Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-05-06 / 18. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES-ff» lf7í. máta« C A rnsztovi kerület térképe. Egyik ismerősöm, amikor megemlí­tettem, hogy a Szovjetunióba utazom,, s többek közt a rosztovl körzetbe is eljutok, készségesen sorolgatta, mit tanácsos ott megnézni, ugyanis ko­rábban egy tanulmányi csoporttal már 6 is járt azon n tájon. Igyekeztem megszívlelni tanácsát, s megígértem neki, hogy nyitott szem­mel, füllel járok. Elsősorban is meg­érkezésem után Rosztovról a városról tájékozódtam. Megtudtam, hogy 800 ezer lakosa van, s 120 négyzetkilo­méteren fekszik, s parkjainak összte­rülete 108 hektár, számos egészség­­ügyi központjában 4000 orvos áll a dolgozók rendelkezésére, s számlál­­hatatlan iskolájában nem kevesebb, mint 36 ezer fiatal készül az új élet­re, hogy részese lehessen a nagy mű­nek, a kommunista társadalom építé­sének. El kell továbbá azt is monda­nom, hogy Rosztov tíz sportcsarnoká­ban nagyon élénk a sportélet, s nem­csak helyi vagy kerületi, hanem az országos jellegű rendezvények is gya­koriak. Amikor ott jártam, éppen a fiatalok országos spartakiádját tartot­ták. Továbbá arról is szólnom kell, hogy az óriási területen fekvő kerü­letben — mely vetekszik a kisebb európai országok területével — 39 járás van, s mindegyikben korszerű nagyüzemi mezőgazdálkodást folytat­nak. Tán mondanom sem kell, hogy ami­kor a Mólót című kerületi pártlap munkatársainak közbenjárására ellá­togathattam az azovi járás Szamarszk falujában székelő 11550 hektár te­rületű szakosított szovhozba, meny­nyire örültem. Nyikolaj Nyikolajevics Bjeloruszov Igazgatóhelyettes nagyon szívélyesen fogadott, s kérdéseimre készségesen, körültekintően, jó szakemberhez il­lően válaszolt. Elmondta többek közt, hogy- a szántóterületnek 50 százalé­kán gabonafélét, s a terület hátralevő részén takarmányt, napraforgót, gyü­mölcsöt és egyéb terményt termelnek. A kerületi centrumhoz közel eső szovhoz a tejtermelésre szakosított, s 2600 tehenet tart. Az egyik részleg tehenészetében járva sok érdekeset tapasztaltam. A gazdasági udvarba csak a higiéniai állomás épületén keresztül, fertőtle­nítés után lehet bejutni. A vörös lapálymarhát rövidállásos Istállóban tartják és fejik. Egy tehén évi átlagos tejhasznossága megköze­líti a 3000 litert, ami Ilyen nagy állo­mánynál nagyon kitűnő eredmény. A zootechnikusok nagyon ügyelnek a továbbtartásra szánt egyedek kiválo­gatására, és itatásos nevelésére. A továbbnevelésre alkalmatlan állato­kat a járásban kialakított üzemközi kooperáció szabályai szerint olyan gazdaságnak adják át, mely húster­melésre szakosított, tehát minden üzem foglalkozik valamivel. A jól szervezett szamarszki szovhoz például 8 százalékkal szárnyalta túl termelési tervét, s 139 ezer rubel tiszta jövedelmet ért el. Kíváncsi vol­tam, hogy az 1340 dolgozót számláló szovhozban mire költik a tiszta jö­vedelmet. Az igazgatóhelyettes el­mondta, hogy mindenekelőtt feltöltik az alapokat, — mert holnap és hol­napután is termelni kell — a megma­radt összeget pedig elosztják terv szerint, a fizetősekre, a