Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 2. szám

/ 1972. január 15. .SZABAD FÖLDMŰVES 9 Vesebetegek élelmezése A család egészséges tagjainak élel­mezésével együtt a beteg családtagok élelmezése is megoldandó feladat. Az egészséges és a beteg emberek ételei nagyjából azonos nyersanyagokból készülnek és helyesnek, egészséges­nek akkor mondható az élelmezés, ha minél többfajta anyagot változatos formában használ fel. A konyhatech­nika feladata, hogy az élelem minden előnyös tulajdonságát fokozza és min­den károsító hatását a lehetőség sze­rint csökkentse. A diéta követelmé­nyei is rendszerint, leggyakrabban az ételkészítés módját szabályozzák. A vese megbetegedéseinél a konyhasó­tartalom a gyógyulást gátolja. Súlyo­sabb esetben az ételkészítéshez nem lelict konyhasót használni és tilosak a konyhasóval gyártott konzervek, hentesáruk, pékáruk, később a tila­lom enyhül és az orvos kevés kony­hasót engedélyez, fgy például a vese­gyulladásban szenvedő betegeket kí­mélő diéta célja, hogy tehermente­sítse a vesét, az anyagcserét, ezért korlátozzák a beteg állapota szerint a fehérje-, a konyhasó- és a folyadék­fogyasztást. A heveny vesegyulladás diétája kezdetben gyümölcsből (dió, mogyoró, mandula, gesztenye kivéte­lével), cukorból és mézből áll, ezek asztali gyümölcs, aszalt gyümölcs, gyümölcssaláta (citrommal-mézzel), kompét, cukrozott gyümölcs formá­jában változatosan fogyaszthatok. A főzelékekből, a salátákból álló nyers étrend a gyümölcsnapoknál gazdag választékot kínál. A saláták ízesítésére citromlé, olaj, méz, cukor, köménymag, petrezselyem, kapor, zel­lerlevél, paradicsomlé, nem csípős zöldpaprika használható; saláta ké­szülhet vegyes zöldségből, karalábé­ból, zellerből, sárgarépából (citrom­mal, citrommal-mézzel, citrommal­­mézzel-citromhéjjal), paradicsomból, paradicsompaprikából, zöldpaprikából, káposztából, vöröskáposztából, ká­posztatorzsából, hónapos retekből. A zöldbab és a zöldborsó ebben az idő­szakban még néni szerepel az ételek között. A só nélkül készített ételek ízest tésére különös gondot kell fordítani. Így a nyers salátagyümölcsnapok után sorra kerülő meleg főzelékeket inkább kuktában vagy gőzben főzve, kevés friss vajjal vagy pirított sót­­lan morzsával, vagy párolva, vagy lisztbe mártva, forró olajban kisütve célszerűbb elkészíteni. Vajasan élvez­hető a karalábé, a zeller, a vegyes zöldség, a répa, a cékla, a kelká­­posza, a kelbimbó, a kelvirág, a fe­ketegyökér, a spárga, a paraj, a pirí­tott morzsával a feketegyökér, a spár­ga, a kelkáposzta, a kelvirág, a kel­bimbó, párolva a vegyes zöldség, a karalábé, a sárgarépa, a zöldség, a zeller, lisztbe mártva, kirántva a tök­szelet, a félbevágott paradicsom, a zellerszelet, a főtt kelvirág. Változatosabb az étrend, amint az orvos burgonya, liszt, rizs bővebb fel­­használását engedélyezi. A burgonya íze közömbös, kissé unalmas, ezért párolva, petrezselyemmel párolva, pi­rítva, sütőben sütve hámozva, hámo­­zatlanul, köményesen, bő forró olaj­ban kisütve élvezetesebb. Főzelék, saláta kíséretében