Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-05-06 / 18. szám
1972. május В. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Fontos feladat az öntözés biztosítása Ä CSKP XIV. kongresszusa határozata értelmében, valamint a CSKP KB februári plénumának Irányelvei szerint a nagyobb gazdaságosság elérésére elsősorban a termelés intenzívebbé tételére kell törekedni. A mezőgazdaságtól ezért megköveteljük, a termelés állandó fokozását, hogy a lakosság élelmiszerfogyasztása mindinkább megfeleljen az egészséges táplálkozás normáinak. A fejlett szocialista reprodukció törvényszerűségeinek értelmében a mezőgazdaságban nagy gondot kell fordítani a növénytermesztés fellendítésére. A mezőgazdasági termelés növelése a mai terméshozamok mellett mindjobban függ a modern termelőeszközök juttatásától, a vegyipar, a gépgyártás, a melioráció, valamint a tudományos-műszaki forradalom eredményeinek kihasználásától. Ismeretes, hogy az öntözőrendszerek fokozott kiépítése, valamint a hordozható öntözőberendezések legnagyobb része a kukoricatermő vidékekre van összpontosítva. Ezzel lehetőséget teremtettünk a fejlődés és a termelés fokozásához, a termelési mutatók állandó- javulásához. A kísérletek és a gyakorlati nagyüzemi öntözések eredményei azt mutatják, hogy a helyes öntözés a modern agrotechnika alkotó része, állandó és javító hatást biztosít mind a termelő üzem, mind az egész társadalom szemszögéből nézve. Időjárásviszonyaink mellett az öntözés időszaka május közepétől szeptember közepéig tart. Az öntözésnél a növények közül a zöldség, a cukorrépa és a takarmányféleségek voltak ezidáig előnyben. Az esetek többségében extenzív öntözési módszert alkalmaztak, ezért a szárazságból eredő katasztrófát csak kis mértékben sikerült megelőzni, tehát az öntözés nem vált a mezőgazdasági termelés „motorává*. Ennek nemcsak az öntözőberendezések használói, hanem az egész társadalom látta kárát. Az 1971 október és 1972 március közötti időszak csapadékmennyiségének áttekintése azt mutatja, hogy az a többéves átlagnak csak a 63,1 °/o-át adja, ami azt jelenti, hogy Szlovákiában a kukoricatermelő körzetek vidéke hektáronként 120 mm csapadékkal szegényebb, mint a csapadékban átlagos években. A kevés csapadék, az átlagosnál magasabb hőmérséklet és a gyakori szárító szelek nagyon kellemetlenül befolyásolták a termőréteg nedvességtartalmát. Az átlag alatti téli csapadékmennyiség Csallóközben a tala]vízszint 60—120 cm-es csökkenését okozta és ezáltal a talaj nedvesség készlete még tovább romlott. A nálunk végzett öntözési kísérleteknél megállapították, hogy Szlovákia kukoricatermelő vidékein a könnyű és középnehéz talajok kihasználható nedvességtartalma 50 %-kal csökkent a gyökérzónában. Még a jó vízgazdálkodású talajokban is rövid időn belül lecsökken erre az értékre. Az ország keleti részeiben a talajnedvesség mérlege még kedvezőtlenebb. Mindez fontos figyelmeztető jel. Az április—májusra vonatkozó csapadék-prognózis sem mutat nagyon kedvező képet. A legfőbb ideje tehát, hogy mezőgazdászaink, meliorátoraink és vízgazdálkodási szakembereink minél előbb kialakítsák a teljes öntözökapacitás működésének anyagi és szervezési feltételeit. Mire összpontosítsuk öntözökapaeitásunkat? Az öntözéses gazdaságokban a gabonafélék, de főleg a búza foglal el jelentős területet. Eddig külföldön és nálunk egyaránt az volt a vélemény, hogy a búzafélék nem reagálnak eléggé az öntözésre és hogy az a terméshozam növekedése nem téríti meg az öntözés költségeit. Ez azonban csak a régebben használt fajtákra vonatkozott. Az új, Intenzív, főleg szovjet búzafajták (Bezosztája, Kaukaz, Auróra, Jubilejná) az öntözés gazdaságosságának javára változtatják ezt a nézetet. Ügy kísérlett, mint a gyakorlati