Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-29 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1972. április 29. e\ente ALÁSSAN. }) Szeles, bolondos május elseje előtti este volt. A vékony tavaszi ruhákon átütött az utca hűvös leheleto. A villanylámpák köré halvány ködöt vont a poros, párás levegő. Az úton — látszólag céltalanul — összeverődött ftatalok nevetgéltek. Lehettek vagy nyolcan-ktlencen — fiúk, lányok. Ráérősen sétáltak és egyszer csak váratlanul besurrantak egy bérház udvarára. Óvatosan becsukták maguk mögött a kaput, aztán körül állták azt a hosszú, bőrkabátos legényt, akit valamennyien Hórlnak szólítottak. A flórt név nem más, mint a hórihorgas rövidítése, ami teljesen ráillett János tagbaszakadt nagy termetére. Valóságos toronyember volt. Foglalkozása hentes. A marhavágóhldon dolgozott. Az illegális párt bízta meg az Ifjak csoportjának vezetésével. Szűk, katlanszerű udvaron álltak. Köröskörül magasba nyúló emeletek. Egy pillanatig hallgatóztak, aztán János felemelte félig ökölbe szorult kezét. Halkan, suttogva vezényelt. — Egy... kettő ... három ... négyI Keze lecsapott, és felcsendült a dal: „Fel, fel ti rabjai a földnek, Fel, fel te éhes proletár...' Mint könnyű esti szellő, szállt a falak között a tiltott melódia. Megcírógotta az ajtókat, ablakokat és hivőgatására megteltek az erkélyek, gyűrött, bozontos, kíváncsi emberJejekkel. Csak egy percig tartott az egész, hirtelen megszakadt az ének és csengő lányhang szökött fel a mélyből. — Munkásuk! Holnap a ligetben találkozunk...! Mire az utolsó szavak elhangzottak, a dalosok már az utcán jártak. Éppen az utolsó pillanatban surrantak ki a kapuhoz érkező rendőr orra előtt. Ügy látszik, valaki elárulta őket a közeli őrszemnek és az szaglászott utánuk. Még annyi idejük sem volt, hogy jelt adjanak Katónak, a kis bemondónak, aki egy pillanattal lemaradt tőlük, és szerencsétlenségért belerohant a csapdába. Otromba Góliát volt a rendőr. Kató meg kiest, vézna tizenhat éves lányka. Nem rég került fel a városba, valamelyik alföldi faluból. Még a két hosszú copfja ts meg volt. Azt kapta el a rendőr, rátekerte kezefejére és úgy tartotta, mint a hajcsár a borjúkötelét. A többiek szétrebbentek, csak a harmadik utcasarkon találkoztak ismét. Akkor látták, hogy Kató hiányzik. Nem volt kétséges, ml történt vele. Sürgősen kellett cselekedni. Ha a váratlanul felbukkanó őrszem beviszi a lányt, végük van, mindnyá/an lebuknak. Kétségbeesett tekintetek ragadtak Hórlra. Mindenki tőle várta a segítséget. ö meg csak állt tehetetlenül, az előbb még mosolygó, szép vonású arca, teljesen eltorzult a váratlan tragédiától. Pompás luxusautó gördült melléjük. A volán mögül kiszálló elegáns úr hanyag mozdulattal csapta be az ajtót, és eltűnt a sarkt trafikban. Hórl szobor teste megmozdult, mintha hirtelen visszaköltözött volna izmaiba az élet. — Ki tud kocsit vezetni? — Enl — ugrott elő Szegő Peti, a kis vézna lakatossegéd. Olyanok voltak egymás mellett, mint a nagy terebélyes tölgy, meg a kis törpe fűz. — GyerünkI — ugrott Hóri az ajtóhoz és félkézzel majdnem úgy dobta Petit a volán mellé. — Zzzzzzz — szisszen fel a kocsi és előreszökött, mint a megsarkantyúzott paripa. Hajmeresztő kanyarok követték egymást az utcasarkokon. A rendőr ezalatt hiába Igyekezett magával vinni Katót. Csak a következő sarokig jutottak, ott a lány megvetette lábát és kétségbeesetten igyekezett szabadulni. Rúgott, harapott, inkább 6 vonszolta maga után a rendőrt be az egyik mellékutcába. A nagy, bamba ember nem tudta, mit kezdjen ezzel a „vadmacskával". Mármár ot tartott, hogy belefúj a sípjába, és hívja a társát, a legközelebbi őrszemet. De szégyellte, hogy nem bír egy csttrlvel. Egész sereg ember verődött körélük. Mindenki a csinos, fiatal lány pártjára állt. Hangosan szidták a rendőrt. „Nem szégyenll magát, Ilyen ártatlan gyereket akar elhurcolni?