Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-29 / 17. szám
1972. április 29. SZABAD FÖLDMŰVES 7 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY MÚLT ÉVI EREDMÉNYEI I Szövetkezeti tagjaink társadalmi elismerése Hazánk dolgozóinak milliós tömegei évről évre kifejezésre juttatják a május 1-i és 9-i ünnepségek alkalmából a szüntelenül fejlődő szocialista társadalmunk iránti hűségüket, köztársaságunk Szovjet Hadsereg általi felszabadítása, a szabadsághozók Iránti mélységes hálájukat, s ez idő tájt kerül sor az előző évi munkakezdeményezések, kötelezettségvállalások teljesítésének, valamint a szocialista munkaverseny eredményeinek hagyományos értékelésére. Az 1971. évi szocialista munkaverseny eredményeinek értékelése különösen nagy jelentőségű a mezőgazdaságban, hiszen a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak elkötelezettségét bizonyítják a CSKP XIV. kongresszusa, valamint a kommunista párt megalakulása 50. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítésével, illetőleg túlteljesítésével. Ezt a nagy horderejű munkakezdeményezést, a szocialista munkaverseny eredményeit, a kötelezettségvállalások példás teljesítését, sőt túlszárnyalását legfelsőbb párt- és állami szerveink is méltóképpen elismerik — erre vonatkozóan a CSKP Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya ez alkalommal a példás dolgozóknak, munkaközösségeknek és üzemeknek, vállalatoknak, a múlt évben a szocialista verseny-mozgalomban elért kimagasló eredményeik méltánylásaképpen elismerő oklevelet ad. Az efsz-ek — mint a szocialista mezőgazdaság szilárd, s elválaszthatatlan része — nagymértékben hozzájárultak a múlt évben az élelmiszerellátás helyzetének lényeges javításához, a lakosság elégedettségéhez. A tavalyelőtti évhez viszonyítva a nyers mezőgazdasági termelés 7,6 százalékkal emelkedett, az efsz-ek esetében pedig 11,3 százalékkal. A múlt évi mezőgazdasági termelés növekedéséből ílymódon 76,3 százalékban részesedtek a szövetkezetek, vagyis egynegyedmilliárd korona értékkel növelték a mezőgazdasági nyerstermelést. Hasonló a helyzet szlovákiai méretben is, ami a tavalyi mezőgazdasági piaci termelés növekedést illeti: 8,8 százalék, melyből az efsze-k 69,3 százalékban részesedtek, 726 millió korona értékkel gyarapítva a piaci termelést. Az 1970. évihez arányítva 1971-ben 45 ezer tonna gabonával, ' 25 ezer tonna hússal, 52 millió liter tejjel és 23 millió tojással adtak többet az efsz-ek (ebben nincs benne a társult mezőgazdasági üzemek által a piacra adott termék). E tények méltóképp bizonyítják, hogy az efsz-ek, illetőleg Szlovákia mezőgazdasága példásan teljesíti a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött mezőgazdasági feladatokat — gyarapítja az alapélelmiszerek választékát, ezáltal mind elégedettebbé téve a vásárlóközönséget. Nem véletlen tehát az a nagy fokú elismerés a CSKP KB, valamint a CSSZSZK kormánya részéről, amely a mostani május 1.—9. alkalmából megnyilvánul: Szlovákiában 2700 efsz-tag, 560 növénytermesztési és állattenyésztési munkaközösség kap elismerő oklevelet, 42 efsz kapja meg a „CSKP megalakulásának 50. évfordulója Efsz“ titulust. Ezen kívül kerületenként egy szövetkezet birtokába jut az „Ötödik ötéves terv vörös vándorzászlaja“. Ezért a járási mezőgazdasági társulások (mezőgazdasági termelési igazgatóságok), valamint a Parasztszövetség járási bizottságának közös társadalmi feladata lesz az elismerő oklevelek átadása, ünnepélyes járási összejövetelek, vagy efsz-taggyülések keretében, s ezzel egyidőben jelentik be az efsz-ek VIII. országos kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségeket, Illetve az eddigi teljesítésük számbavételére is sor kerül. A múlt évi széleskörű munkakezdeményezéseken, a szocialista munkaversenyeken kívül Szlovákiában különös figyelmet érdemel a „Mindenki