Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-22 / 16. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. április 22. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének időszerű kérdéseiről tárgyalt a CSKP Központi Bizottsága Prágában április 13-án ülésezett a CSKP Központi Bizottsága, amelyen Ľubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja terjesztette elő a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztéséről szóló jelentést. A plénum alapos vita után jóváhagyta a CSKP KB határozatát a Csehszlovák Mezőgazdaság és Élelmiszeripar fejlesztéséről, amelynek pontokba foglalt részeit közöljük. 1. Jóváhagyja a CSKP KB Elnökségének jelentését a csehszlovák mezőgazdaság és élelmiszeripar továbbfejlesztéséről a CSKP XIV. kongreszszusa után, mint a mezőgazdasági vállalatokban és szervezetekben működő állami, gazdasági és társadalmi szervezetek pártszervei, szervezetei és tagjai tevékenységének Irányelvét. 2. A CSKP KB megállapítja, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósítása és az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban való teljesítése szempontjából döntő jelentőségű a belső tartalékok mozgósítása. Rendkívül fontos a termelés és a felvásárlás ez évi feladatainak sikeres teljesítése és túlszárnyalása, aminek érdekében a párt és az állami szerveknek maximális igyekezetei kell kifejteniük. A kerületek és a járások párt- és állami szerveinek döntő mértékben hozzá kell járulniuk a tervfeladatok biztosításához, az irányító és szervezőmunka színvonalának emeléséhez és kihasználva azokat a lehetőségeket, amelyekről az azonos természeti feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok és járások eredményeiben mutatkozó Indokolatlan különbségek tanúskodnak. Ehhez szükséges, hogy konkrét elemzés alapján tűzzék ki és valósítsák meg azokat a fontos intézkedéseket, amelyek a legrövidebb Időn belül az átlagos vállalatok színvonalára emelik az átlagon alul gazdálkodó vállalatokat, az átlagos vállalatokat pedig felemelik az élenjáró vállalatok színvonalára. 3. A CSKP KB következetesen ragaszkodik ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználjuk az adott mezőgazdasági területet, hogy a földet ne vonjuk el továbbra is indokolatlanul a mezőgazdasági termeléstől. Az sem engedhető meg, hogy a termőföld spekuláció tárgyát képezze. A CSKP KB feladatul adja a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének, hogy a legrövidebb időn belül terjessze elő a termőföld védelmét szolgáló szigorított törvényes intézkedések javaslatát. 4. A CSKP KB ülése hangsúlyozza a gabonatermelés növelésének és a vetőmag hatékony felhasználásának rendkívül nagy jelentőségét az ötéves terv teljesítése, a termelés és az értékes fehérjetartalmú élelmiszer biztosítása érdekében. Az állami szervek és a mezőgazdasági vállalatok kötelesek hatékonyan biztosítani a gabonatermelés további növelését a korszerű agrotechnika következetes érvényesítése, nagyhozamú vetőmagfajták alkalmazása és a vetési terület bővítése alapján a hektárhozam növelésére. Törekednünk kell a veszteségek csökkentésére a begyűjtésnél és a raktározásnál, ügyelni kell a gabona takarmányalap hasznosítására, az állattenyésztésben a terményegységekre eső gabonafogyasztás csökkentésére. Fontos szerepet játszik a takarmányipar továbbfejlesztése és a munkája minőségének növelése. A CSKP KB fontosnak tartja a kukoricatermelés és felvásárlás növelését, a sBját fehérjeíorrások jobb kihasználását, az élelmiszeripari hulladék és vegyi készítmények felhasználását a takarmánykeverékben, valamint a takarmány tartósítás korszerű módszereinek bővítését, beleértve a forrólevegős szárítást, a szemcsézett takarmány és a takarmánybrikett készítését. Fordulatnak kell beállni a szénabegyűjtés növeléséről való gondoskodásban is. 5. A mezögazdaságfejlesztés egyik legfontosabb feladata a szarvasmarha, elsősorban is s tehénállomány tenyésztése. Biztosítani kell mindenekelőtt a fejőstehén-állomány