“ Fényes gépkocsi kanyarodott a csődület mellé. Magas, bőrkabátos fiatalember ugrott ki belőle. — Ml az kérem? Mi történik Itt? — kérdezte emelt hangon és két hosszú karjával könnyedén szét nyomta a nagy úrnak amúgy is engedő embergyűrűt. — Méltőságos uram, jelentem alássan, egy kommunistát fogtam — tisztelgett büszkén a rendőr, balkézre fogva a lány haffonatát. — Igen? Kommunistát? — vicsorította nagy lapos fogait Katóra a „mélt 6 ság о s'. — Szétzúzom a fefedet te bestia? — sziszegte és nagy, taglószerű ökle felemelkedett a levegőbe. Majd hirtelen hátralendült és kegyetlen erővel előrecsapott. Halk, tompa reccsenés... és a biztos úr összecsuklott, mint a hirtelen bekattintott bicska. Kató pehelyként emelkedett a levegőbe, hallotta, hogy felbúg a motor, érezte hogy valami kényelmes, puha ülésen ül és őrült sebességgel rohannak feléje a házak. A bámészkodó tömeg percek alatt elpárolgott. Csak a flaszteron fekvő rendőr kezén görbültek görcsösen az ujjak, mintha még mindig szorítanák Kató dús, fekete haffonatát. G. J. Az ifjúság szocialista nevelése társadalmi érdek Az ifjúság a szocialista haza Ígérete, jövője. Ezért a feltörő nemzedék nevelésével, a nevelés módszereivel sokat kell törődni. Nem azért, mintha a mai fiatalok rosszabbak lennének a mindenkori ifjúságnál, hanem elsősorban azért, mert rájuk, akik fejlett szocialista országban fognak élni, még jelentősebb feladatok várnak, amelyekre alaposan fel kell készülni. Ifjúságunknak a tudomány, a technika és az általános műveltség terén olyan magas fokot kell elsajátítani, amelyre eddig nem volt, illetve nem is lehetett példa. Ahhoz, hogy az előrelátható nagy feladatokkal megbirkózzék az új nemzedék, fontos, hogy szilárd marxista alapon álljon, helyesen tudja megítélni a burzsoá propaganda céljait. Pártunk XIV. kongresszusa mélyrehatóan foglalkozott az Ifjúság kommunista nevelésének kérdésével és fontos feladatként tűzte ki a velük való sokoldalú törődést. Fiataljaink szabadidejének jelentős részét a sajtó olvasása, a televízió nézése és a rádió hallgatása tölti ki. Napjainkban kevés olyan család van, ahová ne járna egy vagy több sajtótermék, ne lenne rádió és lassanként televízió nélkül lakásokat sem találunk. A táskarádió „elkíséri“ a fiatalokat az iskolába, a munkahelyre. Hallgatják a vonaton, kirándulóhelyeken, Ifjúsági táborokban, sőt egyesek még a szórakozóhelyeken Is. A feltörő nemzedék közül nagyon sokan leragadnak a fotelba s minden szabad idejüket a képernyő előtt töltik el. Azt hiszem, fölösleges bizonygatni, milyen őrlési hatást gyakorolnak a tömegtájékoztató és tömegszórakoztató eszközök az ifjúságunkra. Ha a közösség a társadalmi célnak megfelelően használja fel őket, rendkívül nagy szolgálatot tehetnek a fiatalok erkölcsi, politikai nevelésében. Ennek az ellenkezőjét érjük el, ha rosszul állítjuk ezeket a szocialista nevelés szolgálatába. Az elmúlt évek példái híven igazolják, hogyan rombolnak, métejezik meg a fiatalokat ezek az eszközök, ha az ellenséges propaganda céljait szolgálják. Ezért kellett elsősorban gátat vetni a nagy hatású eszközök bitorlóinak és elgondolkozni azon, hogyan lehet