Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-04-29 / 17. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1972. április 2*. 8. A mikulal (Mikola) efsz felhí­vással fordult a levicel (Léva) járás mezőgazdasági üzemeihez, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a VIII. szövetke­zeti kongresszus tiszteletére javul­janak a dolgozók munkafeltételei, munkakörnyezetük, valamint, hogy emelkedjen a társadalmi tevékeny­ség szívonala. Ez azt Jelenti, hogy javulás áll be az eszmei-politikai, és a társadalmi tömegmozgalom területén. A mikulalak konkrét feladatokat Is kitűztek, amelyeket szeretnének becsülettel teljesíteni. A XIV. párt­­kongresszus, valamint a járási me­zőgazdasági konferencia határoza­taiból kiindulva a következőket szeretnék megvalósítani: A gazda­sági udvar szépítése céljából ki­irtják a gazt. Fákat és bokrokat ültetnek 4000 korona értékben. 200 négyzetméter területet füve­sítenek, a szociális épület környé­két rózsabokrokkal és virágokkal teszik szebbé, mely 500 korona ér­téket tesz ki. Harmincötezer koro­na értékben 90 négyzetméter utat, Ш. járdát építenek és személy­autók részére 60 négyzetméteres parkolóhelyet létesítenek. A tava­szi nagytakarítást április 20-ig el­végzik. Az eszmei-politikai élet terüle­tén is javítani szeretnék eddigi munkájukat. A tervteljesítés, illet­ve a példás dolgozók propagálása szempontjából szemléltető táblákat helyeznek el a szövetkezet terüle­tén, így az egész tagság megismer­kedhet a legjobb munkát végző dolgozókkal. A szövetkezet veze­tősége bebiztosítja, hogy a szövet­kezet megalakulásától kezdve visz­­szamenőleg krónika legyen vezet­ve, s ennek vezetése a jövőben rendszeressé váljék. Ezt főleg azért tartják fontosnak, hogy az ifjú szövetkezeti generáció is meg­ismerkedjen a szövetkezet életé­vel. Ha a vállalást tanulmányozzuk, arra a megállapításra jutunk, hogy az teljes egészében megfelel an­nak a célkitűzésnek, melyet pár­tunk legutóbbi tanácskozásain ha­gyott Jóvá, a mezőgazdasági ter­melés fokozása érdekében. A vál­lalások összértéke 120 150 korona. A szocialista kötelezettségválla­lást ez év április 20-án, majd de­cember 31-én értékelik ki: A tel­jesítés éredkében a szövetkezet dolgozói háromezer órát dolgoz­nak le társadalmi munkában, mely­nek értéke 30 000 korona. A mikulaiak remélik, hogy fel­hívásuk megértésre talál a járás összes szövetkezeti dolgozójánál. —ág— Dávid Olga ist bizonyít Mint óvónőnek már három év óta „mérik“ munkáját, tudását. Képviselőként most kell bizonyíta­nia. Ügy hiszem, hogy számára ez a nagyobb gond. Tekintélye már van. Az 6 esetében így mondják többen is: a tekintély egyik mér­céje a közösségért végzett önzet­len munka. Dávid Olga eddig is tevékenyen vett részt Oldza (Olgya) életében, hisz 1970 óta a SZISZ helyi szer­vezetének elnöknője volt. Megala­kulásakor 25 tagja volt a szerve­zetnek. Ez elég szép szám, hisz a község lakosainak száma mindösz­­sze 310. Viszont a járás más szer­vezeteihez viszonyítva, mindig cse­kélynek bizonyult ez a létszám. Ennek ellenére persze majdnem minden jelentősebb versenybe be­neveztek a fiatalok. Sőt, Czifferl Vince második díjat Is nyert ko­vácsolt vasból készített üvegtartó­jával az egyik versenyen. — Januárban Petőfi Sándorról emlékeztünk meg. Majd a CSEMA­­DOK évzáró taggyűlésére készítet­tünk műsort. Legutóbb pedig a Jednota fogyasztási szövetkezet év­záróján szerepeltek műsorral szer­vezetünk tagjai. Egyébként műkö­dik a tánccsoportunk is. Népitán­cokat tanulnak... — mondja