növelését, a szarvasmarha állomány hasznosságának növelését, az állatok öröklődést alapjának felhasználásával, a borjúnevelés és etetés nagyüzemi termelési formáinak bevezetésével, a takarmányozás racionális módszereivel és a növendékállatok hatékony hizlalásával. Tekintettel a szarvasmarha-tenyésztés rendkívüli jelentőségére — amelyet gazdaságilag is támogatni kell — a CSKP KB plenáris ülése jóváhagyja a mezőgazdasági vállalatok anyagi érdekeltségének növelésére irányuló intézkedéseket, és 1972, július 1-töl bevezetik a 0,20 korona pótlék fizetését egy liter tej felvásárlási ára után. Až intézkedés megvalósításához szükséges — évi 800 millió korona — anyagi eszközöket társadalmi forrásokból fedezik. A CSKP KB elvárja a járási mezőgazdasági Igazgatóságoktól és főként az efsz-ek elnökeitől és az állami gazdaságok igazgatóitól, hogy gondos, felelős jó gazdaként szigorúan ügyeljenek arra, hogy a fokozott eszközök a lehető legnagyobb eredményt hozzák a szarvasmarha piaci termelésében. A CSKP KB feladatul adja a CSSZSZK kormányának, hogy foganatosítson hatékony intézkedéseket azon anyagi eszközök célszerű kihasználására, amelyeket társadalmunk évente fordít a mezőgazdaság fejlesztésére, az építkezési beruházások támogatására, az eddigi szarvasmarha-istállók korszerűsítésére, valamint azokra a berendezésekre, amelyek lehetővé teszik a takarmányalap növelését és minőségi javítását. 6. A CSKP KB hangsúlyozza, hogy az összpontosítás objektíve elkerülhetetlen fokozásának és a termelés szakosítása elmélyítésének, amelyet a temelőerők fejlődése és a társadalmi munkamegosztás váltott ki a tudományos műszaki forradalom korában, s annak rendkívül nagy jelentősége van a mezőgazdaságban is. Az ehhez vezető legfontosabb út a szövetkezetek, az állami gazdaságok és a többi mezőgazdasággal kapcsolatos vállalat legkülönbözőbb együttműködési formáinak fejlesztése, beleértve a mezőgazdasági szolgáltatások és közszükségleti ipar vállalatait is. Indokolt esetekben, ahol megvannak a politikai, tárgyi és szervezési feltételek, nem lehet kizárni főként a kis területtel rendelkező szövetkezetek összevonását sem. A mezőgazdasági termelés kooperáció, esetleg összevonás útján történő összpontosításának és szakosításának alapvető szempontja az önkéntesség, a gazdasági célszerűség és a társadalmi hatékonysíig alapelve. A termelés összpontosítása és szakosítása hosszú tartalmú folyamat. Az állami szerveknek ezt a folyamatot tervszerűen kell irányítaniuk, összehangban a mezőgazdaság termelés állami fejlesztési koncenciójával, a termelési távlati célkitűzéseivel és a termelés hatékony széthelyezésével a kerületekben és a járásokban. Az össztársadalmi szükségletből, a helyi természeti viszonyok maximális kihasználásából és abból kell kiindulni, hogy teljes mértékben érvényesüljenek a tudomány és technika korszerű Ismeretei. Az összpuntosltásra és a szakosításra vonatkozó összes intézkedés lő célja legyen a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer termelés intenzitásának dinamikus növekedése, a termelési egységre esd költségek csökkentése, valamint a munkaerő és a termelő eszközök hatékony kihasználása. Egyúttal módosítani kell azokat az előírásokat Is, amelyek a társadalmilag hasznos kooperációs tevékenységet nem teszik előnyössé a mezőgazdaságban. 7. A CSKP KB nagy jelentőséget tulajdonít a mezőgazdasági tudomány továbbfejlesztésének és ismeretei kihasználásának a mezőgazdaság fejlesztése döntő kérdéseinek megoldásában. Ez a tény megkívánja a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának elmélyítését, a tudományos kutatóalap erőinek és eszközeinek összpontosítását, az alapvető problémák mielőbbi konkrét megoldására. Mindez nem lehetséges a mezőgazdasági tudomány egységes állami tervezése és Irányítása, valamint a szocialista országok keretében folyó nemzetközi együttműködés elmélyítése nélkül. A CSKP KB ezért feladatul adja a CSSZSZK kormányának a mezőgazdaságt tudomány és kutatás tartalmi Irányvétele és szervezési elrendezése Javaslatának kidolgozását. 