Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-04-22 / 16. szám

A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítésével a szocialista mezőgazdaság további fejlődéséért! Szabad 1972. április 22. Ara 1,— Kčs XXIII. évfolyam. 18. szám. • • Üdvözöljük az efsz-ek Vili. kongresszusát! A szocialista szövetkezeti mezőgazdaságunk eredményei arról tanúskodnak, hogy dolgozó parasztságunk a szocialista társadalom szilárd láncszemét képezi. Az eltelt két évtized alatt USINGS TANÁCSKOZÁST! Az egységes földmövesszövetkezetek tagsága immár nyolcadszor küldte el hivatalos képviselőit hazánk fővárosába, az efsz-ek országos kongresszusára. E nagy jelentőségű szövetkezeti országos fórumra és a kongresszus küldöttjeire az a feladat hárul, hogy felmérjék a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk eredményeit, s hogy a CSKP mezőgazdasági politi­kájával összhangban keressék és körvonalazzák a mezőgazdasági termelés fejlesztésének legkorszerűbb módszereit, valamint a szövetkezeti demokrácia el­mélyítésének útját. A gazdaságfejlesztési és a termelési eredmények felmérése és összegezése nem lesz nehéz feladat. S a kongresszus munkájának ez a része biztosan olyan következtetésekhez vezet, amelyek a mező­­gazdasági dolgozók társadalmi tekintélyének további növekedését eredményezik. A kongresszus küldöttei azonban nem cselekednének helyesen, ha csupán az elismerést kiváltó termelési eredmények fényében sütkéreznének. Mert kétségtelen, hogy a kongresszus csak akkor teljesíti valójában küldetését, ha a jelen­levő küldöttek — persze elsősorban is azok, akik példás munkát végző szövetkezeti közösségeket kép­viselnek — ezen az országos találkozón ismertetik gazdag tapasztalatikat és azokat a termelési-szerve­zési módszereiket, amelyek a szövetkezeti közösségek szilárdulásán keresztül a munkatermelékenység és a termelési eredmények hatékony növekedéséhez vezettek. Tudatosítani kell, hogy a jó tapasztalatok és a hatékony termelési módszerek közkincsé tételét az egész szocialista társadalmunk érdekei igénylik. Ez a mód, tehát a nyílt és céltudatos tapasztalatcsere segíti a lemaradók felzárkózását az elsők, vagyis közvetlen a legjobbak mögé. S ez egy olyan lehető­ségeket rejtő tényező, amelynek felismerése és követ­kezetes gyakorlása a mezőgazdasági termelés gyors növekedéséhez, szocialista társadalmunk élelmiszer­szükségletének — még a szüntelenül növekvő igé­nyek mellett is — jobb kielégítéséhez vezet. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kong­resszusa világosan és egyértelműen határozta meg szocialista mezőgazdaságunk fejlesztésének távlatait. Az előirányzott intézkedések teljesen összhangban vannak a szövetkezeti földművesek sajátos érdekei­vel, de ugyanakkor az egész dolgozó társadalmunk érdekeivel is. A nyilvánosságra hozott és a földmű­­vesszövetkezeti szférában közismertté vált vitaanyag, lényegében körvonalazza azoknak a teendőknek egész sorát, amelyek megnyitják szocialista mezőgazdasá­gunk fejlesztésének új szakaszát s melyek a tudo­mányos-műszaki forradalom széleskörű kibontakozá­sát eredményezik a szocialista mezőgazdaságunkban is. Nyilvánvaló, hogy az efsz-ek Vili. kongresszusa főleg ezekkel az alapvető kérdésekkel foglalkozik. Keresi elsősorban is azokat a hatékony módszereket, melyek alkalmazásával mezőgazdaságunk teljesíteni tudja az ötödik ötéves tervidőszakra előirányzott feladatát: a termelés lényeges növelését. A kongresz­­szus előtti vita — a gyűléseken elhangzott javaslatok arra hagynak következtetni, hogy mezőgazdaságunk dolgozói a termelés hatékony intenzifikálásában és racionalizálásában látják a termelés növekedésének legfontosabb előfeltételét. Tehát tudatosították, hogy feltétlenül előtérbe kell helyezni a hatékonyság jelentős növelését, az anyagi-műszaki alapok jobb kihasználását, a tudományos-műszaki ismeretek haté­konyabb érvényesítését, a különböző forrásokkal való jobb gazdálkodást és a tartalékok optimális kihasz­nálását minden gazdaságban, minden munkahelyen. Felismerték azt is, hogy a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének jelenlegi szakaszában korparancsként jelentkezik az a követelmény, hogy a mezőgazdaság­ban megteremtsük a tudományos-műszaki vívmányok korlátlan méretű érvényesülésének előfeltételeit, — mégpedig a termelés következetes összpontosítása és szakosítása által. A mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának azonban új jelleget diktál a már ren­delkezésünkre álló és szüntelenül fejlődő műszaki bázis. A korszerű, nagy teljesítményű gépek és be­rendezések szinte sürgetik a gazdasági-termelési egységek növelését és nagykapacitású termelőhelyek kialakítását az állattenyésztés szakaszán. S bár ez hosszan tartó folyamatnak Ígérkezik, ennek ellenére már ma is megcáfolhatatlan igazságként jelentkezik, hogy a mezőgazdasági termelés további összpontosí­tása és szakosítása esak az integrációs és a kooperá­ciós viszonyok fejlesztése mellett képzelhető el. Csak ezen az úton tudjuk létrehozni a termelés és a mun­katermelékenység dinamikus növekedésének, a költ­ségek lényeges csökkenésének, valamint a munkaerő és a termelőeszközök hatékony kihasználásának elő­feltételeit. E nagy jelentőségű kérdések érdemleges tisztázá­sához kívánunk az efsz-ek VIII. kongresszusának hasznos tanácskozást. PATHÖ KÁROLY létrejöttek a mezőgazdasági termelés következetes korszerűsítésének, a tudományos-műszaki forradalom kibontakoztatásának, a falu arculata lényeges megváltoztatásának előfeltételei.

Next

/
Thumbnails
Contents