Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-15 / 15. szám
I 1972. április 15. .SZABAD FÖLDMŰVES. A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítésével a szocialista mezőgazdaság további fejlődéséért! Gondok, eredmények, hiányosságok... Ipelské Ulany (Ipolyfödémes) a levlcei (Léva) járás keleti csücskében szerényen húzódik meg. Mindössze 600 lakosa van. E kis katlanban, amelyet romantikus szépséggel ölelnek körül a barátságos hegyek, dolgos, iparkodó, jókedvű emberek laknak. Az ősök még a török hódoltság idején menekültek ide. Sóla Vilmost, a hnb elnökét vasárnap délután a lakásán kerestem fel. Sála Vilmos hnb elnök Épp vendége volt, Bodzsár Mihály, újonnan választott képviselő, a hnb titkára. Szórakoztak, beszélgettek a falu gondjairól, bajairól. Később végigsétáltunk az új utcasorokon, amelyek a szorgalmas nép munkáját dicsérik. A szép óvoda, az átalakított klubhelyiség, az új üzlet, mind az igyekezetről tanúskodik. A falu közepén főteret létesítenek, emeletes kultúrházzal. Nagyon hiányzott már a faluban egy olyan épület, ahol gyűlésezni, művelődni, szórakozni lehet. A hnb elnöke reméli, hogy a jövőben több problémát sikerül majd megoldani. A kultúra otthonának építésén eddig a falu lakói 240 ezer korona értékű társadalmi munkát dolgoztak le. Nem csoda az egyeketet, hisz helyet kapnak benne a klubhelyiség, a moziterem, a könyvtár, az olvasóterem és a helyi nemzeti bizottság. Átadását májusra tervezik. Mellette felépítik még az új vendéglőt és felállítják a Hősök szobrát. Körülötte parkot létesítenek. Az új választási program megvalósításának érdekében portalanítják az utakat, járdákat építenek, és 95 ezer korona költséggel szabályozzák a patakot, a közvilágítás megjavítására pedig 110 ezer koronát fordítanak. Bodzsár Mihály elvtárs a gazdasági feladatok mellett megemlíti, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot fordítanak az ifjúság nevelésére, és a tömegszervezetek aktivizálására. A passzív ifjúsági szervezetet életre akarják kelteni. Általában sok gondot fordítanak az ifjúság nevelésére. ■ Hamarosan hozzáfognak egy félmillió korona beruházást igénylő új iskola építéséhez, hogy abban megfelelő körülmények között tanulhassanak a fiatalok. Amint a két képviselőtől megtudtam sok feladatot kell megvalósítani ebben a községben, de előreláthatólag, közös összefogással sikerül megvalósítani a választási programtervet. Csáky Károly Kelecsényi Rudolf A régi épületeket is kihasználni? Bodzsár Mihály titkár A kongresszus tiszteletére A komárnoi (Komárom) járás egységes földmüvesszövetkezetei többmillió korona értékű szocialista kötelezettségvállalással köszöntik a szövetkezetek VIII. országos seregszemléjét. A Zlatná na Ostrove-i (Csallóközaranyos) szövetkezet például 565 ezer 940 korona értékű vállalást tett. Erről beszélgettünk Nagy László mérnökkel, az 1300 hektáros gazdaság elnökével. Elmondotta, hogy szövetkezetükben mindinkább teret engednek az új módszerek érvényesülésének és arra törekszenek, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljanak a lakosság élelmiszerellátásához. Az ötödik ötéves terv első évében az 1970-es évhez képest kilenc százalékkal sikerült növelni az összbevételt. Ezt az ütemet idén is mpg akarják tartani. A szövetkezeti dolgozók a többtermelés érdekében félmillió korona értékű vállalást tettek. Elhatározták, hogy többek között 350 mázsa árpát, 40 mázsa zabot, 25 mázsa napraforgót, 350 mázsa kukoricát és 70 mázsa zöldséget, 