felhasználni azokat a szocialista nevelés céljainak megfelelően. Az alapvető kérdések megoldódtak, de a komunikációs eszközökben rejlő lehetőségeket még jobban ki lehetne, ki kellene használni. Nem beszélve arról, hogy ltt-ott még mindig előfordulnak a hazai televízióban, rádióban, sőt még a lapokban is, hogy felkészületlenség vagy felületesség során burzsoá-ideológlát terjesztenek. Arról nem is szólva, hogy a ml fiataljaink közül sokan beszélnek idegen nyelveket s így hallgatják a nyugati adók műsorát s legtöbb helyen meg van rá a lehetőség, hogy több ország televíziós adását is figyelemmel kísérik. Ez sok nehézséget okoz a szocializmusért szívvelléíekkel dolgozó embereknek. Különösen nehéz a helyzet ma, amikor az imperializmus legjobban az ideológiai fronton támad s a saját államaiban pedig minden eszközt felhasznál a haladó, kommunista propaganda elnyomására. A burzsoá propaganda például elrettentő példát akar rsinálni hazánkból, hogy ezzel aláássák saját országunkban a szocialista rendszer és a kommunista eszmék vonzóerejét. A nyugat és a szétforgácsolt jobboldal állandóan arra törekszik, hogy ellenzéket szervezzen Csehszlovákiában. Továbbra is hirdetik a jobboldali elképzelések Igazát és tehetetlenségükben — a konszolidáció gazdasági sikerei láttán — egyre veszetebbül támadják rendszerünket, amely szilárd része a szocialista közösségnek. Egyszóval minden propaganda eszközt felhasználnak ellenünk és az úgynevezett szabad világban, ahol állítólag sajtószabadság van, a dolgozók előtt eltitkolják, milyen eredményeket érnek el a szocializmust építő országokban. Még véletlenül sem fordul elő, hogy a nyugati rádió, televízió, mozi, színház, kommunista propagandát terjesztő filmet, drámát, tévé rádiójátékot bemutatna. Ezzel szemben nálunk egymás után nézheti meg az Ifjúság a nyugat-német, angol, amerikai, olasz és más kapitalista államok életformáját tükröző művészi alkotásokat. Ha valóban művészi alkotásokról van szó, még nem lenne nagy baj. De előfordul, hogy olyan „művészet“ áramlik hozzánk a határokon túlról, amely káros hatású. Terjed vele a legszélsőségesebb nyugati divat, a burzsoá életforma, az egészségtelen eszmélet. Ezért ezek a kérdések elgondolkoztatok. Nem arról van szó, hogy zárkózzunk el a világtól. Sőt törekedni kell arra, hogy az Ifjúság minél nagyobb mértékben Ismerje meg azokat a haladó szellemű művészeti kincseket, amelyeket a földkerekségén alkotnak. Viszont a félrevezető, burzsoá Ideológiát hirdető fércművekre, ideológiai méregre nincs szüksége Ifjúságunknak! Az elmúlt években a legnagyobb hiányosság az volt, hogy a nyugatról beáramló, sokszor kétes értelmű alkotásokat kommentár, kellő ellenpropaganda nélkül hagytuk s ezáltal a nevelési céljainkkal ellenkező hatást váltottak ki. A kritika ki tudja milyen okból, sokszor nem foglalkozott a mű ideológiai tartalmával vagy csak nagyon felületesen. Hagyták, hogy a fiatalok, akiknek a tapasztalat híján nincs kellő kritikai érzékük, a tőkés társadalommal szemben maguk vonják le a tanulságot. Ha már egyesek csak üzletet láttak, esetleg még ma Is látnak a kultúrában, akkor elsősorban a haladó gondolkodású tollforgatőknak kell szembeszállni az erkölcstelen, káros hatású alkotásokkal és terjesztőivel. Helyes lenne, ha a SZISZ szervezetekben, Ifjúsági klubokban, Iskolákban vitát Indítanának a burzsoá és a szocialista kultúra társadalmi szerepéről olyan kulturális dolgozók részvételével, akik hitelesen és mélyrehatóan tudják elemezni e két osztálykultúra