helyi szolgál­tatásra, üzemi étkeztetésre, lakásépí­tésre, egészségügyi és szociális cé­lokra, stb. A gazdaság gondoskodik a dolgozók ellátásáról is. A,z üzemi gépesítő pél­dául évente önköltségi áron hat má­zsa gabonát vásárolhat (1 q *= 3,15 rubel). Az aratásban serénykedő kom­­bájnos három mázsa gabonát ingyen kap. Viszont a fejőnők évente három mázsa gabonát, s havonta 50 kg ta­karmánykeveréket vásárolhatnak ön­költségi áron. A gazdaság öt részlegén hat napközis óvodában foglalkoznak Jurij Gagarinnak, a Szovjetunió Hősének emlékműve a szigeten. vállalt az építésben s a fiatalok soka­sága Rosztovba özönlött, hogy munka­csapatokba tömörülve kivegye részét a nagy mű kivitelezésében. A lelkese­dést a párt nagyra értékelte, s nem feledkezett meg azokról, akik első építői voltak a Rosztszelymasnak. Akkortájt a Szovjetunióban több miirt száz különféle üzem és mintegy 20 tudományos intézmény segített az építésben és a belső berendezés el­készítésében. Az 1941—1943-as év a legszomorúbb időszak Rosztov történetében, mert a fasiszta megszállás borzalmaira em­lékeztet. A gyárát leszerelték és be­rendezéseit Taskeudbe szállították, s ott ideiglenesen a Nagy Honvédő Háború katonái számára hadianyagot gyártottak. A fasiszták elkotrődása után Rosztovban egy hétre a nők és a fiatalok sokasága dolgozott a lerom­bolt épületek újjáépítésén, s alig telt belé két esztendő, a gyár újra ter­melhetett, s az első ezer kombájn rövidesen elhagyhatta a szerelőcsar­nokot. ШПОН, SZAMARSZK. IOSZISZELVMAS Az igazgatóhelyettes a kalászt vizsgálja. a kiskorú gyermekekkel, hogy szüleik k bekapcsolódhassanak a munkába. A szovhozban 156 párttag veszt ki részét a termelő és irányító munká­ból. Mindannyian példamutató dolgo­zók, akik szívesen segítik a többieket problémáik megoldásában. Aktív tag­jai az üzemi vezetésnek, az üzemi bí­róságnak és más hasonló Intézmény­nek. Minden igyekezetük arra irányul, hogy maximális mértékben hozzájá­ruljanak a párt által kitűzött felada­tok teljesítéséhez. Rosztovba visszatérve ellátogattam a Don folyó elágazása következtében kialakult szigetre, hogy megnézzem azt a nyaralótelepet, melynek egyik épületében a Szovjetunió hőse, Jurij Gagarin megszállt. Aki ugyanis az idegenek közül a városban jár, nem mulasztja el, hogy elidőzzön az épület előtt lévő Gagarin emlékműnél, s ol­vassa a falra kinagyított szöveget, melyet a világ első űrhajósa pihenése alkalmával a vendégkönyvbe bejegy­zett. Ezt a vendégkönyvet ma erek­lyeként őrzik. Ügy mondják, hogy Gagarin vendégeskedése után rövide­sen hősi halált halt, s ez az írás utol­só hagyatéka. Következő állomásom a nálunk ts jól Ismert SZK—3-as és 4-es gabona­betakarító kombájnok gyára, a Roszt­­szelymas volt. A ma több mint 30 ezer embert [ennek mintegy 50 szá­zaléka fiatal) foglalkoztató óriási te­rületen fekvő kombájngyár a szovjet hatalom győzedelmeskedésének első éveiben közvetlenül a kollektivizálás után, egy kis épületecskében, a haj­dani sztyeppe közepén néhány em­berrel gépjavítómfihelyként kezdte működését. Ebből a javítóműhelyből terebélyesedett a világ egyik legna­gyobb és legkorszerűbb