32 mázsa marhahúst, 10 mázsa juhhúst és 50 ezer tojást termelnek terven felül. A nyerstermelést 226 ezer 440 koronával szárnyalják túl. A piaci termelést 77 ezer 500 koronával növelik. A gépi eszközöket az eddiginél sokkal jobban kihasználják és a traktorosok öt százalékkal csökkentik az üzemanyagfogyasztást és egy százalékkal kevesebb alkatrészt fogyasztanak, mint a múltban. A különböző szakaszokon az önköltség csökkentésével 100 ezer koronát takarítanak meg. Az efsz-ben igyekeznek jobb munkafeltételeket teremteni a tagok számára. Ogy határoztak, hogy idén 3000 koronát fordítanak munka- és védőöltönyök vásárlására. A tagok üdültetésére, támogatására, a sportélet fejlesztésére kerek 100 ezer koronát fordítanak. -r-Kelecsényi Rudolf már nyolc éve elnökösködik. Az egyesült Garamvölgyi efsz elnöke. Az elmúlt napokban elbeszélgettünk vele az efsz-ek VIII. kongresszusának vitaanyagairól. Főleg két témakörben fejtette ki véleményét. A kameníni (Kéménd), a Kamenný Most nad Hronom-i (Kőhídgyarmat) és a malái (Kicsind) efsz még 1968- ban társult egy nagyobb gazdasági egységbe, tehát a szövetkezet vezetőségének már vannak tapasztalatai. Az elnök röviden úgy nyilatkozott, hogy az egyesülés sikeres, mert meggyorsult a termelés és fokozódott a munka termelékenysége Is. A felaprózott kisebb üzemekben nem valósították volna meg a szakosítást, így viszont jobban kihasználhatják a szakemberek képességeit, másrészt az egyes gazdaságokban a hagyományoknak megfelelően szabhatják meg a termelés irányát. Az egyesített szövetkezet tagja egy kooperációs szervezetnek, amely nagyhizlaldát épít. Azonban épp az ilyen kapcsolat körül merülnek fel az elnök aggályai. Az új nagyhizlaldát szükségesnek tartja, mert a dolgozók korszerűbb körülmények között, nagyobb eredményeket érhetnek el. A szövetkezet központi vezetőségének azonban nagy problémát okoz a még karban lévő régi épületek kihasználása. Az elnök szerint a VIII. kongresszusnak a régi gazdasági épületek kihasználásával is kellene foglalkozni. A földművesszövetkezeti törvényjavaslatot jónak tartja, azonban kifogásolja, hogy a földtulajdonjog! kérdések nincsenek kellően tisztázva. Azt is furcsállja, hogy nincs tisztázva, hogy a szövetkezeten kívülieknek mennyi háztáji földjük lehet. -b-Példás в I * * a > talajjavító szövetkezet A Komárnoi Talajjavító és Építő Szövetkezet üzemi pártszervezetének nyilvános gyűlésén értékelték az eredményeket és megjutalmazták a legjobb dolgozókat. Klein Üdön igazgatóval később elbeszélgettünk a jelentős eseményről. Az igazgató elsősorban tevékenységükről, feladataikról, tehát küldetésükről beszélt. Elsősorban is a mezőgazdasági tagüzemek igényeit igyekszenek kielégíteni. Efsz-ek és állami gazdaságok részére gyümölcstárolókat, hütőházakat, sertéshizlaldákat, magtárakat, szociális és irodaépületeket, korszerű lakóházakat építenek. Foglalkoznak rossz és szikes talajok termővé tételével, alagcsövezéssel. A járásban levő 500 km hosszú vízlevezető csatorna hálózatot is ők tartják karban. A járásban elősegítik a szőlő- és gyümölcstelepítést. Modrany (Madar) környékén teraszos művelést honosítottak meg, de ugyanez a termelési mód valósul meg majd Príbetán (Perbetén), Marcelován (Marcellházán) is. A szövetkezet sikerrel birkózik meg a kicsinek egyáltalán nem mondható feladatokkal. Múlt évi tervét 116 százalékra teljesítette. Mivel a termelési költségek is csökkentek, 386 dolgozónak 354 ezer korona részesedést fizettek. A legjobb dolgozók