Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 2. szám
I KÜLFÖLDI HALHÍRNÖK 7965 MÉTER MÉLYBŐL A „John Elliot Pillsburg“ amerikai kutatóhajó, a Puerto Rico-i (Közép-Amerikai tengerárokból egy 19 cm nagyságú és a Bassogigasnemzetséghez tartozó halat fogott ki. Műszerek segítségével megállapították, hogy a hal 79S5 m mélységben volt, amikor a hálóval megfogták. Ebben a mélységben teljes sötétség uralkodik, ennek ellenére a halnak két apró szeme volt. Ez az eredmény rekordnak számít, mert Ilyen nagy mélységben még soha nem fogtak halat. (National Ztg. Basel) A VÍZ OXIGÉNNEL VALÓ TÚLTELÍTETTSÉGE MÉRGEZŐ Aost B. megállapította, hogy a túladagolt oxigén a halak központi idegrendszerét és a léghólyag működését zavarja. Kísérleteit főképp tengeri halakkal végezte. Azok a halak, amelyek az oxigénhiánnyal könnyen képesek dacolni, ezek az oxigén túltelítettséget is jobban elviselik. A szerző végül megállapítja, hogy ajánlatos a halak részére a tiszta oxigént sűrített levegővel hígítani és így adagolni. (Science, Washington) KAPITÄLIS CSUKÄRA HORGÁSZOK legalább 25 dkg-os, vagy még nagyobb csalihallal próbálkozzanak. A nagy csukák köztudomásúan lusták és szívesen mondanak le a kisebb halakról, ha egy nagyobbat rabolhatnak. A híres angol csukahorgászoknak is ez a tapasztalata. (Fisch und Fang) IZLANDI HALÁSZATI DEEICIT Izland külügyminisztere — íz Európa Tanács ülésén —• bejelentette, hogy a nagyrészt halászatból (nemzeti jövedelmük egyharmadát adja a halászat) élő Izlandnagy gondokkal küzd. Az utóbbi években ugyanis felére csökkent az általuk kifogott tengeri halak meny- | nyisége, ami az íváhelyek szennyezettségével magya- £ rázható. Az államférfi kérte Я a tagországokat, fokozzák a tenger és folyók vizének ve- jf delinél. (Das Tier) * ■xMemrégiben alkalmam volt résztvennl egy többnapos szovjetunióbeli kiránduláson, melynek során sok szép és érdekes élményben volt részem. Megnéztük Kijev, Minszk, Leningrad és Moszkva történelmi, művészeti és építészeti remekeit. De e sok látnivaló ellenére nekem mint régi horgásznak nem kerülték el figyelmemet az ottani folyók sem. Gyönyörködtem Kijevben a Dnyeper szép sötéten csillogó hullámaiban, a pártjain aranyosan sárgálló nagy homokzátonyaiban, ahol nyáron bizonyára ezren és ezren napoznak és fürödnek. Figyeltem a rajta úszó szép nagy hajókat, amelyek nagyon hasonlítottak a komáromi hajógyárban gyártottakhoz. Leningrádban a Néva széles vizét csodáltam, amelyet nyolc nagy híd ível át. Hullámait számos kisabb-nagyobb társas szárnyashajó szeli nagy gyorsasággal. A fővárosban a Moszkva folyó, (amelyet csatornának is mondanak], elegáns hídjain kívül annak művészien kiépített partjai a közelben lévő óriási épületek és nem utolsó sorban a folyó másik oldalán emelkedő Kreml festői tornyai ejtettek ámulatba. Az említett városokban az eléggé rohanó élet és a nagy forgalom ellenére is jut az embereknek idejük a legszebb sport, a horgászat űzésére. Mindenütt horgásztak. Horgásztak Kijevben, a Dnyeper partján. Ugyanúgy a Néva partján Leningrádban ezen kívül nagy és mélyfenekü csónakokból a hatalmas folyó közepén hálókkal. A fővárosban a Moszkva folyó melletti Bukarest nevű szállóban kvártélyoztak el bennünket. Ahogy felébredtünk és a reggeli után a szálló előtt városnézésre sorakoztunk, észrevettem amint az úttest másik oldalán a folyó alacsony kőfalára több idősebb bácsika könyököl, kezeikben hosszú, vagy öt méteres műanyag horognyéllel. Percek alatt körülvettük őket és figyeltük, hogyan hameglepődtünk, mert a horgon valami szép kukacot legalább is piros trágyahernyőt képzeltünk, ugyanakkor egy eléggé hosszú, zöldesen csillogó moszatféle volt rajta. Előbb azt gondeltam, hogy a hernyót a kishalak leették és a horgon lévő moszat útközben akadt rá. Már el is képzeltem, hogyan fogja ezt a horogról ledobni és helyette az új, friss hernyót rátűzni. De nem ez történt, öreg barátunk a tarisznyájában lévő dobozból ismét ilyen moszatot emelt ki és tűzött a