Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-15 / 15. szám
ff i Ezek azok a berendezési részek, melyekre okvetlenül szükségünk van, ha a méhlakás szabadban áll. A korszerű, méhészkedésnél egyiket sem nélkülözhetjük. A láb ma már legritkábban használatos: drágítja a kaptár árát és készítése több munkát igényel. Szállításánál biztonsági rögzítéseket kell használni. Az előnye méheskertben, vándől’tanyán, hogy a talaj leegyengetése után a lábas kaptár bárhol leállítható s nincs szükségünk állványokra. tené, csupán annak űrtartalma lesz a csatornás menekülőliely űrtartalma is és a tető lesz a megóvója, valamint rögzítésének további biztosítása.) Leírását és szerkesztési módját dr. Orösi könyvében, „Méhek között“ 1962. kiadás 353. oldalán találjuk meg. A különbség természetesen a méretekben és elsődleges rögzítési módjában van. Nagysága teljesen fedi az egységes kaptár fészkének nagyságát, s a menekülőtér, valamint a szellőztetés hessük. A csatornák átmérője 6 mm. Egymástól egyforma távolságra három csatornát készítünk. Sodronyhálónak 3 mm hálót kell használni. A tető oldalfalait ugyancsak gyalult colos deszkákból készítjük. Nagysága pontosan a kaptár felületének peremeivel egyezik, tehát annak mintegy folytatása. A kaptárhoz elöl és hátul vaspánttal, lakattal rögzítjük. Igyekezzünk szorosra rögzíteni, hogy a tető és kaptár között lengés ne legyen. nagyobb mindkét oldalon, hogy oldalt is 2 cm ereszünk legyen. A középső 5 cm széles, 2 cm vastag borítóléc keményfából készül, hogy nagyobb tartóereje legyen. Hosszúsága ennek is 4 cm nagyobb, mint a kaptár szélei, hogy ennél Is mindkét oldalon 2—2 cm ereszünk legyen. Alulról, ott ahol a csatornás menekülőhely oldaldeszkái vannak, mindkét oldalon, 1 cm vastag 5X4 cm méretű tőkét szögezünk reá, hogy ezek ráfeküdjenek a menekülőhely oldaldeszkáira, s hogy ezáltal a tető közepén is leszorítsa. Csak az a barkácsoló méhész alkalmazhatja, akinek olcsó, saját termelésből származó, lábra alkalmas faanyaga van, mert csak keményfából készíthető. Magassága 30 cm legyen, s a kaptárhoz való kötését szakszerűen kell végezni. A gyakorlatban az állvány honosodott meg. Méheskertekben, vándortanyákon az állványokat 2—5 kaptár számára szoktunk készíteni. Készítési módjuk különleges tudást nem igényel. A méhészek legtöbbnyire heverő faanyagból készítik, dé ez a nagyobb méhészetekben nem korszerű és nem gazdaságos. A földön álló vagy földbe ásott facölöpök egy év után javításra szorulnak és 2— 3 év után elkorhadnak. Ezért sokkal gazdaságosabb a vasból készült állványok, melyek 25— 30 évig is kibírnak és karbantartásuk is olcsóbb, kevés időt igényelnek. az egész fészek felület6l.e ki. Az állvány magassága 40—50 terjed. Oldalfalai 12 cm széles, cm és 20 cm-el keskenyebb, colos gyalult deszkák. A takamint a kaptár hosszúsága, mely ródeszka eltávolítása után anfgy elöl-hátul tíz-tíz cm-el szé- nak helyére, 2 cm mélyre sülylesebb. Az állvány felületét be- lyed, s a menekülőtér kiálló deszkázni nem szabad, mert az magassága 10 cm lesz. Az így esővíz felverődik a kaptár ol- besüllyesztett csatornás menedalára, s a deszkázata gyorsab- külőhelyet elől és hátul 1,5 mm ban romlik. A 3,5—4 m hősszú vastagságú derékszögű vaslapállványoknak közepén is tartó- pal, egy facsavarral a kaptárlábat