Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 2. szám
Afrik.jt ti múltban vaddús földrésznek tekintette a világ. Vadban addig bővelkedett, amfg területén nem gazdálkodott európai ember A trópusi vad zsákmányolásának határát sose lépte át Afrika bennszülött lakossága, mert nem sportból, sem szenvedélyből, sem pedig kapzsiságból, hanem szükségből gyakorolta a vadászatot, amely ősfoglalkozása volt. Másra, bőrre, szőrre (gyapjúra) volt szüksége, hogy ne éhezzen és fázzon. Régen az elejtett vad statisztikája egyenlő arányban állott a vadszaporulat statisztikájával. Egyetlen vadfajt sem fenyegetett a pusztulás veszedelme akkortájt! Egyiptom, Etiópia, Nubia, Karthágó, Numídia és más afrikai országok uralkodói és hadvezérei (Hasdrubal, Hamilkar, Hannibal, Massinissza stb.) nem követeltek állatkertjeik és hadifelszerelésük számára annyi afrikai vadat, mint amennyit a római császárok amfiteátrumai és a bennük dívó gladiátor-játékok követeltek. A „Fanéin et circenses“-t (Kenyeret és cirkuszi játékot) követelő jelszó nagyszámú oroszlánt, párducot, tigrist, medvéi és más fenevadat követeit, hogy a császárok által gyakran igen fölöslegesen dédelgetett és a végén elzüllesztett római népet (plebszet) szórakoztassa. A császárság hanyatlása Idején' kormány-elvvé vált az említett jelszó! ... Ipari és kereskedelmi fejlődése következtében a középkori Európa piacot keresett termékei elhelyezésére. No meg nyersanyag kútforrás is kellett... A telhetetlen európaiak elözönlötték a „Fekete földrészt" és gyarmatosították. A gyors ütemben fejlődő kapitalizmus súitó kezét nemcsak a bennszülött ember érezte, hanem a vad is. Megindult a kíméletlen vadászás. Elefántagyar. oroszlánbőr, antiloptrófea volt а vandalizmus hajtórúgója. Az afrikai vadfajok csaknem 90 u/o-a pusztult el anélkül, hogy a természettudósok leírhatták volna őket. A „fehérek“ kapzsisága valóságos orgiát ült Afrika szavannáin. A trópusi vadat úgyszólván végpusztulás fenyegette. Azon ban a XX. század két világháborúja, a forradalmak, de különösen a Nagy Októberi Forradalom a kolonizácie bukását idézte elő. Az elnyomott népek fölszabadító harca Afrikában is új államalakulatokhoz vezetett. A fölszabadult népek kormányai saját kezükbe vették államaik gazdasági és politikai gyeplőjét. Ma már e független államok vezetői jól tudják, milyen mérhetetlen kincset képvisel a vad ha óvják és hogy csakis a természeti rezervációk és nemzeti parkok menthetik meg a végpusztulástól a megmaradt állatfajokat, amiben Kenya és Tasmania játsszák a főszerepet. Szerengeti-steppe és Ngorongero tasmaniai rezervációk hatalmas térségein ma már megint ezrekre menő zebra, antilop, zsiráf legelészik. Egy hírneves német zoológus megfigyelő állomást létesített Szerengetlben, hogy az ottani vadfajokat tanulmányozhassa. Három esztendeig tartó szorgalmas kutatása idején a zebra életmódja és viselkedése érdekelte őt a legjobban. A tudósnak csak íj állott rendelkezésére. Ezzel kezében 60 lépésnyire tudta megközelíteni a legelésző állatot. Kábító injekciót lőtt e zebra testébe. Amikor ez injekciós tű az állat bőrébe fúródott, cslllapítószer áramlott széjjel a zebra testében ... Ennek eredményeképpen öt Tanzánia többek között oruszl abort és elefánlagyarat állított ki a Budapesti Vadász jti Világkiállításon. Szudán preparált kígyóbőrt, mutatott be. valamint antilop trófeákat (Kucsera Szilárd felvételei) percig tartó időtartamra a zebra elvesztette emberiszonyát és elfogása egyáltalán nem járt nehézséggel. Azután számot perzseltek a fogoly zebra bőrére. Kurtára nyírták sörényét, meg a farkbojtját, hogy meszsziről is rá lehessen ismerni a jövőben. A három esztendeig tartó tanulmányozás során vagy 600 darab zebrát jeleztek meg eképpen. E vad életmódjának és viselkedésének megfigyelése érdekes eredményhez vezetett: Élete magán viseli a családias jelleget. Egy mén, löbb fejlett kanca és néhány csikó alkot egy családot. Ha a csikók megnőnek és valamelyik fiatal mén