Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-29 / 17. szám
e Hogyan keletkezik az álanyás állapot? A kikelt anya (lehet rajban, pároztutóban, vagy anyanevelőben) ha kirepül párzani és ott elvész, a családba nem tér vissza. A család sokáig anya nélkül marad, közben a nyitott fiasítást a méhek befedik. A fiatal dajkaméhek a garatmirigyük által termelt tápnyálat nem tudják az álcák táplálására fölhasználni, etetni kezdik az idősebb méheket, amitől a petefészkük megduzzad, ez által petézni kényszerülnek, de a dolgozó méh csak herepetéket tud rakni. A kezdő méhésznek is tudnia kell, hogy a here teste ha törpe here is nagyobb, mint a dolgozó méhé, ennek következtében a dolgozó sejtbe nem férne ha a méhek azokat meg nem nyújtanák, így aztán az ilyen befedett fiasítás kiemelkedik a többi befedett fiasítás közül, így keletkezik a púpos fiasítás. Fontos, hogy a méhész már a petelerakásakor meg tudja különböztetni az álanyák által lerakott petéket. Milyen az álanyák petézáse? Mivel a dolgozó méh potroha rövidebb mint az anya potroha, így a dolgozó méh nem éri el a normálisan kiépített sejtek fenekét, ennek következtében nem a sejt fenekére rakja a petéket, mint az anya, hanem a sejtek oldalára. Ez jellegzetes ismertető jele. Ha a sejtek nincsenek rendes mélységre kiépítve, akkor a sejtek fenekére rakja, ami megtévesztheti a méhészeket. Van egy biztosabb ismertető jele az álanyák petézésének, de ez sem százszázalékos, vagyis az álanya egy sejt fenekére több petét is rak. Ugyanazt megteszi a rendesen bepárzott anya is, de mikor? Álanyás család felismerése petézésről 1. Ha az anya jó tulajdonságú családból származik, a pároztatóban sokáig tartja a méhész, ott kevés a hely, így kénytelen egy sejtbe több petét is rakni. 2. Ugyanaz megtörténhet az anyanevelő családban Is, ahol nagyobb lépfelület áll az anya rendelkezésére, viszont a méhtömeg nem elegendő arra, hogy a szükséges 35 “C meleget fenntartsák, ami arra szükséges, hogy a fiasítás rendesen fejlődhessen. 3. Ha a családban elég nagy lépfelület van, elég sok méhtömeg Is van, de nincs elég üres sejt, mert méz és virágporral vannak a sejtek tele. Ilyen esetben fennáll az a veszély, különösen a pároztatókban, hogy az anya petefészek gyulladást is kaphat. Egyébként a több pete egy sejtben nem akadálya annak, hogy rendes Hasítás legyen, mert a méhek a fölösleges petéket kidobálják. Amit biztos jelnek mondhatunk, hogy az álanyás család a virágporos sejtekre is épít anyabölcsőt és az anyabölcsőben csoportosan vannak a peték. Egyébként még az újonnan bepárzott anyáknál még több más rendellenességet Is tapasztalhat a méhész. Például van olyan anya, amelyik eleinte csak here petét petézik és csak később tér át a rendes petézésre. Megtörtént már nálam, hogy az anya csak petézett, de abból álca nem lett. Volt esetem, hogy az anya megvolt késő ősszel,, és tavasszal normálisan kezdett petézni. Szabály legyen, hogy az anyát kikelés után 10 napig békénhagyjuk, de aztán gyakrabban kell ellenőrizni, de addig nem szabad az anyát fölhasználni a rendes családba, míg meg nem győződünk róla, hogy az anya rendesen petézik és azt a méhek simán be nem fedik. Még azt szeretném megjegyezni, ha petéket látunk egyenként sűrűn egymás mellett, vagy gyanús a petézés, keressük meg az anyát. Amennyiben nem találjuk, úgy adjunk a családnak nyitott fiatal álcás keretet. Ha két-három nap múlva nem húznak a méhek anyabölcsőf, akkor van anyja a családnak. Az álanyás családok