Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-05-13 / 19. szám
! 1972. május 13. SZABAD EÖLDM0VES Л I imiESSZHIOL КЕ1ЕШ1Ш MELLEIT i pj M *< M fi N OIII8I M 111ХП ■■■■■■■■■■■■■■ Befejeződött a földművesszövetkezetek VIII. országos kongresszusa. A tettekre ösztönző főbeszámolőt követő vitát egész mezőgazdaságunkat és a vele szorosan együttműködő partnervállalatokat, s a mezőgazdasági tudományos kutatást is felölelő határozat a mezőgazdasági üzemek vezető és beosztott dolgozói számára már nem ismeretlen feladatok körvonalazása követte. Napjainkban az a fontos, hogy a kongresszus ünnepélyes, s mégis erősen munkajellege légkörét dolgozó hétköznapok váltsák fel, mert a célkitűzések lent, a termelőhelyeken teljesíthetők, úgy, ahogyan egy esztendővel ezelőtt azt pártunk XIV., most pedig a földművesszövetkezetek VIII. országos kongresszusa meghatározta. Kongresszusközelből nézve elbeszélgettünk néhány résztvevő vezető dolgozóval, hogy választ kapjunk az alapvető kérdésekre, hogyan vélekednek mindarról, arait hallottak, s hogyan képzelik el a célkitűzések megvalósítását. Vitárius bajos mérnök a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) Járási Mezőgazdasági Társulás igazgatója: ® Nagyon elégedett vagyok a kongresszuson tárgyalt problémák kimenetelével. Különösképpen azzal, hogy az eddigi közgazdasági ösztönzők (különbözeti Járadék) továbbra Is érvényben maradnak. Ez járásunkra nézve nagyon jelentős tényező, mert termelési adottságaink meglehetős szélsőséges határok közt váltakoznak. Beigazolódott továbbá az is, hogy a szarvasmarha-tenyésztés nagyon sokrétű problémáját rendezni kell. Ezt a célt követi a tej felvásárlási árának jövőbeni 20 fillérrel történő emelése, örvendetes továbbá az is, hogy a kongresszus után a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium meggyorsítja az új technológia meghonosításával kapcsolatos teendőket. Nálunk ennek nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert az összevont szövetkezetekben mindenképpen korszerű termelési feltételeket kell kialakítanunk, akár a növénytermesztésről, akár az állattenyésztésről legyen szó. A háztájival összefüggésben csak annyit, hogy semmiképpen sem lett volna okos dolog hivatalosan korlátozni a háztáji föld területét. Sokkal helyesebb, ha ennek a megoldását a gazdaságokra bízzuk. Ugyanis semmi szükség arra, hogy kézenfogva vezetgessük a szövetkezetek felelős dolgozóit. Kell, hogy lehetőséget kapjanak képességeik kibontakozására, mert nem lehet mindent paragrafusokkal szabályozni. Különben amúgy is rövidesen eljön az idő, amikor a háztáji teherré válik a modern falusi ember számára, s helyében inkább kész terméket igényel szövetkezetétől. Ez nem is a jövő zenéje. Már vannak gazdaságainak, ahol így látják el a szövetkezeti dolgozókat. Helyeslem továbbá azt is, hogy a minisztérium felhatalmazást kapott az egységes munkadíjazási rendszer alapelveinek kidolgozására és általános bevezetésére. Farkas István a Dlhá Ves-i Aranykalász Efsz elnöke. Ф Nagyon örülök annak, hogy nálunk a termelés összpontosítása és szakosítása tekintetében már a párt irányelveinek értelmében jártunk el, s szép eredményeket mondhatunk magunkénak. Nagyra értékeljük, hogy a kongresszuson jelen voltak a párt, a kormány, a Nemzeti Front és más nagyon jelentős köz^ ponti szervek vezetői, ami azt bizonyítja, hogy a legfelsőbb helyeken értékelik a mezőgazdasági dolgozók áldozatkész tevékenységét, másrészt kellemes érzés, hogy ösztönöznek a jobb eredmények elérésére, s nemcsak szólamok formájában, hanem konkrét programmal, jő tanácsokkal látnak el bennünket. Mi a rožiiovai (Rozsnyó) járásban elsők között voltunk a kisgazdaságok összpontosításában. Négy eltérő természeti és közgazdasági feltétellel rendelkező kisgazdaságból egy nagyobbat, közgazdaságilag szilárdabbat kovácsoltunk össze. Hogy . csak egy példát említsek, ezekből kettő húsz éven keresztül ráfizetéssel gazdálkodott, s most igyekszünk úgy szervezni a termelést, hogy kiküszöböljük székét a problémákat. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy megszűntek a problémáink. Akad belőlük bőven, s a jövőben is lesz, niert ahol dolgoznak, sok minden közbejön, s nem mindenki egyformán érti meg, hogy itt 'minden a köz érdekében történik. Helyzetünk eléggé specifikus, mert a hepehupás területen nem mehetünk rá a valóban nagytáblás gazdálkodásra, hanem az adott lehetőségekből kell kiindulni. Van olyan terepünk, hogy csak három, de olyan is, hogy harminc hektáros táblákat tudunk kialakítani, s ehhez igazodunk a gépek kihasználásában. Természetesen az egyesített gazdaságban erre jobb lehetőségek vannak, mint a régebbi mini-üzemekben. Körtvély Károly a szoroskőí egyesített szövetkezet elnöke: 9 Engem a kongresszuson a munkadíjazás egységesítésének gondolata ragadott meg a legjobban, mert eddig az efszekben hatféle javadalmazási formát is alkalmaztak, ami semmiképpen sem helyénvaló. Képzelje csak el valaki, hogy egyesítés előtt mennyi problémát okozott ez nekünk. Úgyszólván minden egyes gazdaságban már normákkal dolgoztak. Tehát egyesítés után ebben a tekintetben rendet kellett teremtenünk, ami sok bonyodalmat okozott. Helyeslem, hogy az események középpontjába került a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése. Viszonyaink közt azonban ezt napjainkban az állomány minőségének javításában juttatjuk kifejezésre, mert a szám szerinti gyarapítás a növénytermesztés színvonalának lényeges emelkedése nélkül merő lehetetlenségnek bizonyul. Tény, hogy olyan színvonalra kell fölfejlesztenünk a növénytermesztést, hogy képes legyen az állattenyésztés igényeinek kifogástalan kielégítésére, s ez a feltétele a marhaállomány szám szerinti gyarapításának is. Egyelőre mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben arra törekszünk, hogy termelésünkkel elérjük a járási átlagot, s ha ez meglesz, csak akkor léphetünk tovább. Hiszen, ha csak a gabonatermesztést vesszük, azt láthatjuk, hogy valóban van mit behoznunk. Például egyik gazdaságunk csak 12—14 mázsát ért el gabonafélékből hektáronként, a járási átlag pedig 24 mázsa volt. Jóllehet nekünk is voltak jobb, kifejezőbb eredményeink is, de az említett alacsony hozam nagyon befolyásolta az átlagot, ezért a kimagaslőbb sikerek elérését az agrotechnikai eljárások tökéltesítésében, módosításában látjuk. Tudatában vagyunk annak, hogy ha a járási átlagot el akarjuk érni, akkor is majdnem száz százalékos emelkedéssel kell számolnunk a termelés fokozásában. Pathó Imre mérnök, a Kubái (Lb bád) Egyetértés Efsz elnöke: ф Azt a nézetet vallom, hogy csak ott folytathatnak szakszerű, belterjes gazdálkodást, ahol legalább 3000 —5000 hektár földterülettel rendelkeznek. Csak így oldható meg színvonalasan a növényvédelem, a talajelőkészítés, a valóban nagytáblás termelés. Vallom továbbá, hogy a színvonalas termelés tökéletes szolgáltatóhálózatot igényel. Gondolok itt a vegyszeres kezelésre, a központosított gépjavításra, és más hasonló dolgokra. Helytelenítem, hogy többen hajlamosak a mezőgazdasági üzemek közti kooperációs viszony félremagyarázására, s ezt a folyamatot úgy értelmezik, mint az egyesítés megelőzőjét, melynek keretében állítólag összeszoknak az emberek, s egy szép napon hanyatt-homlok rohannak erejüket egyesíteni. Jóllehet, ebben a tekintetben sem szabad sablon szerint cselekedni, én mégis azon a véleményen vagyok, hogy a kooperációs viszony több az egyesítésnél. A nagy gazdaságok együttműködését kell tulajdonképpen összefognia. Ide sorolhatjuk például az állattenyésztésben a nagyhizlaldák, a nagy baromfifarmok építését, s a növény temesztésben az agrokémiai aplikáciős központok, a gépjavító hálózatok létesítését stb. Tehát olyan szolgáltató kooperációs szervezet kiépítésére gondolok, amire egy ötezer hektáros gazdaság képtelen. Mi a fontos több gazdaság egyesítésénél? Az, hogy minden részlegen önálló elszámolást vezessenek, ami mindenkit arra ösztönöz, hogy a közös érdekekért egytormán harcoljon. Ha azonban az egyesítés előtti kooperációt választanánk, úgy a közös létesítményeket, a gépparkot stb. mindegyik gazdaság igyekezne a másik rovására kihasználni, nem nagyon törődve azzal, milyen lesz szomszédjánál a végeredmény, mert gazdaságilag teljesen független a másiktől. Tömören mondva, az ilyen közös lónak túrós a háta. Vagyis mindenki használná, de csak kevesen törődnének vele. Az egyesített gazdálkodással annyira jutottunk a növénytermesztés szervezésével, hogy a korábbi 42 növény helyett 9 főnövényt termesztünk, s a szántó 62,5 százalékán gabonaféléket vetünk. Ezzel természetesen a technológiát is nagymértékben leegyszerűsítettük. Barusz Ernő mérnök, a Mužlai Béke Efsz elnöke: • Szövetkezetünk tagságával karöltve pártunk XIV. kongresszusának a mezőgazdaság fejlesztését célzó határozatait igyekszünk a lehető legtökéletesebben teljesíteni, ami nálunk nem is kíván különösebb erőfeszítést, mert a gazdálkodás minden szakaszán gépesítjük a termelést. Újabban arra törekszünk, hogy a gabonatermesztésben teljes mértékben a nagy hozamot nyújtó fajtákat vessük. A búzatermesztésben a Szovjetunióban kinemesített Kaukaz, Jubilejná és Auróra fajtákat létesítjük előnyben. Állandóan a nagyobb eredményre törekszünk, de azt sem hallgathatom el, s talán újat sem mondok azzal, hogy a növénytermesztésben nem rendelkezünk elegendő korszerű géppel, s vegyszerből sincs kellő mennyiségű, ami akadályozza az eiőbbrejutást. Nagyon sokat várok a régen őhajtott agrokémiai epiikáciős központok kiépítésétől. Véleményem szerint, egy ilyen központnak legalább 20 ezer hektárt kell majd felölelnie, jóllehet, hogy a jövőben szükség lesz a szomszédos gazdaságok együttműködésére, a hasonló összefüggő növényfajták, nagytáblás kialakításában, hogy az agrokémiai központ repülői eredményesen dolgozhasanak. Ezzel szemben számolni kell azzal is, hogy a repülős növényvédelem a speciális kultúrákban károkat is okozhat. Tehát' a repülőről permetezett gyomlrtősze* rek károsíthatják például a szőlőket. Úgy látom, hogy az állattenyésztés még nagyobb problémákkal küzd, mint a növénytermesztés, mert ugyan á nagy egyesített gazdaságok igyekeznek a régi istállók korszerűsítésére, de semmiképpen sem kerülhető el korszerű létesítmények építése sem. Mi például 100 tehénnel kívánjuk gyarapítani állományunkat, de nincs kellő mennyiségű férőhelyünk. Építeni kellene, de a régi típusú istállókat már nem érdemes. Tehát már a jelenlegi 610 tehenünk számára is korszerű, tömbösített Istálló kellene. Retkes tejes a Búéi Efsz elnöke: Ф Én is azt vallom, hogy a 600— 650 hektáros gazdaságok semmiképpen sem felelnek meg a korszerű gazdálkodás követelményeinek. Kell, hogy Hyen üzemek egyesítésével legalább 3000 hektáros gazdaság! egységeket hozzunk létre, és belüzemi szakosítással szabályozzuk a termelést, hogy később a szomszédos nagyüzemekkel kölcsönös előnyökön alapuló kooperációs viszonyra léphessünk. Ä kongresszus nagyon következetesen állást foglalt a termelés sokoldalú fejlesztése mellett, ám ez a gyakorlatban lent a falvakban oldódik meg, ezért szükséges, hogy a tudomány dolgozói a jövőben hatékonyabban segítsenek bennünket a feladatok teljesítésében, mert a termelés fellendítése, hovatovább a mezőgazdasági tudományok komplex támogatásától függ. Egyebeken kívül gondolok Itt a színvonalas tehenészetek kialakításának elengedhetetlen szükségességére, mert a szelektálást egy-egy mezőgazdasági üzem keretében bizonyos színvonalon túl már nem képesek megoldani. Itt természetesen a nagy tejhasznesságra nemesített tehenekre gondolok. Ezzel egyidejűleg a növénytermesztésben nagyon fontos a nagytáblás, legalább 200 hektáros parcellák kialakítása, mert az ilyen területen jól kihasználhatók a talajművelő gépek és a vegyszerezést végző repülőgépek. A beszélgetés levezette: HOKSZA ISTVÁN \ Hegyen-völgyön át halad a barátsági gázvezeték, amely nemzetgazdasági szempontból igen nagy jelentőségű hazánk számára. Az üzemek részére olcsó fűtőanyagot juttat majd, de a falvakon lakó családok életkörülményeinek javításához is hozzájárni. Már eddig is számtalan községben propán-bután bombákkal fütenek, de sokan tervezik a gázfűtéses központi fűtés bevezetését. A barátsági gázvezeték munkálatai jól haladnak, és a dolgozók eddig már 50 kilométerrel túlteljesítették a tervet. Előreláthatólag már november elsején próbaüzemeltetik a vezetéket. Azonban amíg a csövek összehegesztése és lefektetése jól halad, addig a befejező munkák lemaradnak. A csöveket lassú ütemben takarják be és ezért a mezőgazdasági üzemek igen jelentős földterületen nem tudnak termelni. A napokban határozat született a befejező munkák meggyorsítására, ezért jó lenne, ha minden mezőgazdasági üzem sürgetné az illetékeseknél a beföldelési munkákat. A határozat szerint a gázvezeték építői kötelesek elvégezni a talajjavító munkákat is. Balia íelv. Példamutató vezető - kiváló dolgozók Rácz Ferenc másfél évtizede irányítja a bakai szövetkezet (Dunajská Streda-i járás) állattenyésztését. Az ötven esztendős, szimpatikus arcú zootechnikus mindig kitűnt szorgalmával és ma is éjt nappallá tesz, hogy minden a legnagyobb rendben legyen az állattenyésztésben. Az utóbbi években elért eredmények egyre jobban igazolják példás irányltőmunkáját. Napról napra, ünnep, vasárnap a hajnali órákban ül kerékpárjára, hogy ott legyen az etetésnél, s bizony sokszor még a késő esti órákban is a gazdasági farmon van, mivel szükség esetén még az állatorvosi teendőket Is ellátja. A bakai gazdasági udvar azok közé tartozik, ahol a rend, a tisztaság a lelke mindennek. Különös gondot fordítanak a takarmányozásra is és ezért az elért eredmények kiválóak. Az évek során már az egyes dolgozók többször részesültek elismerésben. A mostani májusi ünnepek alkalmából egy kollektíva és Mészáros István tehéngondoző kapott állami elismerő oklevelet. A négytagú kollektíva a hízómarháknál 1,25 kg átlagos súlygyarapodást ért el az elmúlt esztendőben. Mészáros István felesége segítségével húsz tehenet gondoz és ők érték el elsőként a gazdaságban a 3600 literes tehenenként átlaghozamot. A kitüntetett állatgondozónak sokan gratuláltak. Hozzájuk csatlakozunk mi Is, s mind a kollektívának, mind Mészáros Istvánnak, valamint az 50. életévébe lépő Rácz Ferencnek erős, egészséget és további sikeres munkát kívánunk. —tt— A felvételen (középen) Földes István я kitüntetett kollektive egyik tagja és munkatársa! láthatók. > *•