szocialista módon“ versenymozgalom eddigi eredményeinek értékelése, valamint a mozgalom kibontakoztatása, továbbfejlesztése. A dolgozók munkakezdeményezése kétségkívül elősegíti a termelési és árúértékesítési terv teljesítését, a gazdasági továbbfejlődés előfeltételeinek megteremtését. Ez egyben a növekvő' élelmiszerszükséglet kielégítésének is alfa-omegája. Fölöttébb a szocialista munkaverseny minőségi mutatói még le-lemaradnak. Mint a való tények putatják, az efsz-ek vezetői általában kevés figyelmet fordítanak a szocialista munkaverseny kiszélesítésére, annak szervezésére, pedig minél előbb tudatosíthatnák, hogy a versenyzés a munkatermelékenység emelésének szocialista módszere, az egész társadalmi termelés hatékonyabbá tételének eszköze. Köztudott, efsz-einkben még jelentősek a kihasználatlan tartalékok, amelyeknek felhasználásával csökkenthetnők a termelési költségeket: főleg ami az üzemanyag felhasználást, takarmányozást, pótalkatrészellátást, az építkezésekre fordított anyagi és pénzeszközök célszerűbb felhasználását illeti: Némely efsz-ben kevés figyelmet fordítanak a terménybegyűjtési és raktározási veszteségek elkerülésére, s az általuk értékesített árúk minőségi követelményeinek betartására. Bár a mezőgazdaság nagy teljesítményű, korszerű gépekkel való ellátása még sok kívánnivalót hagy maga mögött, ettől függetlenül sok a tartalék, ami a haladó termeléstechnológia és technika alkalmazását illeti; ugyanez elmondható több esetben a munkaidő alaposabb kihaszná-lásáról, ami kedvezőtlenül hat az efsz-ekben a munkatermelékenységre. A rejtett tartalékok tervszerű feltárását és a termelésben való fokozott felhasználását hangsúlyozta a CSKP XIV. kongresszusa is; ez a termelés ésszerűbbé tételének, a tervszerű gazdálkodásnak elválaszthatatlan része, nemkülönben az üzemvezetésé, valamennyi fokon. A komplex szocialista ésszerűsítés és a szocialista munkaverseny egyetlen módja: a dolgozók tömegeinek bevonása a termelés irányításába, a termelési és társadalmi feladatok valóraváltásába. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a legkedvezőbb munkakörülményeket teremtsük meg a számukra, hogy az eddigiektől jobban hasznosítsák rátermettségüket, szakképzettségüket, s jól sáfárkodjanak a munkaidővel, ami társadalmi munkatermelékenység emelkedéshez vezet, s nemkülönben a munka- és termelési fegyelem betartását is elősegíti. A „Mindenki szocialista módon“ versenymozgalom kibontakoztatásának megkönnyítése, rendszerezése szempontjából a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségével és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezete Központi Bizottságával közösen 1971. október 10-én egy kiadványt bocsátott ki, amelyben többek között a mozgalom célja a következőképpen rögzítődik: „A .Mindenki szocialista módon’ versenymozgalom alapvető célja, hatékonyan elősegíteni a saját anyagigazdasági források felhasználásával a dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelkedését, nagyra értékelni a nemzeti-társadalmi munkát, szilárdítani népgazdaságunkat és a szocialista társadalmat.“ Az idézetből eredően adódik a komplex szocialista ésszerűsítés feladata, amely a mozgalom tartalmát képezi. Továbbá a dolgozók kezdeményezőképességének felkarolása, kibontakoztatása, a szocialista munkaverseny meghonosítása is az efszekben a „Mindenki szocialista módon“ színvonalán, s nem utolsó sorban a piaci termelés emelése, az anyagi források jobb kihasználása a termelés hatékonyabbá tétele érdekében, amely egyben az áldozatkészséget, a lelkiismeretes munkát is feltételezi minden szakaszon, így a társadalmi feladatok teljesítése szakaszán is. A szocialista versenyzés szín von alasságához tartozik a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom, mint erkölcsi-politikai tényező; megköveteli szervezési szempontból, hogy