sze­rényen Olga. Néhány percig hall­gat, majd alig észrevehetően só­hajt, s így folytatja: — Sajnos, hibáink Is vannak. A politikai iskolázásra, a politikai előadásokra gyér számban járnak a fiatalok. Egyszer szó volt arról, hogy vasgyűjtést rendezünk. Min­denki beleegyezett. Amikor tettek­re került volna sor, az egyik fiatal sétált, a másik sógornője kisfiát kocsikáztatta... Ügy, hogy az egészből semmi sem lett. Erre az évre is sok mindent terveztünk. Ml valósul meg belőle? Még nem tu­dom. Az elnökségről lemondtam, mert tagja vagyok a nemzeti bi­zottságnak és Vojtechovba (Béla­vatta) járok tanítani... És ezzel már az óvónő gondjai­ról kezd beszélni: — Mivel az óvoda egyosztályos, NEM TÉTLENKEDNEK Az elmúlt évben sem tétlenkedtek Vlky (Vők) lakósai. Szépítet­ték falujukat, s többek közölt az iskolához szociális helyiségek épül­tek, (amint ez a képen is látható,) mégpedig 72 000 korona értékben. Ezenkívül bevezették a közelmúltban megnyílt új utcába a villanyt. Befejezték a vízlefolyó és járdák építését és a parkosítást. A helyi nemzeti bizottság vezetői sokat tesznek és tettek annak érdekében, hogy szebbé s modernebbé tegyék falujukat. Dömötör Zoltán így én vagyok as igazgatónő is. Húsz óvodásom van. As Óvoda két két kia helyiségből áll, melyeknek összeterülete 33 négyzetméter. A padló is rohadt már. Szerencsére az idén tavasszal megkezdik az úl óvóda építését. Erre a célra 800 ezer koronát biztosított a költség­­vetés. Külön Játszó és oktatóterem áll majd rendelkezésünkre. Köny­­nyebb lesz jól dolgozni... Így beszél, Ilyen tárgyilagosan, ilyen magabiztosan Dávid Olga, az óvónő, aki munkájával most bizo­nyítja: megérdemli a dolgozók bi­zalmát. HONT1 IRÉN „Aranykezű” ember Manapság egyre ritkábban ta­lálkozunk olyan jó cipészmeste­rekkel, mint a 70. életévét betöltő Szabó Miklós bácsi. A mllanov­­celek (Nagykér) nem hiába neve­zik őt aranykezű Miklós bácsinak. Nemcsak kifogástalanul javít, de szép lábbeliket is készít. Ötvenöt éve végzi ezt a mesterséget, me­lyet édesapjától tanult, aki szintén cipész volt. Egy ideig a helyi efsz-ben ló­szerszámokat is javított. Miklós bácsi a maga szűkszavú módján csak ennyit mondott: — Tudja, én szeretem a szakmá­mat és becsülöm a munkámat. Je­lenlegi sorsommal elégedett va­gyok. Munka iránti tiszteletemnek tulajdonítom, hogy ilyen jól bírom magam, csak azt sajnálom, hogy öreg vagyok már. Száraz Pál Aktív nyugdíjasok Az alig ezer lakosú Savói (Sá­voly) községben a nyugdíjasok lét­száma a lakosság egy tized részét teszi ki. Olyan öregekről van szó, akik a nyári munkákból bőven ki­veszik részüket, ugyanakkor nem lehet rájuk mondani, hogy télen tétlenkednének. Idős korukra való tekintet nél­kül aktívan bekapcsolódnak a falu kulturális életébe Is. Varga István, Botos Rudolf és Varga Gyula kez­deményezéséből egy huszonkéttagú kultúrbrigádot alakítottak. Eszt­­rádműsor betanulására szánták el magukat. A műsor betanításával Bálint Lajos tanítót bízták meg. Munkájuk két hónapot vett igény­be. A falu lakossága nagy kíván­csisággal várta a nyugdíjasok fel­­lépését. Kétórás műsorukkal nagy sikert arattak. Somoskői Erzsébet operett számaival, Csavnyicky Jó­zsef és Szacskő Jolán népdalének­léssel. Csasztuskák és rövidebb je­lenetek szereplői közül nagy sike­re volt Farkas Gyulának, Kosík Erzsébetnek, Suhaj Máriának, Var­ga Malvinnak . Fellépésük után mindenki elismerően vélekedett a nyugdíjasok munkájáról. A fiata­lok kissé szégyenkezve vették tu­domásul, hogy a falu kulturális életében a nyugdíjasok