nemzöképossé fejlődik, búcsút vesz születlől és legénytársai csoportjáiioz szegődik. Azután háztűznézűn töri a fejét. A fiatal kancák a szülők védőszárnyai. alatt fejlődnek. Amikor családalapításra kerül sor, csakis idegen családból származó legény keltheti fel figyelmüket, érdeklődésüket. A legény (kérő) arra törekszik, hogy kizavarja a szülők köréből választottját, amely rugdalózva fogadja a kérőt. A „házasság“ azonban csak akkor sikerül, ha a legény szembeszáll választottja apjával, a vezető ménnel. A zebra családban bizonyos ranglétra észlelhető, amelynek legfelsőbb fokán a vezető mén foglal helyet, ami azonban nem azt jelenti, hogy a családot vándorlásai közben csakis az uralkodó mén vezetheti. Megesik, elég gyakran, hogy a legtapasztaltabb és a ranglegidősebb kanca veszi át a vezetőszerepet. Ilyenkor 6 áll a vonuló család élére, az öreg mén pedig a vonuló zebrák libasora végén kullog. Ha vonulás köztien két egymáshoz hasonló zebracsalád találkozik, csakhamar össze - szűrik a levet és hatalmas „gulyába“ verődnek. Ennek ellenére a családok megőrzik eredeti kapcsolataikat, amelyek akkor sem szűnnek meg, ha a vezető mén valamelyik fenevad áldozatává válik. A zebracsalád együvé tartozásáról tehát nemcsak a mén, de a leg tapasztaltabb kanca is gondos kodik. A két egyesült család csíkos egyedei csakhamar megszokják egymást. A fekete csíkozás és a lapockájukon kialakult háromszög a zebra „személyazo nosságl igazolványa“. Erről Ismerik meg egymást. Megfigyelték, hogy egyetlen zebra sem olyan mint a másik. Hű olykorolykor mégis fölmerül valami kétség, akkor nem a forma, sem a csíkozás, hanem a jellegzetes tesíszag a döntő! Idegen forrásból merítve földolgozta: S. A. Házinyúltenyésztési figyelmeztető Nem szabad: ■ t. a fiatal tenyészállatokat a fajtájukra jellemző tenyészórettségi kor és súly elérése előtt pároztatni. E kérdésben általában csak a kort veszik figyelembe a tenyésztők, pedig nagyon fontos, hogy a nyúl a fajtájára jellemző tenyészéretlségl korban érje el a rá jellemző súlyát. Ennek hiánya a fiókák felnevelésének gyengeségében erősen megszokott mutatkozni. mat váltja kí. Ha e folyamat közben pároztatunk, a párzás általában pár perc alatt eredményes lesz. Ha az ívarzási folyamat szünetelésekor akarunk pároztatni, törvényszerűen sikertelenséggel kell számolnunk. Felesleges tehát, hogy ilyenkor törjük, vadítsuk az állatokat. ■ 4 pároztatáskor a bakot az anyához tenni. Ilyen esetben a bak sokszor órákig az idegen környezet megismerésével foglalkozik. Előfordulhat, hogy az egyébként ivarzó anya a saját ketrecébe helyezett bakot megtámadja. Tehát mindig az anyát kell a bakhoz tenni. ■ 5. a rendszertelenül párzó anyát, s a nem hajtó, lusta bakot a tenyészetben meghagyni. Az ilyen állatok nagyon sok bosszúságot s Időveszteséget pároztatás céljából az anyákat idegen állományba vinni, vagy idegen állományból hozott anyákat fedeztetni. Emiatt már sok nyúltartót ért pótolhatatlan veszteség, aminek nem egyszer a kiábrándulás lett a vége. Minden nyúltartónak meg kell értenie — és nem haragtartással reagálnia — hogy a nyúl egészségének megóvásában még mindig a megelőzésnek van a legnagyobb hatékonysága s hogy a legveszélyesebb ny ÚJ betegségek főként behureolással terjednek. kényszerpóroztatást alkalmazni. Az anyák párzási hajlamát biológiai (ivarzási) folya A sikeres páruztatás érdekében tartsuk be a tapasztalatból eredő kívánalmakat. —K— Gyógyhatásúdé a japán fürj tojása? fcgy magánkezdeményezés “re összehívott kongresz szus színhelye volt a jugoszláviai Becse. Zivko Dadic okleveles közgazdász, a becsei köz ségi képviselő-testület alkalmazottja hívta össze a japán fürj tojás fugyasztók első kongresz szusát. Mintegy 50—60-an vettek részt Danie elnökletével és kél elnökségi tag irányításával. Volt beszámoló, utána vita. s még határozati javaslatokat is hoztak! — Л fürj japánból származik, innen ered neve is — mondja Dadic. — Kínában is már évszázadok óta tenyésztik. Ezek