a mozgalom tagjai — mint egyének, vagy mint csoportok —- részeseivé váljanak a szocialista munkabrigádoknak, s végül a nagy család a Szocialista munka szövetkezete megtisztelő cím birtokába jusson. A szövetkezeti földművesek Jelenlegi szocialista öntudatának továbbformálása a szocialista munkaverseny lényegbevágó, elválaszthatatlan része, küldetése, s ugyanígy a szocialista munkabrigád, a szocialista szövetkezet megtisztelő címért folyó versengés. A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége most a járási bizottságainak megválasztása utáni Időszakban különös figyelmet fordít a szocialista munkabrigád tagja, a szocialista munkabrigád, valamint a szocialista szövetkezet megtisztelő cim elnyeréséért folyó verseny kibontakoztatására, közösen együttmunkálkodva a járási párt- és állami szervekkel, hogy a „Mindenki szocialista módon“ versenymozgalom sikeresen teljesítse Igazi küldetését, többek között elősegítse az efsz-ék VIII. országos kongresszusa tiszteletére vállalt szocialista munka kötelezettségeket. Ing. ALOJZ VOJÄČEK, az SZFSZSZ KB titkára Ülésezett a Szövetség Központi Bizottságának vezetősége Nemrég ülésezett Bratislavában a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának vezetősége, amely a Szövetség elnökének, P. JONÄŠ mérnöknek vezetésével értékelte az utolsó plenáris ülés óta eltelt időszakban a Szövetség működését, az efsz-ek járási konferenciái előkészítését és ezek menetét és a Szövetség járást bizottságai megválasztását. A vezetőség tagjai figyelemmel hallgatták a Szövetkezett Földművesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottsága az 1971. évi költségvetése zárszámadásáról, illetve az 1972. évi költségvetéséről szóló jelentését és az egyes tételekkel kapcsolatban állást foglaltak. Külön napirendi pont volt az efsz-ek kiszemelt jelzőszámainak egyszeri vizsgálatéról szóló jelentés. Ezen jelentés bevezetése megállapítja, hogy a szocialista mezőgazdaság sikeres fejlődése lehetetlen a munkaerőutánpótlás megoldása nélkül. E kérdés szorosan összefügg egy egész sor tényezővel, melyek érintik és befolyásolják a termelés fejlődését és a gazdasági viszonyokat. A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottsága munkaprogramja keretén belül szeretne hozzájárulni e kérdések megoldásához is. Hogy tudja ezen feladatot felelősségteljesen és céltudatosan teljesíteni, készíttetett e célra egy alaptanulmányt, melynek feladata rámutatni a szlovákiai egységes földművesszövetkezetek működésének problémáira és egyúttal meghatározni ezek megoldásának módját. A Szövetség Központi Bizottságának dolgozói a járási mezőgazdasági társulásokkal, illetve a mezőgazdasági termelést Igazgatóságokkal karöltve Szlovákia 202 efsz-ében megvizsgáltak egy kiszemelt jelzőszámcsoportot. Ezen vizsgálat főleg az efsz-tagok tulajdonviszonyának a munkaerőutánpótlás pozitív és negatív fejlődésére, ezek korösszetételére és a munkafolyamatokba való bekapcsolódására irányult. Ezen egyszeri vizsgálat főfeladata volt a jelzőszámok két szempont szerinti vizsgálata és értékelése, éspedig az egyes termelési körzetek szerint és a közigazgatási kerületek, valamint Járások szerint. Az egyes jelzőszámok termelési körzetek szerinti vizsgálatából kitűnt, hogy a tagságnak a földtulajdonhoz való viszonya kérdésének megoldása nemcsak a silányabb termelési és gazdasági feltételekkel bírő termelési körzetekben időszerű, hanem a kukorica és répa termelési körzetekben Is. Az állandó dolgozók struktúrája, száma és korösszetétele összefügg és még kell, hogy feleljen az efsz-ek szakosítás és összpontosítás útját követő termelési fejlesztésének, és a legújabb technika és technológia alkalmazásának az egyes munkafolyamatokban. Azon munkaerőknek, főleg abban a kategóriában, amelyben a szövetkezethez nem fűzik tulajdonjogi kötelékek, — többnyire