lényegét, letudják leplezni a burzsoá kultúra népellenes jellegét. Persze a párt, tömegszervezetek, szülök, pedagógusok törekvése akkor lesz eredményes, ha a leghatásosabb tömegtájékoztató és szórakoztató eszközök dolgozói még nagyobb felelősséggel választják meg az alkotásokat, érdemben bírálják a még előforduló hiányosságokat, vagyis ha feltárják Ifjúságunk előtt a szocialista és a burzsoá kultúra közötti különbséget, s ha következetesebben leplezik le az ellenséges propaganda igazi "céljait. TÖTH DEZSŐ c miénk, Kemények vagyunk, ifjak, erősek, dübörög alattunk a föld, , szivünk nagy-nagy tavaszi áradás, szemünk az égre tündököl. Lobogó vér csapdog ereinkben, ajkunkról sistereg a dal, csupa buzdulás bennünk az élet, boldog ma, aki fiatal. Május első, vöröslő tfizfelyam, sodró, hatalmas mozdulás! Teljesül benned hitünk győzelme, s nem állhat elénk semmi gát. Nem ronthatja el szivünk verését fogesikorgatók rút hada, nekünk terem a rög, a barna hant, s csillagot gyújt az éjszaka. Ez a május, óh ez Is a miénk és forróbb, mint a délkörök, roppant erők acélos kapcsa ez, mély, mint a tenger és örök. Zászlóvivők zúdulnak előre, szemünkben színes fénypatak, van, aki győzni tanul ellenünk? mert elsodorják a hadak. Május első, virágos lobogó, rügyekbe duzzadó reményi Felcsap az ér és végighömpölyög a vérharmatos füldtekén. Békét kiált az Ifjúság: erús hangja a kék egekig száll, és győz az élet a halál felett, minden nép egymásra talál. DÉNES GYÖRGY Gj sikersorozat küszöböl A „Kiváló Munkáért“ érdemrenddel kitüntetett Magyar Dal- és Táncegyüttesünk, az Ifjú Szívek, a bratislavai Kultúra és Pihenés parkjában május elsejének előestéjén ünnepi előadásával megkezdi Idei szereplését. Ez alkalomból Kulcsár Tibor, az együttes igazgatója sajtóértekezletet tartott, melyen Kuoóák József koreográfussal és Karaba Gyula karnaggyal röviden értékelte az elmúlt, sikerekben gazdag esztendőt, majd beszámolt az idei tervekről, célkitűzésekről Is, melyeket ha az aránylag sok nehézséggel küzdő félhivatásos együttesnek sikerül maradéktalanul megoldania, bizonyára még a tavalyi rendkívül eredményes esztendőn is túltesz, és ismét túlszárnyalja a bevételi és a fellépési tervét és az előadások zöme telt ház előtt kerül lebonyolításra. Az együttes nagy eredményként könyvelheti el, hogy az utóbbi időben rendszeresíteni tudta az eddigi idényszerű munkát, mely augusztusban a nyári körúton csúcsosodott ki. Ezt általában szünet követte, majd az új műsor betanulása volt programon. Az aktív munka mindössze 3—4 hőnapra korlátozódott és így néha fél év is eltelt fellépés nélkül. Most azonban már nem múlik el hónap anélkül, hogy a táncosok vagy énekesek dobogóra ne lépnének. Ennek többek között az az előnye is megvan, hogy az együttes az egész év folyamán a nézők köztudatában él. A gyakorlat egy másik újdonság helyességét is Igazolta. Az utóbbi esztendőben a múlttal ellentétben nem minden előadáson lép fel a teljes gárda (100—110 tag). Ez ugyanis sokszor az igényes fellépésre alkalmatlan színpadon kívül anyagi hátrányokat is jelentett. Az együttes vezetősége ezért a nagy műsoron kívül egy ún. kis műsorral Is szerepelt, melyen csak a tánccsoport és a szólisták léptek fel. Ezzel a rövidített programmal az idén is több kisebb községet látogatnak meg. A nyári körútra ismét augusztusban kerül sor. Ezúttal azonban mindössze két és fél hétig tart majd. Ez nemcsak a munkaviszonyban levő énekeseknek és táncosoknak jelent majd segítséget, de művészi szempontból is előnyösebb. A