készítünk. Az állványok hoz, s egy másik facsavarral a karbantartása, hogy három- csatornás menekülőhely első és évenként átfestjük. Fontos a hátsó oldaldeszkáihoz erősítcsatornás menekülőhellyel ké- jük. Ezáltal kapjuk meg a kapszített tető is, de arra csak tár és menekülőhely önálló akkor van szükségünk, ha méh- rögzítését, hogy később, ha családjainkat távolabbi (80— szükséges a tetőt bármikor fel- 100 km-en felüli) vándorta- emelhessük és a menekülőnyákra szállítjuk. (Nem épít- helyre zsúfolódott méheket jük a tetőbe, mert azt nehezí- szükség szerint megpermetez-Végül a felső borítódeszka szintén gyalult 2 cm vastág. Szélesége olyan, mint a kaptár első falának a vastagsága plusz 4 cm, melyből 2 cm elől ereszt képez és 2 cm benyúlik a fészek fülé, hogy leszorítsa a csatornás menekülőhely elülső deszkáját. Miúel azonban a tető magassága elől két cm-el magasabb, a borítódeszka belső szélére 2X2 cm lécet szögezünk. így olyan tetőt kapunk, melynek minden oldalán 2 cm ereszünk van. Tartása erős, nem túl nehéz, mert a belseje teljesen üres. A tető teljes befedésére horganyzott pléhlemezt használunk, melynek 2 cm-re lehajló, sarkain összecinezett szélei vannak. A tetőre úgy fektetjük, mint azt konyhaasztalokon szoktuk használni. Vándorlásnál a csatornás menekülőhely tölti ki a tető bel- A deszka magassága hátul 10 se]ét. Télen a tető belsejét cm, elől pedig 12 cm. Oldal- szalmával tömjük ki, s így deszkái hátul 12 cm, elől 14 cm olyan felső takarást biztosimagasak, hogy esése legyen, tunk, melynek hőszigetelése és Mindkét oldaldeszkán egymás- páraáteresztése tökéletes, még tói egyforma távolságra négy- a legzordabb télben is megtehet cm átmérőjű szellőztető ]eiő. A tetőt elől sarokvasakkal lyukat fúrunk. Az oldaldeszka is rögzíthetjük. Így bármikor rajzát oldalnézetben közöljük, felhajtható, csupán a hátsó vas- A fenti bevágások 2 cm mé- pántos rögzítés és lakatolás lyek és a borító deszkák szá- szükséges, mára készültek. A hátsó borító- . deszka szintén gyalult colos A tetőnek olyan mereteit ködeszka. Olyan széles, mint a zültük, hogy magassága csak kaptár hátsó falának szélessége az * űt. balonos etetőüveget plusz 4 cm. Ebből 2 cm a hátsó képes befogadni. Akinek tehát ereszre esik, 2 cm pedig benyú- nagyobb űrtartalmú etetőüvegei lik a kaptár fészke fölé és a vannak, a tető magasságé csatornás menekülőhely hátsó azokhoz mérten kell megálla deszkáját fogja pontosan leszo- pítani. rítani. Hosszúsága is 2—2 cm SZIRMAI ISTVÁN Méhlakáeok ba*endezés£nek indoklása 7. TETŰ, LÁB ÉS ÁLLVÁNY ■MM 8 KERTÉSZETA Szabad Földműves szak m c U é U I e t e A fóliahangárban az asszonyok a főkertésszel együtt epret palántáinak. Példás szövetkezeti kertész A Senec-i (Szene) földművesszövetkezetben is tárgyalták az e hónapban tartandó VIII. országos efsz kongresszusának vitaanyagát, mely a termelés további szakosítására és sok más fontos dologra serkenti mezőgazdasági dolgozóinkat. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági üzemeink látják el zöldségfélékkel hazánk lakosságát. Hogy táplálékunk vitamindús legyen, ezt friss és jó minőségű zöldségfélékkel érhetjük el. A zöldség termesztésére nagy gondot fordít ez a szövetkezet. Az aránylag kis területet bőségesen kamatoztatják. A szövetkezet vezetősége évekkel ezelőtt Strichovanec ján kertészt bízta meg a zöldségtermesztés irányításával. Nem választott rosszul, mert nagyon jó szakemberre talált. Ö volt a fóliás zöldségtermesztés meghonosítója, nemcsak a szövetkezetben, de egész Szlovákiában is. Nagyon sokat jár külföldön, többek között a Német Demokratikus Köztársaságban, a Szovjetunióban, Magyarországon, valamint Hollandiában és Dániában is. HOGYAN HONOSÍTOTTA MEG A FÓLIÁT? Mikor a Német Demokratikus Köztársaságban tanulmányúton járt látta, hogy az egyes növényféléket fóliával védték a koratavaszi fagyoktól. Erre figyelmes lett és amikor hazajött, (8 évvel ezelőtt) kipróbálta a tapasztalatokat. Kísérletét siker koronázta. Előbb kis fóliasátrak alatt termelt kevés zöldséget, majd nagyobb befektetéssel nagyobb fóliasátrakat épített. Ma már fólia hangárban termeli a zöldségféléket. A múlt évben 25 hektáron kertészkedett s e területről 1 millió 580 ezer korona értékű zöldséget kellett kitermelnie. De fólia alatt csak egy hektáron termelt zöldséget. Ebben az évben 10 hektárral csökkentették a kertészkedés területét, viszont két hektárra emelték a fóliás termelést és az összbevételt 1 millió 500 ezer koronában szabták meg. Tehát a terület 40 °/o-al csökkent s ehhez viszonyítva a bevétel csak 80 ezer koronával. Ez óriási előrehaladást jelent a kertészetben. Strichovanec kertész elbeszélte a Szovjetunióban látottakat és hangsúlyozta, hogy ott már elöbbrehaladtak a fóliás termesztéssel. Fólia hangáraik vázát fából készítik, mely sokkal könnyebb és olcsóbb, mint a nálunk használatos vascső. A fólia hangárokban központi fűtést szerelnek, aminek az az előnye, hogy a zöldségfélék nagyobb hidegben sem fagynak meg. Elmondta, hogy a széltől könnyű hálóval védik a fóliahangárokat. Ö is két fóliaházban alkalmazza a nyersolaj és villanyfűtést. A jövőben nagyobb gondot fordítanak a gépesítésre. Idén már például gépekkel szeretuék betakarítani a spenótot. A munkálatokat a kertész tanácsa szerint végzik, mégpedig úgy, hogy az árut pótkocsira rakva szabadon szállítják a felvásárlóhoz. Ezzel munkaerő megtakarítást érnek el s csökkentik a szállítási költségeket. Spenótból nagyobb mennyiséget akarnak termeszteni s ugyanúgy korai burgonyát, paradicsomot és paprikát is. A fóliák alatti területekről két termést fognak betakarítani. Már eladásra vár a korai saláta, a retek, valamint a hagyma. Nagy gondot fordítanak a fóliák alatt termesztett zöldségfélék gondozására is. Fontos tudni, hogy mikor kell öntözni és mikor szellőztetni. A főkertész magyarországi útján tudomást szerzett arról, hogy ott a fóliahangárokat legalább három évig használják. Különleges kékes-szürke fóliaanyagot használnak, melyet az NDK-ból 8. SZÁM 1972. ÁPRILIS 15. • A TARTALOMBÓL Ф A hagymafélék kártevői ф I.oiiibrágő kártevők a gyümölcsösben ф Szőlőfajták gyors átváltása ф Fólia a házikertben щ Az üres boroshordók gondozása Ф A virágpor-termelés Ф Pollen átvitel gyümölcsfavirágokra Ф A gerinctávolság szerepe a tavaszi fejlődésben Ф Mélilakásuk berendezésének indoklása importálnak. Tanácsos lenne, ha mi is behozhatnánk. Nálunk ugyanis évenként cserélni kell a fóliát, mert télen nem bírja a hóval való terhelést. Ezért arról kell gondoskodni, hogy kiutat találjunk a költségek csökkentéséhez. Gál Jeremeiás Fóliaházak építése.