az ifjúságról van szó —, az efsz vezetősége minden termelési körzetben köteles biztosítani a megfelelő munka- és kulturális körülményeket és szociális feltételeket, ami egyrészt hathatósan segíti ezen munkaerők megtartását, másrészt befolyásolja az Ifjúság megnyerését a mezőgazdasági termelésbe. Fontos tényező, — amely a tudományos-műszaki fejlődéssel együtt a munkatermelékenységet is befolyásolja, — az efsz állandó dolgozóinak minősítése, főleg azoké, akik a produktív korosztályhoz tartoznak. A dolgozók műveltsége szintjének növelése minden termelési körzetben megköveteli az intézkedések egész sorozatát. A jelzőszámok elemzése azt bizonyltja, hogy a munkaerőösszetétel az egyes termelési ágakban nagyon kedvezőtlen — kicsi a fiatalabb korosztály arányszáma. Ez legjobban az állattenyésztésben mutatkozik, ahol az 1970-ben végrehajtott szlovákiai méretű elemzés szerint a produktív korosztályú férfiak arányszáma csak 32,9 °/o volt. Lényegesebb javulást csak a műszaki haladás és gépesítés bevezetésétől lehet várni. A munkaerőutánpótlást a megállapított Jelzőszámok szerint befolyásolja azon kérdések megoldásai Is, amelyek szorosan összefüggenek a munka- és életfeltételekkel. Ezek mindenekelőtt a lakásépítés, óvodák és napköziotthonok, kulturális és sportlétesítmények építése, a közös étkezdék és egyéb szolgáltatóipari intézmények megszervezése, amelyek összefüggenek a területközpontok és gócközségek fejlődésével. Ezen széleskörű tanulmányt, amelyet a Szövetség Központi Bizottsága, a járási bizottságok rendelkezésére bocsájt majd, több értékes hozzászólás és javaslat egészített ki. T. SAMO, a Trenčianská Tepla-í efsz elnöke megemlítette, hogy az 6 szövetkezetük törekszik a bevált ifjú dolgozókat a katonai tényleges szolgálat befejezése után is megtartani, ennek érdekében állandó érintkezésben marad velük, még pedig úgy, hogy bizonyos események alkalmával, mint pl. Karácsonykor, születésnapjukon a szövetkezet egy-egy értékesebb csomagot küld címükre, vagy pedig valaki az efsz vezetőségéből meglátogatja az ifjú efsz-tagot a laktanyában és elbeszélget vele. J. KÖTELES, mérnök, a Košice-t járás Nová Bodva-i efsz-ének elnöke javasolta, hogy a tanonc-, Illetve a középfokú mezőgazdasági szakiskolákban iktassák be a tantervbe a villamosságról és a villamosításról szóló részletes ismertetést. A gyakorlat bizonyltja, hogy azok a tanulók, akik ezen iskolák elvégzése után kerülnek az életbe, nincsenek még e szakmák alapismeretéinek birtokában sem. Hasonlóképp az Ifjú gépesítők is, akik megtanulták ugyan jól a traktorvezetést, de ha kezelniük kell a villamosfejőgépet, vagypedig helyesen beállítani a vetőgépet, ezt már nem tudják. A Szövetség Központi Bizottsága vezetőségének tagjai tanácskozásuk befejezésekor egyhangúlag megállapították, hogy e téren is nagy munka vár a Szövetségre, mind a központban, mind a mezőgazdaság és élelmezés irányításának járási szerveivel és más társadalmi szervezetekkel karöltve az egyes járásokban, hogy megteremtsük a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés és a mezőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményei kedvezőbb feltételeit. CÍPI Végre teremtsünk Nagy figyelemmel olvastam N. Kovács István „Veszélyes játék“ című írását, amely a Szabad Földműves 14. számában jelent meg, s teljes mértékben egyetértek megállapításával. Sajnos, a csatai példa nem egyedülálló a levicei (lévai) járásban. A munkabalesetek száma és az ezzel járó munkanapkiesés évről évre nagyobb méretű. Míg tavalyelőtt a járás szövetkezeteiben 1334 balesetet jegyeztek fel — az ebből eredő abszencia 39 348 nap —, tavaly már a balesetek száma kétszázhetvenhéttel gyarapodott, s az ebből eredő munkaképtelenség pedig 41472 napra rúgott. Ha a balesetek komolyságát vizsgáljuk, ugyancsak rosszabbodást állapíthatunk meg. Ugyanis 