Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-29 / 17. szám
Friss zöldséget a fogyasztónak A bratislavai trnavkai zöldségtermesztők szövetkezetében épp nemzeti műszakot tartottak. A „vezérkar“ a tagok egy részével a szociális épület — amelyben helyet kap az étterem, óvoda, irodahelyiség, tisztálkodó helyiség — környékét tatarozta. Bizony szükség volt erre, mert a környék nem mutatott valami derűs képet. A munkába Járók csak a nagyon forgalmas főút szélére szorulva Jöhettek az épülethez. Teherautókkal rövid idő alatt elhordták a fölösleges földhordalékot és kisvártatva már kaviccsal szórt gyalogjáró dicsérte a szorgoskodók munkáját. A munka lázából alig tudtuk kiszakítani Jorik Ivánt, a szövetkezet elnökét. Egy részt jókedve volt, mert végre időt szakíthattak a parkosításra, mert Bratislava új negyedeibe végzik a melléktermelési ág dolgozói ezt a munkát. Számtalan díszcserjét, borókafenyőt, nyírfát, rózsatövet ültettek ki már Trávnikiba, Kutikyba és másutt. Azonban, amikor a zöldségtermesztésre tereltük a szót, kissé elkedvetlenedett. Habár igyekszenek korszerű módszerekkel termelni — elég nagy területen van üvegházuk vagy üvegablakokkal fedett süllyesztett japán tipusú melegágyuk — mégsem találják meg teljesen számításukat. Szerinte közelebb kellene hozni egymáshoz a kis- és nagykereskedelmi árakat. Sok pénzt ki kell adniuk az egyre dráguló műtrágyáért és az istállótrágyáért is, mivel nincs állattenyésztésük. A zöldségtermesztésben a gépesítés még csak gyermekcipőben jár. El sem tudja képzelni, mi lesz a .jövőben, hisz a kertészetben főleg idősebb asszonyok dolgoznak. a fiatal jóformán fehér hollónak számít. Szerinte még a hónapos retek termesztését is gépesíteni kellene. További beszélgetésünk folyamán elvonul a „felhő“ az arcáról, mert már arról tájékoztat, hogy a nehézségek ellenére is igyekszenek minél több friss zöldséget adni Szlovákia fővárosa lakosságának, összesen 36 üzletbe, étterembe és üzemi konyhába szállítják a zöldséget. Szállítóeszközeikre már a korareggeli órákban felrakják a zöldséget, és legkésőbb 9 órára rendelkezési helyükre juttatják. Ez az átvevő-A csoport munkaközbcn. Ä gyümölcsfák ültetése Az életszínvonal emelkedése a kulturális fejlődéssel, s az emberi szorgalomul, ügyességgel hozta létre a jó Ízlést és szemet gyönyörködtető gyümölcsfajták számos változatát, melyeknek termékei ma már nagyon keresett cikkek és jól fizetett, fontos élelmiszerek. Kitűnően lehet szállítani, valamint a feldolgozással gazdaságosan kihasználni és raktározni. Ezért nagyon fontos, hogy nagy sűlyt fektessünk a fák ültetésére, mellyel megalapozzuk termővé tételüket. Talajaink nagyon alkalmasak a gyümölcstermesztésre, amit sok helyen nem tudnak kihasználni. Minden területnek megvannak a sajátosságai, amelyre befolyással van az Időjárás, a klíma és több más tényező. Ezért fontos a termelési szabályok, valamint a tapasztalatok betartása. Az ültetéssel fontos a fajták kiválasztása, azok beosztása, hogy eleségünket egész évben gyümölccsel ízesíteni tudjuk. A fák kiültetése történhet ősszel és tavasszal, de a legtanácsosabb a tavaszi ültetés március vagy április hónapban. Az ültetésre szánt csemetéket úgy szedjük ki, hogy a gyökérzet minél kevesebb sérülést szenvedjen. Ezeket árnyékos helyen tároljuk, valamint a gyökeret nyirkos földdel takarjuk. A gödröket már ősszel kiássuk, hogy a földet a fagyok porhanyőssá tegyék. A gödrök legyenek tágasak (80 cm mély és 100 cm átmérőjű), mert ha kicsik, akkor a fa csak tengődik, esetleg kiszárad. A gödör tetejéről kikerülő földet külön tesszük és a fenekéről kiemelt vadföldet szintén. A gödör felszínéről kiszedett földet ültetés előtt egy-két héttel komposzttal keverjük s a gödröt ezzel félig megtöltjük és egy részét visszatartjuk, amellyel ültetésnél a fa gyökérzetét betakarjuk. A vastagabb gyökereket úgy vágjuk vissza, hogy a metsszőlap lefelé legyen s a vékony gyökereket, ha épek megkíméljük. A koronát egyharmaddal megkurtitjuk. Ültetéskor a gödörben a földet kúp alakúra formáljuk és arra állítjuk a gyümölcsfát. A földet a fa gyökérzetéhez szórjuk és a fát kissé megmozgatjuk, hogy a föld bejusson a gyökerek közé. Mikor a gyökérzetet már földdel betakartuk, azt jól megtapossuk és a többi földet is rászórjuk. Mikor a gödör megtelt, földtányért készítünk és azt vízzel úgy megtöltjük, hogy a víz álljon benne. A gödör közepétől 12—20 cm-re erős karót verünk, amelyhez a fát hozzákötjük. A kötést fekvő nyolcas alakban végezzük úgy, hogy számolnunk kell azzal, hogy a fa süllyedni fog és vissza ne tartsa. A fát ugyanolyan mélyre kell ültetni, mint a faiskolában volt. Ha magasan ültetjük rosszul ered meg, ha mélyen, akkor pedig terméketlen marad. A fa tövét tanácsos mohával, polyvával vagy trágyával borítani és porhanyősan kell tartani. Száraz évben a fákat gyakran és jól kell öntözni, erre azok a fák is rászorulnak, melyeket 3—4 évvel ezelőtt ültettünk. A fák koronáját 3—6 évig tovább kell képezni. ültetés után' is fontos az ápolásuk szerves és szervetlen trágyákkal, valamint különböző vegyszerekkel. Törzsét a fának magas törzsűeknél 150—200 cm-re hagyjuk, alacsony törzsűeknél 50—100 cm-re. Talajok közül legjobban megfelelnek a középkötött talajok, kevésbé nehéz- és homokos talajok. Az utóbbiakban a fák nehezen fejlődnek, sőt kiszáradhatnak. Tehát látjuk, hogy az ültetés a legfontosabb tényező a gyümölcsös telepítésénél és ha azt nem végezzük az előírt szabályok szerint, akkor megbosszúlja magát. KMOSKÖ LÁSZLÓ, mérnök Nackin Georgi a szépen fejlett palántát mutatja. nek is kifizetődő, mert nem kell várnia az árura, tehát nem marad nyakukon a zöldség. A tájékoztató utón szétnéztem a kertészetben is. Nackin Georgi kertész csoportja épp a szépen fejlett tápkockás korai káposzta palántákat készítette kiültelésre. Az üvegablakok alatti salátájuk már fejbe borult. A lelkes kertész elmondotta, hogy salátából 260 ezer fejet adnak a piacra. Termesztésével érdemes foglalkozni, mert a múlt évben is 1,20 koronát kaptak átlagosan darabjáért. Kertészetükben a helyi viszonyoknak és Bratislava igényének megfelelően a káposztafélék foglalják el a legnagyobb helyet. Különös gondot fordítanak a karfiol termesztésére. Magját már szeptemberben vetik, októberben betelelik (dupla ablakokat raknak a melegágyra) és az ily módon termesztett karfiol már májusban „rózsát“ hoz. A termelőterületet jól kihasználják, mert a karfiol közé május közepén zellert palántáznak. Egy hektárról 40 ezer karfiolrózsát és ugyanannyi zellergyökeret adnak el. Így az ilyen területről 100—110 ezer korona bevételt érnek el. Üjabban a zeller között „Afalen“ vegyszerrel irtják a gyomot. Lelkes tagok dolgoznak a trnavkai zöldségtermesztő efszben és erejükhöz mérten igyekeznek minél több vitamindús zöldséget adni a közellátásnak. Erre a jövőben még nagyobb lehetőségük lesz, mert egyesülnek a prievoz!, Podun. Biskupice-! (Pozsonypüspöki) és a vrakunai (Vereknye) efsz-el. Az egyesülés keretén belül Jelentős mértékben akarják fokozni a zöldségtermesztést. BÁLLÁ JÓZSEF 4 У A szőlő átoltásának egyszerű módszere Gyakran változtatni szeretnénk szőlőnk íajtaállományán, mert nem úgy vált be, mint szerettük volna, vagy mert újabb fajtákat ismertünk meg. A régi szőlő kidobása és új ültetése 4—5 évi várakozással jár. Olcsóbb és gyorsabb a régi tőkék átoltása. Ennek legegyszerűbb módja a zöldoltás. Ezzel 100 °/o-os eredést is elérhetünk. Hátránya, re, amelynek eredése — amióta kötözésre PVC szalagot használhatunk — megegyezik a zöldoltáséval. A zöldre fásoltás esetében legelőször is oltőveszszőre van szükségünk. Az oltóvesszőt ősszel — vagy tavaszszal, de mindenesetre a nedvkeringés megindulása előtt — szedjük meg és hűvös helyen elvermelve tartsuk a felhasználásig. Április végén, május elehogy a tőkét ősszel le kell dönteni, tehát egyrészt munkaigényes, másrészt ez a munka a ház mellett legtöbbször körülményesen végezhető el. Üjabban egyszerűsége miatt mindinkább terjed a tőkék ától fásának egyébként már régen ismert zöldre fásoltás módszején az elvermelt vesszők rügyei is hajtani kezdenek, s ha ezt észrevesszük, vigyük