gabonakom­bájn gyárává. Eleinte 1929-ben lovaskocsikat ké­szítettek Itt. Későbben traktorokat és egyéb gazdasági gépeket, felszerelé­seket gyártottak, s 1931-ben már 349 Kommuner típusú gabonakombájnt adtak a szovjet mezőgazdaságnak. A gyár termelésének jelentékenyebb ki­szélesítését 1930-ban határozták el, amikor a Komszomol védnökséget gazdasága számára is. A Rosztszely­­mas jelenleg 40 államba szállít kom­bájnokat, köztük a fejlődő országok­ba is. Az 1969-es év nagyon nevezetes volt a gyár történetében. Ugyanis ab­ban az esztendőben gördült ki kapuin az egymilliomodik gabonakombájn. A gyárban három műszakban (24 óra) 300 kombájnt gyártanak, s ennek a mennyiségnek 10 százalékát külföld­re szállítják. Amint a cikkben közölt kép is mutatja, ebben az évben Niva kombájnból háromezret, jövőre 62 500-at, az ötéves terv végén pedig 81 ezret gyártanak. Az első Niva kombájnokat természetesen a szov­jet mezőgazdaság kapja. A gyárban kapott értesülések alapján hozzánk az ötéves terv végén kezdik a Niva szállítását. Az érdekesség kedvéért elmondom, hogy addig, míg az SZK—3-as másod­percenként 3 kg gabona kicséplésére volt képes, addig az SZK—4e-s 4 kg, a Niva 5 kg, a jövő kombájnja a Ko­­losz, melynek sorozatgyártása még nem kezdődött el, 6 kg gabona ki­cséplésére lesz képes. Az, új termelési folyamatra való át­állás, természetesen nem történhet megfelelő szakkáderek nélkül. Ezért jóelőre megszervezték a gyár saját Iskoláit, a közép- és felsőfokú üzemi munkaiskolákat, hogy mire elkészül­nek a korszerű gyártórészlegek, szak­ember is legyen bőven. Ezzel párhu­zamosan hosszúlejáratú szakkurzuso­kat is szerveznek, ahol egy-egy dol­gozó 3—4 műveletet elsajátít. A szabad Időben a dolgozók az üze­mi klubban találkoznak, szakkörbe tömörülnek, kulturális tevékenységet folytatnak. Színvonalas színjátszó­csoporttal, több zenekarral rendel­keznek. A gyár üdülőtelepein szerve­zett egészségügyi szolgálat látja el a dolgozókat. Saját 350 ágyas kórházá­ban, továbbá hat egészségügyi köz­pontjában kezelik a rászorultakat. A múlt évben például 1800 lakást Gagarin hagyatéka. Az SZK—3-asok készítését 1958-ban, az SZK—4-esekét pedig 1962-ben kezdték, s most a Niva gyártására álltak át. Míg azonban idáig eljutot­tak, számos változat előzte meg a gyártás megkezdését. A Niva gabonakombájnt 50 q/ha-s átlagos gabonahozam cséplésére szer­kesztették, ezzel szemben az előbbiek 30—35 q/ha-s hozam cséplésére vol­tak képesek. A gyárat újabban a KGST keretében fejlesztik. Többség­ben itt gyártják majd a gabonakom­bájnokat a szocialista országok mező­adtak át a családos dolgozóknak, s a fiatalok a gyár szállodájában laknak, ahol havonta 3,5 rubelt fizetnek. A gyár eddig 13 gyermekparkot létesí­tett, s további öt építése folyamatban van. A gyermekparkokban minden esetben bölcsőde ás óvoda Is talál­ható, ahol szakavatott egészségügyi és nevelőnővérek gondoskodnak a jö­vő generációjáról. Amint látjuk, a Szovjetunióban a legnagyobb érték az ember, s ennek megfelelően rendezik be a szovjet társadalmat. HOKSZA ISTVÁN Propagáciu* tábla a Rusztszelymasban. / i

Next

/
Thumbnails
Contents