eredmények azt mutatják, hogy a talajnedvesség helyes alakításával a búzatermésátlagát 65—75 q/ha-ra lehet javítani, ezáltal az öntözésből származó gabona többlet 6—15 q/ha között mozog. A termésátlagok és a csapadékviszonyok összefüggéseinek tanulmányozása közben a fő hangsúlyt az úgynevezett „kritikus időszakra“ — a búzánál 15 nap a kalászosodás előtt és 7 nap utána — szokás helyezni. Ez az időszak nyújtja a legszorosabb összefüggést a kihasználható talajnedvességtartalom és a terméshozam között. Az új szovjet búzafajtákkal végzett kísérletek azt mutatják, hogy a terméshozamra és ennek Ingadozására az őszí és kora tavaszi talajnedvességtartalom Ingadozása van legnagyobb hatással. A mi viszonyaink között ez az Időszak október—november, valamint március— május-nak felel meg. A kellő talajnedvességl feltételek biztosítása erre az Időre, valamint a nitrogénnel való jó ellátottság eredményezik az erőteljes gyökérzet és a kellő növénysűrűség elérését, melyet a jövő nagy terméshozama alapjának lehet tekinteni. Már a hazai kísérleti eredmények Is azt mutatják, hogy a mi viszonyaink között az öntözési Időpont szempontjából a legnagyobb jelentősége az őszt és tavaszi öntözésnek van. A jő tavaszi nedvességellátottság mellett még akkor is nagy búzahozamokat lehet elérni, ha később történetesen kevésbé kielégítő a csapadékmennyiség. Például 10 mm-es nagyüzemi öntözés a szövetkezetnek 30 Kős/'ha kiadást jelent, de a terméshozam növekedése cca 150—200 kg/ha, vagyis 255—340 korona hasznot hoz, ami legjobban bizonyítja a búza öntözésének gazdaságosságát. A búza tavaszi öntözése — azonkívül, hogy biztosítja a növény biológiai fejlődéséhez szükséges feltételeket — azért is előnyös, mert nem esik a mezőgazdasági Idénymunkák idejére, nem igényel speciális felszerelést a magas és dús növényzet öntözéséhez és nem is károsítja meg a növényzetet. A jelenlegi csapadékhiányos időszakban ezen ismereteknek nagy jelentőségük van. Ezért szükséges, hogy mindenütt, ahol lehetséges a búza öntözése, május közepéig a könnyű és csekély talajokon 30—40 mm, a mély. Jő vízgazdálkodású talajokon 40—50 mm-es adagokkal öntözzenek. Az intenzív búzafajták öntözésénél arra kell törekedni, hogy a talajrétegben 40—60 cm-ig ne legyen 50—60 %-nál kisebb a felvehető nedvességtartalom. Az öntözéses búzatermesztésre történő áttérés megkövetel bizonyos módosítást az agrotechnikában is. Az intenzív fajta kiválasztásán kívül a gyengébb talajokon főleg több nitrogént Igényel. Jobban kívánja a gyom Az 1971-es esztendőben a mezőgazdasági termelés minden mutatőszámát teljesítették a lu- Ceneci (losonci) Járásban, örvendetes, hogy 302-vel növekedett a tehénállomány száma. A fejési átlag 2670 liter volt. A tejeladási tervet 107,4 százalékra teljesítették. A legjobb fejési átlagot a rapovcel (rapl) egyesült szövetkezet mufkai (kismulyadi) részlegén érték el 3604 literes eredménnyel. Buzitán 3090, Kalinovon és még néhány községben, szintén -3000 literen felül volt az évi átlaghozam. Az utóbbi években az állattenyésztésben Is munkaerőhiány tapasztalható. Ezt a kérdést az állattenyésztés korszerűsítésével akarják megoldani. Különböző építkezések egész sorát tervezik Integrációs és kooperációs alapon. A járás székhelyén korszerű sertéstelepet létesítenek kooperációs kapcsolatok révén. Az utolsó öt évben a mezőgazdasági nyerstermelés több mint 20 százalékkal, a piaci termelés viszont 35 °/o-kal emelkedett. A szövetkezeti tagság jutalmazása 38,8 százalékkal növekedett az említett időszak alatt. Az utóbbi Időben a szocialista munkaverseny is kibontakozott a járásban. A Szovjet Szövetségi Köztársaságok megalakulásának 50. évfordulójára és az efsz-ek VIII. kongresszusának tiszteletére 13 millió 103 