megszüntetéséről nem írok, mert azt már többen megírták. Magam is kipróbáltam és sikerült. KOVÄCS LAJOS Növényvédelmi lexikon VII. Gramoxone — gyomirtó permetanyag. Hatóanyaga: 20 % paraquat A Gramoxone szisztematikusan ható anyag, amelyet használat után a növény zöld része hamar felvesz. Hatása a permetezést követő órákban már meglátszik. Irtja az egyéves egy- és kétszikű gyomokat. A talajban később felbomlik alapanyagaira, nem okoz rezidumot. Szamóca gyomirtására a gyümölcsszüret után kerül sor. Egy hektárnyi terület gyomirtására 4—6 liter tömény permetanyagot hígítunk 400—600 liter vízben. Ezt speciális gép juttatja a sorok közé. A zöldségtermesztésben azok kiültetése, vagy kikelése előtt alkalmazható valamennyi zöldségféle talajának gyomirtására. 2—3 liter permetanyagot adunk 400—600 liter vízbe. Gyümölcsöseinkben a törzs közvetlen közelében Is alkalmazhatjuk, mert nem szívódik fel az elfásodott kéregrészeken, de nem juthat azok levelére vagy fiatal hajtására sem. A 7—10 cm magas gyomok irtására 4—6 litert alkalmazunk hektáronként, a már jelölt vízmennyiség hozzáadásával. Ara mezőgazdasági üzemeknek: 4B,40 Kčs. Bolti ára: 51,— Kčs. Gyártja: Plant Pretection Ltd. — Anglia Herbex — szelekciós hatású, gyökereken át ható gyomirtószer. Hatóanyaga: 50 %-os simazin Mint szelekciós, gyökéren keresztül ható gyomirtószer használatos a gyümölcsészetekben, szőlészetben, rózsaligetekben és a meg nem művelt földterületeken. Leghatásosabb koratavaszi alkalmazása idején. Almatermésűek és csonthéjasok telepén 3—10 kg szükséges hektáronként 600—1000 liter vizesoldathoz. Hasonló töménység alkalmazható a bogyősgyümölcsűek esetében is. A rózsákat első kapálás után 4 kg-nyi mennyiségű permetanyag felhasználásával gyomtalanítjuk. Nem növénytermesztésre használt talajok totális gyomirtására 12—20 kg szükséges hektáronként a már tárgyalt vízmennyiség oldalával. Ara mezőgazdasági üzemeknek: 37,40 Kčs. Bolti ára: 39,— Kčs. Gyártja: a Bratislava! Dimitrov Vegyiüzem — ČSSR Heryl 80 — gombairtó TMTD bázisú vegyianyag. Hatóanyaga: 80 % TMTD Gyümölcsösökben 0,2 %-os koncentráltságú permetanyagként használatos késői alkalmazásában az almafélék varasodása ellen és az érő gyümölcsök Jobb színeződésének biztosítására. A szamóca szürkepenésze ellen virágzás alatt használjuk 5 kg/ha töménységben 2400 liter vízhez vegyítve. Kisebb területeken 0,25 %-os hígításban alkalmazzuk. A paradicsom szürkepenésze ellen 0,3 %-os az oldat töménysége, míg a tulipánok szürkepenészes betrytldája ellen 0,2 %-os keverék alkalmazható. Falak penészesedése ellen is alkalmazhatjuk a Heryl 80-as készítményt. Ára mezőgazdasági üzemeknek: 29,10 Kčs. Bolti ára: 30,— Kčs. Gyártja: a Bratislavai Dimitrov Vegyiüzem — ČSSR. ^ (Ing. V. Greőo) C f Lisztharmat elleni védekezés Már több ízben olvastunk a folyóiratokban, szakcikkeket az almafa lisztharmat elleni védekezéséről. Nagyon sok szakcikk szerkesztője a Piešfany-I Kísérleti Állomás növényvédelmi osztályának vezetője ing. Molnár CSc elvtárs, aki biológiai és ekológiai, valamint gyakorlati szempontból bírálta ezt a kérdést, és a kártevők elleni legfontosabb védekezés módszereit. Az almafa lisztharmat elleni védekezésének legfontosabb tényezői: 1. Körültekintő metszést kell végezni és a lisztharmattal megtámadott hajtásvégeket le kell vágni, összeszedni és elégetni vagy elásni. 