Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-05-13 / 19. szám
-L. ✓ Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1872. május 13. Ara 1,— K6s ХХШ. évfolyam, 19. szám. Szakmelléklet KERTESZET-MEHESZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója Hozzuk létre a gyors fejlődés előfeltételeit Az országos vita után a prágai Kongresszusi Palotában az egységes földművesszövetkezetek VIII. kongresszusának 1518 küldötte határozatot hozott a mezőgazdaság továbbfejlesztésére. Joggal mondhatjuk, hogy Ilyen átfogó és egyben minden részletkérdésre kiterjedő határozat még nem született egyetlen efsz kongresszuson sem. E határozat megvalósítása forradalmi változást hoz a mezőgazdaságba, létrejönnek a nagyobb termelési egységek, amelyekben messzemenően érvényesülhetnek a tudományos-műszaki forradalom vívmányai, földműveseink kulturáltabb körülmények között, az eddiginél jőval eredményesebb munkát végezhetnek. Mezőgazdasági dolgozóink részére tehát a kongresszus alapos és előremutató határozatot hozott. A cél világos, nem marad más hátra, hozzá kell fogni minden mezőgazdasági üzemben az alkotómunkához. Tétovázásra nincs idő, mert a fejlődés gyorsabb ütemet kíván. A kongresszuson a párt- és kormánydelegáció tagjai figyelmesen végighallgatták a küldöttek felszólalásait, megjegyzéseit, javaslatait, panaszait és Ígéretet tettek arra, hogy a párt legfelsőbb szervei mindent megtesznek annak érdekében, hogy a mezőgazdaság a nemzetgazdaság más ágaitól megkapja a szükséges szolgáltatásokat. A gépgyártásban is forradalmi változás történik, amit a rögtönzött prágai kiállításon Is láttunk, azonban az új gépek már többnyire rendkívül nagy teljesitöképességűek, tehát a vásárlási beruházás csak akkor fizetőd! к kl, ha nagyobb táblákon dolgozhatunk. Ezért kezdjük meg minél hamarább minden üzemben a elemzéseket, hogy milyen lehetőségek vannak a termelés koncentráciéjára, kooperációjára, a határozat célkitűzéseinek megfelelően. Másfélezer küldött tért haza a kongresszusról, és benyomásairól, élményeiről beszámolt munkahelyén vagy a taggyűléseken. Azonban nem elég az, hogy csak a küldöttek sürgessék a határozatból eredő feladatok teljesítését, arra kell törekednünk, hogy a hazánkban lévő 5871 efsz-nek mind a 700 ezer tagja aktívan tevékenykedjen annak megvalósításáért. A kongresszus előtti vitá ban lelkes földműveseink másfél milliárd korona értékű kötelezettséget vállaltak a te-melés fokozására. Nagy tételről van szó, azonban ezek a kezdeményezések csak akkor lesznek igazán értékesek, lia minden egyén, kollektíva, üzem, teljesíti vállalását. Ogv a kongresszus előtti, mint a kongresszusi vitában meggyőződtünk erről, hogy még nagyon sok a tartalék a többtermelésre. Megközelítő, vagy azonos termelési feltételek között gazdálkodó efsz-ekben még mindig nagv az eltérés példáult a gabonafélék és a kapások hektárhozamában. Ha alaposan elemezzük a különbségek okát, rájövünk, hogy azért alacsonyak a hektárhozamok, mert sok mezőgazdasági üzemben elhanyagolják a talajmüvelést, kevés tápanyagot adnak a növényeknek, és a megkésett növényápolási munkák miatt Is lényegesen kisebb a hektárhozam. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben Is. Még számtalan szövetkezetben a tehenek évi tejhozama csak 2500—2800 liter között mozog, azonban az élenjáró közös gazdaságok már 3000— 4000, sőt 5000 literes átlagos évi tejhozamot is elérnek. Ismeretes, hogy a topofnlkyl (Nyárasdl szövetkezetben 500 tehéntől 4180 liter az egyedenkénti átlagos évi tejhozam, de Dömény János elnök szerint az ötéves terv végéig 4500-ra akarják emelni. Erre minden lehetőségük megvan, mert 320 tehéntől már a múlt évben is 5000 literes évi tejhozamot értek el. Tehát még Ilyen magasszintű tejtermelésnél is vannak lehetőségek a termelés fokozáséra. Alaposan elemeznünk