mögött jó­val elmaradtak. Tehát a šávoľi nyugdíjasok mun­kája sem hiábavaló. Kezdeménye: zésük példás és a fiatalok részé­ről követendő. Megmutatták, hogy össze lehet kapcsolni a hasznosat a jóval, a szórakoztatóval. Műsorukat a környék községei­ben is be szeretnék mutatni és a bevételből egy nyugdíjas kirándu­lást szervezni, mely remélem, si­kerül majd. További életükhöz és munkájukhoz nyugodt és egészsé­ges napokat kívánok. Mécs István, Filakovo Rá kell kapcsolni Amint az alábbi tényekből kitű­nik, a Plástovce-i (Palást) Szövet­kezet az elmúlt. gazdasági évben „gyengén“ gazdálkodott. Igaz, a növénytermesztés ered­ményeit nagyban befolyásolta a fagykár s az öntöző berendezés meghibásodása. Az őszi búzánál a fagykár 128,5 hektárt súlytott. De a kártevők elleni védekezés elha­nyagolása következtében a vörös­­heremagnál, a tervezett 45 mázsa helyett csak 22 mázsát értek el. Ellen a maglucernánál végeztek kártevők elleni permetezést s így a tervezett 10 mázsa helyett 50 mázsa termett. A gabonafélék át­lagos hektárhozama 33 mázsa volt. A cukorrépa, amely öntözve volt » , rtí/arcu földműves s Az eke szarvdt már végleg elengedte, Hűvös barázdában mezítláb nem lépdel, Kaszanyél nem töri hajnalban tenyerét, Mezőről sem tér estt csillagfénnyel. Súlyos kötényéből nem szórja a magot Keskeny örökségén, féltő mozdulattal, Vigyázva: minden szem sajátjára hulljon, Melyet alig mérhet mással mint arasszal. Ma már büszkén Indul felmérni birtokát, Nem botllk pár lépés után határkőbe. Ameddig csak ellát, mind övé a határi Szeme tekint, biztató jövőbe. Millió gondjától megszabadult végre. Sőt, most milliókkal a vagyonát mért! Küzdő őseinek évezredes álmát, A boldog jelenben valóságban élt. Könyvet olvas, tanul nyugalmas teleken, Merész terveket sző: farmokat létesít, Hegyet túr szét, fásít, folyót rekeszt, öntöz, S munkába állítja hatalmas gépelt. Nagy müvét, ha látná, megcsodálná őse, Ki földhözragadtan mezsgyék közt őrlődött, Lám, fia könyvhöz nyúl, tudománnyal társult, S új eszmék híveként győzött a múlt felett. BOJTOS JANOS 410 mázsát adott hektáronként. Az egy hektárra eső műtrágya fo­gyasztás pedig tiszta tápanyagban 293 kg volt, amit ez évben tovább növelnek. Az állattenyésztésben sem telje­sítették a terveket. így a tervezett 680 ezer liter tej helyett, csupán 558 ezer litert adtak el. Alacsony volt a borjak születési aránya is, ami a tejtermelést szintén negatí­van befolyásolta. A sertéstenyész­tésben a tervet csak 88,18 száza­lékra teljesítették. Az állattenyésztésben az idei év­ben lényeges változás történik. így átalakítják az elavult istállókat. A tehenészetben bevezetik az új technológiát. Továbbá folyamatban van egy 1100 férőhelyes korszerű sertéshizlalda építése, amit a volt tojó telep átépítésével nyernek. Tehát a szövetkezet vezetőinek és a tagságnak bőven van mit tenniük, az eredményesebb gazdál­kodás érdekében. Kelemen Lajos Szépítik a munka­­környezetet A strážnéi (Őrös) szövetkezet­ben fokozott figyelmet szentelnek a munkakörnyezet szépítésének. A napokban megkezdték a gazdasági udvar parkosítását, amelyet május 1-re akarnak befejezni. A szövet­kezet elnökének tájékoztatása sze­rint különböző rózsafák, hársfák, juharfák, nyárfák, ezen felül csak­nem 19 fajta díszcserje és díszbo­kor teszi majd kellemesebbé a szövetkezet dolgozóinak életét. Ugyancsak a dolgozók pihenését szolgálja majd a növények között I elhelyezésre kerülő 11 pihenőpad. Megváltozik a javítóműhelyben dolgozók környezete Is. A szövet­kezet építő