a nyilvános pártgyűlésen dicséretet kaptak. Többek között Várady József tíztagú kőművesbrigádja, amely a Szocialista Munkabrigád büszke címért versenyez. De a megdicsértek közé került Böjtös András agronőmus, Hankó Mihály építőmester, Méry Lajos építésvezető, Gál Dezső gépkocsivezető, Mucsai István bágeres, Szomolai Gyula karbantartó, Mészáros Ernő autódarus, Kovács András vasmunkás, Jancsó Péter, aki régi típusú gépével is jó sikereket ér el. összesen 36 élenjáró dolgozója van az üzemnek. A szövetkezet idei termelési feladatai 3 százalékkal magasabbak, mint az elmúlt évben. Holczer László, Komárno Jobb feltételeket a termeléshez TURCÁR július, a Velky Grob-i efsi agronómusa Képivseli majd a galántai járás agronőmusait az efsz-ek VIII. országos kongresszusán. Velky Grob a járás kis községei közé tartozik, de nem mondhatjuk ugyanezt a szövetkezetről, amely 1687 hektár mezőgazdasági leriileten kevés munkaerővel gazdálkodik. Hogy ezen nehézségeket leküzdhessék, hatékony intézkedést tettek a mezőgazdasági munkák gépesítésére. A jó agronőmus irányítása alatt a szövetkezet nagy fejlődésen ment keresztül. A községben is több társadalmi funkciót tölt be és a nemzeti bizottságba való választások álkai mával képviselővé választották, majd a hnb litkára lett. Példás munkaeredményeiért a já-Több vontatóeszközre lenne szükség rási székhelyen is nagy megbecsülésnek örvend. Szervezőképessége figyelmet érdemel. A járási konferencián a Parasztszövetség járási bizottságának tagjává is megválasztották. MIT KELLENE A KONGRESSZUSNAK MEGOLDANI? — Jő lenne — mondotta Turcár elvtárs —, ha a vitában foglalkoznának a mezőgazdaságban előforduló hiányosságokkal. A párt XIV. kongreszszusa ugyanis újabb feladatok elé állítja a mezőgazdasági üzemeket, amelyek többek között megkövetelik a nagyobb teljesítményű erőgépek alkalmazását. Ellenben vannak még hiányosságok a gépellátásban. Kevés erőgépet és függesztett vagy vontatott talajelőkészítő szerszámot lehet vásárolni, ugyancsak kevés a szőlő permetezőgép, a kukoricabetakarító adaptér és hiánycikk a silókombájn, siló-marógép — a pótalkatrészekről már nem is beszélve. Minden szövetkezetben tervet készítenek a géppark feltöltésére, viszont ez nem a saját hibájukból, de nehezen teljesíthető. A mezőgazdasági gépkiállításokon bemutatott többféle gépek sajnos a termelési gyakorlatban nem jelennek meg. Megoldatlan kérdés továbbá az erőgépek javítása is, de feltételezhető, hogy a gépállomások átszervezése után ez a kérdés is megoldódik. Rendszertelenül megy az alkatrészek elosztása s így az egyes mezőgazdasági üzemekben készletek, másutt pedig hiányok mutatkoznak. Kívánatos, hogy a kongresszus és az illetékes állami szervek segítsék a mezőgazdaságot a műtrágyákkal és egyéb vegyszerekkel való elosztásnál. (gál) NKMCSOK László, a uenincei (Nyényi efsz elnöke is alaposan áttanulmányozta az efszek VIII. kongresszusának vitaanyagait. Általában teljesíthetőnek tartja a kitűzött termelési mutatókat, de elégedetlen a szolgáltatásokkal. Szövetkezetükben is kitűnő lehetőségek vannak a szőlőtermesztésre, ezért folytatják a telepítést. Azonban komoly gondot okoz az ültetőanyag beszerzése. Járnak mindenfelé, ígéreteket is kapnak, azonban ez nem segít rajtuk. Hogy ilyen problémák ne fordulhassanak elő, jobban össze kellene hangolni a mezőgazdasági üzemek és a partnerüzemek, vállalatok tervét. Elégedetlen a gép- és gyomirtószer ellátással is. Idén 70 hektár cukorrépájuk lesz, azonban ennek