horgára. Mondtam is neki, hogy miért nem tesz rá valamilyen A HORGÁSZ az mindenütt HORGÁSZ! lásznak. Az egyik közülük például hosszú nyelével állandóan húzogatta a vízben lévő horgot, azonban a rajta lévő csalétket nem láthattuk. Éppen .ezért roppant kíváncsiak lettünk, hogy mi lehet a horgán. Kíváncsiságunkra rövidesen feleletet kaptunk, mert barátunk megelégelte a több eredménytelen kapást és kiemelte a vízből a horgát, hogy rajta a csalétket ellenőrizze. Nagyon Duna-parti csendélet. így télidőben a halász többször békén hagyja a „verklit“, helyette hálót kötöget. Foto: N. Kovács István más eleséget, pl. piros trágyahernyót. Rosszallólag rámnézett, mint olyanra, aki nem ért a halásztudományhoz és bizony kissé lenézőleg csak ennyit mondott: Nálunk a hernyóféie nem járja, nem jó. Nem is kapnak rá a halak. Nem is bosszantottuk tovább, nem kérdezősködtünk csak lestünk, mert egy újabb titok lebbent fel a szemeink előtt. Ez nagy dolog lenne, mert Ilyen zöld moszat a mi folyóink partján heverő köveken is bőven található és milyen nagy kincs lenne ez nálunk, főleg a száraz nyári időszakban, mert olykor egy szál hernyó sem található. Lehet, hogy nálunk is elkapnák a halaki Lestünk, lestünk, de sajnos semmi eredmény nem mutatkozott. Sajnáltuk is öreg horgásztársunkat, hogy éppen ma nincsen szerencséje. Azért csak csöndben várakoztunk, hátha mégiscsak lesz valami. De hiába vártunk. A közöttünk ácsorgó Csontos Jancsi elvíársunk kapta magát és felrohant a szállóban lévő szobájába. Kisvártatva egy szép aranyszínű halacskával ellátott halászjelvénnyel tért vissza e szavakkal: Tessék öregem, ezt a szép jelvényt a komárnói horgászok küldik — és átnyújtotta azt az öregnek. Horgászunk meghökkent, hol a kezében lévő jelvényre nézett, hol pedig ránk! Arcára boldog mosoly ült és kissé reszkető kezével kabátjára tűzte az ajándékot. Utána gyorsan pakkolt és barátságos integetés és köszöngetés közepette úgy távozott, mintha legalábbis egy tízkilós halat fogott volna. Igazán örültünk, hogy ily vidáman végződött ez a barátságos ismerkedés a moszkvai öreg horgásszal. Megtanultuk tőle, hogy a moszat is csalétek. Ha fontolóra vesszük öreg barátunk állítását, akkor méghozzá olyan jó csalétek, amelyre a dunaparti kövek oldalain bárhol szert tehetünk. HOLCZER LÄSZLÖ, Komárno (Komárom) KISÁLLATTENYÉSZTÉS HALÁSZAT A Szabad Földműves szakmelléklete VADASZAT A CSKP XIV. kongresszusut követő időszakban a tevékenység üteme közéletünk minden szakaszán meggyorsult, elkészültek a jelenlegi ötéves időszak gazdasági tervei és körvonalaiban formát kaptak azok az elképzelések, amelyek Í985-ig munkálkodásunknak irányt szabnak. A legutóbbi választások során hazánk lakossága nem csupán az összes képviseleti szervekbe javasolt személyekre adta le szavazatát, de egyúttal bizalmat szavazott azoknak a bátor, kezdeményező terveknek is, amelyeket a pártkongresszus cialista társadalmi rendszer tagjának lehetősége nyílik teljes mértékben foglalkozni nemes személyes kedvtelésével, érzelemvilágát kellemesen gazdagítani, miközben érdekköri tevékenységével hozzájárul a lakosság ellátásához különféle társadalmilag értékes és fontos élelmiszerekkel valamint készítményekkel. Ezt bizonyára szervezetünk minden tagja teljes mértékben tudatosítja magában, amiről a gyakorlati tevékenység tanúskodik legkifejezőbben. Szervezetünkön és föiöttes hatóságunkon kívül csak kevesen mivel ez szocialista társadalmunk teljes támogatásit élvezi. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének csaknem 1300 helyi szervezete működik. Ez azt jelenti, hogy Szlovákia községeinek több mint egy harmadában tevékenykednek szervezetten a kisállattenyésztők. Ha szemügyre vesszük az utóbbi 6—8 évben végbemenő fejlődést, nem maradhat figyelmen kívül az a tény, hogy számos régebben „gyenge“ járás ma már az „erősek“ sorába tartozik, nemcsak a taglétszámot illetően, de az önkéntes eladási kötelezettségek teljesí-Kisállattenyésztési célkitűzéseink jóváhagyott. Ez a bizalom biztosítéka a célkitűzések maradéktalan végrehajtásának Is. A Szlovákiát Kisállattenyésztők Szövetsége, a mi ötvenezer tagot számláló szervezetünk a többi érdekköri szervezetekhez hasonlóan távlati fejlesztési tervet dolgozott ki az 1971— 1985 közötti tizenötéves időszakra vonatkozóan, amelynek végrehajtásával hozzá kíván járulni mezőgazdaságunk fejlődéséhez. Távlati fejlesztési tervünk bevezetőjéből idézünk: „A szotudják, hogy a kisállattenyésztők 1970-ben a közellátás céljára harmincmillió korona értékű különféle mezőgazdasági terméket adtak át. Ugyanakkor a tagok saját háztartásaikban hetvenmillió korona értékű élelmiszert fogyasztottak el. Ez tehát azt jelenti, hogy a kisállattenyésztők érdekkört tevékenysége 1970-ben társadalmunknak százmillió koronás értéket nyújtott. A kisállattenyésztők szervezeti fejlődésének további tárgyilagos feltételei adva vannak, 1 tése terén is. Míg néhány évvel ezelőtt bizonyosfokú kétkedéssel írtuk alá az egész nyugat-szlovákiai kerületre vonatkozó kétmilliós tojásbeadási kötelezettséget, addig manapság néhány olyan járás van ebben a kerületben, amely önállóan több mint kétmillió tojást ad át a közellátás céljára évente. De nemcsak ezirányban fejt majd ki a SZKSZ tevékenységet a következő években. Tekintettel arra, hogy szocialista nagyüzemeink nagyobbrészt a jól bevált ihibridbaromfi nevelése útján gondoskodnak elégséges baromfihúsról és tojásról, a SZKSZ tiszta vérvonalú baromfi, főleg naposcsibe ellátásra rendezkedik be. Ezeket tagjainak a szervezet saját farmjain kívánja előállítani, amelyek nemesítéssel Is foglalkoznak majd, ahogy ezt az érdekköri tevékenység kívánja. Előreláthatólag 1930-ig a SZKSZ-nek minden kerületben legalább egy baromfinemesítő farmja működik majd. Említettük, hogy jelenleg Szlovákia községeinek egyharmadában működnek a SZKSZ helyi szervezetei. Előreláthatólag ez a községek számának kétharmadára, vagyis 2000 helyi szervezetre gyarapodik, amelyekben legkevesebb nyolcvan- sőt százezer szervezett 1. SZÁM 1972. JANUAR 15. • A TARTALOMBÓL + Kisáliattenyésztési célkitűzéseink Mit hoz a jövő? ■¥ A tenyésztojások és a keltetögépek fertőtlenítése + Házinyúltenyésztési figyelmeztető ■¥ Gyógyhatású-e a japán fürj tojása? Országos kanári énekverseny + Jó tudni ■¥■ Ne fertőzzük egymás állatait! A csőrkurtításról ® Vadállományunk egészsége mindannyiunk közös ügye 9 Vizslaverseny vándorpohárért 9 Bélyegen a fájd Ф Afrika védi vadját ÉL Elhanyagolt halastavak hasznosítása ÉL A halastó vegyes és kombinált állománya AĹ Külföldi vizeken ÉL A horgász az mindenütt horgász A SZKSZ saját baromfinemesítő telepeket létesít. —ksz— kisállattenyésztő működik majd. Ehhez mérten emelkedik majd a termelés valamint az állományszám is. Fokozódik az állatok termelékenysége is a tojótyúkok, a nyulak, a juhok, a kecskék a prémesállatok és a többi gazdasági kisállatok esetében is. A tojótyúkok termelékenységének fokozását elismert В és C-tenyészetekből, de főleg a SZKSZ nemesítőállomásairól származó tény észkakasok beállításával kívánjuk elérni. A jövőben a SZKSZ keretein belül csakis C-tenyészeiböl származó kakassal rendelkező állományok ismerhetők el. Az Ilyen kakasok szüleinek teljesítménye ismert. A legközelebbi években bővül a karakul fajta juh tenyésztése, mivel a nagyüzemek ezzel a fajtával nem számolnak. Lehetőségünk van jutányos áron tenyészanyagot szerezni. A SZKSZ tevékenységének bővülése nem valósítható meg megfelelő mennyiségű szakképzett tisztségviselő nélkül. Nevelésükről a SZKSZ állandó iskolája útján gondoskodunk, amely üzemi munkaiskola formájában működik majd. Feladata olyan funkcionáriusok nevelése lesz, kiknek ismeretei megfelelnek a SZKSZ társadalmi helyzetének. Mindez a különböző fokozatú párt és nemzeti bizottsági szervekkel történő együttműködésben valósul meg, mert csak ilyen módon lesz képes szövetségünk érvényesülni szocialista hazánk alapjainak megszilárdítása során. MAAR ISTVÁN, A SZKSZ fő szakelőadója