még a húst is pó­tolja. Burgonyából és lisztből kevés búzadarával vagy élesztővel burgo­nyás tészta, metélt vagy gombóc, il­letve burgonyalángus, fánk, pogácsa készül. A burgnnyagombóc tölthető gyümölccsel, lekvárral, pirított-párolt zöldséggel is. Fehér lisztből, élesztő­­vel-vízzel-vajjal-cukorral készített kelt tésztából fonott kalács, gyümölcsös kalács, kifli, fahéjas táska, láhgos, olajban sült fánk készíthető. A leve­les tészta, omlós tészta, rétestészta készítéséhez is elegendő a liszt és zsiradék. A kalácshoz méz, házilag eltett lekvár, gyümölcssajt is fo­gyasztható. Amikor már tejet, tejfölt, illetve tojást is engedélyez az orvos, akkor a berántott főzelékek tejföllel, a sütőben sütött főzelékek tejföllel, pirított zsemlemorzsával készíthetők. A berántott főzelékek paradicsommal is ízletesek. Palacsintához tojáson- 1 liszten kívül más anyag nem szüksé­ges, vízzel, szódavízzel még finomabb, mint a tejjel. A kirántott palacsintát bundázás előtt párolt zöldséggel is lehet tölteni, kitűnő húspótló. A húsételek közül kevés hús fel­­használásával készíthető a kirántott, palacsintatésztába burkolt szelet, a zsemlébe töltött, zsemlével kevert darált hús, a zsemlés, rizses darált hússal töltött vagy rétegezett főzelék. Az étrend óvatos, fokozatos bővítésé­re érdemes gondot fordítani, mert sietteti a gyógyulást. A só nélkül készített étel nem elég étvágygerjesztő, ezért a színes, szép, formás tálalás jelentősége nagy. A só hiányát jól leplezi a citrom, a para­dicsomlé, a cukor, a pirított cukor, a pirított zöldség, a törött kömény­mag, a friss zöldpetrezselyem, a fa­héj, a vanília, a reszelt citrom- és narancshéj íze. A megpirított, zsiradékkal vagy cu­korral pirított, párolt, zöldséglével, zöldséges csuntlével párolt, sütött ételek só nélkül is ízletesek. Minden étkezés befejező fogása valamilyen jó ízű falat, csemege, gyümölcs le­gyen. Napi üt hat étkezés a szerve­zetet jobban megkíméli. A sószegény étrend azért is előnyös, mert a beteg nem szenved szomjúságtól. LANGFELDER MAGDA ■Jazánkban egyre növekszik a ” központi fűtéses otthonok szá­ma és rohamosan terjed az olaj- és gáztüzelés. De még mindig sokan fö­lének hagyományos módon: szénnel vagy fával. A kályha helyes kezelése, gazdaságos kihasználása ezért na­gyon fontos. SZÉNTÜZELÉSŰ kályháknál min­denek előtt a tűzteret és a rostélyt minden nap meg kell tisztítani a ha­mutól, salaktól. Ezután a rostélyon alágyújtóssal és papírossal tüzet gyújtunk. Csak ha a fa már Javában ég, akkor kell a szenet, kokszot vagy brikettet rátenni. A tűzajtót begyúj­tás után zárjuk le, a hamuajtőt azon­ban eleinte nyitva kell hagyni, és fokozatosan kell becsukni. Mikor új­ra tűzre rakunk, a parazsat kissé megkotorva hátra toljuk, ezután a friss szenet vagy brikettet egyenle­tesen, nem túl vastag rétegben a rostély üresen maradó elejére (nem a parázsra!) rakjuk úgy, hogy az Hogyan fűtsönk? Izzó szénnel érintkezzék. Így a szén (óformán füst- és koromképződés nél­kül ég el, füstklcsapódás és bűz nem keletkezik A TÖLTŐKÁLYHÁKAT Is tanácsos először jól kitisztítani. Ezután akná­ját kétharmad magasságig megtöltjük szénnel vagy brikettel. Ennek tetején aprított fával tüzet gyújtunk, a fa­­tűzre még néhány darab szenet vagy brikettet rakunk. A kályha alsó aj­taját eleinte tartsuk nyitva, majd fo­kozatosan hajtsuk beljebb. A hamu­ajtőt csak akkor szabad bezárni, ha a fűtőanyagból már parázs lett. En­nek betartása nagyon fontos, mert az idő előtt elzárt alsó ajtó szénmérge­zéssel jár! FAFÜTÉSES kályháknál a kályha belsejét teljesen meg kell rakni fá­val. Amíg a fa lángol, a külső ajtót hagyjuk nyitva. Amint a láng meg­szűnik és parázs képződik, az ajtót légmentesen bezárjuk. Általános szabályok: • A fűtött szobát gyakran szellőz­tessük, körülbelül 5—10 percig. • A legegészségesebb szobahőmér­séklet 20—22 fok. A hőmérőt fejma­gasságban akasszuk fel. (Gyermek­szobában a gyerekek fejmagasságá­ban]. • Ha vaskályhával fűtünk, a kály­hára tegyünk vizet egy böszájú edénybe. A párolgó víz kellemessé te­szi a levegőt. Kiss Vera d.7L M/cl/LHZUrL Az udvarlás a családi élei kialakulásával egyidős. Sőt, már a törzseknél ts megtalálhatók az udvarlás kezdetleges jelei. Társadalmunk a gyors fejlődés következtében némileg változott, de at alap maradt: a két nem kölcsönös vonzalma egymáshoz. Vegyünk egy példát az életből. Judit és Jancsi megismerkedik. Mind­ketten fiatalok, végzős főiskolai hallgatók. Az első ismerkedés kölcsönös szimpátiát vált ki mindkettőjükben. Judit bátyjával volt ezen a családi összejövetelen. Jancsi hazakísérte őt és a legközelebbi találkozóhelyet egy kávéházban jelölték meg. Találkoznak. Általános dolgokról beszélgetnek. Közben Jancsi megfogja Judit kezét, lllik-e ez? Igen! Illik. Nem ellenkezik a társaságbeli illem­­szabályokkal. Jancsi csakhamar tovább megy a bizalom terén, s meg akarja csókolni Juditot. Judit ellenáll, bár a vonzalom őbenne is mind nagyobb. Melyik cselekedett helyesen? A válasz: Judit. Mert kezet fogni, esetleg gyengéden átölelni partnernőnket nyilvános helyen is illik, de csókolódznt már nem, Mindenkiben él némi hajlam, hogy a másikat meghódítsa, ennélfogva képes olyanokat is mondani magáról, ami nem igaz. Ez helytelent Ne ken­dőzzük el egymás hibáit, hanem tárjuk fel őszintén, s rossz tulajdonsá­gainkról igyekezzünk leszokni. Legyünk őszinték! Valódi arcunkat mutassuk meg! S ha már többször találkoztunk, ismeretségünk komoly szándékú, akkor se hamarkodjuk el a házasságkötést. Az Ilyen elhamarkodott, meggondolatlan házasságköté­seket legtöbbször válás követi, vagy pedig rossz házasélet... Judit azt kérdezte tőlem, llllk-e udvarlóját, Jancsit bemutatnt szüleinek? Igen! Illik, de .az első látogatás Judit, illetve X lány születnél ne legyen ünnepélyes, hiszen még nem azzal a szándékkal Jött a fiú, hogy megkérje Judit kezét. Az első ilyen látogatáskor a fiatalok maradjanak Judit szülei­nek társaságában, s Jancsi viselkedjék szerényen, udvariasan. Jancsi, illetve X fiú Juditot, vagy % lányt csak akkor mutassa be, ha at udvarlás komoly és házasságkötés szándéka áll fenn. Az egymásközti