Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-22 / 16. szám
f HAT MÉTERES FARKTOLLÜ KAKAS A legfeltűnőbb megjelenésű dísztyúk-fajta a Japánban kitenyésztett Phőnix-tyúk. A fantasztikusan hosszú farkú Phőnix-kakasok legfőbb tenyésztő helye Sikoku, Japán egy szigete. A tenyésztők abban versenyeznek, hogy kakasaik farktolla a legnagyobb bosszúságot érje el. Vannak olyan kakasok is, amelyek farka több mint bat méter bosszú. Emellett ezek az állatok ősi testformájukat nem változtatták meg lényegesen és többnyire eredeti szinflket Is megtartották, mert a tenyésztők fő célja a farktollak hosszénak növelése, míg a madár alakjával és színével nem sokat törődnek. Az állat annál értékesebb, minél hosszabbak a- farktollai. A tenyésztőknek nagyon kell ügyelniük a Phőnix-kakas farktollainak épségére, ezért ezeket elővigyázatosan rendezik el az ülőrfldon nyugvó kakas körül. Némely vidéken naponta többször is papírgombolyagra tekerik a többméteres farktoliakat. A Phőnlxtyúkot először 1878-ban hozták be Közép-Eurépába, de csak kivételesen tenyésztenek ki olyan szép példányokat, amelyek a japánjukkal versenyezhetnének. HONEGGER BLONDE A neves tenyésztő cég barna héjú tojást tojó hibridjének éves tojástermelées 260 —270. A tyúk tollának színe is barna, az aljtollak világos színűek. Az 50 százalékos termelést 170 napos korban éri el. Tojőházl kiesés fél százalék vagy annál kisebb havonként A testsúly 20 hetes korban 1700 g, 24 hetes korban 1900 g, a termelés befejezésekor 2200 g. A tojások 92 százaléka a „nagy" kategóriába tartozó. A tojóhibridnek sikeres pályafutást jósolnak. TOJÄSTERMELÉS BRETAGNE ÜZEMEIBEN Az egyik francia szaklap munkatársa nemrégiben Bretagne baromlitelepeit látogatta végig. Tapasztalatai szerint a bretagnei termelők a tojótyúkokat általában ketrecekben tartják. Az istállók befogadóképessége 13 —20 ezer tojó. A vásárolt naposcsibéket maguk nevelik fel. Töbnyire autosex- Hubbard és Hisex hibrideket tartanak. Tízezer tyúkra Jut egy munkaerő, s feladata a tojások osztályozása és csomagolása is. Az üzemekben a tojáshozam 10—12 bőnap alatt 220 tojónként. (Deutsche Geflügel Wirtschaft) Miért fontos a galambfürdő Háztájt galambállományunk zöme padlástérben van elhelyezve. Ennek következtében a cserepek között és egyéb nyilasokon keresztül bejutó kisebb nagyobb méretű huzatban élnek a galambok. A hidegebb Időszakban a szét hideget, tavasszal és nyáron pedig finom homokszemcséket, port továbbit a galambok tollazatára, bőrére. A galamb az ilyen szennyeződés ellen úgy védekezik, hogy még a legnagyobb hidegben is szívesen fürdik. Ez figyelmeztető számunkra, hogy a galambokat fürdővízhez juttassuk. A padlástérben — bármenynyire is korszerűsítettük azt — azonban a tél fürdetés káros, mert fürdés után a huzatos térségben, nagyobb mozgás, repülés nélkül a tollazat nem tud felszáradni. A melegebb időjárás beköszöntésével viszont a fürdetést meg kell kezdeni. A legtöbb helyen 120—80 cm méretű és 15 cm mélységű aluminiumbél vagy műanyagból készített edényt használnak a galambok íürdetésére. A víz mélysége 6— 8 cm-nél nagyobb ne legyen. Amennyiben ennél mélyebb a víz, nem szívesen keresik fel a galambok. A fürdőedényt állandóan a galambok előtt tartani szükségtelen, mert akkor a fürdővizet ivóvíz gyanánt is felhasználják. Ez különböző állategészségi meggondolásokból nem célszerű. Megfigyeltem, hogy a vízbe lépő galamb azonnal ürít, ami azt jelenti, hogy esetleg bélféreg vagy más kórokozó kerülhet a a fürdővízbe, amit magára ken a galamb, amikor fürdik. Ezért a fürdetéskor a vizet többször cseréljük. Az elhasznált vizet ne az udvarra öntsük, vagy a padláson locsoljuk szét, hanem juttassuk a lefolyóba. A tél elmúltával hetenként egyszer, májustól kezdődően pedig hetenként kétszer is lehet fürdetni galambjainkat. A tiszta tollazatú és lábú galambok kevesebb kórokozót hordanak a fészekbe, a tojásra s a fiókákra. Fürdetésre legalkalmasabb az állollvíz. Nyáron legalább egy őrét álljon a napon a csapvíz, vagy a kútból merített víz, hogy átvegye a környezeti hőmérsékletet. Tavasszal célszerű langyos melegített vizet a fürdőedénybe tölteni. A fürdővízbe célszerű kevés mosóport tenni. A lábakra rászáradt trágya és egyéb szennyeződés gyorsabban lemosódik, a tollazat pedig tiszta és fényes lesz. Célszerű a mosóporos víz után még tiszta vízzel is megfürdetni a galambokat, hogy azok tollazatából teljesen kimosódjon a lúgos hatású mosópor. A fürdetés eredményeként galambjaink felélénkülnek, fürgébbek, életvidámabbak lesznek. A tetvek és egyéb paraziták ellen rendszeres fürdetéssel eredményesen védekezhetünk. A fürdetés a legolcsóbb és a legcélszerűbb rovarirtó. Inkább a prevenciót, tehát a fürdetést válasszuk, mint a kontakt vagy egyéb hasonló rovarirtó mérgeket, súlyosabb esetekben pedig a gyógyszereket, mert az már kétszeres kárt és kiadást jelent. A tisztaság fél egéeszség a gafamb számára is, ezért különösen tavasztól őszig gyakrabban fürdessük galambjainkat, hogy ezzel egészségesebb életkörülményeket teremtsünk. számukra. —sziknra— Galambfürddő alátéttel. (A szerző felvétele] Az alom kérdése E fontos anyag nemcsak az állat tartózkodási helye, hanem fontos szerepet játszik az Istállőklima alakulásában, azonkívül a benne élő mikrobák a betegségek terjedését gátolják. Csökkentheti a levegő nedvességtartalmát, vagy adott esetben, ha túl nedves, növelheti is. A jó alom iránt sokféle követelményt támasztanak. Megkívánják, hogy ne tartalmazzon durva, kemény anyagot, rugalmas legyen, ne tömörűdjék, ne porladjon és az állat ne fogyassza. Nem utolsó szempont, hogy ne kerüljön sokba. Télen vastagabb alraozás szükséges, mint nyáron; télen 10—15 cm-es, nyáron 5—7 cm-es rétegben terítsünk. Sok szakembernek az a véleménye, hogy az alom egyrésze kellő gondozás esetén ismételten felhasználható, ha a megkeményedett felső réteget eltávolítják és ezt az egészségügyi helyzet megengedi. Ilyen esetben körülbelül 2,5 cm mélységben hordják le a pótlandó részt és a megmaradónak fellazítása után néhány nap múlva friss alommal helyettesítik. Kívánatos a régi alom forgatásakor csibénként 0,45 dkg szuperfoszfátot kiszórni. Ez az ammóniák párolgását akadályozza, és ha az almot trágyázásra használják, a benne található ürülék nitrogénje a növények számára jobban hasznosul. Mész Is felhasználható a régi alom frissítéséhez. 100 m* alapterülelre 40 kg elég. Csibék jelenlétében ne keverjünk meszet az alomba. Kellő szellőzéssel szárazon tartható. Melegebb időben ez könnyebb, mint télen, amikor a légáramlás sebességének csökkentése kívánatos. A hagyományos almozás mind nehezebbé válik, az anyaghiány és a költség növekedése miatt, ezért sokan más felhasználható mezőgazdasági hulladékot keresnek erre a célra. A ffirészporről eltérőek a vélemények, mert könnyen csipegethető és emészthető is. Hígroszkópikus tulajdonsága folytán könnyen elszaporodnak benne a gombák, különösen az aspergilla fajták. A nyers fából származó fűrészpor elhullást okozó mikőzisok kórokozóinak jó táptalaja lehet. Aprított fenyőkéreg gyaluforgáccsal bizonyos mértékben alkalmas az almozásra. Kísérleteztek amerikai mogyoró héjával, de kevésbé vált be, másrészt nehezen tárolható és szállítható. A szecskázott kukoricacsutka is kedvez a gomba fejlődésének. A nádcukor szára szecskázva kitűnő az almozáshoz, kereskedelmi úton be is szerezhető, de drága. A gabonaneműek szalmája gyakori cserét kíván. Az etetésre alkalmatlan szénát felszecskázva gyakran hasznosítják alomként, de ez mégsem ajánlható, mert a dohos vagy penészes széna rontja az Istálló levegőjét, penészedik és a gombák gyorsan elszaporodnak benne. —ra— Drága jó atyámnak köszönhetem — aki egyebek között nagy vadász volt —, hogy 1905- ben a mogyoródi vadászterületen ötéves koromban már szem- és fültanúja lehettem a nyírfajdkakas dörgésének. Elképesztő az a gigászi változás, ami azóta az erdőkben, a réteken és a mezőkön végbe ment. Nem beszélve a falvakról, a városokról és azok lakóiról. Nincs már messze az az idő, amikor az 500 hektáros nyírerdőből már csak az útszélén láthatunk egy-egy nyírfát. Abban az időben paradicsom számba menő varázslatos szépségű erdőről volt szó, tele madárral és vaddal, főképpen nyírfajddal. Nem csoda, hiszen a nyírfajd leginkább a nyírfákkal és égerligetekkel váltakozó nagy pusztákat, legelőket szereti, ahol télen át ezen iák áltoboza majdnem kizárólagos táplálékát képezi. Sajnos, ma ez már csak az én emlékezetemben él, egy visszajáró álom, ifjúságom színpompás múltjának felidézése. Azóta jól termő búza földje lett az a mogyoródi tsz-nek. Szinte logikusan felmerül a kérdés, vajon hová lett a sok fa, hozót, cserje, fű és virág, de főképpen hová tűntek el a madarak és a nyírfajdok? A civilizáció előretörése, az emberiség túlszaporodása és kapzsisága kérlelhetetlenül elpusztította ezt a ragyogó természeti kincset. De lássuk a „filmet“, amely kitörölhetetlenül él bennem s az évek patinája mit sem változtat a színes látomások üdeségén. Jó atyám még az előző ősszel fűzfa gallyakból olyan kasszerű alkotmányt készített, amelyet leshely álcázóknak használt fel. Érdekessége az volt, hogy hordozni lehetett, s így a leshelyét is változtathatta. Mogyoródra már előző este megérkeztünk, s az éjszakát ismerősnél töltöttük. Az ébresztő pontosan éjfélkor történt már azért is, mert a dürgőhely egy óra járásnyira volt, a feladat pedig az, hogy még sötétben érkezzünk a rendeltetési helyre. Atyám mindent elmagyarázott, de főként azt kötötte telkemre, hogy mozogni és suttogni sem szabad. Rajtam küA nyírfáidról lönös érzés vett erőt, szótlanul álltam, egész lényemet, forróság fűtötte át és a múló percek örökkévalóságnak tűntek. Néztem a sötétséget és hallgatéztam. Könnyű szellő lengedezett és a közeli erdőből közelítő lágy suttogás fésülte át a rügyezni kezdő gallyakat. Percek múlva úgy rémlett, mintha a tisztásra, ahol lesben ültünk, valami becsapódott volna, utána másik, harmadik becsapódás következett. Megérintettem apám vállát, 6 erre megsímogatta kezemet — megértettük egymást. Ezt követően nemsokára beszállt a kis kakas is a dürgőhelyre, láttam amint pillanatokig neszeit, majd „csikojni“ — ez nász dalának első része — majd hangosan „bugyogni“ kezdett. Életemben előkel között az énekesemet kerestem, közben több helyről is hallatszott az előző danához hasonló koncert. Végre észrevettem öt mozgó fekete tollabdát. Kettőnél néha-néha fehér folt mutatkozott, a farka alatt, amint mozgott. Közben a hajnal rózsaszínű ruhát öltött, a sötétség a nagy hegyek mögé vonult. Ujjongó madárdal köszöntötte a reggel érkezését. Most már mindent tisztán láttam, az egyik kis kakas — úgy látszik ez volt a legöregebb — a farkán lévő két „lantot“ széjjel terítette, farktollait magasra emelte, szárnyait pedig leeresztette, forgott, táncolt és állandóan dürgött, három tyúk pedig, mint a jó közönség kitartóan nézte ezt a rendkívüli balettet. Nyírfajd terítéken. szőr hallottam ezeket a hangokat; tsüüííí, ulu — úlululuulu... Remegtem az izgalomtól. A piytmallatot lassú derengés követte, a tisztás felett könnyű pára lebegett. A kas nyiladé♦*« ♦♦♦ ♦♦♦ •** ♦** »J« Л ♦*« ♦*« *$♦ «$♦ «J« ♦$* «$» *** •**' Vadásznaptár - május Legtöbb vadfajunk májusban a szaporulat nevelésével foglalatoskodik. Az anyavadról való gondoskodást a vadászok készséges törődése egészíti ki. Fokozott vadvédelemmel óvjuk a sokat Ígérő szaporulatot. Gondoskodunk arról, hogy a vad olyannyira szükséges nyugalmát avatatlan személyek ne háborgassák. A hónap végefelé meg lehet kezdeni a lombtakarmány gyűjtését, szárítását. Vadászati berendezéseink vizsgálata után végezzük el a szükségessé vált javításokat. A vadászati lehetőségek főleg az egész évben lőhető kártékony vadra korlátozódnak, mert ezen kívül egész hónapban csak a vetési varjú fiókái vadászhatók. Május 15-vel zárul a siketfajd és nyírfajd kakas vadászata. A hónap 15-étől lőhető az őzbak, de csakis a jóváhagyott lövési terv szerint. K. K. (A szerző felvétele) Hirtelen mint a gondolat egy harmadik kakas repült a társaság közé. Nem törődve senkivel és semmivel, nyakát előre nyújtotta és megindult a szőlő táncot járó kakas felé. Ez látva a hívatlan vendéget, szintén előre nyújtotta a nyakát és nekiszaladt a nászát zavaró konkurenciának. Megkezdődött a kakasviadal. Csőreik hol fönt, hol lent voltak s úgyszólván vezényszóra ugrottak a magasba. Gyönyörűség volt nézni ezt a ritkán látható harcot. Csőreikkel, szárnyaikkal tépték és verték egymást, tolláik csak úgy röpködtek a levegőben. Percekig tartott a viadal, mire egymástól eltávolodtak és mintha semmi sem történt volna, újból dUrögni kezdtek. Jó apám rám nézett és intett, hegy lőjjön-e, de én a fejemet ráztam, hogy nem. A nyírfajd szívesebben dürög a földön, mint fán. Ha szép napos az idő, akkor még fel gallyaz és dürög, délelőtt 8— 9 óráig is, ezt nevezzük nappali dürgésnek. Látása és hallása nagyon fejlett, így ennek megfelelően óvatos, félénk madár. Szálló igévé vált ez a megállapítás: „a nyírfajd minden tollán egy szem van“. Fészkét földre, mélyedésbe rakja és ebbe 8—15 tojást tojik. Tojásainak színeződése egyezik a siketfajd tojás színével. A dürgés Ideje, az időjárás és a hely fekvése szerint eltérő lehet. Kedvező időjárási viszonyok között ez március közepétől május közepéig tart, rossz viszonyok között viszont cssk április közepén kezdődik és június közepén ér véget. Mindig az öreg kakasok kezdik a dörgést, a fiatal seladonok csak azután kerülnek sorra. Érdekes sajátsága a nyírfajdnak, hogy társaság kedvelő. A szálló nyírfajd mindig ott telepszik a földre, vagy ül a fára, ahová már egy fajtestvére leszáll. Második különös tulajdonsága, hogy útvonalát, úgyis mondhatnám váltóját szabályosan betartja. Tudatában ezen tulajdonságainak a leshely kiválasztása mindig sikerrel kecsegtet. Kósza, nem állandó letelepedésül vad. Anélkül, hogy ennek elfogrdhatő magyarázatát adhatnánk, máról holnapra változtatja tartózkodási helyét. Nyoma és hullatéka a nagy kakaséhoz hasonlít, természetesen valamivel kisebb. A kis kakas farkát lantnak hívják, ugyanis a farkok jobb és bal oldalán a tollak lantszerűen görbülnek, befelé. Az Osztrák- Magyar Monarchia idejében a Landwer hadosztály minden katona sapkája mellett a kiskakas lantja ékeskedett. Volt alkalmam látni Innsbruckban egy díszszázadot a Landwerekből s a képzettársítás következtében arra gondoltam, hány kiskakas életébe került a sapkák hivatalos feldíszítése. Ebből arra következtettem, hogy a kilencszázas Időben, az első világháború kitöréséig Ausztriában, bele számítva Csehországot is, nagy számban éltek a kis kakasok, amiről tanúságot tesz az akkori statisztika. Ezerkilencszázharmincban az állami erdészet hivatalában egy kiskakas „letörését“ engedélyezték számomra. Az Alacsony- Tátrában bárhol választhattam lelövésl helyet. A Király-hegyet választottam tudva azt, hogy a legtöbb nyírfajd a Pohorela és Šumiac községek határában tartózkodik. 1930. április 29-én hajnalban 27 dörgő kakast olvastam meg a leshelyen. Az év május l-én reggel 3 érakor Katát pagonyvezető társaságában meglőttem életem első és utolsó kiskakasát. Ezentúl minden év tavaszán eljárogattam a dürgésekro, persze csak gyönyörködni, de nem lőni. Ha az a helyzet, hogy ezeken a helyen, ahol valamikor nagy számban éltek ezek a madarak, ma már csak mutatóba dürög itt-ott két-három kiskakas. A kihalás veszélye fenyegeti ezt az érdekes és jobb sorsra érdemes madarat. J. M. Habrovský, Zvolen