csoportja már meg­kezdte a javítóműhely renoválását. A gépek orvosai remekül felsze­relt, hideg és meleg vízzel ellátott javítóműhelyt kapnak. A szerelő­­csarnok előtti teret kibetonozták, kivéve azt a részt, ahol a javító­­műhely alkalmazottjai virágos ker­tet telepítenek. A telepítéssel járó költségeket, a virágok gondozását a gépjavítók vállalták. Az említett két akció így is több mint 200 ezer koronájába kerül a szövetkezet­nek. Albert Árpád Irodalmi est A CSEMADOK városi szervezete a közelmúltban a Polana nemzet' vállalat üzemi klubjában Lúčene­­cen (Losonc) Fábry Zoltán, szlo­vákiai magyar író és publicista emlékére, születésének 75. évfor­dulója alkalmából Irodalmi estet rendezett. Az előadó budapesti vendég dr. Kovács Győző, az iro­dalomtudományok kandidátusa volt. Az est keretében felléptek az irodalmi színpad tagjai Is. Sz. P. Segítsünk, mi is Napjainkban hivatalos szerveink nagy jelentőséget tulajdonítanak a cigánykérdésnek. Ez a probléma kormányszinten is foglalkoztatja az Illetékeseket, de a hnb-k is fo­kozott figyelmet szentelnek annak, hogy minél több cigányszármazásű embertársunk váljon társadalmunk teljes értékű polgárává. Kapušanské Klačanyban (Kapos­­kelecsénv) az ifjú generáció neve­lésével akarnak ezen a tarthatat- g lan állapoton változtatni. Liesko­­ván (Mokcsa Mogyorós) a közel­múltban a hnb vezetői a község tanítóival karöltve beszélgetésre hívta meg a faluban lakó cigány­származású szülőket. A meghívás- | nak tizennégy szülő tett eleget. A baráti légkörben lezajlott meg­beszélés célja a cigányszármazású < polgárok életkörülményeinek meg- ' javítása és a helyes irányú gver- $ meknevelés volt. Bevezetőben Vass elvtárs, a hnb elnöke vázolta szlo- Ц vákial méretben a közeljövőben várható intézkedéseket, több Irány- | elveket. Később a helyi problé- ■ mákra mutatott rá. Cigányszárma- ' zásü polgáraink nem nehezteltek a kritikáért, sőt elismerték Vass elvtárs szavainak igazát. Viszont hangot adtak annak a véleményük­nek is, hogy a gyökeres változás nemcsak rajtuk múlik. Ezt az állí­tásukat tényekkel támasztották alá. Több segítséget várnak a falu vezetőitől és egyáltalán az embe­rektől. Jónás István nagyon helye- ŕ sen és kritikusan mutatott rá azokra a körülményekre, amelyek negatívan befolyásolják minden­napi életüket. Szerinte az egyik legfontosabb követelmény a hi­giénia betartása. Ehhez azonban kevés egy-két család törekvése. , Hiába Igyekeznek ők vásárolni ser­tést vagy baromfit, ha a felelőtle­nebbek hazahordják a községben elhullott állatokat, aminek követ­keztében előbb-utóbb az ö állataik ‘ is elhullanak, sőt maguk is meg­betegednek. A környezetüket sem tudják rendben tartani, mert a közelükben lakók a cigánytelepre hordják különböző hulladékaikat. Kesely János a változás egyik előfeltételét abban látja, hogy ők is házhelyet kapjanak a község­ben és ne legyenek kiszorítva a falu végére, mert a szűk cigány­táborban lehetetlen emberi körül­mények között élni. A beszélgetés végén feladatokat tűztek ki maguk elé, amelyeket a jövőben akarnak megavlősítani, hogy kultúráltabb körülmények között élhessenek. Ehhez azonban nemcsak az ő ten­­niakarásukra, hanem valameny­­nyiükére szükség van. És ha már konkrétan nem segítünk, legalább ■ne hátráltassuk őket. Akadályoz­tuk meg, hogy a falu lakossága a szemetet a cigánytelepre hordja ki. Ezen nemcsak Lieskován, ha- , nem valamennyi községben érde­mes elgondolkodni. A. A. A kongresszus tiszteletére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents