Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-22 / 16. szám
1972. április 22. SZABAD FÖLDMŰVES-15 Használjuk ki a köztársasági alap által nyújtott kölcsönt Az 1968—69-es évek bonyolult gazdasági és politikai feltételei során született meg a „Köztársasági Alap“ nevű akció. Magán viselte e kor egyes visszás elemét. Ettől eltekintve, úgy a lakosságnak, mint a vállalatoknak az önkéntes adományait becsületes szándékok vezették. Már abban az Időszakban Is, társadalmunk valamennyi józanul gondolkozó tagja számára világos volt, hogy ez, a maga módján öntudatos akció, nem képes gazdaságunk bonyolult problémáinak a megoldására, hogy egy Ilyen „gyűjtési“ akció eszközei nem válhatnak népgazdaságunk egyes fogyatékosságainak az általános gyógyszerévé. De mégis meg kell becsülni a lakosság igyekezetét és a vállalatok készségét, akik és amelyek ajándékaikkal és megtéríthetetlen adományaikkal elő akarták segíteni népgazdaságunk további fejlődését. A segítség e nemes áramlatának a Jövedelme a Csehszlovák Állami Bank számláin gyűlemlett össze. A leadott adományok összege 1969 végén kb. 280 millió koronát jelentett, amelyből a Szlovákiára eső rész 64 millió koronát tett ki. Az Így összegyűjtött anyagiak kezelésével és szervezési gondoskodásával a Köztársasági Alap igazgatóbizottságát bízták meg. Ennek a feladata volt nemcsak az anyagiaknak a népgazdaságunkban való célszerű és effektiv felhasználására vonatkozó fő alapelveknek a kidolgozása, de a kezelésükről való gondoskodás, és ennek az alapnak a folytonos kiértékelése is. A lakosság és a szervevetek elgondolásai, véleményei és ajánlásai után, olyan végkövetkeztetéshez jutottak el, hogy célszerű lesz az anyagi eszközök felhasználása terén két uralkodó véleménynek eleget tenni. Az egyik vélemény a lakásépítkezés fejlődését igyekezett elősegíteni, a másik az egészségügy és a szociális ellátás terére vonatkozott. Hogy eleget tegyenek e két törekvésnek, elhatározták, hogy a Köztársasági Alap anyagi eszközeit 1975-ig ideiglenesen kihasználják a lakásépítkezés terén, és 1975 után valószínűleg végérvényesen felhasználják az egészségügy és a szociális ellátás keretein belül. Az első Időszak folyamán az „Alap“ anyagi eszközei a lakásépítkezés kapacitásának a fejlesztésére szolgálnak. A „Köztársasági Alap“-ba befizetett anyagiak terjedelmében a bank kölcsönt folyósít a vállalatok számára építőanyagok, konstrukciós elemek vagy alaplakáskellékek gyártására szolgáló üzemek építéséhez, esetleg ilyen üzemek kibővítéséhez. Az ilyen ideiglenes felhasználás után az anyagi eszközök még ennek az ötéves tervnek a végén visszakerülnek az „Alap“-ba. A vállalatok körét, valamint a hitelnyújtás feltételeit a bank és a Szövetségi Építésügyi és Műszaki Minisztérium irányelvei szabják meg. Elvben hitelt kaphatnak az olyan szocialista törpeszervezetek, amelyeket a nemzeti bizottságok és a szövetkezetek irányítanak. De a vállalatoknak ebből a köréből nincsenek kizárva más szervezetek sem. A feltétel az, hogy az új befektetéssel vagy rekonstrukcióval az eddigi termelési kapacitásnál nagyobb terjedelemben biztosíték az építőanyagok, konstrukciós elemek vagy az alap-lakáskellékek gyártását. A gépberendezés vásárlásáról is szó lehet, ha így érhető el a kitűzött cél — a kapacitás fejlesztése, a termelés nagyobb hatékonysága és az építkezési, meg a szerelőmunkálatok gyorsabb véghezvitele. De a feltételek közé tartozik az is, hogy a hitel visszafizetését legkésőbb három hónapon belül elkezdjék az építkezés (gép) tervbe vett üzembe helyezésétől kezdve, s hogy legkésőbb 1975 végéig letörlesszék. Az érvényes kamatdíjszabásokkal összehasonlítva, ez a hitel rendkívül előnyös a szocialista törpeszervezetek és a szövetkezetek számára Csak 3 százalékos kamatot kelt fizetni. A többi szervezetek esetében az 1972. Január 1-től érvényes általános kamatlábcsökkentéssel a Köztársasági Alap nyújtotta hitel után fizetendő kamatdljszabás Is a többi célberuházási hitellel került egy nívóra (hat százalékot tesz ki). Kétéves tapasztalatok után a Köztársasági Alapból nyújtott hitelek terén meg kell állapítanunk, hogy a vállalatok sem a Cseh, sem a Szlovák Szocialista Köztársaságban nem használták ki a befektetések előnyös feltételeit. 1971 végén a kimerített kölcsönök maradéka csak 16 millió korona volt, amelyből Szlovákiára nemegész 6 millió korona jutott. Tehát az „Alap“ folyósítható anyagi eszközei, amelyeket aránylag előnyös feltételek mellett kínáltak fel további vállalkozások céljaira a lakásépítkezés terén , az annyira szükséges kapacitás fejlesztése érdekében, figyelmen. kívül maradtak. Szlovákiában csak 5 vállalat vett fel kölcsönt. Ha a Köztársasági Alap ki nem használt anvagt eszközeinek az összege 1971 végén csak 284 milliő koronát tett Is ki, nem kicsinyelhető le az a tény, hogy jelentős mértékben elősegíthetné nagy teljesítőképességű gépek vásárlását kisebb üzemek számára, amelyek előre gyártott épületelemeket vagy építőanyagokat gyártanak, továbbá hozzájárulhatna a járást építkezést vállalatok vagy szövetkezetek gyártási vonalának a kibővítéséhez is. Főleg megdöbbentő az a tény, hogy az ún. kis építkezés vállalataiban volt észlelhető a teljes közöny az ilyen fajtájú hitellel szemben. Közben pedig feladataik megsokszorozódnak az új lakásépítkezés terén is. Hiszen pl. Szlovákiában 50 ezer lakás közül, amely ennek az ötéves tervnek a végéig az egyéni lakásépítkezés keretein belül felépül, 10 ezer lakás a központosított építkezés, azaz az összefüggő lakásrendszerek során készül el. Egy ilyen „ütemű“ munka során mobilizálni kell a Járásbun minden kis üzemet. Hiszen szükséges lesz vagy már megelőzőleg, de legalább is egyidejűleg, a megfelelő közművesítés meg az ellátó és szolgáltató rendszer kiépítése is. M. H. Az izzó és a biztosíték cseréje A legújabb szabályok értelmében minden gépjárművezető köteles egy sorozat tartalékizzót vinni magával, hogy szükség esetén azonnal kicserélhesse a kiégett égőt. Ennek a tartaléknak azonban csupán elméleti jelentősége van abban az esetben, ha a vezető nem tudja elhárítani a kis hibát, nem tudja kicserélni az égőt. Vannak nlyan izzók (féklámpa, slb.), amelyek kiégését nem lehet a kormánykeréknél ülve észlelni. Nem tehetünk egyebet, mint hngy valakinek a segítségével indulás elölt időről idnre leellenőrizzük a fényforrásokat. Ha viszont az irányjelző, a villogó égéit ki, akkor a belső visszajelző általában gyorsabban pislog, tehát figyelmezteti a vezetői a hibára. A legkönynyebben a hosszú és a tompított fény izzójának meghibásodását vehetjük észre, a legnehezebb viszont a műszerfal égőinek a kicserélése. Az azonban a közlekedés szempontjából nem nlyan veszélyes, legfeljebb csak akkor, ha országútnn nem látjuk a snbességmutatót és túllépjük a megengedett értéket. Ilyenkor hajtsunk lassabban. Nézzük meg, hogyan kell kicserélni a hibás izzót. A kezdőknek kétségkívül értékes segítséget nyújthatnak az idősebb. tapasztalt vezetők, akik megmutatják, hogyan kell használni a közönséges, vagy keresztalakú csavarhúzút, hogyan kell kicserélni a féklámpát, a villogót. A kezdő vezetőnek meg kell tanulnia a biztosíték kicserélését, szem előtt tartva azt a fontos körülményt, hogy nem minden biztosíték valő mindenhová, mert értékük, erejük különböző. A biztosíték értékét általában amperben adják meg. Ha az áramkörbe kisebb vagy nagyobb áteresztő képességű biztosítékot iktatunk be, akkor normális üzemnél könynyen kiég a biztosíték vagy esetleg kigyullad a kocsi. Amikor egy izzó kialszik, először azt kell megállapítani, hogy a biztosíték vagy maga a világítótest romlott-e el. A kocsihoz mellékelt karbantartásikezelési utasításban mindig fel van tüntetve, hogy melyik és hány égő van rákapcsolva egycgy biztosítékra. Ha a biztosíték ég ki, akkor a rákapcsolt fogyasztók nem üzemelnek, nem világítanak. Ha viszont a többi izzó üzemben van. akkor nyilván a világítótest hibájáról van szó. Ezt könnyen meg lehet állapítani, mert az ilyen izzó megfeketedik. A cserénél arra kell ügyelni, hogy egy vagy két égőszálas-e és hogy ugyanolyan erejű égőt tegyünk a helyére. Általában elegendő, ha azonos wattszámű égőt teszünk a hibás helyére. A lámpaíogtalat rozsdásodását vagy a szurnnvzáras égő két érintkező ágának deforínálódását könnyen észrevehetjük, mert ilyenkor érintkezési hiba van, a lámpa hunyorog. Tisztítsuk meg a szuronyfnglalatot és az égőn levő kis csapukat, de előbb vegyük ki a megfelelő biztosítékokat, mert rövidzárlatot csinálhatunk. Vigyázzunk, nehogy a fényszórót fordítva tegyük vissza. A mellékizzószál kis fémellenzője alul legyen! Ha kiégett a biztosíték, sőt még több biztosíték is tönkremegy, akkor a hiba már komolyabb. Ilyenkor nem elegendő csupán a biztosítékot kicserélni, mert az nem magától romlott el, hanem a berendezésben vagy a fogyasztóhelyen bekövetkezett rövidzárlattól. Gyakran történik rövidzárlat úgy, hogy a vezeték kiszabadul vagy a szigetelő burkolat lekopik és hozzáér a kocsi „masszájához", testelési zártat áll elő. Kis gyakorlattal könnyen megtalálhatjuk az ilyen hibákat. Csak azt kell megnéznünk, hogy nincs-e valami szabad vezeték, amelyik kilóg a huzalok tömegéből. Az amatőr, a kezdő megoldhatatlan probléma előtt találja magát, ha a rövidzárlatot a vezeték szigetelésének hibája okozza. Ez rendszerint rejtett helyeken történik, ott, ahol a huzal állandó dörzsölésnek van kitéve és elhasználódik. Rendszerint olyan helyen, ahol a vezetékek a bádogban fúrt nyíláson haladnak át, és annak élei idővel elkoptatják a szigetelő anyagot. Ilyenkor elsősegélyként jó a szigetelőszalag vagy akár a Leukoplast, de később ki kell cserélni a vezetéket. Végezetül még csak annyit, hogy ha indításkor vagy üzem közben váratlannl az egész kocsi áram nélkül marad, azonnal vizsgáljuk meg az akkumulátort, szorítsuk meg a pólusok csavarjait, a vezetékcsatlakozást, az akkumulátor és a testelés, n „massza“ összekötő huzaljának a szorítócsavarját. ÁLASZUNK ntmmm MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE M. Olga Írja levelében: „Ezerkilencszázhatvankilenc januárjában szülési szabadságra mentem. A szülési szabadság eltelte után további szabadságot kértem, a gyermek 1 éves koráig. 1970. januárjában munkába álltam. Mivel gyermekem betegeskedett, további szabadságot kértem 2 éves koráig. Munkaadóm kérésemet elntasftotta, viszont, mivel gyermekem ápnlásra szorult, otthnn maradtam. Egy hőnap eltelte után munkaadóm közölte velem, hogy munkaviszonyomat megszünteti. Helyesen járt el munkaadóm? Kérhetem munkaadómtól, hngy három év után visszavegyen munkaheyemre?“ A Munka Törvénykönyv módosító és kiegészítő Tt 153/1969 sz. törvény 1970. január 1-én lépett hatályba, tehát, az adott esetre teljes egészében vonatkozik. A Munka Törvénykönyv 157 § 2. bekezdésének rendelkezése értelmében a szervezet köteles az anyának, akt ezt kéri a gyermek 2 éves koráig szabadságot adni. E szabadság tartama az anya akaratától függ, rendszerint egy hónapnál nem lehet rövidebb. A mondottakból kitűnik, hogy a munkaadó törvényellenesen járt el, ha nem adott szabadságot. A munkaadónak nem volt jogcíme arra, hogy megszüntesse a munkaviszonyt. Az Ilyen jogügylet (felmondás), mivel tartalmánál fogva törvényellenes, érvénytelen. Leveléből nem tűnik ki, hogy a munkaadó megállapodással vagy felmondással szüntette-e meg a munkaviszonyt. Ha a szervezet felmondással szüntette meg a munkaviszonyt, a felmondás előtt ki kellett hogy kérje a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom előzetes beleegyezését. E beleegyezés nélkül a munkaviszony megszüntetése érvénytelen. Azt ajánljuk, hogy az egész ügyet vitassa meg volt munkaadójával és az üzemi bizottsággal. Hibát követett viszont el, amikor jogát azonnal nem érvényesítette a bíróságon, mivel a munkaadó és az alkalmazott között a munkaviszonyra vonatkozóan felmerülő jogvitákat a bíróság dönti el. Ha a munkaadóval nem tud megállapodásra jutni, forduljon bírósághoz. PÉNZSEGÉLY CSALÁDI HÄZ ÉPÍTÉSE ESETÉN В. P. olvasónk a következő kérdéssel fordult hozzánk: „Férjem 1907-ben kölcsönt kapott családi ház építésére. Tekintettel arra, hogy a ház családunknak kicsinek bizonyult, hozzá akarunk építeni egy új lakást. A Bratislava-Vidék járás nemzeti bizottsága a kölcsön Iránti kérelmünket elutasította, azzal az Indoklással, hogy már egyszer kaptunk kölcsönt, tehát további kölcsönre nincs jogigényünk. Helyes a járási nemzeti bizottság döntése? Az egyéni lakásépítés esetén nyújtott pénzsegély kérdéseivel részletesen foglalkoztunk lapunk 13. számában. Ezért nem fogjuk az ezzel kapcsolatos problémákat részletesen elemezni, csupán egyes további kérdések megválaszolásával egészítjük ki említett cikkünket. A Tt 137/1968 hirdetmény rendelkezéseinek értelmében а( polgároknak nincs Jogigényük' arra, hogy a szervezettől vagy a nemzeti bizottságtól családi ház építésére kamatmentes kölcsönt kapjanak. Arról, hogy a polgár kap-e kölcsönt, az Illetékes szervezet vagy a nemzett bizottság határoz. Tehát a polgár kaphat kölcsönt. A kamatmentes kölcsön esetén teljesíteni kell az Idézett hirdetményben felsorolt feltételeket. Az adott esetben Is fontos, hogy a házépítés, Illetve a hozzáépítés összhangban legyen a település távlati fejlesztésének koncepciójával. Tudni kell viszont azt is, hogy a kamatmentes kölcsönt kérők száma évról évre emelkedik, tehát az Illetékes nemzeti bizottság a döntés során azt ts köteles mérlegelni, hogy már egyszer kaptak kölcsönt a nemzeti bizottságtól 1967-ben. Helytelen viszont, ha valaki azt állította, hogy egy új lakás építése esetén (a már kész családi házban 1 nem kaphatnak kamatmentes kölcsönt. Levelében Idézi a Tt 137/1968 sz. hirdetmény 11. §-ának rendelkezését, amelynek értelmében a házastársak bármelyike kölcsönt kaphat, miközben a kölcsön nem haladja meg a 25 ezer KCs-t A mondottakból tehát egyértelműen kitűnik, hogy a kölcsönre a polgárnak nincs jogigénye. KÖLCSÖN FIATAL HÁZASOKNAK Egy fiatal nlvasónk frja: „Értesülésem szerint a fiatal házasok kölcsönt kaphatnak. Arra szeretnék választ kapni, milyen kölcsönről van szé, kinek van a kölcsönre jogigénye és hol kell a kölcsönt kérni?" Az említet kölcsönt a fiatal házasoknak nyújtott állami támogatásról szóló Tt 56/1948 számú törvény szabályozza. A támogatás áll: — állami kezességvállalásból a kapott kölcsönnel kapcsolatban, — állami járulékból. A fiatal házasok a kölcsönnel kapcsolatban bizonyos feltételeket kötelesek teljesíteni. E feltételeket a törvény példaképpen felsorolja. Elsősorban a házastársak korára, a házasságkötéstől eltelt Időre, a házastársak vagyoni viszonyaira, és a házastársak tiszta havi jövedelmére vonatkoznak e feltételek. Például a kölcsönt 35 éven aluli házastársak kaphatják, akik nem rendelkeznek a családalapításhoz szükséges eszközökkel, ha a házasságkötéstől nem telt még e! 2 év, stb. Azt is fontos tudni, hogy a kölcsönre a házastársaknak nincs jogigényük. A járási nemzeti bizottság döntésétől függ, hogy a házastársakat kölcsönben részesíti-e. A kölcsön iránti kérelmet az előírt nyomtatványon a járási nemzeti bizottságon kell benyújtani. Az egyik házastárs lakóhelye szerinti nemzeti bizottság Illetékes a kölcsönre vonatkozóan dönteni. Az adott esetben a járási nemzeti bizottság pénzügyi főosztályához kell a kérelmet benyújtani. Az említett főosztály dolgozói részletes felvilágosítással Is szolgálhatnak.