ápolása és begyűjtése még mindig sok fizikai munkaerőt Igényel. Az efsz-nek komoly gondot okoz a vízhiány is, mert az öntözési feltételek nincsenek biztosítva. Szerinte a Veľký Krtíš-i (Nagykürtös) járásban gyorsabb ütemben kellene új, nagyteljesítményű öntözőrendszereket létesíteni, mert ezek üzembehelyezésével lényegesen fokozni lehet a termelést. Az elnök elvtárs már hosszú idő óta dolgozik a mezőgazdaságban és jó pár éve tölti be az elnöki funkciót is, ezért érdemben tud hozzászólni az efsz-ek vitaanyagaihoz. Közös gazdaságuk több szövetkezet integrációjából jött létre. Termelési eredményeik jók, például a tojáshozam tyúkonként évente 212 darab, de más szakaszokon is elég magas szinten folyik a termelés. A párt mezőgazdasági politikáját helyesnek tartja, mert az eredmények azt bizonyítják, hogy a termelés összpontosítása hozzájárul a nagyobb eredmény eléréséhez. (b) Megérdemelt pihenés Kicsit nehezen indul a beszéd, mert az idős fehérhajú bácsi olykor elérzékenyül. Amikor a jelenről beszélünk, akkor is a múltra gondol. Nem csoda, hisz a közös gazdaság gondjai-bajai festették hófehérre a haját. Nógel Sándor bácsi tíz évig dolgozott a bakai efsz-ben, mint főkönyvelő, kilenc évig pedig a kormány kerekét forgatta kisebb-nagyobb sikerrel. Nem volt könnyű, mint könyvelő nagyon sokszor éjjel is dolgozott, hogy a tagság idejében és rendszeresen megkapja fizetését. Szövetkezetükben minden hónapban volt fizetés, habár sokszor „vékonyan“ is. Az 1953—-58-as időszakban bizony neki is csak 404 koronás havi keresete volt. Ezek az évek vésték a legtöbb ráncot az arcára. A szövetkezet élére 1963-ban került. A gazdasági eredmények nem voltak valami biztatóak. A gabonafélék hektárhozama például csak 14 mázsa körül mozgott, az összbevétel alig közelítette meg a négymillió, a béralap pedig az egymillió koronát. Napról napra, hónapról hónapra, fokozatosan, a munkaszervezés megjavításával, a tartalékok jobb felhasználásával kezdték gyarapítani a közös vagyont és fokozni a termelést. A hangyaszorgalom végülis gazdag gyümölcsöt érlelt. Az 1970- es évben 17 millió 400 ezer korona bevételt értek el, munkadijakra pedig 5 millió 800 ezer koronát fizettek. A múlt évben volt némi visszaesés, azonban egyes szakaszokon csúcseredmények születtek. A hízómarhák például több mint 1 kilót gyarapodtak átlagosan naponta, a tehenek évi tejhozama 3291 liter volt darabonként, a hízósertések átlagos napi súlygyarapodása 0,55 kg, anyakocánként pedig közel 18 malacot választottak el. A múltra gondolva, el-elmélázik Sándor bácsi és annak örül a legjobban, hogy a sok-sok fáradtság nem volt hiábavaló, mert a szövetkezetnek most is 6 millió 700 ezer korona készpénze van a bankban, és ezen felül még 3 millió 900 ezer korona a tartalékalapon. Gazdag szövetkezetei hagyott az utána következőknek. Augusztusban tölti be a 66. életévét, de még csak most megy nyugdíjba. Nem bírt elszakadni a gazdaságtól, azoktól az emberektől, akikkel annyit dolgozott két évtized alatt a jobb eredmények reményében. Sokan ki is nevették, hogy nyugdíjas létére is tovább dolgozik. De egyszer mégis eljött az idő és búcsút kellett mondani azoknak a tagoknak, akikkel jóban-rosszban annyi évig együtt volt. Sándor bácsi, mikor erről beszél, bizony nagyon ' élérzékenyül és nemcsak bújkál, hanem ki is csordul a könnycsepp a szeméből. Azzal bíztatja magát, hogy továbbra sem tétlenkedik, ha kell segít annak a szövetkezetnek, melyet mindig annyira szeretett. (balia)