körút során Piešťanyban, Sliaőon Csíz fürdőn, továbbá Kelet-Szlovákia és Bodrogköz városaiban és falvaiban majd Morvaországban Brnoban, Hodo ntnban és Luhaőovicén mutatkozik be az együttes. Természetesen az említett turnén kívül sok jelentős rendezvényen szerepel még az Ifjú Szívek. Valószínű leg ott lesz június 11-én Zeliezovcér (Zselíz) az Országos Népművészeti Fesztiválon, ahol a Lúőnicával együtl adja majd a fő műsort, továbbá július 6—9-én Východnán, a hagyományos ugyancsak országos méretű dal- és táncünnepélyen. Ez a floklorisztikus jellegű fesztivál különben az idér rendhagyó, mert az amatőr együtte seken kívül a félhivatásos és hivatá sós ének-, illetve tánckarok is szere pelhetnek, s így Kulcsár Tiborék Is élnek a lehetőséggel. Már csak azér! is — ahogy ezt Kvoóák József kihangsúlyozta, — hogy az internacionalizmust a gyakorlatban is érvényesítsék. Végül pedig az énekesek jú nius 17—18-a között a többi csehszlovákiai magyar énekkarral részt vesznek a II. Kodály-napokon. Az 1972—73-as évadban az eddigi tapasztalatokból kiindulva újabb műsortípusokkal bővül az együttes repertoárja. A táncosok és szólisták programján kívül egy olyan műsor is készül, melyben a tánccsoporté lesz a vezető szerep. A terv: sikeres kompozíciók és Ismert táncjátékok bemutatása reprodukált zenére. E műsortípusba még hangszerszólók kerülnek zongorakísérettel. Ha minden az elképzelés szerint megy majd, a nagyobb városokban és olyan falvakban, ahol megfelelő színpaddal rendelkeznek, már december-januárban szerepelnek ezzel a műsorral. Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy az énekkar talán kissé háttérbe szorult. Korántsem. Ök is egészen új, nemes feladatok megvalósítása előtt állnak, hiszen a tanuló ifjúság részére nevelő jellegű hangversenyek előadására készülnek. Az Ifjú Szíveknek ezzel az a célja, hogy kiegyenlítse a zenei oktatásban mutatkozó hiányosságokat. A nevelő jellegű hangversenyek vezérfonala: a népdaloktól az operáig. A másfél órás műsor összekötőszöveggel készül majd, s az sincs kizárva, hogy a végén amolyan zenei „Ki mit tud“-ra is sor kerül. E nevelő jellegű hangversenyek már májusbanjúníusban megkezdődnek. Az énekkar egyik további terve, hogy a jövőben, Illetve már az idén sok eredeti csehszlovákiai magyar népdalanyagot hozzon. Rafter „Mátyusföldi népdalcsokrá“-t például már a holnapi ünnepi előadáson hallhatják я jelenlevők. Jövőre két népdalcsokor, egy gömöri és egy csallóközi lesz műsorra tűzve. Anyag van bőven, csak fel kell dolgozni. Az egész világ megemlékezik a Petőfi évfordulóról, s ez alól az együttes énnekkara sem kivétel. Egyes műsorokban alkalomról alkalomra a költő néhány megzenésített verséből és a János vitéz ismertebb dalaiból egy hatásos csokor készül, mely majd szervesen beleilleszkedik az egyes műsorokba. A dramaturgiai terv összeállításánál a vezetőség a távlati szempontokat egészen 1975-ig vette figyelembe. Akkor ünnepli ugyanis az együttes 20 éves évfordulóját. Így az elkövetkező három év már ennek a jelentős jubileumnak jegyében zajlik le. Az 1972—73-as idény bemutató előadására jövő év áprilisában kerül sor. Ez a program az 197.3—74-es évadban lesz műsoron. A jubileumi 1974—75-ös idényben két bemutatóra, két önálló nagy műsorra kerül sor. Az egyiknek folklór jellege, a másiknak egyéb zsánereket is felölelő profilja lesz. A további tervekről már csak anynyit, hogy májusban és Júniusban két vendégkoreográfusa, — egy magyar és egy örmény — lesz az együttesnek. ORDÖDY VILMOS