1970-ben két halálos kimenetelű baleset történt, viszont tavaly már négy. Mindezen balesetek fö indítéka a munkabiztonsági rendszabályok be nem tartása, illetve a védőberendezések, védő eszközök figyelmen kívül hagyása. A levicei járásban a mezőgazdasági termelési igazgatóság összesen 106 mezőgazdasági üzemet (ebből 99 efsz) irányít. A termelési feladatok valóraváltásának biztosítása mellett gondot fordít a munkabalesetek megelőzésének megszervezésére is. Bár a néhányéves nevelő-ellenőrző munka bizonyos pozitív eredményeket hozott, elégedettségről azonban szó sem lehet. Sok még az olyan mezőgazdasági üzem, ahol á termelési iránymutatók „mindenáron“ való biztosítása mellett megfeledkeznek a balesetvédelmi rendszabályok betartásáról. Pedig köztudott, hogy ezek betartásával emberéleteket lehetne megmenteni, s a megbetegedések száma sem emelkedne, vagyis jobban megkímélhetnénk saját magunkat. A szocialista társadalomban legfőbb érték az ember, az emberi Sk kotás. A mezőgazdasági üzemek vezetői — tisztelet a kivételnek — mégsem fordítanak kellő figyelmet a munkabalesetek megelőzésére. Számos efsz-elnök őszintén bevallja, hogy nincs ideje és ereje az ilyen dologra, s a munkabiztonsági technikus — néhány kivételtől eltekintve — nem áll feladatai teljesítése magaslatán. Legtöbb esetben a tevékenységük csupán formális, nem tudnak számot adni munkájukról. Túlterheltek ezek az emberek. Nem egy, hanem több tisztséget töltenek be ... Nem éppen pozitív tényként könyvelhető el, hogy e munkakör, avagy tisztség nincs megfelelően jutalmazva. Ezen a téren a járás igen kevés mezőgazdasági üzemében van rend. Például a želiezovcei (zselízl), a Sahy-i állami gazdaságban, a Krškany-1 Gép- és Traktorállomáson, valamint a Veľký Ďúr-i, kubáňovol, bátovcel, pláštovcel (palásti), Júr nad Hronom-1 (garamgyörgyi) efsz-ben, ahol a vezetők megértők, s megfelelő módon szervezik és ellenőrzik a balesetvédelmi, egésszégvédelml Intézkedések betartását. S nem is fordul elő komolyabb munkabaleset, vagy számottevő megbetegedés, abszencia. rendet...! A járási mezőgazdasági termelési igazgatóság illetékes dolgozói rendszeresen látogatják a járás mezőgazdasági üzemeit. Felfigyelnek a hibákra, s nem egy esetben szóvá is teszik, ha hanyagságokat észlelnek, csakhogy ez mind nem elég... Hiányzik a felelősségrevonás, a megérdemelt szankció ... Mit tettek a járás illetékesei? A múlt évben a mezőgazdasági üzemek vezetői, tisztségviselői számára iskolázásokat szerveztek. E- zen Iskolázások keretében megismerkedhettek az összes érvényben levő munkabiztonsági rendszabálylyal, stb. Az előadások befejeztével a résztvevők írásbeli vizsgát tettek, melyet szakbizottság bírált el. Akik sikeresen vizsgáztak, igazolványt kaptak, melyet két évenként meg kell újítani. Viszont azok, akik nem megfelelően vizsgáztak, pótvizsgára van lehetőségük, s ha ekkor sem felelnek meg a követelményeknek, szankcióval számolhatnak. Április, járásunkban a munkabalesetvédelem hónapja. A járás mezőgazdasági üzemeinek vezetőit a járás mezőgazdaságirányítő szervei arra kötelezik, hogy fokozott mértékben ellenőrizzék a munkabiztonsági-, baleset- és egészségvédelmi rendszabályok betartásét, s az eredményekről írásban kötelesek számot adni. Remélhető, hogy az ellenőrzéseknek meg lesz a kellő hatása. őszintén bízunk abban, hogy ezen a téren lényeges javulás következik be a járás mezőgazdasági üzemeiben. Ezt mind a fejlődés, mind az üzemek vezetőinek sajátos érdeke követeli. Ha mégsem történne javulás, a mezőgazdasági termelési igazgatóság kénytelen lesz szigorúbb intézkedéseket foganatosítani. Aki ezekután sem tudatosítja, hogy az emberek életével, hozzátartozói boldogságával játszik, fittyet hány a munkabiztonsági előírásoknak, azoknak nincs helyük többé vezető tisztség betöltésére. ABEL GÄB0R, a JMTI dolgozója, Levice