kell minden szövetkezetben a szarvasmarha-tenyésztést. Sajnos, a tehenek száma alig növekedik. Főleg azért, mert számos szövetkezetben még mindig sok borjú pusztul el. Még mindig vannak olyan szövetkezetek, ahol 100 tehéntől csak 65 borjút választanak el, ugyanakkor más szövetkezetekben 95-öt. Ezen az áldatlan helyzeten is változtatnunk kell. A sok vita, összejövetel után tehát meg kell kezdenünk az alkotó termelőmunkát, hogy már a kongresszus évében jól startolhassunk. Tagnak, vezetőnek egyaránt igazi parasztbecsülettel kell tevékenykednie, mert olvan munkáról van sző, amely hozzájárul a mezőgazdaság felvirágoztatásához. ÚJ, az eddiginél sokkal jobb élet- és munkakörülmények jönnek létre városiasodó falvainkon, amelyekben gazdag, magas életszínvonalú szövetkezeti tagok élnek majd. A határozat megvalósítása tehát egyéni és társadalmi érdek is BÁLLÁ JÓZSEF Ezekben a napokban már ezernyi a tennivaló a liatórban. Főleg a kertészetekben van szükség minden szorgos kézre, hogy a növényápolási munkákat idejében végezhessék el. / к Talajjavítás a trebišovi járásban A trebišovi járást (Tőketerebes) tavasszal és ősszel a bő csapadék Jellemzi, aminek nem nagyon örülnek a mezőgazdasági szakemberek, mert sokszor a természet-okozta károk több millió koronára rúgnak. Az elmúlt gazdasági évben is alig volt mezőgazdasági üzem a járás területén, amely ne szenvedett volna természet-okozta károkat. Régebben azt mondták, hogy mostoha gyermeke az országnak. Természeti adottságai tették azzá. Soványka földek, lemossa a víz a domboldalak vékony termőrétegét. Csak a síkságon vannak Jól művelhető területek, ahol nem rombol az erózió, de ezekre a földekre is jellemző a kötött talaj, amely nehezen művelhető. Ebben a járásban sokkal nehezebb gazdálkodni, mint Szlovákia többi járásaiban. Nagyobb fáradsággal, több költséggel is kevesebbet teremnek itt a földek. A Csehszlovák Kommunista Párt XIV. kongresszusa határozatainak megvalósítása érdekében az illetékes minisztériumok komolyan foglalkoznak a mezőgazdasági földterület termőképességének fokozásával. A trebišovi járás a mezőgazdasági termelés terén Szlovákia egyik legnagyobb mezőgazdasági termelést folytató járásai közé tartozik. Ezért komoly és élenjáró szerepet játszik a földalap bővítésének és minő-, ségi javításának a beruházási feladatok realizálása. A racionalizáció megvalósítása érdekében Kelet-Szlovákiában is széleskörű meliorációs munkálatok folynak. Az ötéves tervben csak a víz levezetésére 36 millió korona beruházást irányoz elő az állami terv, míg az öntözéses gazdálkodás további kiépítésére 177 millió koronát. Az elmúlt években megállapíthattuk, hogy a trebišovi járás mezőgazdasági üzemei 1971-ig a gazdaságilag elmaradt országrészekre jellemző helyzetben volt. Ennek a mezőgazdasági termelés elmaradottságának sok kíséröjele volt, fáz országos átlagnál jóval kevesebb hektárhozamok), melyek megmutatkoztak az évvégi elszámolásoknál is, és mindez az életszínvonal nívóját határozta meg. Ugyanakkor az elmúlt évben országszerte tapasztalt pozitív jelenségek a járás mező. gazdasági üzemei életében is megmutatkoztak, mégis azt kell mondani, hogy ma még'sok mutatóban alatta maradtak az országos átlagnak. A Latorica szabályozása az utóbbi időben óriási fejlődést erédményezett Bodrogköz földművesszövetkezeteiben. Főképpen Zatin fZétény), Bof (Boly), Solnicka (Szolnocska) és Leles (Lelesz) szövetkezeteiben növekedett'a mezőgazdasági termények hektárhozama. Meg kell említeni a Prachovany—Trebišov I. öntözőberendezését, amely a Somotor (Szomotor) környékén 5600 hektár terület állandó öntözését biztosítja. Itt a hektárhozamok elérik az országos átlagot, sőt magasabbak is. Az 1974. év végére még további két nagyüzemi öntözőberendezés épül ki a trebišovi járásban, éspedig a KSZS III. és a KSZS