2. Vegyszerrel való védekezés két-négy nappal a virágzás előtt és folytatni 6—8 naponként körülbelül március végéig, utána az új hajtásvégek növekedése lelassul és akkor elég 10—12 naponként folytatni a permetezést kb. június 25-ig. 3. A permetezéshez kénes vagy organikus vegyszereket használunk (Sulikol K, Thiovit, ill. Crotothane, Morestan, stb.) virágzás előtt kénes készítményeket, virágzás után pedig organikus vegyszereket használunk. 4. Nagy adag oldatot használunk (legalább 1000 liter oldatot egy hektárra) és a fizikális tulajdonságok javítása céljából Citowet eláztató szert kell használni 0,025 %-os koncentrációban, tehát 100 literre 25 mililitert. Ezen oldat megvédi a fákat a vegyszer lemosódásától és elősegíti a levelekre az arányos szétszóródást. A bagotai (Bohatá) efsz öszszeköttetésbe lépett a Piešfany-1 Növényvédelmi Kísérleti Állomással és annak osztályvezetőjével Molnár mérnökkel így vele és a kísérleti állomás dolgozóival kísérleteket végeztünk a szövetkezet gyümölcskertjében. Ezek célja a lisztharmat ellen alkalmazott organikus vegyszerek hatásának kifürkészése volt. Megállapítottuk, hogy a védekezés nagyon jó eredménnyel járt. Fiatal (négyéves) Jonathán almafákon a permetezést P—900-as tipusú permetezővel végeztük. A következő vegyszereket alkalmaztuk: 1. Crotothane 0,1 %-os, azaz 100 literre 100 gramm, 2. Afugan 0,05 %-os, azaz 50 ml/100 liter vízhez, 3. Morestan 0,04 %-os, azaz 40 gr 100 literre, 4. Acricid 0,08 %-os, azaz 80 gr 100 literre. A permetezést a következő időpontokban végeztük: 1. április 25-én virágzás előtt 3—4 nappal, 2. május 3-án virágzás alatt gyengébb koncentrációval, 3. május 18 án, 4. május 28-án, 5. június 5-én, Április végén — május elején mindig fennáll a késői fagyok veszélye. A magasabban levő lugaskarokig a talajmenti kisugárzó fagy rendszerint nem ér fel, a talaj közelében fekvő fakadó rügyek és hajtások azonban már kisebb lehűlésnél is elfagyhatnak. Házikertben a tavaszi fagy elleni védekezés könnyen megoldható a tőkék betakarásával vagy permetező öntözéssel. Kevesebb tőkéhez elegendő textilhulladékot, műanyagfóliát vagy más takaró anyagot rendszerint találunk a ház körül. Ha fagyveszélyt jeleznek, estefelé takarjunk úgy, hogy a tőkék fakadó rügyei és hajtásai teljesen be legyenek fedve, vigyázzunk azonban, nehogy letörjenek. Szőlolugastókék védelme a tavaszi fagyok ellen Ha permetezéssel — öntözéssel védekezünk, akkor úgy készüljünk fel rá, hogy amikor hajnalfelé a hőmérő 0-fok alá száll, attól kezdve állandóan vízzel permetezzünk, vagyis tartsuk vizesen a tőkéket egészen addig, amíg napfelkelte után a hőmérő újra 0-fok fölé nem emelkedik. A víz bevonja a zöld részeket és azokat saját hőfokára melegíti fel, szinte védőburkot képez, így a zöldrészek csak a víz megfagyása után hűlhetnek le annyira, hogy fagykárt szenvednének. Egyúttal azonban a víz bizonyos mértékig a környezet lehűlését is gátolja. A permetezést azonban 0-fok fölött ne kezdjük meg, mert ilyenkor még elősegíti a lehűlést. BŰZNER MIKLÖS, Hurbanovo Szeszélyes Kísérleti Állomás 0. június 12-én, 7. június 22-én, 8. június 29-én, 9. július 8-án. Minden variációból (4—5 soronként használtunk egy-egy perraetezőszert, ezekből kiválasztottunk 1000 hajtást és osztályoztuk a megtámadottság Intenzitása szerint). Az eredményt a következő táblázatban mutatjuk ki: A permetezőszer koncentráció %-ban megtámadottság %-ban hatékonyság %-ban Crotothane 0Д 30,8 49,5 Acricid 0,08 51,1 15,7 Afugan 0,05 32 47,2 Permetezés uélküli — 60,5 ___ Morestan 0,04 44,4 26,7 A vegyszerek hatása szemmel láthatólag igen eltérő. Még a