hűvösebb helyre, esetleg néhány hétig jégszekrényben is eltarthatjuk, vigyázva arra, hogy ki ne száradjon. Ha az ollócsap rügye kissé megduzzad, az nem baj. A beoltandó tőkét tavasszal metszéskor teljesen kopaszra metsszük, illetve olyan magasságban vágjuk vissza, ahol oltani akarjuk. A tőkén fakadáskor csak 2— 4 hajtást hagyunk, a többit letördeljük. Amikor a hajtások a 15—20 cm hosszúságot elérték, már alkalmasak a beoltásra. Az oltáshoz a hajtást egészen rövidre, körülbelül 5 cm-es csonkra vágjuk vissza, és rajta középen oltókéssel mintegy 3 cm hosszú hasítékot készítsünk (1. ábra). Azután ugyanolyan vastagságú egy rügyes oltócsapot választunk ki s azon két oldalas éket készítünk. Az oltócsap ékét belehelyezzük a hajtás hasítékába és 5—6 mm széles, nyúlékony műanyag szalaggal szorosan körültekerjük úgy, hogy a vágási felületet a hajtáson mindenütt elzárja a levegőtől. Ajánlatos az oltócsap felső vágási felületét oltóviaszszal vagy valamilyen fémfestékkel elzárni (2. ábra). Még egyszerűbb az oltás, ha héj alá oltunk, mert ez esetben nem kell az alany és oltóhajtás vastagságát párosítani s az eredmény gyakran még jobb is, mint a hasítékoltásé (3. ábra). \\\\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ AHOL MÁR A HOLNAPRA GONDOLNAK Egy áprilisi délelőtt toppantam be a Dvory n/Ž. (Udvard) község szövetkezetének kertészetébe. Messziről megfigyeltem, hogy autókról vaskonstrukciókat emelnek le és helyeznek el a frissen kiültetett salátapalánták fölé. Ifj. Mackó Ferenc kertészagronómus elmondta, hogy az idén 2100 m* fólia alatt termelnek salátát és uborkát. S ámbár az említett terület tavalyi hozama meghaladta a 40 ezer koronát, mégsem ez a termelési forma a jövő slágere. Az öreg szövetkezet ifjú dolgozója a maga szakaszán már a holnap igényességéről gondolkodik. Tudott dolog, hogy 2 év múlva Nové Zámkyban megindul a konzervgyár, melynek üzemeltetéséhez első sorban nagymennyiségű „vitaminféleség“ szükséges. Igen ám, de nem közömbös, hogy miféle és mekkora költséggel előállított termékek jönnek számításba. A besorolható fajtáknál, az elsődleges igény abban áll, hogy a növényfajtának legalább a jelentősen munkaigényes része már gépesíthető legyen. A KGST komplex programján belül a MNK- ban a paradicsom szedésének gépesítése már ott tart, hogy a Soroksári tsz-ben már előre haladott kísérletezésről beszélhetünk. Egy 120 hektáros tábla szedésének gépesítéséhez való kompplex felszerelés a kővetkező: 1 osztályozó, 2 kombájn és 4 billenős, í R\\\\\\\\\\N\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\4\\\\\\\\\\\V.\\\\W.W\\\\\\\\\\\\\\\V.\\\V.W W W speciális pótkocsi. Persze a gépsornál még nem maradhat el az ember segítő, irányító szerepe, de nyomban szögezzük le, hogy a technológiához csupán 40 munkaerő szükséges. Köztük azok az asszonyok, akik az osztályozó szalagján már a pótkocsiban megmosott „gyümölcsök“ közül kiválasztják 1.) az egész érettet a konzervgyár részére, 2.) a félig éretteket a piac és végül 3.) a még zöld „gyümölcsöket“ ugyancsak gyári feldolgozásra. Persze olyan fajta növényegyedek kiválasztása szükséges — melyek az egyes ültetési szakaszon belül — legalább 80 %-ra egy időben érnek be. GÁBRIS JÓZSEF Egy tőkén az új termőfelület gyorsabb kialakítása végett 2— 4 oltást is készíthetünk — aszerint, hogy milyen idős a tőke. Az oltőcsap 1—2 hét, ritkább esetben 3 hét múlva hajtani kezd. Közben a máshonnan előtörő hajtásokat még fejlődésük kezdetén azonnal távolítsuk el, mert ha meghagyjuk, nem indul meg az oltás. Ha az oltás megeredt, már erőteljesen növekszik és őszre rendszeriní több méteres vesszőt nevel. Később a rügyek kifakadása is megszűnik a tőke felületén, de ha valahol mégis nőne hajtás, újból el kell távolítani. Ha a hajtás az 50—60 cm-t elérte, a műanyag-szalagot bontsuk le. A zöldre fásoltással egy év alatt egyszerűen és könnyen átállíthatjuk szőlőnket más fajtára. Ha az oltás valami okból mégsem ered meg, akkor ne törjük ki a tőkefejből növő hajtásokat, mert azokat júniusban zöldoltással még mindig beolthatjuk. О
