére a beruházási építkezésekben. A felvásárló és ellátó szervektől, valamint az élelmiszeripartól elvárja, hogy a mezőgazdasági termékek, főleg a hízóállatok átvételében a felértékelés módszerének korszerűsítés által minőségi javulást érnek el és garantálják a felkínált összes termékek átvételét a koncentrált, tehát összpontosított nagyüzemi termelési viszonyok között is. A kongresszus pozitívan értékeli a népgazdaság más ágazatainak hatását — főleg a gép-, kémiai és építkezési iparét — a mezőgazdaságra. Annak ellenére, hogy Ismeri azokat a nehézségeket, amelyekkel az Ipar, a mezőgazdasági termelőeszközökkel való ellátásában küzd, szükségesnek tartja hangsúlyozni azt a társadalmi követelményt, hogy az Ipari üzemeknek időben és a kívánt színvonalon teljesíteniök kell a mezőgazdaság Irányában vállalt feladataikat, s ezáltal már a jelenlegi Időszakban kifejezőbben kell hozzájárulniuk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődésének új szakasza anyagi-műszaki feltételeinek létrehozásához. A GÉPIPARBAN — a mezőgazdasági gépek Jóváhagyott rendszerével összhangban meg kell gyorsítani az egyes technológiai gépsorok gyártását, a növény- és az állattenyésztési termelés részére; — a komplex gépsorok kialakítását szolgáló gépiparban előtérbe kell helyezni a terlméstakarmányok begyűjtésének eszközeit az univerzális nagykapacitású szállítóeszközök és fejőberendezések gyártását; — a gyártás és az elosztás ésszerűsítése által biztosítani kell a pótalkatrészek szükséges választékát úgy, hogy az öszszes üzemeltethető gépi eszköz rendelkezésre álljon. A VEGYIPARBAN — következetesen és Időre teljesíteni a mütrágyaszállítást, Javítani az összetételt és a minőséget, s teljes mértékben ellátni a mezőgazdaságot növényvédő és egyéb vegyszerekkel. AZ ÉPÍTŐIPARBAN — ellátni a mezőgazdaságot beruházási építkezéseket építőanyagokkal, főleg égetett és kerámiai anyagokkal, épületelemekkel stb.; — kiküszöbölni a tervezett építkezésekben mutatkozó lemaradást, főleg a nagy befogadóképességű gabonatárolókra való tekintettel; — együttműködve a kohóiparral, gyors ütemben el kell távolítani a mésztartalmú trágyák termelésében és szállításában mutatkozó fogyatékosságokat. A kongresszus az Illetékes szervekhez és vezető dolgozókhoz fordul, hogy hozzanak intézkedést a mezőgazdaság tervezett szükségleteinek kielégítésére. Végezetül a kongresszus elvárja az összes mezőgazdasági vállalatoktól, hogy ezeket az eszközöket a lehető legnagyobb mértékben gazdaságosan használják ki. ★ A termelésben bekövetkezett technikai és technológiai változások a mezőgazdasági dolgozók részére jobb élet- és munkakörülményeket teremtenek, azonban az eddiginél még nagyobb mértékben megköveteli ez a folyamat a mezőgazdasági 4»