beszélgetések minden alkalommal illedelmesek legye­­nyék: uralkodjék a kölcsönös előzékenység. Minek folytán az itt bemuta­tott személyek végzős főiskolai hallgatók, a szocialista erkölcs szempont­­fából is fontos, hogy addig házasságot ne kössenek, amíg egyiküknek sincs állása. . . , A Jó házasság egyik alapja a lelki kapcsolat, mely a kölcsönös szerete­tett, megbecsülésen és egymás megértésén alapszik. Szocialista társadalmunk óhaja: minél több legyen a jól sikerült, meg­alapozott, átgondolt házasságkötés, s ezáltal a legkisebbre zsugorodjék a válások száma. Ёрреп ezért elhamarkoodtt, meggondolatlan házasságot ne kössön senkii ц. Milyen gyakran öntözzünk? Nehéz a pontos választ meg­adni. Nagyon sok körülmény­től függ: az évszaktól, a fűtés módjától, a lakás fekvésétől stb. Általános szabályként el­fogadhatjuk, hogy nyáron 2—3, télen 3—5 naponként. Nagy hőségben, tűző napon vagy té­len, gőzfűtéses szobában, eset­leg naponként; északi fekvésű helyiségben, télen hűvösebb szobákban, ritkábban kell lo­csolnunk. Egyet Jegyezzünk meg jól: a levegő páraszegénysége nem pótolható a talaj nedvesítésé­vel. Kis szobai szökőkutak, fű­tőtestre szerelt párologtató edények, nedves kaviccsal vagy tőzeggel borított virágasztalok, finom porlasztóval a növények levelére Juttatott vízpermet al­kalmas a páratartalom növelé­sére. Minden növény meghálálja, ha időnként zuhanyozzák, s a portól, koromtúl alaposan meg­tisztítják a leveleit áa hajtá­sait. Szobahőmérsékletű vízzel ön­tözzünk! A Jóból is megárt a sokl ROMÁN MESE Eli valaha régen, a Fekete-tenger partján — nem messze Konstancától — egy deli legény. Volt ennek a deli legénynek egy szépségesen szép fe­lesége meg egy kislánya. Az asszonyt Floricának hívták. Egy napon a török szultán nagy hadsereggel támadt az országra. Flo­­rica férjét katonának vitték, az asz­­szony pedig egyedül maradt a kislá­nyával. Telt-múlt az idő. Flortca hűségesen várta, hogy férje hazatérjen. A falu­ban és a környéken már a török pa­rancsolt. Történt pedig, hogy a tbrök szul­tán meglátogatta azt a vidéket. Ép­pen akkor vitték arra gyaloghlntőján, amikor Florica a tengerparton sétált a kislánnyal. A szultánnak nagyon megtetszett a szépségesen szép asz­­szony. Elhatározta, hogy feleségül veszi. Volt ugyan odahaza a háremé­ben már harminchárom felesége, de Florica szépségéhez egyikük sem ha­sonlított. Mert abban együtt tündökölt a nap meg a Hold, meg a csillagos ég. Gondolta a szultán, fő lesz fele­ségnek. Odahívta hát a gyaloghintó­­hoz. gyöngyökkel, ékszerekkel ked­veskedett neki. és kérte, legyen a fe­lesége. — Van már nekem hites uram — mondta Florica —, hogy választhat­nék mást helyette? Megmérgesedett erre n török szul­tán és ráparancsolt a kalóriáira: kö­tözzék meg az asszonyt és vigyék a halóra. Azok úgy is tettek. Sírt, sírt keservesen a kislány, be­lekapaszkodott anyja ruhájába, de a törökök elkergették. Megkötözték Flo­­ricát, azután elindultak vele a kikö­tőbe. A kislány meg mindenütt a nyo­mukban és egyre csak azt kiáltozta: /mert még kiest volt, alig