leghatásosabb vegyszernél is kívánatos, hogy igen lelkiismeretesen legyen felhasználva, mivel a leghatásosabb vegyszer is veszít hatékonyságából, ha nem a megfelelő időben és módon alkalmazzuk. A fenti kísérleteknél hiba történt, hogy az elvirágzás után jó két héttel végeztük a harmadik permetezést és a későbbi permetezéseknél sem volt betartva a 6—8 nap. A hajtásvégek növekedése éppen május-júniusban a legnagyobb. Két hét alatt ezek naggyá nőttek és nagyobb terjedelemben támadta meg a lisztharmat. A tapasztalat szerint minden negyedik napon új levél fejlődik és éppen a legfiatalabb levelek a legérzékenyebbek a fertőzésre. Hogy ez ellen tudjunk védekezni, 6—8 napon belül feltétlenül permetezzünk, hogy megtudjuk állítani a lisztharmat elterjedését. Természetesen a fertőzést az időjárási viszonyok is befolyásolják. E- zekben a 6—8 napos időközökben száraz nagy melegek voltak, amelyek elősegítették a lisztharmat terjedését. Hangsúlyozni kell, hogy a permetező szerek lényegében profilaktikus hatásúak és ezért lehetőleg a fertőzés előtt kell ezeket alkalmazni. Mi a kísérleteinket július 8-án fejeztük be. Általában július közepetáján az almafák befejezik a hajtásnövekedést, de július 8-a után ismét voltak Igen fiatal hajtások. Ebben az esetben kivételesen Július végéig húzódott el a fiatal hajtások kifejlődése és így ezek már nem voltak a megelőző permetezéssel védve. A lisztharmat elleni védekezés a nagyüzemi termelőknél a következő feladatok betartására kötelez: 1. a leghatékonyabb permetezőszerek megválasztása, 2. az előírt időközönkénti alkalmazás betartása, 3. a koncentráció és a permetezés technológiájának pontos betartása (erős napon különösen a déli órákban nem permetezünk), 4. a fának állandó ellenőrzése, 4—5 napos Időközökben. A kiértékelést a szövetkezet a megnevezett kísérleti állomás szakosztály vezetőjével végezte, így ezek az eredmények tudományosan voltak megállapítva. Kardhordá László, az efsz gyümölcsésze A KARALÁBÉ FELREPEDÉSÉRÖL A karalábét általában igénytelen növénynek tartjuk. Valóban az, ha a minőségére nem helyezünk súlyt, de ha puha, rostoktól mentes és fel nem repedő termést akarunk — akkor jövünk rá, hogy bizony igényes növényről van szó. Ha palánta korában az ágyás hőmérséklete 5 °C alá süllyed — a palánták megfáznak és egyrészük magszárba megy, azaz gumói megnyúlnak, értéktelenné válnak. Nem tűri a száraz talajt sem, ilyen helyen gumója megfásodik. A karalábé gumó megvastagadott hajtás. A gumón a levelek sűrű állásúak. A gumóban a levelek nyelének rostjai fásodnak meg. A fásodás oka az egyenletes és gyors növekedés megakadása. A karalábé vízigényes növény, gyökerei sekélyen haladnak a talajban, ezért, hogy a növekedése egyenletes és gyors legyen, nem árasztás, hanem gyakoribb öntözést kiván, így a gumó zsenge, puha marad. A karalábét tehát többször kell öntözni. Ha az erős növekedés után szárazság áll be és nem öntöztünk, úgy fejlődésében megakad, a gumó héjának szövetei megkeményednek. A későn jövő esőzés vagy öntözés hatására a gumó újra hízásnak vagyis növekedésnek indulhat, de a megkeményedett héja nem enged és a gumó megreped, meghasad, kereskedelmi szempontból értéktelen lesz. Nemcsak a nagy, hanem a kisebb gumók is hajlamosak a felrepedésre. Hasonló jelenséget tapasztalhatunk a paradicsom bogyóin is, ha hosszabban tartó szárazság után nagyobb mennyiségű csapadékot kap a növény. Ilyenkor a bogyó hízásnak Indul és egyes fajták vékonyabb héja felreped- — F.RMI—