ezer korona értékű kollektív és egyéni vállalások történtek a szövetkezetekben. A kötelezettségvállalások nyomán a tervezettnél jóval több gabonát, húst és tejet adnak el a közellátásnak. Mint már említettük, a rapovcei szövetkezet muíkal részlegének állattenyésztésében érték el a tejtermelés vonalán a legjobb eredményt. A mufkai szövetkezet, amely nemrég egyesült a szomszédos Kapovcével és Kalnndával, mindig élenjáró volt a tejtermemsbenľ Ez főleg annak köszönhető, hogy a szövetkezet zootechnikusa nagy gondot fordított a szelektálásra és csak a kiváló egyedeket tartották meg továbbtenyésztésre. A tehéngondozók évek óta kollektívában dolgoznak és mindent megtesznek, hogy elősegítsék az állattenyésztés vezetőinek elképzelését. Az eddigi tapasztalatok szerint különösen a női dolgozók emelkednek ki, köztük Misányik Barnáné. Az egyesült szövetkezet elnöke Tóth János közismert szakember. Mivel a többi részlegeken jelentősen alacsonyabb a tejtermelés. Molnár Dezső, a jó szakembernek elismert zootechnikus, a kalondai és a rapovcel Sok még a tartalék részlegen is hasonló Intézkedéseket foganatosít, mint a muT- kai üzemrészlegen. Persze ahhoz több év kell, hogy hasonló eredményeket érjenek el, mint a már említett részlegen. Bár a három szövetkezet egyesült, a szántóföld területe még 800 hektárnyi sincs. Ezért az elképzelések alapján még több szövetkezettel egyesülnek, hogy valóban nagyüzemi módon gazdálkodhassanak. A sertéstenyésztés a már említett kooperációs módon oldják meg a luceneci kombinátban. A szarvasmarhatenyésztést is szakosítják. A tervek szerint 400 férőhelyes ű] tehénistállót létesítenek. A mulkaí tapasztalatok alapján az elkövetkező öt évben a gépesített, korszerű tehénistállöban szeretnének olyan eredményt elérni, amely meghaladja az országos színvonalat. A Lučenec közelében lévő Pincinán (Plne) szintén megszüntetik a sertéstenyésztést. A vezetőségben már felmerült a kérdés, hogy mire használják fel a lényegében még jökarban lévő épületeket. Kelemen Imre. a közös elnöke szerint bővíteni kívánják a felszabadult épületekben a baromfitenyésztést és anyakocákat is tartanának, hogy legyen elegendő malac. Különben a szocialista munkaverseny keretében Varga Dezsőné és a többiek vállalták, hogy anyasertésenként egy malaccal többet választanak el a tervezettnél. Erre minden előfeltétel megvan. A sertésgondozók közül mindenki odaadással végzi a munkáját. Az Efsz-ek Vili. kongresszusa előkészítésének idejében a helyi és járási jellegű tanácskozásokon sok sző esett a „hogyan továbbiról. Tény, hogy a Járás területén sok még a néhány száz hektáros szövetkezet és így nem tudják kellőképpen kihasználni a nagyteljesítményű gépeket. Ezért az elkövetkező években meggyorsítják az integrációs és kooperációs kapcsolatok kialaktíását s mindent megtesznek a korszerű gépek maximális kihasználása érdekében. Bár a hektárhozamok jelentősen növekedtek az utóbbi években, a jobb talajműveléssel, a gondosabb betakarítással még növelhetik a hozamokat és olcsóbbá tehetik a termelést. Különösen fokozni kell a tehénállomány hasznosságát. Mivel vannak a járásban jö példák, az ott szerzett tapasztalatok alapján az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a tehenek egyed! kiválasztására és az illatok gondozására. Az elképzelések alapján egész sor intézkedést tettek az igazi nagyüzemi mezőgazdasági termelés létrehozásáért. Most már csak a gyors fejlődés azon múlik, hogy a felvetett sok okos gondolatot, hasznos tanácsot hogyan valósítják meg az egyes mezőgazdasági üzemekben. —tt— és megdőlés elleni védekezést (CCC) Is. A másik növény, melynek öntözése ma nagyon szükségessé vált, a lucerna, melynek hozamára az öntözéses termelés is nagy befolyással van az