múlt két esztendős). — MamájaI Mamája! De hiába ömlött a könnye, mint a záporeső, hiába kiáltozott keservesen, senkt nem törődött vele. Flortcát fül­tették a hajóra, az meg elindult vele a tengeren, messze földre, a szultán országába. Futott, futott a kislány a hajó után és tovább kiáltozott: ‘ — Mamája! Mamája! A hajó távolodott, és a kislány ész­re sem vette, hogy már nem a parton fut. hanem a tenger vizén. Es ekkor egyszerre csak ml tör­tént? Ahol a kislány lába a hullámokhoz ért, szárazföld támadt a helyükbe. A szárazföld hosszú földnyelvvé nőtt és egészen a hajóig ért. Amikor ezt a törökök láttak, úgy megrémültek, hogy kitették Floricát a hajóból és hanyatt-homlok nienekültek. Így kapta vissza a kislány szépsé­gesen szép édesanyját... És azóta, mind a nini napig, Mamaiának neve­zik ezt a helyet. Fiú: Tyúkanyó, tyúkanyó, sehogy stnes ez jó, hogy hétről hétre nem tojsz már tojást. Tyúkanyó: Nem tojok, nem to jók, már én öreg vagyok. Fiú: Hátha nem tojsz több tojást, megeszünk, mint paprikást. Szlovákból fordította: Weppery László aYarc Rajzkartonból vágjuk ki az álarcot, arcunk méreteihez igazítva. A kivá­gott háromszögbe ragasszunk össze­hajtott kartonból orrot, az áll-részen vágjuk be három helyen. A bevágott széleket húzzuk egymásra és ragasz­­szuk össze. Ebből az alap-alarcból sokfele karaktert alakíthatunk ki. íeresztrejtvéhy EREDMÉNY ÉS JÖVEDELEM VÍZSZINTES: 1., Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 9. és 19. sorban. 9. Tor­­bággyal összevont község. 10. Paripa. 11. Lágy fém. 12. Menetrendi rövidí­tés. 13. Ő — néme­tül. 16. ÉK! 17. Olaj — angolul. 20. Egyesület hozzá­tartozója. 22. Fo­lyó Erdélyben. 23. Ödön tulajdona. 24. Indok. 25. Ankara része. 27. Minden­féle ócskaság. 29. Területmérték. 31. A melléknév felső fokának jele. 33. Zamat. 34. Folyó a Dunántúlon. 35. A veréb ts..........ma­gyar film címe. 36. Energia. 37. Folyó a Szovjetunióban. 39. Nem egészen kettő. 41. Megszó­lítás. 42. Szigligeti személyneve. 44. Község Kassa mellett. 46. Jövendő­­mondó. 47. A bankban elhelyezett pénz Ihozadéka. 48. Folyadék. 49. Svéd váltópénz. 51. Három — szlovákul. 54. Mely személy. 56. Azonos mással­hangzók. 58. Olasz névelő. 59. Álla­mi illeték. 61. Cipész szerszám. 62. Régebbi megszólítás. 64. Pöstyén Is­mert strandja. 65. Indok. FÜGGÖI.EGES: 1. Levegő — fran­ciául. 2. Szlovák személyes névmás. 3. Tova. 4. Omladék 5. Űr spanyolul. 6. Szomszédos betűk az ábécében. 7. Végnélküli nyél. 8. Véredénye. 14. Sportág. 15. E napon. 17. Idflhetárö­­zói névutő. 18. Tói. 20. Évszak. 21. Gázlómadár. 26. Szlovákiai magyar képes hetilap. 28. Sertéslak. 30. Egy­behangzó verssorvégződés. 31. Házi­kó. 32. Akadály. 33. Pusztít. 38. Jut­tat. 40. Végnélküli idő. 42. Csapadék. 43. Mezőgazdasági szerszám. 44. Nem ott. 45. Tőrök férfinév. 50. Sír. 52. Fedd. 53. Idom. 55. Mutetószó. 56. Trombitahang. 57. Festék. 58. Söntés. 60. O. F. 61. Keresztül. 63. Föléje. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 9. és 10. számú sorok megfej­tése. i '

Next

/
Thumbnails
Contents