3. A CSKP Központi Bizottságának plenáris ülése hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság anyagi-múszakl alapjának széleskörű átépítése, melyet az ötéves terv irányoz elő, növeli a gép-, a vegyi- és az építőipart szerepét ős felelősségét. A CSKP Központi Bizottsága ezért kiemeli ezen ágazatoknak a mezőgazdáság számára tervezett szállítmányai időben történő és jő minőségű teljesítésének jelentőségét, valamint a nemzetközi szocialista integráció fejlesztésének jelentőségét a nevezett ágazatokban. Különösen fontos feladat, hogy kiküszöböljük a pótalkatrész-hiánvt. A CSKP Központi Bizottsága a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya feladatául teszi, hogy hozzon intézkedéseket a pótalkatrész-szükséglet megoldására. Elsősorban a pótalkatrészek gazdaságos elosztásáról, a kellő választék biztosításáról, a rendes nyilvántartásról és szétosztásról, valamint a javítások olyan szervezéséről van szó, amely lehetővé tenné a pótalkatrésszel való gazdálkodás megjavítását. A tervező intézetekben meg kell gyorsítani a munkálatokat a mezőgazdasági létesítmények és egyes elemek tipizálását illetően, és még idén meg kell kezdeni a nagykapacitésú építkezések típusterveinek kiadását. Az egységes föidművesszövetkezetek, az állami gazdaságok, valamint a gép- és traktorállomások vezető dolgozóinak a pártszervezetekkel együtt intézkedéseket kell hozniuk a gépek lényegesen jobb és gazdaságosabb kihasználására, elsősorban a jobb munkaszervegés, a technológiát fegyelem megszilárdítása, a munkaidő jobb kihasználása, valamint a karbantartás, a javítások és az üzemanyagok nyilvántartása terén a nagyobb rend bevezetése útján. Külön gondot kell fordítani a gépészek szakképzettségének növelésére, és stabilizálásukra. Az ipari és más vegyipari eszközök nagy szállítmányainak hatékony kihasználása érdekében azonnal hozzá kell látnunk az agrokémiai központok építéséhez. 9. A párt gazdaságpolitikájának megvalósítása a mezőgazdaságban és az élelmezésben megköveteli az állami tervnek, mint az irányítás alapvető eszközének megszilárdítását, valamint a terv teljesítésének következetes ellenőrzését. A CSKP Központi Bizottságának plenáris ülése ezért megköveteli, hogy a tervező és irányító szervek tovább emeljék a tervezés színvonalát és megalapozottságát, és egyúttal elmélyítsék a kapcsolatokat a szállító ágazatok, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripar között. Az állami terv teljesítése szempontjából elvi jelentőségű, a gazdasági eszközök hatékonyságának növelése és tökéletesítésük a mezőgazdaságban. Ezeknek az eszközöknek támogatniuk kell a termelés növekedését, koncentrálását és szakosítását. Az összes egységes földművesszövetkezetnek és állam! gazdaságnak fokozatosan be kell vezetnie saját költségei megállapítását és a költségek elemzését a mezőgazdasági termelés gazdaságosságának növelésére és a költségek csökkentésére kell felhasználnia. A CSKP Központi Bizottságának plenáris ülése a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóinak kötelességévé teszi az üzemen belüli szervezés megjavítását, valamint azt, hogy a társadalmi szervezetekkel együttműködve rendszeresen fejleszszék a szövetkezetekben és állami gazdaságokban a munkakollektívák minden egyes tagjának aktivitását és kezdeményezését. Az üzemen belüli szervezés színvonalát elsősorban az állami gazdaságokban kell emelni. 10. Az új feladatok egyúttal megkövetelik, hogy a járásokban és kerületekben fokozódjon az állami befolyása a mezőgazdasági termelés irányítására. A CSKP Központi Bizottsága ezért egyetért azzal, hogy legkésőbb 1972. szeptember 1-től szervezzék meg a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságokat, mint a mezőgazdaság kerületi és járási igazgatásának állami szerveit. Ezek fő feladata lesz a mezőgazdasági termelés irányítása, a társadalmi érdekek és szükségletek biztosítására a járások és kerületek termelési feltételeinek megfelelően. A mezőgazdasági igazgatóságok mellett tanácsadó szerveket kell létesíteni, amelyeknek a mezőgazdasági üzemek képviselői és más szakemberek lesznek tagjai. A mezőgazdasági termelés további fejlődése, koncentrációja és szakosítása nemcsak a mezőgazdasági minisztériumok, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok irányító és szervező munkájával szemben növeli az igényeket. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy ezek a szervek felelősek teljes mértékben a CSKP XIV. kongresszusa irányelvei, valamint az állami terv feladatat megvalósításáért. Elsősorban gazdasági szervező munkájuk színvonalának emeléséről van szó a terv teljesítésében és ellenőrzésében, valamint a saját munkájukkal szemben támasztott igények fokozásáról, beleszámítva a termelés és a felvásárlás tervének biztosításából, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlődésének biztosításából adódó fontos gazdasági, jogi és szervezeti kérdések megoldását is. 11. Társadalmunk érdeke, hogy azon a mezőgazdasági területen is növeljük a mezőgazdasági termelést, melyet a magángazdák művelnek. Arról van sző, hogy céltudatos, politikaiszerzőmunkával további földműveseket kell megnyernünk a szocialista gazdálkodásnak. A kerületi és járási szerveknek kellő figyelmet kell fordítaniuk e kérdések megoldására és elsősorban a hegyaljai vidékeken érzékenyen és differenciáltan kell megoldani e kérdéseket. 12. A CSKP Központi Bizottsága megállapítja, hogy a melléküzemi termelésből fokozatosan kiküszöböljük azokat a fogyatékosságokat, amelyek 1968—69-ben terjedtek el. A melléküzem! termelést Indokolt esetekben ott engedik meg, ahol ez lehetővé teszi a mezőgazdasági munkák Idényjellegéből adódó tartalékok kihasználását, — elsősorban a hegyi és hegyaljai területeken — és lehetővé teszi a munkaerők, a termelőeszkzök és helyi nyersanyagforrások egészévi kihasználását. A mezőgazdaság irányító szerveinek, a nemzeti bizottságoknak és a mezőgazdasági üzemeknek fel kell számuiniuk az ulyan melléküzemi termelést, amely a valóságban leplezett magánvállalkozás, egyének meggazdagodását eredményezi és gyakran eltereli a mezőgazdasági üzemek figyelmét a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. 13. A mezőgazdaság folyamatos ellátása megköveteli, hogy az élelmiszeripar optimálisan és idejében feldolgozza a növekvő mezőgazdasági termelést, bővítse a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek választékát, megjavítsa minőségüket, a hazat piac ellátása megjavítása érdekében. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy teljes mértékben biztosítani kell ennek az ágazatnak az ötéves tervben jóváhagyott fejlesztését, újjáépítését és korszerűsítését. 14. A falvak és a városok közti különbség megszűntetése a párt politikájának távlati célja. E cél megvalósítása során a szocialista építés éveiben jelentős eredményeket értünk el. Emeltük a mezőgazdasági dolgozók jövedelmét, falvainkon megjavultak a munkakörülmények, emelkedett a lakosság színvonala és a lakáskultúra is. A szocialista társadalom nagy vívmánya a földművesek szociális és nyugdíjbiztosítása. A CSKP Központi Bizottsága a XIV. kongresszus határozata szellemében nagy jelentőséget tulajdonít a falusi és városi életkörülmények további kiegyenlítésének. Az e cél érdekében hozandó további intézkedések az ötéves terv teljesítésétől és a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésétől függnek. Ezen a téren is érvényes, hogy az életszínvonalat csakis a mezőgazdasági források kialakításával összhangban emelhetjük. 