első kaszálás hozama, mely az évi hozam 38—45 százalékát adja. A lucernáról általában elmondható, hogy öntözéses viszonyok között is csak 50—60 %-ra kihasznált a termőképessége. Ennek a hátránynak a fő oka a tápanyag- és vízellátottság hiánya. A gazdag gyökérzet dacára a nagy lucernahozam (120—150 q/ha) megköveteli a termőréteg 40—60 cm-ig történő átnedvesítését. Ez azt jelenti, hogy az első kaszáláshoz okvetlenül szükséges a mély talajokon az 50—60 mm-es, míg a könnyű, homokos talajokon a kétszeri 30—40 mm-es öntözés. A kísérleti eredmények bizonyítják, hogy a viszonyaink között Is gazdaságos a lucerna fejtrágyázása, mégpedig 30—40 kg nitrogénnel hektáronként. Ha jól Időzített az öntözés és a fejtrágyázás, akkor az első kaszálásbői elérhető az 50—60 q száraz lucerna, ami 15—20 q/ha termésnövekedést jelent. Különös Jelentősége van az alávetett lucerna öntözésének. A szálastakarmány-termelés nem éppen kielégítőnek mondható eredményeit nagyrészben a lucerna helytelen öntözése okozza. Figyelemmel kell kísérni a lucerna Igényeit már akkor is, amikor az alávetés után a főnövénnyel együtt fejlődik. A komplett állomány eléréséhez az a legfontosabb, hogy a felső 10—15 cm-es rétegben kielégítő legyen a nedvességtartalom. A jelen Időszakban tehát okvetlenül szükséges a lucernák 20—25 mm-es öntözése, mely jól elősegíti a kelést és a gyökérvetést. Hogy megakadályozzuk az ú. n. „tisztások“ keletkezését és a gyomosodást, fokozni kell a forgó öntözőberendezések nyomását és kisebb nyílású szórófejeket kell használni. A gazdaságos zöldtakarmányozásra való áttérés megköveteli ya talaj jő tápanyag- és nedvességtartalmát, mégpedig már az őszi keveréktakarmányok termesztése Idején. Az öntözés Itt is nagyon bevált, 80—100 kg N/ha fejtrágyázás alkalmazásával. Ez az Uj automata traktor A szovjet mezőgazdaság gépesítésének Össz-szövetségt Tudományos Kutató Intézetében kifejlesztettek és a gyakorlatban kipróbáltak egy automata traktort. (Az Intézet nevének rövidítése: VIM.j Az automata traktorok eddig ismert konstrukcióinál számos fontos kérdés megoldatlan maradt. így például Loginov gépe csak arra volt képes, hogy az előre meghúzott barázda mentén automatikusan haladjon, a fordulást a vezetőnek kellett elvégeznie. A pontatlanságok idővel a barázda elgörbüléséhez vezettek. Az említett megoldással csak szántást lehetett végezni. Az a módszer, hogy egy gépkezelő rádión egyszerre két traktort Irányított, rendkívül bonyolulttá tette a fordulást. A VlM-ben készített automata traktor pontosság tekintetében különbözik a többi típustól. A fordulásokat, a munkaeszköz felemelését, leengedését előre meghatározott program szerint automatikusan végzi. A szántáson kívül a gépet vezető nélkül más munkákra is lehet alkalmazni, például boronálásra, kultivátorozásra, vetésre, trágyázásra, stb. A kísérleti példány a munkák egyenletességével és tetszőleges sebességű járatásának pontosságával tűnik ki. öt-hat működő géphez egyetlen felügyelő személy szükséges. Az első barázdát emberi segítséggel húzzák. Ekkor a traktor mögött egy 2—3 mm vastag kötél, vagy kapronszál tekeredik le, melynek hossza a 3 km-t Is elérheti. A terület végén a kötelet horgokkal rögzítik. A gépen egy olyan berendezés van elhelyezve, amely a kötelet állandóan mintegy 10—15 kg erővel feszíti. Előrehaladáskor a berendezés a kötél traktor mögötti részét egy barázda szélességének megfelelő távolsággal áthelyezi, forduláskor pedig a megfelelő új helyre teszi a rögzítő horgot. Az automata traktor biztonsági mechanizmusokkal is rendelkezik. Rendellenesség esetén a gép megáll és csökken a motor fordulatszáma. Ha Időközben nem érkezik segítség, legkésőbb 20 perc múlva a motor és az elektromos berendezés teljesen