a madarak 40 napos koruktól kezdve minden 18 órában tojnak. Egy-egy fürj évente testsúlya hússzorosának megfelelő tojást tojik. És tojásának — gyógyhatása van. — Én szovjet folyóiratokban olvastam gyógyhatásáról, és tavaly márciusban sikerült is beszereznem egy párat. Kísérleteket végeztem a tojásukkal, és bebizanyult az, amit a szovjet tudósok állítattak: gyógyhatása van a szívre, májra, vesére, gyomorra és a vérkeringésre. Eddigi vizsgálataim azt mutatják — nyugodtan megkérdezhetik azokat, akik rendszeresen fugyasztják —, hogy csökkenti a magas vérnyomást, de hatásos orvosság a gyomorfekélyre, érelmeszesedésre, cukorbetegségre, vérszegénységre. asztmára, tüdöbajra. fejfájásra, szívinfarktusra és idegbajra. Ezenkívül csökkenti a koleszterint, felfrissíti és fia talítja a szervezetet. Egy fürjtojáskúra alatt 240 tojást kell megenni, — magyarázza terjesztője. — Ezután ajánlatos egy kéi hónapos szünetet tartani, majd a kúrát megismételni. Nem olcsó orvosság ez. Egy tojás ugyanis 1,50 dinárba kerül, de ha az ember soron kívül akarja be szerezni, akkor 2 dinárt is kell érte fizetni. Nem csoda. hogy a becsei közgazdász maga vállalta a kongresszus költségeinek fedezését, ki luilja hány milliót ült eddig fiirjfarmjába. jelenleg is hatalmas építkezés folyik nála, nem tudom hány ezer fürj részére. Hallgattuk Zivku Danie igen meggyuzü érvelését, mégis igen erős kételyeink voltak a tojás gyógyhalását illetően. Amit azonban maguktól a betegektől hallottunk, valóban meglepő. Milan Sandic, aki Petrovac Mlavából jött vasárnap Becsé-’ re, elmondta, hogy 105 napi kórházi kezelés után, mint reménytelen esetet küldték haza. Igen súlyos tüdő-, máj- és szívbántalmai voltak, testsúlya 35 kilóra apadt. Az utolsó pillanatban sikerült Becséről fürjtojásl szereznie, 200 darabot fogyasztott el, s mint mondta, újjáéledt, jól érzi magát, dolgozik, jelenleg ВО kiló. Andjéla Caric újvidéki tisztviselőnő 5 éves kislányának krónikus hörgő gyulladása volt. Kiló számra szedte az antibiotikumokat eredmény nélkül. Most a tojáskúra után makkegészséges. Egy becsei nyugdíjasnak egy évvel ezelőtt 3UU egységnyi koleszterin volt a vérében és ezt csak erüs diétával sikerült 270- re csökkenteni. Amikor elkezdte inni a tojást, az első 40 nap után 245, majd a második kúra után 205 egységnyi koleszterint mutatott a vérvizsgálat. Valóban lehetséges, bogy a fürjtojás sikeresen gyógyítja ezeket a betegségeket s a mi orvostudományunk még nem szerzett tudomást róla? Érdemes volna valamilyen egészségügyi kutatóintézetben is kivizsgálni, milyen gyógybatása van a fürjtojásnak. BORDÄS GYŐZŐ okoznak a tenyésztőnek. Nem beszélve arról, hogy az llyeii állatokra egyáltalán nem lehet „ráfervezni". Ha az ilyen állatokat szelektáljuk, idővel jő, biztonságosan párző állományunk lesz, ami nagy előny a tenyésztő számára. ■ 6. egy bakkal egy napon két anyánál többet pároztatni. Két anyát is csak úgy, hogy az egyiket a kora délelőtti, másikat késő délutáni órákban. Ennél többet még akkor sem szabad, ha a bak továbbra is hajlamot mutat a párzásra, mert ekkor a bak ondójának termékenyítő képessége nagyon gyenge, ami legtöbbször a gyenge utódokban jelentkezik, ■ 7. mellőzni a pároztatási nap-, lót. Ebben a kérdésben a legkevesebb amit meg kell tenni, egy áttekinthető füzet vezetése, amelyből az állat fülszáma, vagy ha nincs, a ketrecszám alapján meg lehessen állapítani, melyik anya mikor, melyik bakkal párzott. Enélkül rövid időn belül áttekinthetetlen helyzet teremtődik, ami mindig csak veszteséggel jár. A pároztatási napló sémájának megismerése céljából érdemes gyakorlott tenyésztők tanácsát kikérni. ÁDÄM ISTVÁN Országos kanári énekverseny A CSSZK Országos Ka nárl Énekversenyét a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége 1972. január 10—16 közötti napokban rendezte meg Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjában. A győztes kanárimadarak bemutatására ez év január 16-án 9 órai kezdettel kerül sor. —ksz—