15. A CSKP Központi Bizottságának plenáris ülése kiemeli a mezőgazdasági munkák szocialista díjazása további tökéletesítésének szükségességét. Az illetékes szerveknek és a mezőgazdasági üzemeknek meg kell oldaniuk az egyes munkafajták normázáséban, besorolásában és értékelésében tapasztalható fogyatékosságokat, és tovább kell tökéletesíteniük a díjazás rendszerét és formált. Célszerűnek tartja, hogy azokban a szövetkezetekben, melyekben eddig a munkaegység rendszere alapján díjaztak, vegyék fontolóra a pénzbeli díjazási rendszer bevezetését, a természetbeniek eladásával, a szövetkezeti tagok és családjuk indokolt szükségletei szerint. A CSKP Központi Bizottsága egyúttal azt javasolj'a, hogy az efszek VIII. kongresszusa fogadjon el intézkedéseket a szövetkezeti tagok és a szövetkezetek funkcionáriusai díjazása elveinek egyesítésére és ezen a téren a rend bevezetésére. Sok szövetkezetben a munka díjazása részeként aránytalanul nagymennyiségű természetbenit juttatnak, elsősorban sok gabonát osztanak kt. Ez ellentétben áll az egységes fölrlművesszövetkezet és az egész társadalom érdekével. A CSKP Központi Bizottsága ezért szükségesnek tartja, hogy a természetbeni juttatások mennyisége ne lépje túl a szövetkezeti tagok és családjaik Indokolt szükségleteit és elsősorban a háztáji gazdálkodás biztosítását szolgálja. Egyúttal meg kell akadályozni a természetbeniekkel, elsősorban a gabonával való spekulációt. 16. A mezőgazdasági dolgozók szakképzettségével és nevelésével szemben támasztott növekvő Igények megkövetelik, hogy megjavítsuk a mezőgazdasági iskolák, valamint az üzemi oktatás színvonalát. El kell érnünk, hogy szorosabb kapcsolatban legyen a mezőgazdaság szükségleteivel. 17. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy az állandó gondoskodás a falusi munka- és életkörülmények megjavításáról lényeges előfeltétele a mezőgazdasági munkaerők stabilizálásának. Ezért az állami szerveknek, a nemzeti bizottságoknak és a mezőgazdasági üzemeknek nagyobb figyelmet kell szentelniük a lakásépítésnek, a lakásalap korszerűsítésének és egyúttal biztosítaniuk kell, hogy ezen a téren is a lehető leghatékonyabban használják fel az eszközöket. 18. A CSKP Központi Bizottsága egyetért a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének a CSKP Központi Bizottsága Elnöksége jelentése értelmében történő további átszervezésével és tevékenységének tartalmával. A szövetségnek, mint társadalmi és érdekszervezetnek a Nemzeti Front tagjának törődnie kell a szövetkezeti tagok politikai-ideológiai nevelésével, növelni kell politikai öntudatukat, fokozni kell részvételüket a szocialista társadalom életében és fejlesztésében és ezáltal hozzá kell járulniuk a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének megszilárdításához. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének tevékenysége elsősorban az efsz-tagok szocialista munkaversenyének fejlesztésére, a haladó tapasztalatok elterjesztésére, a tudományos műszaki eredmények népszerűsítésére, valamint a termelésnek a belső tartalékuk mozgósítása útján és a szigorú gazdaságosság alapján történő növelésére fog irányulni. A szövetség feladata, hogy gondoskodjon a szövetkezeti tagok szociális-gazdasági kérdéseiről. A CSKP 19. pontból álló határozatának befejező része a pártszervek és pártszervezetek felelősségét taglalja. Hangsúlyozza, hogy a kommunisták munkájának a termelés intenzitásában kell megmutatkozni. A mezőgazdasági üzemekben el kell mélyíteni a párt vezető szerepét és jó tömegpolitikai munkával többtermelésre kell serkenteni minden mezőgazdasági dolgozót. Különös figyelmet kell szentelni a tervfeladatok teljesítésére, mert az 1968—69-es időszakban a jobboldali és opportunista erők tevékenységének hatására meggyengült az állami terv szerepe és az ösztönösség következtében nem kívánatos strukturális változások következtek be a mezőgazdaságban, ami főleg az állatállomány számának csökkenésében mutatkozott meg. A CSKP KB 1969-es áprilisi plénuma után folytatott következetes mezőgazdasági politikája, amely a mezőgazdasági termelés tervszerűségét tűzte ki fiáiul, jó eredményeket hozott, de a továbbiakban még jobban ki kell használnunk a mezőgazdasági nagyüzemi termelés előnyeit, a helyi tartalékokat, a többtermelés érdekében, hogy maradék nélkül teljesíthessük az ötéves terv mutatóit.