kikapcsolódik. (ő) adag lehetővé teszi a takarmány május első felében történő etetését. Nagyon fontos a tavaszi takarmányféleségek öntözése is. A csapadékmérleg kedvezőtlen alakulása szükségessé teszi, hogy azokon a helyeken is elgondolkozzanak az öntözés felett, ahol eddig ilyesmiről sző sem volt. A répa- és burgonyatermelő vidékeken is ki kell használni az adottságokat. Főleg a rétek, legelők, valamint a takarmányféleségek igényesek a csapadékra. E célra teljes mértékben ki kell használni a trágyalé öntözést végző gazdaságok kapacitását is, ahol a berendezések kihasználhatóságát nem a trágyáié mennyisége, hanem a berendezés kapacitása szerint kell irányítani. Pillanatnyilag ennél az öntözésnél is jól bizonyítható — a nagyobb önköltség ellenére — a takarmányok öntözésének gazdaságos mivolta. A hektárhozainok mai színvonala mellett a mezőgazdaságra háruló követelmények teljesítésénél az egyik legfontosabb termelési tényező a víz. Igaz, ez csak egy a tényezők közül, de ha a vizet jól időzített adagokban kapja a növényzet, akkor a víz a leghatásosabb tényezővé válik. A víz mellett természetesen figyelemmel kell kísérni az egyéb tényezők optimális szintjét Is. A víz nemcsak a csapadékhiányt pótolja, hanem alaposan emeli a fejlődést befolyásoló tényezők érvényesülését is. Az intenzív öntözés hatására csökken a hozamingadozás és gyorsan növekednek a termésátlagok. A nagy csapadékhiány maga után vonja az öntözőberendezések teljes mértékű kihasználásának szükségességét. Az üzemelést kiesések számát és tartamát a minimálisra kell csökkenteni, sőt a kisebb átmeneti esőknek sem szabadna akadályozniuk az öntözés folyamatosságát. Mezőgazdaságunk jelentős segítséget kapott az öntözőrendszerek kiépítéséhez, s ezzel a jövőben is számolhat. Ezen létesítmények tökéletes kihasználása nagyon sok bonyolult elméleti és gyakorlati problémát jelent. Hogy ez a költséges termelési tényező hogyan fog hatni termelésünk színvonalának további emelkedésére és a gazdaságosság fokozódására, az nem kizárólag, de elsősorban a mezőgazdasági dolgozóktól függ. Az öntözéses gazdálkodást folytató, vagy öntöző hálózattal rendelkező mezőgazdasági üzemek legfontosabb feladata napjainkban az, hogy minden lehetőséget kihasználva igyekezzen biztosítani az öntözés zavartalan folyamatát, hiszen ezzel nemcsak magának, hanem az egész társadalomnak a javát szolgálja. A szakemberek csoportjának adatai nyomán feldolgozta: TARR GYULA, mérnök, Öntözőgazdálkodási Kutató Intézet dolgozója Növényt gyógyít a Fundasol Növényvédelmi szakmai tanácskozást tartott a minap Győrött a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének növényvédelmi szakosztálya, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár, valamint a Győr—Sopron megyei AGROKER. Az egyes mezőgazdasági üzemek növényvédelmi szakembereit elsősorban az érdekelte, milyen lesz az idei növényvédőszer-ellátás. Mint ismeretes, idén a budapesti Chinoin vállalat is bekapcsolódott a növényvédószerek gyártásába. A nevezett vállalat kiváló kutatógárdájának a gyógyszergyártásban világszerte elismert eredményes tevékenysége jó biztosíték arra, hogy a mezőgazdaság e fontos területén is beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket. Idén mintegy húsz szer gyártását végzi majd a magyar fővárosi gyógyszergyár. Idén kerül forgalomba többek között a Fundasol gombaölőszer is. A Fundasol a peronoszpőraféléken kívül valamennyi gombabetegség ellen sikerrel használható szántóföldön, szőlészetekben és gyümölcsösökben egyaránt. A szóbanforgó szer előnye, hogy nemcsak a betegségek megelőzésére alkalmas, hanem a már beteg növény gyógyítására is, mivel kipermetezés után a lombozaton keresztül felszívódik és gyógyító hatást vált ki. —r— ti v