II. öntözőberendezései, amelyek további 6543 hektár mezőgazdasági terület öntözését biztosítják. Az 1975-ig kiépítendő nagyüzemi öntözőberendezések költségei a trebišovi járásban mintegy 250 millió koronát tesznek ki. A következő években még 12 500 hektár területen vár megvalósításra a nagyüzemi öntözőberendezések kiépítése. A lakosság szülőföldhöz való ragaszkodása annyira erős, hogy a gyengébben működő szövetkezetekben és állami gazdaságokban Is kielégítő a munkaerő. Még a magasabb kereseti lehetőségek miatt sem hagyják ott a mezőgazdasági üzemeket. Ezt bizonyítja a munkaerő megoszlása is, mivel tavaly is jóval több személy dolgozott a mezőgazdasági üzemekben, mint az iparban, vagy intézményekben. A trebišovi járásban csupán 1970-ben egyenlítődött ki a mezőgazdasági és az ipari termelés, ami jó jel arra, hogy rövid időn belül a mezőgazdaságban dolgozók keresete is eléri -ez iparban dolgozókét. Már most is vannak szövetkezetek a járásban, ahol a őolgozók keresete eléri, sőt túl fs haladja az iparban dolgozók keresetét. Ezt legjobban éicarovcei (Csicser), Veiké Kapusany-i (Nagykapos) és zátiiíl. (Zétény) szövetkezetekben tudják a legjobban bizonyítani, ahol a dolgozók havi átlagkereste eléri a 3Ö00 koronát. A gazdasági koncepció, ami a mezőgazdaság fejlesztésére irányul, a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonalának növelését segíti elő. Ezt bizonyítják a talajjavítás és a vízrendezésre jóváhagyott költségvetések is. Az 1971-es év végére a meliorációs munkák vázlata nagyjából befejezést nyer, amely szerint a járásban mintegy 97,7 km hosszúságú ilyen munka elvégzését jelenti. A ki-, sebb meliorációs munkálatok megvalósítása a trebišovi járásban az ötéves tervben csak vízlecsapolás címen 18,1 millió koronát tesz ki, ami által 2175 hektár lesz már a lecsapolt földterület. További középnagyságú öntözőberendezéseket építenek ki 39 millió korona ráfordítással 2080 hektár terület öntözésére. Mezőgazdasági folyók és csatornamedrek rendezése 17 km hosszúságban valósul meg, amely 8,7 hektár állandó vízszükségletét biztosítja. A már kiépített meliorációs berendezések rekonstruálási munkáira 1975-ig még két és fél millió koronát fordítanak. Az egész meliorációs berendezések kiépítése a talaj termákenyítési alapjából lesz biztosítva, amely a meliorációs detail kiépítése, vagyis a KSZS vízlecsapolási építkezéseinek szubvenciói 80 és a többi kisebb építkezések 70 százalék' ban állami alapokból vannak biztosítva. Például a nem beruházási talajjavító munkálatokra a járásban 1975-tg mintegy 38,5 millió koronát fordítanak. Ebben az esetben iá szubvenciót biztosítanak a rekultivációs munkákra, éspedig a talajjavítást alapból 80 százalékban, míg a meliorációs meszezésre 60 százalékban. Szubvenció van biztosítva á tervek elkészítésére, beleszámítva a mezőgazdasági területek műszaki elrendezéseinek terveit is. Valamennyi meliorációs építkezés, valamint minden más talajjavitási beavatkozásokat a Bratislaval Állami Meliorációs Igazgatóság anyagi alapjaiból biztosítják a kolicei és a seőovcei üzemrészleg közreműködésével. Természetesen a legszorosabb együttműködésben a járás irányítószerveivei, elsősorban a párt járási bizottságával és a mezőgazdasági termelési igazgatósággal, valamint a seőovcei mezőgazdasági építkezések üzemrészlegével, továbbá a Veiké Kapušany-i Agrostav kivitelező üzemekkel. Mindezekből láthatjuk, hogy kormányunk komolyan foglalkozik a mezőgazdaság dolgaival, amely az életszínvonal állandó növelését irányozza elő a XIV. pártkongresszus határozatai szerint. A rohamosan iparosodó trebišovi járás egyik problémája az életszínvonal emelkedése, mely egyenes arányban lenne az ipar gyors fejlesztésével. Ha a tálajjavítási tervek megvalósulnak, ezzel is elősegítik az életszínvonal állandó növekedését. ILLÉS BERTALAN
